a 9 órás nagykoncertek rendre fél tíz előtt kicsivel kezdődnek el (pl tavaly Placebon is így volt, 9-kor még javában integetett Sub Bass Szabi Monster)
jó ez a lista (bár egyik kedvencem, a Close To Me hiányzik róla, igaz, az nem is lesz...), csak éppen szép álom, hogy ilyen sok szám lesz...
szigetes hagyományoknak megfelelően max másfél óra koncert lesz, 21-től 21:30ig átszerelés, 23:00-kor vége, mert morcos lesz a polgármester...szóval másfél óra zene.
emberfia van a három megtermett legény. az asszony meg amit találunk. gyanítom h feketehajú lesz ottan elég. :ß
meg söndisznó. aztán tüskebog, moly valamint repkény hogy telemegy a szád vele!! allig várom már. a förödés hollesz még nemtom ez mostjutott csak eszembe, bár két nap nem nap. mármint ijjen körülményok között, mert a luxus az más ugye. maj szedek neked zuhanyrúzsát hakell.
nüm. úgy megyünk h odavonatozunk a börzsöny hegy lábához azta fölmegyünk rája és ahol az écaka meglep, ottn rögvest elalszunk. kell hozzá sátor, mert lehet h nem lesz ott semmi ház v hasonló ahol az écaka meglep.
ijjen jó lsz ez. eddig vagyunk hárman, túravezetőnk tapasztalt hegymászó, van kutyája, labrador, etc.
Egyre kevesebben vagyunk…a ’80as évek – amiben volt ’szerencsém’ élni – a Cure virágkora , mára végleg elmúlt. A Cure zenéje a polgári jólét egyre inkább „sokrétű”, és ugyanakkor degradáló egyenprogramjai /tv, hambi, pláza, video-öldöklés, meg ilyenek/ mellett ez a zene már nem fér bele a keretbe.
A mai fiatalság pedig nem veszi a fáradságot, hogy valami olyasmit hallgasson, ami értéket képvisel. Roberték 25 éve nyomják az ipart, és talán van még pár év, amíg itt lesznek nekünk ebben az átkozott világban, amely mostanra teljesen szétforgácsolódott. Sokat nyom a latban az is, hogy manapság sokkal könnyebb mindenhez hozzájutni-merthát ugyan honnan tudná egy mai tízenéves, hogy jómagammal együtt mások is azért vettek meg egy egy vacak nyálcsurgató tiniújságot, mert egy 8 négyzetcentis írás és talán kép lapult egy oldalán…
Ehelyett van Internet, van rajta vagy 500 Cure weblap /majdnem minden követőnek lesz már lassanJ/, van vagy 400 koncert /csak idő, türelem, és pénz kérdés letölteni/, több ezer fotó, kép, és minden mit az ember zúzája csak csípne……
Bejött a Cure a meleg, fűtött lakásba, ki sem kell mozdulni érte se egy sörözőbe a haverokhoz, se elruccanni egy közeli város hasonszűrű egyedeihez. Csak kell egy telefon vonal, meg kisebb kiegészítők…azt kész.
Valahogy ez már nem az igazi…
A zenéjük visszahúzódása, a bugyrok mélyebbé válása több okra vezethető vissza: a mai generáció nem igényel különösebben tartalmas zenét. A 80/90es évek fordulója nem technikailag, de inkább mentálisan, és elvárásokban-reményben volt több a mostani éveknél. Emlékszem az értékrendek is csak máshogy néztek ki…
A médiát most nem is említem, mert a hányinger fog el. / A rendkívül szánalmas kapu-csínótól a boross bors őrvezetőn át a ’láger rádió’ a nap slágere: „odaégett a tököm a farmeromhoz’-ig nekem qrva mindegy mit adnak…/
És maga a Cure is tehet valamit arról, hogy a bázisuk megcsappant. A ’Disintegration’ után az együttes nem találta a ritmusát, gondolkodás-szünetek /alkotói válságJ / , aztán amikor a leginkább oda kellett volna állni a világ elé egy új lemezzel /leginkább 1990/91/ akkor nem jött ki, csak egy mixelt , meg egy élő anyag.
Ott kellett volna tartani a frontot, és nem átadni a közönséget a semmitmondó piacot képviselőknek…
1992-ben aztán kijött a Wish, amely messze nem nevezhető a Disintegration nagy-nagy utódjának, semmilyen szempontból.
És aztán megint csak élő lemezek, mindjárt kettő. És a 96-os WMS-ben már minden befolyt, ami csak Robert füléhez elért.
Akkor a „régi követők” egy része fanyalgott, mások meg lenyelték élvezettel a pirulát. Én sezmély szerint egyik oldalon sem vagyok, mert még mindig vannak jó ötleteik. De ez a mai brancs már soha nem lesz, és nem lehet olyan mint 89-ben. Kész, ebbe nékem is meg mindenkinek be ’kék’ nyugodni. Ez van.
A jövő????????
Vagyunk, leszünk, és majd talán emlékeznünk is kell, ha más nem lesz.
el vannak maguk magyarok kényelmesedve. most hogy a sziget biztos, nem akaródzanak már kimászkálni? micsoda dolog ez?
én azért szeretném a 3-at ebben a szezonban megütni!
A Pulp, a HIM, és a The Cure a Sziget Fesztivál sztárjai
Blikk, 2002.05.10
/ a cikkből kivonatot készítettem, mert qrva hosszú /
„Budapest-Egy íróasztallal és telefonnal felszerelt ferenncvárosi lakószobából indult Európa egyik legnagyobb kulturális rendezvénye, a Sziget Fesztivál. Gererndai Károly és Müller Péter innen szervezte az első Diákszigetet 1993-ban, amire 43ezren látogattak el. A rendezvény mérete és híre évről évre nőtt.
Idén a legnagyobb sztárok - The Cure, Die Toten Hosen, Tito&Tarantula, HIM, Muse – jönnek.”
------részlet--------
És van ezen kívül egy 96-os fotó mellékelve /szép nagy-vagy 10 éve nem volt ekkora kép róluk a magyar média ezen ágában, a következő szöveggel:
„ A legendás The Cure természetesen főmüsoridőben játszik”
Budapest-„Hol vannak a legjobb puncik”-olvasható a Sziget Fesztivál 2002 német nyelvű, szlenges hangvételű hírdetésén, de lassan július 31. és augusztus 7. között nyitva tartó kultúrkemping pazar koncertprogramja is összeáll: több mint 300 zenei produkció várható. Közkívánatra harmadjára is eljön a HIM együttes, de a Stereo MC’s és a The Cure koncertje is borítékolhatóan ezreket vonz majd a Nagyszínpad elé. Itt lesz a Koshhen, a Transglobal Underground, a toten Hosen, Mambo Kurt és Sergent Garcia; a világzenei színpadon Mory Kante, a Klezmatics, Natacha Atlas, és a Boban Orchestra produkciója tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre, ismét felállítják a technosátrat, a metálsátorban pedig garantáltan fellép a Gathering, a Savatage és a legszőkébb metallady, azaz Doro. Az egyik legnagyobb internetes fesztivál útmutató információja szerint idén 400 ezer látogatót várnak az óbudai Hajógyári Szigetre, és ebbn a puncik is benne vannak.
Újra várok, most már 2 éve, megint. Várom, hogy újra elinduljanak, és elinduljak majd én is. Hogy megint ott legyek nem messze tőlük, egyazon molekulákat szippantsam be, egyazon érzést érezzem, és hogy ne engedjek semminek, csak a pillanatnak. Hogy ne a matériális hanem mentális kincset gyűjtsek, egy képet, egy pillanatot, egy élményt, egy emléket, egy megismételhetetlent. Hogy a részük legyek, és ők pedig ez én részem…Semmi alá,-és fölérendeltség…bár nekem a mestert, az egyik felfogásban, a mestert jelenti a Cure.
A megismételhetetlen izgalom, amely olyan, amilyet semmi más nem tudott eddig kiváltani bennem. A Várakozás izgalma, a pillantásé, a megpillantásé, a szem, és a fül kielégüléséhez vezető út…ennyire üres lenne, ennyire jelentéktelen az élet?
hehe, majdnem minden stimmel...már azzal, amit én is írtam kicsit korábban ide a topicba :)
az életkor, a nem őrült fantikusság, no koncert eddig...talán most :)
bár számokat nem írtam, de kb. ugyanaz, mint nálad :)
mondjuk greatest hits turnét én sem nagyon akarok
Hey, a Mint Car-t én is utálom! Csak poénból nyomtam be, mert az kezdődik ilyen "ébredéses" szöveggel.
Azért én sem nagyon örülnék a GH turnénak (bár a Cut Here remélem lesz, nagyon bejön az a dal, a Signal To Noise is, a Just Say Yes viszont nem), pl. a Show nem igazán tetszik, pedig eléggé Greatest Hits jellege van.
Egyezzünk ki egy ilyenben:
Out Of This World
Want
Open
Fascination Street
Cut Here
Just Like Heaven
High
Pictures Of You
Last Day Of Summer
If Only Tonight We Could Sleep
Figurehead
100 Years
At Night
In Your House
Doing The Unstuck
Wrong Number
Lovesong
Lullaby
From The Edge To The Deep Green Sea
Disintegration
Bloodflowers
Mit várok a szigetes Cure-koncerttől?
Az alább felsoroltak közül semmit:
- Robert olyan részeg, hogy még a Saturday Night szövegére se emlékszik, leesik/legurul a színpadról (pont rám);
- Perry gitárja folyamatosan visít-gerjed, végül életre kel és ledugja magát Perry torkán;
- Jasont még a koncert előtt lecserélik Borisra, aztán Robert gyorsan visszacsinálja az egészet;
- rövid koncert lesz, 1 egyórás Watching Me Fall-lal;
- kiderül, hogy mégis Greatest Hits-turné lesz, Szigin kívül mindenki őrjöng...
