De az is eszembejutott,hogy az egyik öregebb növénynél volt olyan,hogy minden levelet ledobott csak egy csutak maradt a növényből aztán tavasszal mégis kihajtott,de a következő évben aztán már meghalt./erről ettem is gyümölcsöt/.
Hát ez-az.Elötte több menetben is melegen tartottam/ugy ahogy Lovas K. irta/és az lett amit irtam/Most Bene Laci barátom gyökereztetett 3 db.arasznyi ágat amit tavasszal megkaptam tőlle.nyáron szépen fejlődött de most sem nagyok csak szépek.Viszont 15 Celsius fokon/néha majd kevesebb/ a házonkkal közös Ny.-i falon fejmagas polcon ugy,hogy a cserépre egy oldalán kilyuggatott müanyag palackot boritok és a polc előtt egy viztiszta/átlátszó/perforált függöny van a legfelsö polcról lelogva.Gyönyörü zöld egy levelet sem dobott le sőt ugy látom a vegetációja sem állt még le.
A Szurinámi nekem a hidegházban van,alig birom már ki-be vonszolni tavasszal és összel akkora.azt nem mondom,hogy nem zilálja meg a leveleit de tavasszal visszanő,addig meg söprögetek utánna. amivel eddig megkonlodtam de most ugy látom rendben van az a Barbadoszcseresznye.Amit meg nem is értek az C.medica "digitata"ez mindig ledobja a levelet/összeset/akárhova teszem-viszem,akárhogy locsolom nem locsolom.Az összes Citrussal nem kinlódok annyit mint evvel,de nem is értem mi miért van vele.
Igen érdekes, úgy gondolná az ember, hogy trópusi -szubtrópusi növények télen sem viselnék a 20 C fok alatti hőmérsékletet.
Úgy gondolom részben igaz is, növénye válogatja éa a növény kora. Frangipani rózsáim tavaly kicsiben a lakásban telelt, most jelenleg a pincében 10 C fok körül, remélem szárazon ellesznek.
Szurinámi csresznyéből jelenleg a negyedik generációt nevelgetem, eddig melegben teleltek és szerintem ez okozta a pusztulásukat (volt köztük közel 3 éves).
A manilkara zapotáról is teleltetésként a következő leírást találtam:
Világos, 10 - 15Co hőmérséklet, csak amennyi vízzel locsolni, hogy a gyökérbojt ne teljesen száradjon ki. Amikor eléri az 1500 mm –t, 5Co-on lehet teleltetni. (felnőtt példány rövid ideig a fagyot is elviseli.)
Nekem most ment tönkre a lakásban, szerintem túl sok volt a meleg számára.
Pontosan úgy reagálnak a rossz teleltetésre, mint a citrusok. A trópusi citrusok kívételével, 10 c fok körüli téli hőmérséklet, locsolás alig. Citrusokból is tettem tönkre igen sokat, mert nem akartam hüvös helyre vinni.
Nagyon jó példa amit a rambutánra mondtál.Ez termőhelye szerint a már ájulós nagypáratartamu vidék jellegzetes növénye szerintem még jó melegházban is csak nagy anyagi ráforditással tartható meg ugy ,hogy életbe maradjon és hasonlitson is az eredeti növényhez.Ennél a licsi szerintem kevésbé macerás és ha sok ideje van valakinek és viszonylag kevés növényre oszlik meg a figyelme akkor ezt meg lehet nevelni.Hatalmas a különbség a két növény élőhelye között is.De nekem például a rágogumifa okozta a legnagyobb meglepetést.kiskorában sznte hetente láttam ugy odavan,mos meg simán elvan a hidegházban a Citrusok között kb.10fok körül.Igaz fény az van.
Szia Egyetértek, én is ezeket tapasztaltam, ugy néz ki hogy azért ebben az évben még nincs baja ugyan semminek de január közepétől nálam is elkezdődik a pusztulás. A rambutánra kíváncsi vagyok mert soha nem maradt meg sokáig, kis ideig szépen nőtt majd levélszáradás és visszaszáradás lett, licsihez hasonlóan nem maradt meg. üdv
Köszi, egyébként a nagy zapotán kívül, jól kicsírázott a kínai fahéj, longán, rambután és újból -de már szebben és erősebben- a szegfűszeg (clove).
Sajnos már jó ideje eljutottam ahhoz, hogy egy-egy ritka és különleges növény magja beszerzése és csíráztatása sem egyszerű sok esetben, de a növényke megtartása még nehezebb.
Körülbelül 4 kis kakaó és sok egyéb kis növénykém ment tönkre rövid idő alatt.
Majd mindegyik növénykénél a levél foltossággal (levél szél száradással kezdődött), majd teljes levél hullás és növény pusztulás következett.
Minden féle gombaölővel kezeltem, nem volt túlöntözve, de talán nem is volt a földjük kiszárítva.
Úgy vettem észre, a kakaó (kb. 10 kisebb-nagyobb növénykém pusztúlt el) nagyon nem szereti a túl öntözést és elegendő fény kell nekik. Ez igaz a legtöbbre.
Az is igaz lehet, hogy nem megfelelő fényviszonyok között tartott növénykéket, hamarosan valamilyen gombabetegség támadja meg.
Én is ilyen egzutikus növény tartó vagyok és azt szertném megkérdezni tőled, hogy milyen növény ez pontosan milyen az íze és azt hogy honnan szerezted ezt be.
(www.sunshine-seeds.de) rendeltem, de sajnos megnéztem és már nincs. Valószinű nem sok volt.
Szerintem a neten máshol is található, de nem lehet egyszerű a keresés. Manilkara zapota nekem nemrégen pusztúlt el, most ültettem magról ismét. A Fűvészkertben vettem a gyümölcsöt.
2/
A vermikulitról még annyit, hogy olyan kis mennyiségben -amennyiben használni szándékozom- nem lehet egészségre ártalmas. Valószínű nagy mennyiségben, por szárazon keverve lehetne esetleg egészségre ártalmas.
Novobalt tőzeggel keverve a PH-át is lehet ideálisan savassabbá tenni.
Egy kis mennyiséget kaptam mangosztán mag rendelése során, enyhén nyirkos volt és nagyon jó állagú.
Szia.Nekem volt egy növényem is de valami miatt tönkrement.Azóta is probálok magot szerezni de nem megy.Megkérdezhetem,hogy hol sikerült,hátha nekem is sikerülne ujból akkor?Vele együtt inditottam egy Manilkara zapota növényt is/Rágógumifa/ennek kutya baja sincs már a mellemig ér,reményeim szerint talán már virágozni/teremni fog/.
Évek óta próbáltam beszerezni, végre sikerült a Pouteria (Mamey) Sapota (vagy nagy zapota) nevezetű, részemről talán formájában az egyik legegzótikusabbnak tartott növénykét.
Már a magok is tekintélyesek, tiszteletre méltók és alig bírtam feltörni franciakulccsal is.
Csírázáskor úgy néz ki mint egy cápa, mely elharapta a nyelvét.
Üdv! Nem teljesen a témába vág de megkérdem. Magyaltölgy / Quercus ilex/ magokat szeretnék beszerezni, nem tudjátok honnan lehet, esetleg valamelyik botanikuskertben nincsen termő példány?
Laborban használtam már növénynevelésre, mint talajt helyettesítő anyagot. Kifejezetten rugalmas, és nem morzsás szerkezetű, mint a perlit, talán könnyebben is nedvesedik. Mostanában több dologra használtam már perlit-tőzeg keveréket, annak a mintájára a perlit-vermikulit keverék kipróbálásán is gondolkodom.
Gyanítom, hogy a szárazon letüdőzött pora okozhat egészség-problémákat, de ez nedvesítéssel könnyen megelőzhető.
A vermikulit természetes eredetű szilikát-ásvány, amelyet nálunk nem bányásznak. Korábban a szaporítóanyag-nevelésben alkalmazták, de ma már a jobb alternatívák és egészségkárosító hatása miatt “kiment a divatból”, mindemellett drága is. A bányászati terméket a perlithez hasonlóan őrlik, majd magas hőmérsékleten duzzasztják, így egy könnyű granulátumot kapnak. Az egymással párhuzamosan álló szilikát-kristálypalák megnövelik az anyag felületét, ami jól tartja a vizet, a granulátumok közötti pórusok pedig a levegőt. A vermikulit hátránya, hogy erősen negatív töltésű. PH-ja a bányászat helyétől függően változó, 7-9 közötti. Emellett a vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. A vermikulit használata szilikózis-veszély miatt az emberi egészségre káros.
Egy kérdésem volna a "vermikulit" -al kapcsolatban.
Tudom régebben ezen a Fórumon már szóba került.
A kérdésem, érdemes-e használni a trópusi növények földjébe keverve.
Illetve mi a tapasztalat a használatával kapcsolatban?
Azt tudom, hogy a külföldi web lapok sűrűn emlegetik mag föld keverékbe.
Azt is tudom, hogy bányászati termék és használata hasonlít a kertészeti perlithez.
Azonban a ph -ja magas, 7-8 körüli.
Láttam egy budapesti székhelyű web lapon, hogy literes és száz literes kiszerelésben is kapható és nem drágább a perlitnél.
És ami a legfontosabb: káliumot, magnéziumot és kálciumot is tartalmaz és a vízmegtartó képessége sokkal jobb a perlitnél, valamint a legjobb anyag ami levegőssé teszi a tropi növények talaját és elősegíti a gyökér rothadás megakadályozását.
Tehát mégegyszer a kérsésem: van-e valakinek tapasztalata a vermikulit használatával, érdemes-e venni és használni?
