Minél előbb vágd ki a hangyalepte tőkéket, elsősorban nem a hangyák miatt. Ők csak éltek a lehetőséggel. Annak a fehéres résznek középen nem szabadna ott lennie.
Pont, hogy nem csak ár pelevelt esznek le, hanem jóval többet, mint amit lelevelezésnél (Auslaubung: schweitzer deutsch,: z. D.: Entblättern) az ember eltávolítana. A lelevelezést csak fokozatosan szabad csinálni, ügyelve arra, hogy a bogyókat ne érje folyamatosan nap. ha túl sok fény éri, akkor egyrészt megéghet (napégés), másrészt veszít a gyümölcsösségböl, ami nem jó a minöségnek. Cukorfok szempontjából nem számít, ahhoz a fürtzóna feletti hónaljhajtások produkálnak elég új levelet.
u.i.: az érdekesség az, hogy a kísérletező kedvű szőlősgazda nem csak télen tartja a Skudde juhait a szőlőben, hanem egész évben, 2 rövid időszak kivételével:
1. Attól kezdve, hogy elkezd kihajtani a szőlő addig amíg a hajtások elérik a 80 cm-es hosszúságot (ez kb. 1 hónapot jelent)
2. Attól kezdve, hogy a szőlő termése eléri a 35 °Oechsle-t (kb. augusztus elején) - addig, amíg a szőlőt le nem szüretelik.
A juhokat "Auslaubung"-ra is használják, tehát az év egy bizonyos szakában pár levelet leetetnek velük a tőkékről (ha jól értettem - nem szőlészként - akkor azokat a leveleket amik a fürtök környékén vannak (?) )
A cikkíró tapasztalata szerint az pocok-populáció is csökkent a szőlőjében, mert a juhok széttaposták a járatok egy részét.
A mi csapadékviszonyaink és a napfényes órák nem engedik meg azt, hogy ennyire füves legyen egy ültetvény (tápanyagkonkurencia), ill. az ennyire kilevelezett szölöben mindenképp napégés fog fellépni. Aargauban a hegyek közt lehet, hogy müködik, de nálunk tuti nem. Egyesfüggönyben még csak elmegy a legeltetés, de az a müvelésmód meg alapból képtelen minöséget produkálni.
Valaki kísérletképpen kis termetű, eredetileg Poroszországban és a Baltikumban honos Skudde fajtájú juhokkal tartatja rendben a profi szőlőültetvényét.
A fajta kifejezetten ritka, német nemzeti örökség. Pár lelkes kedvelője tenyészti, én a svájci Skudde-egyesület honlapján találtam a cikket, itt:
Tiszteletem,tegnap elkezdtem a hajtásválogatást a szőlőben.Szürkebarát a szőlőfajta és az érdekelne hogy ti minden esetben le szoktátok venni az alsó állású hajtásokat?Tavaly nem termett semmit mert a tavalyelőtti évben teljesen elfagytak a a szálvesszők.
Most szépen kezdenek rügyezni szálvesszőként van kb. 8-10 hajtásom és ha leszedném az alsó állású rügyeket akkor maradna 4-6 hajtás és attól tartok hogy azok nagyon vastagok lesznek és ugye az sem az optimális.Mi legyen a megoldás?Köszönöm a tippeket.
Köszönöm a válasz.A kép egy fiatal ültetvényben készült és a jelenség nem a vesszőkön van hanem a szőlő lábon.Az a gond hogy nem csak egy tőkén jelentkeznek a tünetek hanem sokkal többön.Én is azért tettem fel a kérdést mert lehetne akár fagykár tünete is ugyanis nem mindegyik tőkén vannak golyvás kitüremkedések csak simán kiszáradt tőkék és a keresztmetszet azokkat a tönetekkel amiket már lefényképeztem.
Mondjuk, ha egy gubacsatkás és egy peronoszpórás levél fonákját megnézed, akkor, ha csak felületesen pislantasz rájuk, akkkor esetleg össze lehet öket keverni. Viszont a gubacsatka a levél színén fodrozódást okoz, a peronoszpóra pedig "olajfoltot". Amivel még össze lehet téveszteni a gubacsatka kártételét, az a filoxéra levéllalkó alakjának a gubacsa, csakhogy az pont fordítva jelenik meg, azaz a dudor a fonák felé van, a színe felöl csak egy picike bemélyedés látható. Ezen kívül a gubacsatka kártételét mindig rügyfakadás után lehet tapasztalni, a filoxéráét pedig csakis a már teljesen kifejlett lombozaton.
Amúgy a peronoszpóra az virágzás elött sosem szokott megjelenni és kárt okozni. Amúgy hozzánk Olaszországból, a Pó-deltából jön a genovai ciklonnal (a Genovai-öbölben kialakuló ciklon, amnek következtében DNY-ÉK-i az áramlás és egy hétig esik az esö). Ezzel szemben a lisztharmat itt telel át a tökéken, levélmaradványokon, lehet "saját termesztésü", de jöhet a szomszédtól is.
Egészen pontosan miböl gondolod, hogy ez peronoszpóra volna? Elárulom, nem az. Még csak nem is gombabetegség., söt nem is rovarkártevö (azaz se rovarölöszer, se gombaölöszer nem jöhet szóba).
Ez a gubacsatka szívásnyoma.
Normál esetben elhanyagolható mértékü a kártétele, úgyhogy legtöbbször teljességgel felesleges atkaölöszert használni a tünetek megjelenésekor.
A védekezés ellene (és a takácsatka) ellen:
Az atkák július második felében-augusztus elején vonulnak telelni a rügyekbe. Ekkor lehet a leghatékonyabban védekezni ellenük. Az egyedüli szabadforgalmú szer, amit engedélyezett használni ellenük, az Orthus (idén legkorábban kb. július 2. hetétöl érdemes). Ezen kívül a szálvesszös müvelés csökkenti az esélyét az atkakártételnek. Ezen kívül tavasszal olajos szerrel kell lemosózni, ha réz+kén+olajjal, akkor legkésöbb a rügypattanás elötti napon, ha kén+olajjal, akkor a rügypattanást követö elsö vagy második nap még lehet vele permetezni nagy lémennyiséggel.
Ilyenkor tavasszal sajnos már csak a kártételt lehet szemlélni, de a gubacsatka -szemben a tákácsatkával- terméskiesést csak a nagyon elhanyagolt szölöben tud okozni.
Nálam a golyva a tőke idősebb részein jelent meg először, de ez a természete. Nálad a vessző oldalán nem is annyira tipikus a megjelenés.
Mivel a fagyveszély miatt általában hagyok biztosító vesszőt, az idősebb golyvásodott részeket levágom és a biztosító vesszőből alakítok ki új termő részt. Mivel az egyéves vesszőn még nem jelenik meg, van termés. A másik évben ezt a vesszőt kordonkarnak alakítom ki és rövid csapos metszést alkalmazok egészen addig, amíg a kart a golyva megjelenése miatt le nem kell vágnom, majd az egész kezdődik elölről.
Egy tőkét ezzel a módszerrel tartok termőképes állapotban már évek óta.
Baj akkor van ha a biztosító rész lesz golyvás, ezért a tőkefejből esetleg kihajtott másik vesszőt is meg szoktam hagyni.
Nem tudom mennyire érthető amit írtam, de azt akartam vele üzenni, hogy nem feltétlen kell mindjárt kivágni.
A keresztmetszet nézhet így ki különböző vírusfertőzés esetén is.
Sérülés (de nem metszés) után jöhetett elő az addig lappangó betegség, az elnyúlt háncs nélküli rész alapján a legvalószínűbb a nyúlrágás. Már a szaporítóanyag fertőzött kellett legyen, a tumorosodáshoz kellett a sérülés.
Lehet valami elrákosodott nyúlrágás is, tekintettel arra, hogy az elszáradt rész kör alakú, az új (zöldessárga) rész pedig csak ott nö, ahol nincs a seb.
Tisztelt szőlészek,egy kérdésem lenne ,ma készítettem egy pár képet a szőlőben és arra lennék kíváncsi hogy szerintetek ez milyen betegség lehet.Én baktériumos golyvára tippelek de lehet hogy tévedek.Íme a képek:
Szerintetek melyik rezisztens borszőlő a legjobb lugasnak? Egyenlőre a Néró, és a Pölöskei tűnik jónak a leírások szerint. Én még Vénuszra gondoltam volna, de írtátok itt, hogy az nem a legjobb bornak.
Mielött elülteted? Vagy amikor már elültetted, és a "hányszor" arra vonatkozik, hogy hány éven keresztül?
Ha arra gondolsz, amire szerintem gondolsz:
1. Elülteted a 2 szemre visszavágott (vagy már eleve visszavágottan vett) oltványt.
2. Kihajt, te összesen két hajtást hagysz rajta.
3. Következö év tavaszán a jobb állású hajtást visszavágod 2 szemre.
4. Két hajtást hagysz.
5. Következö év tavaszán a jobb állásút visszavágod 5-6 szemre.
6. Két hajtást hagysz (nem biztos, hogy a legfelsö hajtást fogod tudni meghagyni, mert néha az csenevész lesz)
7. Következö év tavaszán, ha kellöen vastagok a hajtások, akkor a kívánt müvelésmódnak megfelelöen vagy az alsót (ernyö/rövidcsap), vagy a felsöt (Guyot) húzod el. Nagyon fontos, hogy ha nem elég vastag, akkor az alsó hajtást két szemre vissza kell vágni, mert a túl korán leterhelt szölö idejekorán tönkre fog menni/nem fog rendesen fejlödni.
8. Az elsö termésnél hajtásonként max. egy fürt maradhat, tökénként max. 10 db vagy 1 kg (amelyik a kevesebb).
Lehet azt is csinálni, hogy elhúzod a második évben, meg meghagyod mind a húsz fürtöt, dicsekszel a szomszédoknak, hogy neked az új telepítéseden 5 kg/töke termésed volt már a második évben, de az ötödik évtöl kezdve nem lesz mivel dicsekedned. Tudom, miröl beszélek, részben a saját káromon megtanulva (túl korai elhúzás), részben a más hibájából okulva (túl korán túlterhelés).
Üdv mindenkinek ,újj telepítésű ültetvény esetében hányszor kell visszavágni az oltványokat?Én úgy tudom kétszer,esetleg a fejlettségtől függő ez a művelet?
Ami után a bárium-poliszulfidot kitiltották, évekig nem lemosóztunk, a szölö kibírta. Én most elsösorban nem is a lisztharmat ellen (mert nem engedem vegetációban felszaporodni, meg a Guyot-müvelés is a lisztharmat ellen dolgozik), hanem az egyéb nyavalyák ellen (ESCA, tripsz, amerikai szölökabóca) lemosózok réztartalmú szerrel.
A Syngenta kifejezetten azt ajánlja, hogy ne lemosózzunk, helyette eggyel többször jó magas dózisú Thiovittal menjünk. Nyilván ezt ajánlják, mert nekik nincs lemosó szerük...
Vegetációban lisztharmat ellen 1%-os dózisban lehet használni, de ez már nyilván nem a lemosó kategória. Nagy dózisos Thiovit amúgy is mindig szokott menni 4-6 leveles állapotban, úgyhogy idén majd ez lesz az első permetezés. Meglátjuk mennyire fog fájni a lemosó hiánya...
