"Próbálom kiszámolni a véges hosszúságú hullámdarabok hatását az interferencia képre."
Na látod, ez már egy értelmes feladat.
A megoldás is érdekes.
A fény esetében figyelembe kell venni, hogy minden hullámszakasznak eltérő lehet a frekvenciája, a fázisa, a polarizációs síkja.
Plusz még azt is, hogy két hullámdarab (ha találkoznak térben és időben) mindig interferál egymással, de ahhoz, hogy tartós, jól látható interferenciakép jöjjön létre, speciális feltételeknek kell teljesülni.
Abból a szempontból, hogy rövid hullámszakaszokat lehetne velük szemléltetni.
Mert az egy valid kérdés, hogy a fotonnak mekkora a frekvenciája.
Frekvenciája és hullámhossza - definíció szerint - a végtelen kiterjedésű hullámnak van.
Most az mindegy, hogy energiában kvantáljuk, vagy a kiterjedését vesszük végesnek (wavelet).
Vegyünk két rést. Az interferencia képet hogyan lehet kiszámolni?
Középiskolai közelítés, hogy a két rés közepétől húzunk egyenest és felmérjük rá a hullámhosszat.
Valójában a rés minden pontja egy hulámforrás. (Víz esetén az atomok méreténél rövidebb hullámhossz már nyűös, mert ott már az atom elektronszerkezetét kell megrezgetni. Minőségi átcsapás.)
Először tehát a rés interferenciához egy pontosabb hullám modell szükséges.
Aztán össze lehet hasonlítani az elméleti eredményt egy valóságos interferenciával.
És ha a hullám nem végtelen, az elsődleges interferencia "mögött" meg kellene jelenjen a perturbált hullám képe is.
Valószínűleg magnitudóban sokkal gyengébben. Nagyságrendekkel.
Így lehetne információt szerezni a fény kvantumok finomszerkezetéről.
Pontosan kiszámolni a monokromatikus folytonos hullám interferenciaképét, és ezt levonni a mérési eredményből.
(A tüv meg nagyon elnéző. Félrenéznek. Neki is érdekük,hogy befizessük a tagdíjat, ne buktassanak meg.)
Szabvány szerint az érvényes dokumentumokról naprakész jegyzéket kellene vezetni. Ide értve a műszaki rajzokat, összeszerelési leírásokat. Fellelhetőséggel együtt (katalógus). Nagyjából mint az orvosnál a kartoték. Célszerűen egy helyre összehordva. (Hogy vicces legyek: levél=Blatt, hordó=Fass; de a levélhordó nem Blattfass, hanem Briefträger. És a Zusamenfassung nem összehordás, hanem összefoglalás.)
Régebben volt bürokrácia. Nem lehetett csak úgy lerongyolni a műhelybe egy ad hoc rajzzal a kezünkben. Amióta számítógépek vannak és minden mérnök a saját számítógépén tervez, azóta se rajztár, se katalógus. Utángyártásnál keresgélni kell, hogy melyik számítógépen van és milyen néven. (És akkor még fokozódik az őrület, hogy cserélhető adathordozón átviszi egy másik gépre. De nem másolja oda, hanem átmásolás nélkül átszerkeszti. Aztán az eredeti helyre visszamásolni elfelejti. Tehát a legutolsó változat valamelyik fiókban van, és a számítógépeken csak munkaközi verziókat találni.)
Ez azért nem olyan bonyolult, mint a relativisztikus magneto-hidrodinamika. És még a magas IQ-jó kollégának sem sikerül megértenie, hogy egy pici rendet tartson.
Nos én meg azzal foglalkozom főként, amihez értek. Gépipari Tudományos Egyesület és a MANT szövetségben volt és van. Mert ugye az ürhajókat, mérőeszközöket miegyebeket ... mérnökök készítik. Sőt a csillagászati eszközöket is. A csilagászati mérőeszközöket is. Persze nem parlagi mérnökök.
A pszichilógia és a filozófai az ami a hobbim volt régebben.Most is az egészében, de egy új területének már a szakértőjévé váltam mára.
