Ha jól emlékszem, több gyereke is van. Az is elégséges lenne,kezdetnek, ha készítenének 10-12 nagyfelbontásu fotót róla, minden irányból és azt feltennék valahova a netre.
Ez a második ejtés is terelés. Négy féle és méretű ejtőkapszula van az adott tonyhoz rendszeresítve. Mindegyikbe, belefért volna több egyidejű, másként összeállított hétcsöves szerkentyű is.
Gyula bácsit a kiküszöbölhetetlen elektromágneses hatás zavarta. Viszont ha egy ezrelék különbséget ki tud mutatni a próbatestek gyorsulása között, akkor már az elméletét igazolva látja. Ehhez kellett volna egy második ejtés, hogy ezt igazolni tudja.
Például keress rá Eddington-ra, aki 1919-ben a fényelhajlási mérés alkalmával meghamisította az eredményeket, és hazudott az újságíróknak is a relativitáselmélet érdekében.
Pedig ha megfigyeled azt a felületet, amin a hét féle anyag nyugszik, az éppen olyan mint a ventilátorok külső burka szokott lenni. Körkörösen rovátkolt. Mélyebb és kevésbé mély barázdákkal. Ezek pont lehetővé teszik, vagy tennék az általam említett apró lukasztgatást. Felül több luk, alul kevesebb. Kialakul egy felfelé szívó vákuumhatás.
Sőt ha Szász, feltételezetten, szándékos megtévesztő bűvészmutatványt épített, arra is van egy elméletem:
A külön üvegcsövek lehetővé tesznek egy programozott áramlást. Egyszerű nyomáskülönbség szükséges csak. Tehát az üvegcsövek és az ejtőkabin légnyomás aközt maradhatott lénynyomás különbség. Ezt programozott átáramlással az anyagok alatti és a külön üvegcső felső részén lévő apró lukakkal tervezetten is irányítani lehet. Anyagok szabadesés közbeni elmozdulást okozó rőt lehet vele kifejteni.
Nincs lezárva nálam a téma. Tehát lehet, hogy tényleg működik. Csak ki kellene zárni a mérési hibák lehetőségeit. Hőmozgás általi elmozdulás és "fénynyomásra" ... Vagy mérni a hőjelenségeket és a hőmozgásokat is. Meg a cövekben lévő légnyomást is.
A mérés összeállítása, a hét féle és + egy kontroll összehasonlító anyaggal, továbbra is lenyűgöz. Maga a rá kidolgozott elmélete is kellően kidolgozott logikailag. Tehát ez azért nem az Egely féle bűvészkellékek gyártása, szándékos megtévesztésre kategória.
A légritka tér, mennyire is légritka? Itt épen az is trükk, vagy mérési hiba lehetett, hogy az anyagok külön-külön le voltak zárva egy üvegcsőbe. Nos azok most külön légritkitva voltak előtte, vagy abban még is bennmaradt a sima légköri levegő?
"Az adott fém körül kialakul egy felfelé szálló légmozgás, ami képes lehet megemelni és elmozdítani az anyagot. Tehát mérni kellene hőmérsékleteket és légmozgást is. "
Egely kereke nagyon jól volt csapágyazva és minimális levegőmozgás, de a "fény-nyomás" is simán működtette. Amelyek egyike sem "vitalítás". Tehát trükkös félremagyarázott csalást használt. Azért csalás, mert amikor felhivták, felhívtam a figyelmét ezek kiküszöbölésre, akkor sem tette meg.
Tehát nagyon kicsi, de ismert fizikai erők is meghamisították a mérést.
Szász kisérleténél is hasonló a helyzet. Szabadesése, lebegő állapotban, nagyon apró és kicsi erőhatások is elvihetik a mérést. Igen a radiométer hatás, de hőjelenségek is. Milyen hőjelenség? A kísérletet megvilágító lámpa hú és fénysugárzása. Hogyan? Egyik lehetőség: Az adott lámpa már a kísérlet 4-5 másodperces lefolyása előtt is kellő ideig melegíti a 7 féle anyagot. Minél nagyobb felületen és minél sötétebb az anyag, annál több hőt nyel el. Az adott fém körül kialakul egy felfelé szálló légmozgás, ami képes lehet megemelni és elmozdítani az anyagot. Tehát mérni kellene hőmérsékleteket és légmozgást is.
Továbbra is csak az tudom megfigyelni, hogy itteni vitákban nagyon kevés a valódi tudományos érvelés és a vitakultúra.
Valami cáfolata nem úgy működik, hogy valaki leírja több ezerszer, több éven és évtizeden keresztül. Meg benne hívőket toboroz, akik szintén leírják több ezerszer. Igazolható, tesztelhető kísérletek és mérések is kellenek hozzá. Ha nincsenek, az akkor a cáfolni akaró hibái.
Ha vannak a cáfolást alátámasztó kísérletek is, mint például Szásznál, akkor meg nem az a tudományos módszertani, sem vita-kultúrált viselkedés, hogy csak éveken és évtizedeken keresztül a személyét fikázzák az ellenzői. Persze az sem helyes, hogy Szász és követői fikázzák Einsteint. Illendő lett volna Szásznak,máshogyan is megismételt kísérleteket engedni és azt komolyabban ellenőrizni előtte, közben meg utána is. Kontrollálni. Ha megtették volna, akkor nagyon hamar lezárható lett volna ez a vita ... néhány hónapon belül. Mert mi derülhetett volna ki?:
1. A kísérlet hiteles, a további tesztelések is megerősítik. A fizikai tudásunkat pontosítani szükséges. A jövőben jobban és többet fogunk tudni.
2. Ártatlan figyelmetlenség. A kísérlet közben, olyan ismert fizikai tényezők mis szerepet játszottak, például "fény-nyomás", ami megtévesztő hatást gyakorolt. Bekavart a mérésbe. A mérési hibát ki kell küszöbölni és úgy kísérletezni tovább.
3. A kísérletnél jól előkészített szándékos megtévesztő trükköket és csalást használtak. Ezt be lehet mutatni és leleplezni. A vita hamar véget ér.
Sok hasonló nagy vita volt már a múltban is a fórumokon és a magyar közélet színpadán is. Némelyikbe beavatkoztam és azt a folyamatok működésének valódi feltárásával sikerült is megoldanom és lezárnom. Ilyen volt a "Egely féle vitalításmérő", az " Egely féle porfúziós kazán" , "Gróf Spanyol Zoltán vízautója", "Ateista-teista vita" stb .... Nos ezeken már érdekes módon nem megy a véget nem érő vita .... :-) Amur sem nyomja már ezerrel az ateista apologetikát. Meg az Egely kereket sem emlegeti egyik fél sem, mert ugye azt nem ők oldották meg. Megoldani kell tehát a dolgokat és nem értelmetlenül vitázni róla.
Eötvös Lorándot nem azért tiszteljük, amiben tévedett, hanem amiben igaza volt. Mint ahogy Albert Einsteint se azért tiszteljük, amiben marhára tévedett (EPR paradoxon), hanem amiben igaza volt.
A tudomány nagyjai nem voltak tévedhetetlenek (mint ahogy azt magáról a puszipajtásod a mémkuruzsló hiszi), és nem is tekinti őket a tájékozott közönség ájult csodálattal, mint ahogy te hiszed hogy ájult csodálattal nézi bárki is Einsteint vagy Newtont. Tudtad például, hogy Newton bibliai alapú számmisztikával meg prófécia-értelmezésekkel is foglalkozott? Na ebben qrvára nagyot tévedett. De mi a kalkulusért és a mechanikáért tiszteljük és nem az alkímiai meg a teológiai tévedéseiért.
"Itt a fő kavar szemantikai és logikai okok miatt van a fejekben. Szász kísérlete nem szabadesés kísérlet lényegét tekintve."
Maximum a te fejedben van kavar.
Aki érti, hogy miről szólt volna Szász Gyula kísérlete, azt tudja, hogy az ún ekvivalencia-elv érvénytelenségének kimutatását célozta. Tehát hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg nem azonosan egyenlő, és hogy az eltérés az anyagminőségtől függ.
És aki érti a dolgot, az azt is tudja, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg közötti esetleges eltérést NEM CSAK toronyból ledobálva lehet vizsgálni. Neves hazánkfia éppenhogy egy torziós ingával vitte a lehetséges eltérést milliomod-rész alá.
Akkor tudjunk meg több adatot is erről a Brémai Ejtőtoronyról. Mert tényleg az egyik einsteni relativitás elméletben lévő, jelentős szereppel bíró "tömeg" pontosításában szerepet játszhat:
Itt a fő kavar szemantikai és logikai okok miatt van a fejekben. Szász kísérlete nem szabadesés kísérlet lényegét tekintve. Csak a szabadesést használja egy tömeg és gravitásciós félreértés és pontatlanság feltárásához és a Szász féle Egyesített Mező Elmélet egyik bizonyítására.
"Már Gyula bá is többször elmondta neki, hogy az egy tök más kísérlet, amelyről a geológusunk hadovál."
Többször elmondtam neked: egy-egy fizikai jelenséget vagy mennyiséget tucatnyi egymástól eltérő elven meg lehet mérni, és a mérés eredménye az alkalmazott elvtől függetlenül egyformán jó lesz.
A fizikát pedig nem fórumos hülyegyerekek művelik, hanem valódi kutatók, akik tudják, hogy a különböző elvek ugyanazt az egy b@szott dolgot mérik meg.
És valóban! Az ekvivalenciaelv ellenőrzésére használt valódi kísérletek tök mások voltak, mint iszugyié: nem voltak elbarmolva.
"Az váltotta ki az érdeklődésemet, hogy egy diplomás, doktorit végzett fizikus milyen „újdonsággal” állt elő."
Az "újdonság" a kísérlet totális elb@szása volt.
Semmi új nincsen abban, hogy dolgokat vákuumos ejtőtoronyból ledobálunk. Eleve erre készült a Brémai ejtőtorony is. Amit Szász Gyula Imre csinált az egy elbénázott sz@r kísérlet volt, és erre már az anyaintézménye felhívta a figyelmét, hogy hol b@szta el. És mivel az akkor már félig megzakkant iszugyi kötötte az ebet a karóhoz, a kutatóintézet kitette a szűrét, nehogy egy hibáktól hemzsegő szemét anyagot az intézet nevéhez kössön a tudományos közösség.
Ugyanis van olyan, hogy "szakmai hitelesség", és azt mindenki igyekszik óvni és megőrizni. Ha egy nyilvánvalóan hibás anyagot valaki egy egyetem vagy kutatóintézet nevében akar megjelentetni, akkor azt bizony megtiltják neki: "ne égessél minket b+!"
Aminek értelme lenne, azonos körülmények közt más anyagokkal is tesztelni. Sőt nagyobb mennyiségekkel. Talán most, ha jól emlékszem, 5 gramm volt az anyagmennyiség anyagonként. Lehetne ezt mondjuk 50 grammal is megismételni és a Vas, azaz az Fe alá nyomásmérőt helyezni. Ha azon esés közben is mérhető nyomásértékek vannak, az megint csak az elmélet alátámasztó adat.
Persze ez egyben a fizika alap viszonyítás, vagy relativitásának az igazolás is. Hiszen az alumínium, Al anyag összetevőinek szabad eséséhez viszonyít más anyagok összetevőinek a egyidejű szabad esését. Akkor is, ha az egyik einsteni relativitás elméletet meg kiigazításra kényszerítheti.
Mint laikus érdeklődő, nem tudom értékelni a kísérletének helyes, vagy hibás voltát. Az váltotta ki az érdeklődésemet, hogy egy diplomás, doktorit végzett fizikus milyen „újdonsággal” állt elő. Vákuumcsőben szabadon eső izotópok gyorsuláskülönbségének kimérése. Ez nem az űrállomáson végzett „próba”, ami nem esik vele egy kalap alá.
A tesztelés és a kontroll kísérletek végzése, nem enged meg teljesen más jellegzetességű helyszínt és körülményeket sem. Sőt teljesen más anyagokat és erőtereket, gravitációs helyzetet sem. Sőt a kísérlet lényegi elvének az elferdítését sem.
De neked affinitásod van az elmebeteg ostobaságokra rácsavarodásra. Ez az egyik mentális problémád, ahogy az a fórumos működésedből bárki számára világosan látszik.
"Amennyiben az eredeti céljának megfelelően, de gondosabb kivitelezéssel megismételnék ezt a kísérletet, el lehetne dönteni, hogy perdöntő, vagy felesleges pénzkidobás. Mivel egy kísérlet nem lehet perdöntő.:-)"
Nem kell egy elb@szott, és a pontosságát technikailag is véges mértékig fejleszthető kísérletet megismételni.
A fizikát nem fórumos hülyegyerekek végzik, és a valódi kutatók tudják, hogy mely technikai megvalósítással érhetnek el pontosabb eredményt. És ezeket a kísérleteket elvégezték. NULL eredménnyel, azaz hogy érthető legyek: ha van bármi anyagtól függő effektus a súlyos és a tehetetlen tömeg különbségében, akkor annak kisebbnek kell lennie az adott kísérleti módszer hibahatáránál.
A MICROSCOPE projekt 2017-ben 10-15 pontossággal ellenőrizte az ekvivalenciaelvet. A végeredmény: nincsen eltérés különböző anyagok esetében sem a súlyos és a tehetetlen tömeg között. Itt a záró cikk az eredményről:
