" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Idén jól betéliesítettem a kis fügét. Drótháló keretet telehordtam falevéllel,tetejére lemezt raktam,hogy száraz maradjon.Tavasszal meglátom,mit ért :)
87-ben már termő fám volt, meglepetés volt számomra, hogy életben maradt. Előtte Olaszországban láttam csak ilyen fát, nem sokat lehetett akkor még tudni ezekről a növényekről ,hogy nálunk hogyan viselkednek, mennyi hideget bírnak. Az ekkor már 15 éves ciprusom sem fagyott meg, holott mellettük a kertben szőlők is pusztultak el.
Aztán jött a 2001-2002 és tarolt mindent.
Nálunk ezzel kell számolni, hogy bármikor lehet ilyen fagy.
Érdekes ez a síksági hideg ! Északon lakok az északi középhegység lábánál ,a hullámok kezdetétől olyan 15km-re és itt nagyon hideg még sosem volt ! A hegyekben pl Harsány ott már viszont sokszor mérnek 20-22 hideget is ! De hogy ide mi az oka hogy nem folyik le ,lehet a Tiszató okoz időjárási anomáliát !
1987 volt az elmúlt 110 év második leghidegebb tele. Az olasz ciprus, és egy kaki fám károsodás nélkül átvészelte.
2002-ben a ciprust nagyon megviselte a fagy, de kezdett hajtani, 2003-ben viszont elpusztult. A kakik visszafagytak, a babér , rozmaring kifagyott. A magvas kaki néhány pár éves magonca viszont sértetlen maradt.
Ezek azóta teremnek is. A jujuba sem sérült.
2012-ben a kaki, a babér, a magyal tölgy , jujuba minden takarás nélkül megmaradt.
A fügék ezeken a teleken mindig földig visszafagytak.
Soha nem szoktam takarni a növényeket, csak körülötte a talaj kap takarást lehullott levelekkel.
Az ország legmélyebb pontjától kb. 10 km-re lakunk. Itt nincs domb hegy a klíma befolyásolására. A 70-es évek óta vannak mediterrán növényeim, azóta figyelem a téli hőmérsékleteket, persze nem a legtudományosabb módon, de mérem a kertben a hideget. Ez alatt 1987 január 31-én - 27 fok is volt.
A met.hu éghajlat-- napi adatok 1901-2010 között napra lebontva lehet látni Pécs adatait is.
Üdv ! Ok,gondolom valamilyen írt/vezetett dokumentumokból tudod ezeket a számokat,de Én Pécs környékén nem nagyon emlékszem -15 c foknál hidegebbre az utóbbi 10-20 évben,ha volt max.pár nap,de lehet csak nem akarok emlékezni !:-) Merre felé laksz,mert azért É-K M.o -on a fagyzugos részeken lehet hogy volt idehaza már extrémnek tűhő mínusz 25 c fok !:--)
A leírások szerint a fagytűrése -5 fok, tehát nálunk szabadban biztosan nem marad meg. A Z. jujuba nálam -20 foknál alacsonyabb hőmérsékletet is elviselt.
Az új leveleket folyamatosan hozza, szóval nagy aggodalom azért nincs :)
Tetvekkel kapcsolatban a liszteskével vívtam brutális háborút. És míg a perui földcseresznyéim mérhetetlen veszteségeket szenvedtek el a tamarillomon nem nagyon fordultak meg a kis szemetek. Figyeltem direkt, de nem. Kártevő nincs rajta.
A víz mennységet lehet mérséklem kicsit. Mindenesetre abban bízom, hogy tavasszal elmúlik majd ez a dolog.
Nem volt tetves? Azok szokták így deformálni a levelet. A tamarillo levele különben imád hullani, eldeformálódni csak úgy magától is, de mindig hozza az újabbakat, ezeket is lefogja cserélni idővel. A vízzel is óvatosan ilyenkor, az is okozhatja!
