" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A tamarillom miután ősszel behoztam a házba elkezdett görcsösen deformálódott leveleket hozni. Nem úgy tűnik, hogy ez veszélyeztetni a megmaradását, de semmiképpen sem esztétikus. És nyilván kiváltotta valamilyen negatív hatás, vagy esetleg hiánybetegség tünete lehet?
Évekig kísérleteztem a cserimojával,de csak a virágzásig jutottam.Poroztam ecsettel is,de nem sikerült termést elérni.Állítólag a porzó és a bibe nem egyszerre érik.Mondták,hogy 2 kell belőle.Szereztem,úgy se jött össze.
De a D. virginanánál az is lehet, hogy porzós. A 8 magoncból remélem, csak lesz legalább egy termős, de ha minél előbb gyümölcsöt szeretnék enni róla, és tudnám hová ültetni, én is vennék egy oltványt.
Ahogy az állatoknál van az ivarérettség, úgy van a növényeknél egy vegetatív (növekedési), és egy generatív (termő) szakasz. Ez pl a diónál, gesztenyénél 8-16 év, de pl. az almánál is 6-10 év.
Ha magról neveljük a növényünket, akkor ezen a fejlődésen át kell esni. Oltáskor viszont amiről a nemest szedjük, az már termő korban (generatív fázisban) van. Ezért az oltványok gyakorlatilag azonnal termőképesek. Általában a kiültetés utáni évben be is mutatkoznak.
Tehát ha van kedved meg időd kivárni, akkor csak ápolgatni kell a magoncokat. A másik gond még a magoncokkal, hogy nem tudni milyen minőségű termést fog nevelni. Ez egy Diospyros lotusnál vagy virginiananál mindegy de egy almánál vagy diónál nem. Ki kockáztat egy évtized pátyolgatást, hogy utána derüljön ki, hogy nem sok élvezeti érték van a várva-várt gyümölcsben.
Egy év az nem sok, azt hittem "öregebbek" a csemeték. A magokból kikelt növénykékkel kell még valamit csinálni ahhoz, hogy majd egyszer teremjenek, vagy csak ápolni kell őket ?
Van 7 db egyéves és 1 kétéves magoncom. Megpróbálom dézsában tartva megvárni, míg kiderül, melyik milyen. Pillanatnyilag fogalmam sincs, hová férne el egy ilyen fa, és szeretek magoncokat nevelgetni, ezért választottam ezt a megoldást.
Az almának az első termésig 10 év kellett kiültetve. Nem bánnám, ha ezeknél kicsit hamarabb menne...
A 8 közül csak akad majd egy termő, az bőven elég is lesz.
Azért nem magot veszek, mert attól tartok, az nagyon sokára fog teremni, én pedig még szeretném ebben a földi életemben megkóstolni :) Viccet félretéve, mennyi időkülönbség van érés szempontjából a két módszer között? Látom, már van újabb kecskeméti jelentkező, ez így egyre olcsóbb lenne .
Nem próbáltam, mert mindig beoltottam. Általánosan a kétlakiaknak 70-80% körül vannak a porzós egyedei. Szerintem 6-10 év között kezdhet el teremni a magonc.
Magamnak inkább oltok azt is, hogy előbb teremjen, és az egyik ágat oltom porzóra.
