Sajnos ott élek ebben a diktatúrában. De minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy elmenjek, és ezt itt meghagyjam nektek. Gondolod, ha még jobban széttrollkodjátok, jobb lesz?
A Nők Lapja állásfoglalása a Nem bocsátom meg cikk kapcsán
NŐK LAPJA2020. MÁJUS 25.
„A Nők Lapja az alapértékeihez híven a családot helyezi a középpontba. Ahogy mindig, itt is leírjuk, hogy a nőkkel szembeni családon belüli erőszak az emberi méltósággal szembeni súlyos támadás. A felelősség mindig azt terheli, aki ütésre emeli a kezét. A Nem bocsátom meg cikk kapcsán hibázott a magazin abban, hogy nem szakértő válaszolt egy ilyen nehéz helyzetben levő olvasó levelére. Egy bántalmazó kapcsolatban az empátiára buzdítás nem jelenthet tényleges megoldást. Bocsánatot kérünk minden kedves olvasónktól, és együttérzésünket fejezzük ki minden érintett felé.
Fontosnak tartjuk, hogy a családtagok biztonságban, szeretetben, egymást támogatva éljenek együtt. Ennek egyik záloga a nők és a férfiak közötti tényleges egyenlőség elősegítése. Elítéljük az erőszak minden formáját, így a családon belüli agressziót is, legyen az lelki, verbális vagy fizikai. ”
Vékási Andrea, Nők Lapja főszerkesztő
Ez dícséretes. Beismerték a hibát és bocsánatot kértek.
"Boglacsik Tímea, az OKIT vezetője pedig arról is beszélt, hogy a bántalmazások nem csak gyakoribbak, hanem egyre durvábbak is. Tehát, például ahol eddig érzelmi - verbális bántalmazás volt, az könnyen lehet, hogy most fordul át fizikaiba, és a már jelen lévő, enyhébb fizikai erőszak most jó eséllyel eszkalálódhat a brutális bántalmazásig. Mindeközben a csapból is az folyt, hogy a karantén alatt az otthon tanulástól kezdve a háztartáson át a család érzelmi stabilitásának megőrzéséig szinte minden a nőkre hárul. Gregor Anikó szociológus többedmagával még egy kutatást is közzétett a témában. Ehhez képest az önök hasábjain megjelenhet az, hogy a semmittevő, ellenben a gyerekek előtt pofozkodó férjet “játékosan” próbálja bevonni a bántalmazott, aki legyen megértő, hiszen a nők empatikusabbak, “az érzelmek húrján” mi játszunk jól, kvázi ez a dolgunk."
Aki kvótát követel, az eleve nem demokrata. Nem pártolja az érdemek szerinti érvényesülést (mert az nem neki kedvez :-), hanem a kiskapun át akarna bejutni oda, ahová a teljesítménye alapján nem lenne esélye bekerülni.
Nincs férfikvóta sem. És a kvóta amúgy is hülyeség, ilyen alapon előírhatnád a zsidók, a szemüvegesek és a kopaszok arányát is...
A parlamentbe kerüléshez olyan programmal kell a választók elé állni, hogy rád szavazzanak. Illetve, a pártodban kell a lista elejére kerülnöd szorgos pártmunkával. Az senkinek sem jó, ha kevésbé alkalmasak kerülnek be valahova, csak vallás, bőrszín vagy nemiszerv alapon.
Foglaljuk össze őszintén: Az egész család válságban van, nem csak a fickó. A nő szeretné megbeszélni, hogyan tovább, de a fickó képtelen a kommunikációra, tetejébe még a házimunkát és a gyereket is leszarja. De ez mind semmi, még nekiáll verekedni is.
Foglaljuk össze. A férj válsághelyzetben van, elvesztette a munkáját, bizonytalan a jövője, és erre támogatás és jó szó helyett még az asszony is basztatja* ahelyett, hogy kedvesebb, figyelmesebb és megértőbb lenne a férjével az életének egy ilyen nehéz szakaszában.
* A verbális erőszak is erőszak, ha nem tudnád - és mindig megelőzi a fizikai erőszakot, ahogy ez esetben is láthattuk.
"Koronczay egy levelében a kiskorú veszélyeztetésével súlyosbított kapcsolati erőszak - egy ordas nagy, napokig fájó pofon - áldozatának azt javasolta, legyen kedvesebb, megértőbb a férjével, mert arra nagy pszichés nyomás helyezkedik ezekben a karanténos időkben. A nő arról számol be, hogy a munkáját elvesztő férj egész nap csak ül, durva és mogorva, amíg a társa maga gondoskodik a háztartásról, a gyerekekről, az egész közös életükről. Ennek a szóvátétele volt a pofon oka. De Koronczaynak meggyőződése, hogy a férj ezt megbánta, és alig várja, hogy a nő megbocsásson neki. Csak legyen kedvesebb, figyelmesebb és megértőbb a férjével."
Tehát szerinted a férfi magatartása elfogadható, és a nő ne tegye szóvá, mert akkor ő az agresszor?
Nem is mondta senki, hogy az. Oda van írva világosan, hogy mire vonatkozik. Ha valamelyik része nem világos, szívesen elmagyarázom. Viszont ez reprezentatív (vagyis a valóságot tükröző) felmérés, és kicsi annak az esélye, hogy idősebb korban hirtelen megfordulnak a viszonyok. Sőt, a nők idővel csak még jobban elsárkányosodnak, amint nyeregben érzik magukat, tehát az össz népességben még rosszabb a helyzet.
A valós helyzet az, hogy a nők az agresszívabbak - de a férfiak ütnek nagyobbat.
Ezért fordul meg a statisztika, mikor a kórházzal vagy halállal végződő eseteket nézik.
De attól még igaz a kiinduló állítás, hogy elsősorban a nők tehetnek az erőszak ellen: egyszerűen úgy, hogy nem kezdik el.
De a magyar nők fel fognak lázadni, mert ez már nekik is sok.
fellazadtok es kovetelitek a nok40 megszunteteset, a nok 8 evvel kesobbi nyugdijbavonulasat, a kozos szuloi felugyelet/valtott elhelyezes bevezeteset, vagyis valodi torveny elotti egyenloseget fogtok kovetelni?!
mert ugy gondolod, hogy az no, aki 20 eves korabban fizikai, erzelmi es verbalis bantalmazo volt, az majd 30-40-50 evesen mas lesz?! almodj kiralylany....
(az emlitett esetben a ferfi elvesztette a munkajat, es eddig soha nem utotte meg az asszonyt. most adott egy pofont, de annak elozmenyeirol nem tudunk semmit. (nyilvan verbalis, erzelmi bantalmazasra sem jo valasz a pofon, es nem mentseg, de arnyalna a kepet))
A magyar nőkre ugyanúgy vonatkozik. Még ha közel v távolkeleti nőket említenél, ott lehet, h tényleg mások az arányok. És igen, főleg a fiatal korosztály problémája ez a felelősséghárító 'nem tehetsz róla' attitűd. Ezért érdemes ez ellen az ökörség ellen felszólalni, mert pont így lehetne megelőzni, illetve csökkenteni a családierőszakos esetek számát.
