A kérésed szerint, a humornak szánt hsz. végére kacsintok egyet. ;-) (de az is lehet, hogy a fél szememre nem látok. A két szemből az egyik már csak félnek számít?)
Számomra az a tér amit én irtam. Azzal, hogy egy test gravitációs mezeje a végtelenbe nyúlik evvel nem tudok mit kezdeni. Számomra ez furcsa . Egy test mágneses mezeje sem nyúlik a végtelenbe. Valahol megáll.
Te bizonyára nem voltál katona. :-( Az alakuló tér, ahol a katonák naponta „alakiznak”, a mozgásukkal különböző formákat vesznek fel, az egy sík terület. Ha nincs lebetonozva, akkor előfordul, hogy egyengetésre szorul az alakuló tér.;-)
"Ha csak egy test van, akkor is van tér. Tér az ameddig a test bárminemű energiája hat , vagy elér "
Az nem tér, hanem a testet körülvevő gravitációs mező. Azonban, ha csak egyetlen test létezik, akkor ennek a gravitációs mezeje a végtelenbe nyúlik. Ez alapján megint nem tudsz távolságot definiálni.
Igen de én azt irtam, hogy úgy néz ki. Ha csak egy test van, akkor is van tér . Tér az ameddig a test bárminemű energiája hat , vagy elér . Ez a Tér ,és ennek van távolsága . A test erejének van távolsága . Ameddig elér. Ehez nem szükséges egy másik test.
Amint írtam, már csak ketten vagyunk, akitől megtudhatod.
Akik már nem élnek, azok is leírták, de nem vették komolyan őket.
Aki pedig még él, ő is ugyanígy járt. Senki sem veszi komolyan.
Pedig ő valamennyire szakmabeli. Éppen ezért nem árulhatom még el, mert magyarázatok nélkül ugyanúgy nem venné komolyan senki. Csak részletes magyarázatokkal válik érthetővé, ezért kellenek a könyvek.
Valójában már csak tőlem tudhatod meg az igazságot.
Hacsak közben valaki még rá nem jön. De ehhez olyan ember kellene, aki jól ismeri a relativitáselméletet, de nem dől be neki. Aki átlátja az elméletet, ismeri a szerzőjét, annak életútját, az elmélet keletkezésének körülményeit, a hozzá kapcsolódó kísérleteket, mások véleményét, stb, stb, stb. Mindehhez évtizedek kellenek, de nagyon kevés ember áldoz fel ennyi időt az életéből.
És még ez sem biztos, hogy elég, mert engem is a szerencse vezetett el a megoldáshoz.
Egyszóval valószínűleg csak tőlem tudhatod meg, ha megjelennek a publikációk.
@destrukt, Amennyiben elfogadnád fizikai realitásnak a téridőt, úgy a benne lévő összes létezővel egy közös halmazt, a világmindenséget jelentené. Az anyagiakból készült méterrúddal és órával mérhető tartalmat adhatsz a térnek, és tartamot az időnek.
Úgy néz ki ,hogy ha csak egyetlen test van akkor nincs értelme távolságokról beszélni. Én most neked mégis definiálom a teret . Az egyetlen test térben van. Abban a térben van amelyikben a test bárminemű ereje hat. Ez a Tér távolságot tesz ki illetve mérhető.
"Ne rohanj ennyire előre! Arról van szó, hogy nincs a világon semmi ahhoz, hogy egy darab véges fényhullámot viszonyíts hozzá."
Ismerjük a látható fény hullámhosszát. 380 nanométer és 780 nanométer között van.
Ehhez remekül lehet viszonyítani.
"Ez egy „kígyó” a semmiben."
Nem a semmiben, hanem a fényközegben. És nem kígyó, hanem egy táguló gömbhéj. A gömbhéj vastagsága, az a kígyó hossza.
"Mer ugye nincs tér, csak a test."
Van fényközeg, amely az anyagnak a másik formája. A tér az csak fogalom, de a Riemann féle 3D-s térgeometriával jól leírható a fényközeg szerkezete.
"Ez esetben a kígyózó fényhullám."
A fényhullám nem test. Csak egy hullámszerű mozgás a fényközegben.
Ha percenként apró kavicsokat ejtesz egy sima tóba, akkor minden beejtett kavics körhullámot indít el a víz felszínén. Az egymás után induló hullámkörök több elemi hullámot (rezgést) tartalmaznak. Ha ennek sugárirányban egy keskeny részét veszed, akkor kapod a kígyót.
Ne rohanj ennyire előre! Arról van szó, hogy nincs a világon semmi ahhoz, hogy egy darab véges fényhullámot viszonyíts hozzá. Ez egy „kígyó” a semmiben. Mer ugye nincs tér, csak a test. Ez esetben a kígyózó fényhullám. Erre varrjál gombot! ;-(
"Mivel te tagadod az egyetlen foton létét, viszont van egy darab méteres hosszúságú fényhullámod. Azt hogyan állapítod meg, hogy milyen hosszú és mekkora a frekvenciája??? ;-)"
Én az összes foton létezését tagadom.
A méteres hosszúságú fényhullám-darabok létezését fogadom el.
A frekvenciát könnyen meg lehet mérni a hullámok esetében. Például ha két résen átengedsz egy hullámot kapsz egy interferenciaképet. Az interferencia képen a maximumok és a minimumok távolságából egyszerűen kiszámítható a hullám frekvenciája.
A hullámdarab hossza pedig a fénykibocsátás időtartama (radiációs idő) és a fénysebesség szorzatából számítható ki. Ha pl. 10 nanoszekundum a radiációs idő, akkor 3 méter a hullámdarab hossza.
A fényhullám táguló gömbhéj alakjában hagyja el az atomot. Ha ebből kivágsz egy keskeny sugarat, akkor kapsz egy 3 méter hosszúságú hullámdarabot. Pl. a zöld fény esetében a hullámdarab kb. 8 millió rezgés tartalmaz.
