"2: Akkor szerinted 3 U-val kell írni a HŰVŐS szót, HUUUS formában. Gratulálok ehhez.))"
Nem kell, csupán akkoriban írták így, és az sem biztos, hogy mindenki így írta.
Amúgy ne nekem gratulálj, hanem a leírójának.
"És nem akarod felfogni hogy a régi latin írás összevissza katyvaszt csinált a szavainkból,"
Ezt én is így látom, de nem erről van szó, hanem arról, hogy egy hallott hangot milyen betűkkel írnak le. Ebből ki lehet következtetni a szó kiejtését. Ui. amennyiben egy hang helyén hol U, hol V, hol pedig W szerepel, akkor nem nehéz észrevenni, hogy ott biztosan nem V hang volt. Ti. azt nem kellett háromféleképp leírni, mivel a latin abc-ben volt V hang, szemben pl. az Ö-vel, amit tényleg nem tudtak egy betűvel leírni, ezért sokféle kombinációt használtak mindaddig, amíg nem került az O-ra a két pont (ill. két vessző)
A "finn" TALO szó sem a TALAJ-jal kapcsolatos. Nyilván akinek a lemez beakadt teljesen az meglát egy T hangot a szóban, és legyen az bármilyen nyelven , csakis talajt akar a szóba magyarázni. Pedig a T mögött a finnben sokszor teljesen másik hang van átírva.)) Bármikor CS is lehet mögötte.))
TALO esetén kivételesen tényleg T az eredeti szó is, de erről már régebben meggyőződtem, hogy ez a TELEK fogalmához köthető. Mivel a régi szótárban ez a TALO szó nem csak a házat jelentette, hanem a vele járó gazdaságot is és a gazdaság és háztartás fogalmát is egyben.
TELEK meg : "Valamely földrész, földTERÜLET, mint birtok, akár művelt, akár parlag állapotban, akár beépítve" --- Ez a Cz-F régi értelmezése. Persze ezt eddig jól leírja, aztán teljesen mást ír rá, ami szerintem nem stimmel már. SZEL igéhez semmi köze. Az felejtős szerintem.
Több településünk nevében is ott hogy TELEK. A TELEK az TEREK-et jelent. Életterek, föld-TEREK miről szó van. Szinte biztos vagyok benne, hogy ezek a TEREK önállósodtak egy új szóban a TELEK által, ez egy minimális eltérés csak és érezni az új szóban is a többesszámot benne. Ugyanis TEL szavunk önállóan nincs, de TER-EK esetén ott van a TÉR szótövünk, és értelmet is ad a szavunknak.
Aki kételkedne találhat régi szövegekben birtokrendezési hivatalos írásokat is, ahol a TELEK szó TÉREK formában szerepel , sok esetben a két fogalom összemosódik szinte ezekben.
Persze a telkek a talajon vannak nyilván, ezt már szinte hallom vissza kontra érvként.)) Az egy dolog, de a TÉR/TER(ület) amihez gyökérszinten kötődhet. Nyilván az emberek majdnem mindent a talajon tartózkodva végeznek el, hiszen nem vagyunk madarak.)) Ilyen alapon a CÖLÖP szót is közösíthetném vele, hisz azt is a talajba verjük.))
És a finn TALJA : gyapjú, szőrös bőr. Ez akkor miért nincs a TALAJ-ON vajon?... Hiszen majdnem ugyanaz a szó van előttünk. Mert ez a gyapjú nem a talajon nő szerintem.))
De van TALLA is a finnben. Na ez viszont tényleg a TALAJ szava lesz. Már csakhogy nehogy az legyen hogy nálam ilyen nincsen. De van , ez a példa már odavaló tényleg...
Egy fogalomnak számos különböző hangalakja lehet egyazon nyelvben is , mert eltérő logikai felépítésük van. Ezek ilyenkor nem egy gyökérből származóak.
Magyar nem írt át semmit, épp a magyart írtál át mások. Ezek mára idegen nyelvek lettek.)) Épp emiatt. A FÖLD szavunkra ott van például az angolban a FIELD, a németben meg a FELD és még sok más hasonló előfordul. Ezek mind egy magyar szónak a külön alakjai.
A "latin" TERRA már a TÉR/TERÜLET fogalmához kapcsolódó, TERRA----TERE, vagyis a föld-TERE TERülete.
Ezek különböző gyökerű szavak teljesen, ahogyan a sumér alak is teljesen másból van, már ha egyáltalán az a valódi hangalakja, mert esetükben még az is kétséges hogy mi hogyan is hangzott ténylegesen az ő nyelvükben.)) Aki azokat a megállapított alakokat tényként kezeli,
A HÁZ szónak sincs gyökérkapcsolata a finn szóval, ez nyilván számodra is egyértelmű, akkor viszont meg csak szórakozol és trollkodsz már. Ez esetben akkor rád hagyom ezt az egészet, tudnék hasznosabbakat is írogatni a nyilvánvaló baromságok cáfolatai helyett...
1: Ma is létező jelenség a nyelv tudatos elváltoztatása, még 2025-ben is. Ehhez elég csak utánanézned a Franciaországban folyamatban lévő 1800-as évektől kezdődő "divatnak" .
A jelenséget VERLAN "nyelv" nevezték meg, és tényleg egyre inkább azzá válik. Van róla egy hosszabb cikk, ami jól kifejti az egész történet, ennek okait és motivációit. Beírod VERLAN NYELV a keresőbe és elolvasod a "a francia visszafele-beszéd cikket" a Nyelv és Tudomány-on.
Kis példaszótár is van benne, hogy az eredeti francia szó hogyan is változik meg. Tehát ez ma is egy létező jelenség, nyilván régi korokban is történtek effélék, és talán az egész célja és motivációja éppen ugyanaz lehetett neki, mint manapság ennek. Ezen nincs mit tagadni, mert ma is itt van előttünk az élő példa erre.
2: Párszor már felsültél korábban is azzal a szótárral, amire vitathatatlan tényként hivatkozol.)) Úgyhogy kicsit több alaposság kéne ezek után. A Google fordító csak korlátozott mértékben használható és észnél kell lenni közben. Olyan szótárral érvelsz ami a SOR szavunkat BEER fordítja le elsődlegesen.))
Az almát meg hiába hasonlítod a körtéhez, az meg teljesen komolytalan. Épp ez az összehasonlító nyelvészet buktája, hogy egy szóhoz önkényesen rendel egy másikat és csak egy tetszőlegesen választottat, mikor épp 25 szinonima is létezik rá, és azokkal meg nem számol már. Pedig kéne, mert sokszor ott lesz a megoldás köztük, ha számolunk a rokon értelmekkel is.
Ahogyan te sem számoltál velük ezek szerint. Az indonéz DORONG a magyar TOLONG szó megfelelője, egyébként "tol/nyom" jelentésű náluk, de néha előtaggal tűnik fel vagy toldva.
Már írtam, a francia FERLER/FERRER lett hirtelen náluk FURL. A francia szavak régen még kizárólag a vitorla bevonására/felhúzására vonatkozott és semmi másra. Az angol FURL szónak még 2025-ben is ez az elsődleges jelentése , ha nyitnál másfelé is szótárak ügyében erről te is meggyőződhetnél éppen.
A "Dictzone" a szó összes jelentését feltünteti (amit mások kihagynak, elfelejtenek) , és ráadásul a fordítások gyakorisága szerint még rangsorol is. Ebből egyértelműen kitűnik hogy a vitorla bevonása és felhúzása a leggyakoribb használata ennek a szónak. De elég csak szövegeket olvasni, illetve ha beírod a FURL szót a keresőbe és megnézzük a képtalálatokat, akkor 10-ből 7-8 esetben egy vitorlás lesz a képen, és a vitorla felhúzása lesz a téma.)) Ez biztosan megint csak véletlen, ugye ? ))
A vitorla felhúzásnak sok köze nincs a "fúrás" fogalmához amúgy, voltaképpen a FEL-húzásakor ez FEL-tekeredik a manőver által. Ezért is gondolom, hogy a francia FERLER sokkal inkább a FEL fogalmával lehet összefüggésben...
"TOL valóban világszerte megvan. És hol R hanggal, máskor L hanggal, ahogyan mi is mondjuk."
Meg P-vel, SZ-szel, K-val, stb... Amilyen jelentésű hangot kapcsoltak a T-hez.
Ez a széles körű elterjedtség mutatja igazán, hogy a T hangnak - és persze a többinek is - volt/van jelentése, különben nem szerepelnének hasonló jelentésű gyökökben.
Azonban vannak olyan területek ahol jóval kevesebb a T hang előfordulása hasonló jelentésű gyökökben (mint Indonéziában, vagy nálunk) Pl. a bolgárban, szlávban... Pedig jóval közelebb vannak hozzánk. A török nyelvben is keveset találtam (bár nem néztem végig az összes T hangú gyököt)
Viszont egyikre felfigyeltem: KITA = szárazföld, földrész jelentéssel. A kínaiban ugyanez TI-KUI (Sumerben a KITA = földön)
Ugyanakkor nálunk FÖLD. Mikor a latinban terra... Miért írtuk át? Meg tudod mondani?
A Finneknél TALO = HÁZ mert félig a TALajba ásták, de a FÖLD nem T hangú, hanem MAAN. a földszint = maantaso, a fdöldrész = maanosa, a földrajz = maantiede,
Tanya/farm = maatila és a talaj szavuk is erre a gyökre épül: maaperä.
Ha a talaj maaperä, akkor a félig talajba ásott ház miért talo?
Mi értjük (legalábbis én értem) a TALO jelentését, de nálunk HÁZ? Vajon miért? Meg tudod mondani? Ezt is átírtunk, mint a földet...
"Amúgy az ősnyelv elváltoztatói nagy ívben szartak a gyökazonosságra, meg úgy a hangok jelentéseire is, épp azért írták át valószínűleg hogy más legyen, és eltérő
legyen."
Amitől ugyebár érthetetlenné vált a szó... Ki az a hülye, aki ezért változtat meg egy korábban érthető szót?
"Az indonéziai nyelv a TOLONG szóból egyenesen DORONG hangalakot csinált.)) Nekem mellébeszélhetsz bármit én tudom hogy ezek éppen ugyanazok, két közeli mássalhangzó van kicserélve mindössze"
Efelől semmi kétségem, neked mondhat bármit az ember, Te tudod a frankót.
Nálam a szótár (Google fordító) a "tolong" szóra egészen más megoldást ad: kerumunan visszafordítva "tömeg"-et jelent
A "tolongani" szóra pedig "untuk berkerumun" Ez visszafordítva is "tolongani"
Az indonéz "dorong" szóra "nyomja" megoldást ad, ez elfogadható...
Viszont a DORong és a TOLong gyökei nagyon más hangalakok. A magánhangzó egyezik csak. Persze az -ong toldalék egyezik
Van viszont TOLONG, ami magyarul SEGÍT, SEGÍTSÉG.
Itt a teljes hangsor megegyezik a magyar TOLONG-gal, de a jelentésük eléggé különböző, noha akit segítünk, azt "toljuk".
"De félrehallás is lehet, ismerek én olyat ma is aki a PRITAMIN paprikát VITAMIN paprikának hiszi, és így is mondja.)) Csak mert hallásra így vette át az adást.)) Tehát ez is létező jelenség akár ma 2025-ben..."
Lehet félrehallás. De Indonézia nem a szomszédban van, s ahhoz innen elég nagyot kell kiáltani, hogy odáig hallatsszon...
"Hasonlóan a magyar augusztus szóban az u-nak felel meg" "De téged ez kicsit sem érdekel"
Így van ahogy mondod, egy kicsit sem érdekel, mert ez egy hatalmas nagy baromság már bocs.
Ugye most arról van szó hogy mások is értsék, hogy AUGUSZTUS szót egyes kreténebb írásokban már V-re is írták, sőt W is előfordult, így AWGOSTOS is előfordul(t) .
Na már most ezt a szót már atompontosan levezettem itt tán 2x is hogy ez az egész a (M)AGASZTOS szavunkból jött létre, mert így hívták bizonyíthatóan is a császárt, ez az életében kapott titulus/jelző a császár szó előtt.
Tehát már az AU kezdés is egy eltorzított dolog, a W-re írás az meg csak szimplán egy további kreténség, a valódi eredeti magyar nyelven képzett és ragozott szavunk a MAGASZTOS, először csak a kezdőhang maradt le, akkor már rögtön jól felismerhető a (M)AGASZTOS nevű hónapunk neve is, itt kétség ne legyen a hónapnév a melléknévre képzett szavunkból van eredetileg.
Abban meg sem U hang és sem V nem szerepel, W kiváltképp nem. Ezen írások mindegyike egy elbarmolás már. És a magyar többszörösen már ragozott szavunk összevissza elbarmolt írásaiból akarsz te bármiféle logikusat következtetni.)) Viccnek is rossz már az ötlet is ! Olyan W hangot meg U hangot akarsz megmagyarázni a szóban, aminek normális esetben még csak benne sem kéne lennie.))
Ezek csak odavarázsolt pótlékhangok (mikor épp hogy dobta a gép) a szóban, utólag tették már őket a szóba bele.)) Magyar FAL angolul WALL lett. Itt épp az F hangunkat cserélik le vele. Na ezekből látszik hogy ez az egész W ügy arrafelé ennyire vehető komolyan nagyjából, mikor épp mi lesz belőle.))...
1 : De figyeltem már képzeld és a kisgyerek a "rendes beszéde" előtt már hablatyol. Megjegyezném hogy már ez a hablatyolás is bőven több hangosan történik meg és összefűzötten, és egyáltalán nem az ABC-t mondja fel.))
2: Az a dolog lényege, hogy akár egy madár is képes leutánozni a többhangú szavainkat és a természeti jelenségeket. De te az emberből ezt nem nézed ki bezzeg, ez elég felháborító szerintem.))
3: A sorolt eseteid összetett szavak , amelyekben az Ó mint előtag önálló szóként létezik. De nagyon jól tudod hogy nem erről beszéltem. Arról beszéltem hogy ez az egyhangos mivolta ellenére sem lett semmiféle ősgyök, mert alig néhány szó képződött belőle. Tehát az O hangot tartalmazó szókészletünk 99,9%--ban az egyhangos Ó "régi" jelentésének semmiféle értelme sincsen már ezekben.
4 : Folyamatosan mellébeszélsz, ez biztos valami kényszeres dolog lehet.)) Tehát a madaras példámat elintézed annyival hogy ösztön és kész. Aham, csak attól még mert megnevezed, még nem magyarázod meg a jelenséget.))
Amúgy meg a nyelvi készségünk az szerinted nem lehet ilyen? ))... Dehogynem, az ugyanúgy lehet genetikailag kódolt. Kiteszed a gyereket bármelyik országba, és ha hallja a társait, úgy fog beszélni ahogyan ők teszik. Többhangosan mindezt.))...
1: Az -OG gyakorító két hangos. Akkor is ha épp kiesik előtte a magánhangzó.
2: Akkor szerinted 3 U-val kell írni a HŰVŐS szót, HUUUS formában. Gratulálok ehhez.)) Ebben középen V volna, de ehhez gondolkodni kéne persze.
3: Bármilyen ökörséget másolhatsz, W hangot még "KETTŐS VÉ"-nek is nevezték. És ránézésre is 2 V hang VV van feltüntetve. "Régi családnevekben a V hangot jelöli" --- az hogy az angol mire torzítja az nem a magyar nyelv történése.
És nem akarod felfogni hogy a régi latin írás összevissza katyvaszt csinált a szavainkból, amelynek a bizonyítéka hogy egyidőben ugyanazt a szót akár nyolcféleképp is megírták. Ezek nem valósághű hangalakok, kurva nehéz már ezt felfogni végre?...
Pont így van, ahogy írod. Csak átírták az L-R hangokat. Mindössze annyit pontosítanék, hogy az idegen nyelv bármikor váltja ezt a hangpárt szinte kedvére kis túlzással a régi szóból, a magyarban már közel sincs ilyen fokú átjárhatóság, csak néha-néha lesz egybeesés.
TOL valóban világszerte megvan. És hol R hanggal, máskor L hanggal, ahogyan mi is mondjuk.
Orosz : TOLKÁT mond, ami mögött jó eséllyel a TOLOGAT lehet. Indonéz DORONG , vagyis TOLONG . Angol THRONG----TOLONG képzésű szavunk.
Kínai TUI is ez a TOL dolog lesz. "Latin" TRUDO talán a TOLODÓ alak. Macedón TURKA mond, ne feledjük hogy a szlávon belül még az orosz amivel kezdtem még TOLKÁT mondott. Úgy cserélik az L-R ahogy nem szégyellik.))
Maláj nyelv úgy mondja hogy TOLAK, ezt ismerjük a TOLAK-szik képzésű szavunkból, ez ugyanaz lesz csak SZIK szóelem nélkül.
Telegu nyelv TÖYU formára torzította el a szavunkat ami így a TOLÓ képzet megfelelője lehet. Finn nyelven TYRKATA szerűség van, ami meg szintén a TOLOGAT képzésű szavunkra hajaz, csak brutálisan szétbarmolt külsőben már.
És még sok egyéb alak, ami tényleg megvan világszerte...
TOLONG szavunk különböző átírásait tapasztalhatod meg éppen.)) És ezekből még épp a THRONG az egyik legjobb, látszik hogy pontosan ugyanarról a szóról van szó, egyébként nem csak igen hasonló hangalakú, hanem jelentésben is teljesen korrelál vele, és melléknévként ráadásul még meg is egyezik a magyar kifejezéssel. A hülye is kapisgálhatja hogy ugyanazon szavak más formáiról van szó.
De ha az ilyen egyértelmű példákat is el akarod kamuzni, akkor veled kevésbé lesz érdemes ezt megbeszélni ezek szerint.
Amúgy az ősnyelv elváltoztatói nagy ívben szartak a gyökazonosságra, meg úgy a hangok jelentéseire is, épp azért írták át valószínűleg hogy más legyen, és eltérő legyen. Épp ezért lett más ! Néha megmarad a hangváz és a gyökszó, máskor meg átírják egy közelítő hangra, L-R lett most az egyik változás, ez a csere az idegenítésnek az egyik sláger eleme, temérdek példát írtam már ezekre.
Az indonéziai nyelv a TOLONG szóból egyenesen DORONG hangalakot csinált.)) Nekem mellébeszélhetsz bármit én tudom hogy ezek éppen ugyanazok, két közeli mássalhangzó van kicserélve mindössze. De félrehallás is lehet, ismerek én olyat ma is aki a PRITAMIN paprikát VITAMIN paprikának hiszi, és így is mondja.)) Csak mert hallásra így vette át az adást.)) Tehát ez is létező jelenség akár ma 2025-ben...
A FURL már egy elváltoztatott hangalak. Ennek a látszat ellenére a FÚRÁSHOZ aztán tényleg semmi köze. És én meggyőződtem róla hogy az előzménye a francia FERLER, mert ez utóbbi szó is éppen a vitorla bevonását jelentette , és csak ezt és semmi mást nem jelentett ez a szó, aminek most kizárólag FERLER és FERRER alakjáról beszélek, az ófrancia szerintem a hasonlóság ellenére tök más.
Azon meg nem nyitok vitát hogy a FURL ma is a vitorla bevonásával kapcsolatosan használandó a leggyakrabban, magasan ez a leggyakoribb fordítása. Nyilván a "felcsavar" értelmezés egy általános képzettársítás már a manőver milyensége okán. Ugyanakkor arról is meggyőződtem hogy a "felcsavar" fogalmára ez egy igen ritkán alkalmazott szó. A vitorla bevonására szokás mondani főleg...
"A kisgyerek se mondja fel az ABC-t mielőtt beszélni kezd, mikor eljön az ideje rögtön bekezd egy háromhangossal"
Akkor nagyon nem figyelted meg a gyerek próbálkozásait, mikor csak egy hangot próbál meg kiejteni.
Amúgy a gyerek agyát ne hasonlítsd össze egy több-millió évvel ezelőtti emberszerű lény agyával...
"És ugye ismertek a hangutánzó madarak is, amelyek az emberi beszédet parádésan visszamondják."
Csak nem értenek belőle semmit. A madarak sokféle hangot képesek utánozni, de egyikből sem értenek semmit. Beszélgettél már egy ilyen hangutánzó madárral?
Ha sokszor bemutatkozol neki, akkor téged fog utánozni, nem azt mondja, hogy "Pityuka vagyok" (hacsak nem Pityukának hívnak téged is) Olyan mint egy magnetofon, valamit felvesz, aztán visszamondja.
Ajánlom, olvass el néhány cikket az "állatok beszédéről". Meg fogsz lepődni, ui. a főemlősök értik azokat a hangokat, amikkel valamit jelölnek, nem csupán spontán reakciók, hanem "szavak", amelyek mögött tartalom van:
"Mégsem lett ez az egy hang semmiféle ilyen jelentésű ősgyök, mert alig néhány szó szótöve "régiség" értelemben ez az Ó dolog, ÓSDI, ÓCSKA stb."
Pedig az; Ó-S-DI, Ó-CSKA, Ó-D-ON. Mind toldalékolt. Nem utolsó sorban önálló szó is. Számos szóösszetétel szereplője: óváros, ófalu, óhuta, óarany, ókor, stb...
"Egyébként a természet számos területen mutat nekünk szintugrást. Csak egyetlen példa ebből : Vannak olyan madarak, amely a tojáshéj feltörése után fogja magát és csak úgy elrepül.))"
Megint gondolkodás legelemibb nyoma nélkül írod a sületlenségeket.
Semmilyen ugrásról nincs szó, egyszerűen olyan fejlett állapotban bújnak ki az utódok (tojásból, vagy anyaméhből), hogy szinte azonnal képesek az önálló életre. A képességük genetikailag kódolt, nem kell tanulniuk, illetve nagyon rövid idő alatt képesek a repülésre, járásra. Azt sem tanulta egyik sem, hogyan kell egy tojást belülről feltörni... Meg azt sem, hogyan másszon a kicsi kenguru az anyja erszényébe...
"1: Hoztam rá példát mikor a kéthangos lesz egy.)) A CSÖRGŐ meg CSÖRÖG + Ő a képzése."
Csupán azt nem tudod, miért CSÖRGŐ és miért nem CSR-ÖG-Ő... - Nem rövidítés miatt.
A gyök: CSÖR. Ugyan ez gyakorító képzővel CSÖR-G. Ezt kissé nehéz kiejteni, ezért egy magánhangzó került az R és a G közé: CSÖR(ö)G.
A CSÖRGŐ esetében nincs kiejtési nehézség, ezért az (ö) hang elmaradt, mint minden olyan szónál, ahol a G hangot magánhangzó követri.
Lásd még CSÖRGE, CSÖRGET, CSÖRGÉS, CSURGÓ, stb...
"2: Az 1211-es példa HUUUS már a HŰVÖS szavunk"
Megint nem gondolkodsz, csak kötöd az ebet a karóhoz...
Ugyanabban az évben a HUUUS szót HIUS-nak írták. Nincs benne V betű.
A HUUUS szóban a középső U inkább W, ami közelebb áll az U-hoz.
Miután hallomásból írtak, így nem W-t tettek a U-k közé, hanem - ahogy hallották - U-t.
Abban egyetértek veled, hogy abban az időben összevissza írtak mindenféle sületlenséget, de nem volt más választásuk, mert egy sokkal szegényesebb abc-vel kellett leírni olyan magyar szavakat, amelyben a hangokat ezzel a hiányos betűkészlettel csak találomra, betűkombinációkkal lehetett papírra vetni. Ezt pedig minden író a saját elképzelése szerint tette, mivel nem volt kialakult (kibővített), általánosan elfogadott betűkészletünk.
"A W is folyton átver itt téged, ugyanaz a V a HŰVÖS szóban is"
Nem engem ver át, hanem téged, u. Te ragaszkodsz körömszakadtáig olyan sületlenséghez mint: "Egyébként ezredjére is és újra : A DUPLA W hang azért van így nevezve mert KETTŐ V , vagyis VÉ eredendően "
Pedig már egy párszor belinkeltem neked az IPA W kiejtését:
"W Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang) Angol: wow Hasonlóan a magyar augusztus szóban az u-nak felel meg."
De téged ez egy kicsit sem érdekel... Nálad a W=V+V és kész...
Itt sem ártott volna megnézni a szó etimológiáját....:
"multitude, crowd, great concourse of people," c. 1300, probably shortened from Old English geþrang "crowd, tumult" (related to verb þringan "to push, crowd, press"), from Proto-Germanic *thrangan (source also of Old Norse þröng, Dutch drang, German Drang "crowd, throng").
Sem az Óangol, sem a Proto-Germán - és a többi alak - nem hasonlít a magyar tolong szóhoz, főleg nem a toldalék...
Persze, az sem zavar, hogy a THR és a TOL gyökök nem azonosak. Csak a T hangjuk közös, ami viszont nem írható a véletlen számlájára, hanem éppen a T hang azonos jelentése okán van ott, ahol lennie kell.
"Alaposan utánajártam, mert nem egyfélét írnak erről valóban. "
Nm úgy néz ki... Észre sem vetted, mi a különbség a képeken...
Az Angol Etimológiai Szótár ezt írja:
"1550s, of uncertain origin, possibly from French ferler "to furl," from Old French ferliier "chain, tie up, lock away," perhaps from fer "firm" (from Latin firmus; from PIE root *dher- "to hold firmly, support") + -lier "to bind" (from Latin ligare; from PIE root *leig- "to tie, bind"). Also said to be a shortening of earlier furdle "to furl or fold." Related: Furled; furling. As a noun from 1640s."
Lefordítva a kiemelt részt: ófrancia ferliier "láncol, megkötöz, elzár"
A FURL szó a szótárban: becsavar, felcsavar, felcsavarodik, felgöngyöl, felteker... Igaz, ott van a 'vitorlát bevon' kifejezés is, de az is felcsavarás.
Ez látszik a Google képeken is. Mármint az, hogy a vitorla a boomra van fFELTEKERVE. Tehát, amikor bevonják a vitorlát a boomra tekerik fel egy csörlőkar segítségével.
A másik képeken viszont nem tekerik föl a vitorlát, hanem csomóba fogva felkötik a keresztrudakra.
"És még egyszer mondom a FURL ma is elsődlegesen ezt jelenti, messze a leggyakoribb használatú a vitorla-behúzása, bevonása kapcsán,"
Csak azt az apróságot hagytad figyelmen kívül hogy a behúzás valójában feltekerés.... A többi stimmel.
"A másik meg hogy a jó régi francia nagyszótárban a FERLER meg a FERRER csak is ezt jelentette és semmi egyebet. És abban már nincs is meg a "ferliier" forma. Ott már a "fermer" szerepel kissé hasonló jelentésekben, mit írtál érdekes módon."
A franciába állítólag latinból került át ez a szó, s a latin FIRMUS megfelelője. Jelentése: erős, kitartó, biztos, szilárd...
Proto-Indoeurópai gyökökből is levezetve: PIE root *dher- "to hold firmly, support" ("szilárdan tartani, alátámasztani") + -lier "megkötni". Összeolvasva: dherlier. » erősen megkötni. Lásd az angol etimológiai szótár fenti leírását.
Mindkét eredet hasonló jelentésű, de kicsit sem hasonlít a jelentésük az angol FURL szóéhoz.
Amúgy nevetséges, hogy hozok egy angol szót, amely alakilag és jelentésében is tökéletesen egyezik a magyarral, s most azt bizonygatod hogy semmi közük egymáshoz...
Mármint azt, hogy a FURL nem csavarást jelent, hanem valami mást. (behúzást)
1 : Ez csak a te dogmád az "egyhangozás" , én meg egy rakás háromhangú oszthatatlan gyököt már hoztam, amelyek kapásból így is lettek megnevezve, mivel sokuk mögött felismerhető hogy összetett hangokból álló hangutánzó gyökérszó egy többhangos jelenségnek az egy húzásra való megnevezése.
A kisgyerek se mondja fel az ABC-t mielőtt beszélni kezd, mikor eljön az ideje rögtön bekezd egy háromhangossal vagy a házi kedvenc nevével ami még lehet hosszabb is, majd innentől nagyon gyorsan fejlődik a szókészlete. És ugye ismertek a hangutánzó madarak is, amelyek az emberi beszédet parádésan visszamondják. Na már most ők sem mondják fel előtte az ABC-t, hanem X többhangos szóval simán bekezdenek. Mert képesek rá !
Pedig csak egy madár basszus, még ő is meg tudja tenni, miért akarod az embertől ez ezt az igen csak alapvető képességét megkérdőjelezni. Az ember megnevezte a 3 hangos gyökeit egyből, mert képes volt erre és megtette ! Ha egy madár képes rá, nehogy már elvedd ezt az embertől.
Máskülönben meg épp akad egy hangos Ó szavunk is, ami máris kétféle értelmű, mert egyrészt egy csodálkozó ösztönszó, másrészt meg "régi" jelentésű mondjuk az Ó-KOR szóban.
Mégsem lett ez az egy hang semmiféle ilyen jelentésű ősgyök, mert alig néhány szó szótöve "régiség" értelemben ez az Ó dolog, ÓSDI, ÓCSKA stb. alig néhány szóról van csak szó. A többi O hangos szavakban gyakorlatilag ennek az egésznek már semmi értelme sem lesz. FOROG szóban mondjuk.)) Ebben lévő két O-nak már nulla köze lesz ehhez.
Egyébként a természet számos területen mutat nekünk szintugrást. Csak egyetlen példa ebből : Vannak olyan madarak, amely a tojáshéj feltörése után fogja magát és csak úgy elrepül.)) Mert tudja hogy kell. Míg más fajoknak ezt tanulniuk kell, meg kiesnek még a fészkükből, de ez nem olyan basszus, ez kijön a tojásból és repked ! )) Biztosan nem a tojásban gyakorolta ezt, azt azért megállapíthatjuk szerintem.))...
1: Hoztam rá példát mikor a kéthangos lesz egy.)) A CSÖRGŐ meg CSÖRÖG + Ő a képzése.
2: Az 1211-es példa HUUUS már a HŰVÖS szavunk, az ott nyilván nem három U hang egyszerre.)) A közepén lévő már V volna valójában. Közismerten összevissza keverték a V hangot írásban a latinok az U-val, Ü-vel. De erről már volt szó sokszor.
Teljesen összevissza írták az efféle szavakat még egy korban is, ezek csak a mai szavaink kretén módon történő leírásai, már ezt ezerszer átvettük, ezért ezek leírásait minimálisan sem lehet komolyan venni a valósághű hangalakunk tekintetében.
Hát még kettőspontos Y hangot is írtak az Ű hangunk helyére.)) A W is folyton átver itt téged, ugyanaz a V a HŰVÖS szóban is, csak épp ott meg úgy írták meg. Ennyi az egész.
Egyébként ezredjére is és újra : A DUPLA W hang azért van így nevezve mert KETTŐ V , vagyis VÉ eredendően .
És hogy még véletlen se gondoljon senki mást mögé, még így is rajzolták ezt meg.)) V+V azaz W
Ez VÉ hang, így is nevezik, ekként is rajzolják meg, hogy duplán írt V azaz W .
Az ősnyelvről meg tömören annyit mondanék, hogy konkrétan vagy a mienk az, vagy legalább az egyik közte (ha nem egy volna esetleg), a nyelvünk időtállóságát már sok akár külföldi nyelvkutató is megállapította. Meg a készre toldott szavain ott vannak világszerte.
A népek kérdése az már egy származtatási dolog, abból még nem feltétlen derül ki a nyelvhasználat milyensége...
"Te mindenáron az egyhangos beszédet erőlteted, aminek én sok értelmét nem találom, mert teljesen alkalmatlan bármiféle értelmes kommunikációra."
Ez a baj, mert nem tudod elfogadni, hogy a kommunikáció mai formájának (gyököknek) valamiből ki kellett fejlődnie, a gyökök nem csak úgy, a semmiből keletkeztek. A beszéd éppolyan evolúciós utat járt be, mint az ember. Az egyhangú "szavakra" (egyik) legjobb bizonyíték az egyhangú toldalék. Ezek a hangok egyértelmű jelentést hordoztak, éppen azt, ami miatt toldalékként is jelentenek.
"Jómagam meg azt állítom hogy a természetben meglévő és az ember saját ösztöni összetett hangjelenségeit ábrázolta gyökérszavak formájában"
Azt próbáld megérteni, hogy többhangú gyököket nem lehet az önállóan kiejtett hangok nélkül összerakni. Ehhez az agyban ki kell alakulnia a beszédközpont(ok)nak, mely felelős a gondolatot kódoló hangsor megtervezéséért, illetve a hallott hangsor értelmezéséért, valamint azért is, hogy a hangokat a megfelelő izmok mozgatásával létrehozzuk. Ez pedig egy fejlődési folyamatot feltételez, amelyben először önálló hangokat kell tudni kiejteni, megérteni, majd csak ezután lehet azokat egymással kombinálni. Ez egy másik, nagyon fontos bizonyíték az egyhangú szavakra, mint a beszéd legelső és legkisebb értelmes alkotójára.
"Tehát egyrészt ugyanarról beszélünk, de másrészt a fentiek okán meg mégis nagy különbség van az elképzelésekben..."
Igen, mert Te nem a földszintről mész a második emeletre, hanem az elsőről, csak azt nem tudod, hogy jutottál az elsőre. Azt gondolod, hogy a beszéd rögtön háromhangú gyökökkel kezdődött, holott ennek sem a logikája nem felel meg a hangokból álló gyökök rendszerének (miért is kell három hang egy szó jelentéséhez, mikor egy is elég lenne...?) sem nem veszed figyelembe az emberi idegrendszer beszédképességének kifejlődését, ami csak hosszú gyakorlás eredménye. (egy-két hanggal történő beszéd révén)
"a két hangosak meg még attól nem lesznek egyhangúak, mert kimondhatóság okán kényelmi okokból egyre is rövidülhet néha."
A dolog fordítva van. Nem a kéthangú rövidült le egyhangúra, hanem az egyhangú bővült kettőre. A magánhangzók csak a kiejtést segítik.
"HŰVÖS szóból HŰS is lett."
Lehet, hogy így van, de ennek ellent mond, hogy a legkorábbi írott emlékekben is már a rövid változat szerepelt: hiusud (hűsöd?) illetve huuus, mindkettő 1211-ből, és csak később, 1470-ből hívességet. - Írja az UESz a 'hűvös' szócikkben.
A 'hűs' szócikkben:
A hűs szó először csak 1748-ben jelenik meg huͤs alakban. Azonban, a 'hűvös' eredeti alakja az előbbi szócikkben hius, vagy huuus. Erre illett volna odafigyelni a szerkesztőknek...
Van egy másik jelentése is a HŰ gyöknek (több nincs is): hűség. Ennek is érdemes a nyomába eredni:
Ez a szó személynevekben maradt fenn a legkorábbi írásokban; Nemhÿ (1135) [Nem-hű(séges), hűtlen] a 13. sz. elején. Később, 1334-ben hywseg, és csak 1645-ben találkozunk huͤvséguͤ formulával.
Itt is a HŰ az eredeti alak.
Tehát kimondhatjuk, hogy az eredeti alak: HŰS, illetve HŰ.
Van itt egy másik hasonló gyök is: HŐS. Ennek jelentése: aki nem fél semmitől, bátor, azaz forró(vérű), forró(fejű). Aki lehet HEVes is...
Régen; heus, hews.
És itt van még a HÓ is... Régen; hou
Meg a HÍ is... Régen; hÿua, hiu, hya...
Akár melyik gyököt nézzük, hovatovább mindnek van V-s alakja: hűs-hűvös, hős-heves, hós-havas, hí, hív..
Ugyanakkor mindben közös, hogy a H-t követő magánhangzó leírásában mindig szerepel az U, vagy az U hanghoz közel álló W.
Így arra lehet következtetni, hogy ezeknek a gyököknek volt egy harmadik hangja is, a W, s a gyökváz így nézett ki: H_W.
Erről már korábban beszélgettünk nem sok egyetértéssel...
Most is csak azt tudom mondani, ennek a hangnak a kétféle közelítője az U és a V, ami okot ad a későbbi kétféle változat kialakulásához.
"Egyetlen már ragozott ősnyelv vált szét , és ezt sokan így tartják akik nem a "hagyományos" nyelvészetet követik. Már az 1700-as évek végén is volt ennek képviselője, akiről tudok és írt is erről."
Az ősnyelv és a szétválás nem a ragozás, hanem az azt megelőző időre tehető. Mint írtam, a toldalékok a hangok jelentése alapján kerültek be a szavakba, ha a ragozás után váltak volna szét a nyelvek, akkor többnyire azonosak lennének a toldalékok, és más megoldás sem lenne a szókincs bővítésére, de van. Ilyenek a flektáló nyelvek, ahol a gyök hangjait változtatják, pl. angol rendhagyó igék; énekel= sing (énekel), sang (énekelt) sung (énekelt, befejezett múlt/melléknévi igenév) vagy mint a kínaiak, akik nem ismerik a toldalékolást és ragozás helyett vagy a szórenddel fejezik ki a különböző nyelvtani szerkezeteket, vagy pedig önálló nyelvtani segédszavakat, partikulákat használnak. Épp ezért itt nem találsz "magyar" toldalékokat, de gyököket igen.
A flektáló nyelvekben is van korlátozott számú toldalék, mint pl. a latinban: canto (énekelek) cantas (énekelsz) cantando (énekelve) Ugye, a cant-as szóban lévő toldalék hasonlít a magyarra.
Ez azt mutatja, hogy a szétválás akkor történhetett, miután már elkezdődött a toldalékolás, azaz más nyelvek is használtak toldalékokat, de ezek a nyelvek idővel más utat választottak a továbbiakban a toldalékolás helyett.
"Az ókori leírások is a legrégebbi népek közé teszik őseinket, akik bizony egyértelműen beszéltek is , akkor meg minden lehetősége adott hogy ez a nyelv akár a magyar lehessen."
Ezzel egyet tudok érteni, azzal a megjegyzéssel, hogy más népek is ugyan olyan "régiek", mint mi. A különbség annyi, hogy mi - talán túlzás nélkül mondhatom - rendkívül következetesen követtük az elkezdett toldalékolás módszerét, s ezzel egy nagyon egységes, időtálló nyelvet sikerült létrehozni. Nota bene, a kínaiak is ezt tették, noha ott nincs toldalékolás. A germánok viszont időközben váltottak. Ha sorrendet kéne állítanom, akkor azt mondanám, hogy a kínai és a magyar már a toldalékolás előtt szétvált, a flektáló nyelvek pedig toldalékolás közben vettek új irányt.
THRONG (ige) : megtölt (a tömeg egy helyet) , tódul, összecsődül
THRONG-ING (melléknév) : TOLONGÓ, zsúfolt
Tehát a magyarul képzett és felépített, nyelvünkön toldalékolt és ragozott TOLONG----THRONG formára változott meg. L hangból R lett átírva, és kihagytak a szóból egy O magánhangzót. És ilyenek vannak ezrével az idegen nyelvekben, csak fel kell őket fedezni.
Egyedül a melléknévi szóra tett ING szóelem ami angol rátét, az alapszó a magyar késztermék TOL igéből történő gyakorító képzővel ragozottan elkészült szavunk viszonylag kis mértékű módosítása. Nem építgettek gyökerekből szavakat, hanem a készet változtatták meg. Így készül az idegen nyelv.)) Az energia most sem vész el, csak átalakul.))
És ha már gyakorító képzés : Van a nyelvünkben GAT/GET is, és KED/KOD is igei szóvégeken. Ezek ugyanazok ! Az elsőnél zöngés mássalhangzót később zöngétlen követ, a második esetben mindez megfordul. A zöngés--zöngétlen párok cserélődnek fel. Adja a kérdés miért lehet... Szerintem egyértelmű, amelyiket jobb/kellemesebb/könnyebb/gyorsabb élőbeszédben folyamatosan kimondani, az van a szóhoz ragasztva.
Némely esetben mindkettő létezik, de nem pontosan ugyanúgy :
CSIPKED, ezt elég szar lenne CSIPGET ejteni így a --KED forma győzött itt. De mégis elkészült -GET formára is, de kellett egy segédhangzó elé és így már CSIPEGET a szavunk, ez már frankón mondható és kellemes. CSIPKED---CSIPEGET gyakorlatilag ugyanaz. Ez akkor is igaz, ha természetesen később megszokásból különböző szituációra inkább az egyik vagy a másik szó alkalmazása gyakoribb. A lényegi jelentése egy.
LÉPKED jól mondható, rááll az ember nyelve. LÉPGET már nehéz, nyelvbotlós. De lett LÉP-E-GET is, így már frankón mondható a magánhangzó betoldással. Így viszont már a LÉP-EK-ET válik (válna) nehezebbé, ezért ha a --KED variáció tetszik akkor LÉPKED mondunk, sokkal könnyebb.
De FORGAT szóra már nincs FORKOD és a RÖPKÖD sem lesz RÖP(ö)GET nagyon.
A legtöbbször csak az egyik forma van elterjedve, amelyik kiejtése a gördülékenyebb...
Ez pontosan úgy van, ahogyan az 5009. számúban leírtam. Alaposan utánajártam, mert nem egyfélét írnak erről valóban.
Egyébként írd be a "gugliba" csak ennyit hogy FURL és nézd meg a képtalálatokat. Majd ezt követően írd be csak azt hogy FERLER, és szintén nézd meg a képtalálatokat. Megdöbbentő módon mindkét szóra vitorláshajók kerülnek elő, olyan emberekkel, akik épp behúzzák azt.))
És még egyszer mondom a FURL ma is elsődlegesen ezt jelenti, messze a leggyakoribb használatú a vitorla-behúzása, bevonása kapcsán, vagyis ezáltal kerül elő a legtöbbször. A szótár még külön rangsorolja is a szó használatát gyakoriságban a különböző jelentések közt. A "felcsavar" jelentés meg nagyon alacsony fordítási gyakorisággal történik erre a szóra, mert a ROLL az egyértelműen első, a COIL a második, és a TURN ON és a SCREW UP is előzi a FURL alakot ebben.
A másik meg hogy a jó régi francia nagyszótárban a FERLER meg a FERRER csak is ezt jelentette és semmi egyebet. És abban már nincs is meg a "ferliier" forma. Ott már a "fermer" szerepel kissé hasonló jelentésekben, mit írtál érdekes módon.
Lehet hogy ez utóbbi nem is a témához tartozik valójában. Hanem mondjuk a vashoz. Eszméletlen sok nagyon hasonló hangalak van totál más jelentésekkel.))...
Persze, részben ugyanarról beszélünk csak van egy hatalmas különbség :
Te mindenáron az egyhangos beszédet erőlteted, aminek én sok értelmét nem találom, mert teljesen alkalmatlan bármiféle értelmes kommunikációra. Jómagam meg azt állítom hogy a természetben meglévő és az ember saját ösztöni összetett hangjelenségeit ábrázolta gyökérszavak formájában, amelyek nagy része bizony többhangos, és ezért van rengeteg 3 hangos gyökérszavunk is. És ezekkel a gyökerekkel már lehet egy alapszintű viszonylag értelmes kommunikációt tolni, úgy hogy meg is értsen a másik fél. Majd illusztrálom ezt egyszer.
Tehát egyrészt ugyanarról beszélünk, de másrészt a fentiek okán meg mégis nagy különbség van az elképzelésekben...
Talajra eső tárgy talajtípustól és tárgytól függően, illetve a talaj hangja lehet : puffanhat, zöröghet, csöröghet, dönghet, renghet, fröccsenhet, pattanhat, huppanhat, rá borulhat, csapódhat, topoghat, doboghat.
Csak egy szelete T hangú, a nagyja nem is. Mind lehet a hangja, vagyis hangjai, mivel a fentiek 3 hangú hangutánzó gyökérszavak. És a bontásuk értelmetlen, mert összetett jelenségek...
A döntő többsége a ragoknak nem egyhangú, mert igen sok a 3 hangú is köztük , a két hangosak meg még attól nem lesznek egyhangúak, mert kimondhatóság okán kényelmi okokból egyre is rövidülhet néha.
Ismert jelenség a szóösszehúzás, TALÁN szó TÁN is lehet, HŰVÖS szóból HŰS is lett. Egy MOZ-G-ÁS szóban nem önálló a G, csak tömörült a szó praktikus okokból, valójában ez MOZ-OG (ás) a szó felépítése, hiszen a MOZOG már gyakorítós ige kapott még egy további toldalékot.
Egyetlen már ragozott ősnyelv vált szét , és ezt sokan így tartják akik nem a "hagyományos" nyelvészetet követik. Már az 1700-as évek végén is volt ennek képviselője, akiről tudok és írt is erről. Az ókori leírások is a legrégebbi népek közé teszik őseinket, akik bizony egyértelműen beszéltek is , akkor meg minden lehetősége adott hogy ez a nyelv akár a magyar lehessen.
De ezt már sokan kimondták, Kiss Dénes egyenesen azt állította hogy minden nyelv egy rontott magyar.))
És én bizony --a saját vizsgálódásaim okán is---- inkább vele értenék egyet...
