Miután a Skalár-e az egydimenziós vektor?-ral már úgyis jól lejárattam magam, így bátorkodom előhozni egy másik gyermekkori nümükémet.
Például itt az a csoda, amit a nemrég fellelt Archimédeszi Palimpszesztben is megtaláltak, miszerint a(z azonos magasságú és átmérőjű) henger=gömb+kúp
Mindigis zavart, hogy milyen szépek lennének a képletek, ha az a fránya Pi pontosan három lenne, és
nem 3,14...
Elhülyéskedtem a kérdéssel, de a legtöbb, amit a fagyos közönyön kívül ki tudtam váltani vele, az a fagyos elutasítás volt.
Talán mert belekevertem a Jóistent is.
Oly módon, hogy a Jóisten nem a térdén hajlította meg a teret (Pi<3 lett volna), nem is az ujjával csettintve (Pi=3 maradt volna) hanem ajkaival pontosan kiszámítva cuppantott (Pi=3,14... lett), mikor teret teremtette.
(Az Élet Értelme: http://zorroaszter.nolblog.hu/archives/2012/06/03/Az_Elet_Ertelme/)
De talán itt az indexen vannak érzőbb szívű olvtársak is.
Tehát a végső kérdés (The Ultimate Question):
Létezhet-e olyan speciálisan horpadt nemeuklideszi tér, ahol a pi pont három?
És ha létezik, ez lenne minden geometria ősanyja?
szemben az axiómákkal, melyek nem levezetések eredményei.
De igaznak kell lenniük. Pl. az a+b=b+a igaz. Azért nem kell levezetni, mert túl triviális.
A "fénysebesség állandó" pedig egyáltalán nem triviális, HA a fénynek az a sebessége, ami a normál sebesség. Ebben az esetben pedig nem is igaz.
Legjobb lenne az axiómákat kivenni, és akkor egyértelmű lenne: valami vagy definició, vagy tétel. Akkor bizonyitsuk a triviális tételeket is, ha más nem triviális állitásokkal.
Az axiómákat emberek találták ki, úgyhogy nyugodtan ki is vehetnénk. Persze, azért nem veszik ki, mert akkor nem lehetne ilyen zavaros elméleteket épiteni.
Az sem érv, hogy az axiómák megfelelelőek, ha igaz eredményre jutunk. De mi az igaz eredmény? Az, hogy valamik valamit kimértek, amit nem tudjuk, hogy mi (gravitációs hullámok).
Különben meg, már eleve az idővel kapcsolatban önellentmondáshoz jutunk. Abszolút időt feltételezünk, és relativ időt kapunk a végén.
Ha elég jó vagy a felvételihez, elvégzel minimum 6 évet mérnök-fizikusi szakon, akkor megértheted.
Eleve, a 6 év egyetem az jóval kevesebb, mivel ősszel 3 hónap, tavasszal 4 hónap az egyetem.
A 6 év alatt más tárgyakat is kell tanulni: pl. nyelvek, filozófia, stb. A mérnöki oktatást most ne vegyük ide, mert éppen ez a vita tárgya: szerintem minden gyakorlatias dolgot (pl. hogy kell félvezetőt épiteni), a mérnöki szakon tanitják, nem a fizika szakon. Szerinted pedig a kvantummechanikából egyenesen következik a félvezetők készitése.
Tehát maradjunk a tiszta fizikai tárgyaknál. Fizika szakon van kisérleti és elméleti fizika. A kisérleti fizikát vegyük is ki, mert ugye most elméleti fizikáról van szó. Ezen belül a kvantummechanika 1 vagy 2 szemeszter, kb. heti 5-6 órával. Ez nem túl sok effektiv kvantummechanika tanulás. Ezen mit tanitanak? Sok matekot (bár, erre lehet van külön óra), a hullámfüggvény levezetését, stb. Ha ezt meg is tanulja valaki, nem fog tudni félvezetőt épiteni. És nem fogja érteni a kvantummechanika lényegét, csak a számolásokat tudja. Sok mindent meg lehet tanulni a lényeg nélkül. (pl. kiválóan lehet differenciálni és integrálni, akár még bonyolultabb függvényeket is, anélkül, hogy valaki értené a lényegét).
Mit mond a kvantummechanika? Van az elektron, amit soha senki nem látott, és nem tudjuk, hogy mi. Nem tudjuk, hogy anyag, vagy hullám. Vagyis, azt mondjuk, hogy mind a kettő. De hogy itt mi a hullám, azt se lehet tudni, nyilán nem rádióhullám. Továbbá, nem tudjuk, hogy ez a láthatatlan, ismeretlen anyag hol van. Erre van a hullámfüggvény, ami egy valószinűségi eloszlás. De még ha valószinűség is, melyik atom, melyik elektronjára vonatkozik? Igazából semmire sem vonatkozik, mert ez az egész egy matematikai konstrukció.
Van a határozatlansági reláció, ami azt mondja, hogy nem is lehet tudni. Tehát ebből a nagy nem tudásból épitünk egy félvezetőt. Ezt nem hiszem el. Nemhogy egy félvezetőt, egy homokvárat sem lehet épiteni matematikai egyenletekből.
Számitógépek és telefonok már a kvantummechanika előtt is voltak. Tehát a technika megvolt, és működött.. Csak kisebbé akarták tenni. Igaz, hogy a félvezetőkkel oldották meg. Csakhogy a félvezetők megépitése nem a kvantummechanikából jött. Ez kb. olyan, mint a mesterséges intelligencia: azt mondják, hogy a gép magától részt vesz kommunikációban (pl. chat-ek), de közben mindegyik mögött emberek vannak (sokszor külföldi országokban). Olvass utána.
Amíg egy axióma/"agyrém" nincs megcáfolva, addig elméleti alapként fenntartható.
Tehát nem kell se logikusnak - se tapasztalatból ismertnek lennie.
Eleve minden állitásnak vagy definiciónak vagy tételnek kellene lennie. A definició egyszerűen valaminek a megnevezése, és ez bármi lehet, lehet elképzelt dolog is. A tételt pedig bizonyitani kell, ha más nem tapasztalattal (pl. nevezhetjük tételnek, hogy az emberi élet fenntartásához táplálék kell).
A fénysebesség definició vagy tétel? Definició. Mivel semmilyen sebesség sem lehet állandó. Mert minden rendszerhez viszonyitva más. Egy mozgó kocsiban mozdulatlanul ülő ember sebessége 0 a kocsihoz képest, és mondjuk 60 km/h a föld felszinéhez képest. Tehát NEM állandó. Akkor a fénysebesség nem az a sebesség, amit korábban definiáltunk, hanem valami más. Tehát ez egy új definició: a fénysebesség az olyan dolog, ami állandó, és legyen az értéke kb. 300000m/s.
A kiindulás az, hogy az idő állandó, de ez nincs kimondva, csak feltételezett. Ha beszél a vonat sebességéről, akkor abban benne van, hogy sebesség = megtett út/idő (m/s). Milyen idő? Az, amit az EGY Föld/Nap mozgásához viszonyitunk (tegyük fel, hogy évben számolunk, és Einstein idejében nem volt atomóra). Vagyis pontosan meg van határozva, hogy az 1 másodperc mennyi időtartam, MINDENHOL, mindenhonnan nézve.
Ebből következik, hogy az idő állandó, bárhol a világegyetemben, bármilyen rendszerből nézve.
A levezetés után Einstein kihozza, hogy az idő relativ, attól függ az értéke, hogy melyik rendszerből nézzük.
Tehát ellentmondásba jutunk a kezdeti kiinduló pontokkal. Mert ha abból indulunk ki, hogy az idő abszolút, akkor nem vezethetjük le, hogy relativ.
A fénysebesség definiciónak indult, de közben mégis tételként használtuk (a fénysebesség ténylegesen a fény sebességének van használva a levezetés során).
A reletivitás elmélet azt mondja, hogy ha van egy óra, és egyszerre, egy időben ránézünk 2 különböző rendszerből, akkor a 2 különböző rendszerből különbözőnek LÁTJUK. Ez értelmetlen.
Erre az a cáfolat, hogy az egyszerre nem ugyanaz, mint amit eddig használtunk. Oké, akkor az egyszerre nem jelentsen egyszerrét, ekkor viszont egy trivialitást kapunk: különböző időkben megnézve, az óra különböző értékeket mutat.
A gravitációs hullámok kimérése pedig semmit sem bizonyit. Ha nem tudjuk pontosan, hogy az anyagi világban mi a gravitációs hullám, akkor azt se tudjuk, hogy mit mérünk. Ha pedig a gravitációs hullám csak egy matematikai konstrukció, azt nem lehet kimérni.
Továbbá, itt legalább értjük, hogy mi az állitás tárgya: mozgás, út, idő, sebesség. A kvantummechanikában még azt sem tudjuk. Tehát logikátlan, az anyagi világban nem megfigyelhető, és nem tudjuk, hogy miről szól.
a hullám ugyebár pozitív és negatív félperiódusokból áll. ez persze szuperponálódik a kibocsátó forrás pozitív szintjével. lehetséges olyan, hogy valahol nettó negatívba megy át a hullámzó gravitációs mező erőssége?
Egyszerűen nem érted, amit mondanak neked. Kézenfekvően azért, mert sokkal kevesebbet tudsz, mint amit Gergo73, vagy éppen a többi neked válaszolgató nick gondolt. Az axiómák szerepét sem érted, csak valami zavaros elképzelésed van geometriáról, fogalmakról. Pontos, részletes választ kapsz, és egy hangot se értesz belőle. Nem jössz rá, hogy benned van a hiba, azt hiszed, csak ködösítenek. Nem hagyod azt se hogy elmagyarázzák neked, csak toporzékolsz.
Nem a párhuzamossági axiomák körül konstruált nemeuklideszi, vagyis Bolyai-Lobacsevszkij
Nem görbült téridőszerűség
Nem Riemann
Nem a többi tér és geometria
Hanem "kvázi" "Euklideszi". Azaz a tér minden pontján minden körre pi=3.0
pi>3.14... esetén ez olyan mintha ez speciálisan horpadt lenne, pi<3.14... esetén meg fordítva. Ezért, és mivel a többi kifejezés foglalt, nevezzük ezt speciálisan horpadtnak vagy csak egyszerűen horpadtnak.
Jóember. Hiába teszed a süketet, ott fenn van a topicnyitóban minden.
A sormintát hiányolod, vagy el is énekeljem?
Minden, amit kérdezni akartam.
Elismételni tudom csak. Minden más megszorítása vagy kiterjesztése lenne a kérdésnek.
Engem viszont csak ez érdekel.
Ti persze beszélhettek a légbe bármiről. Eddig se akadályoztam.
Na jó "horpadt" még egyszer, holott tudom, hogy semmi értelme:
Nem a párhuzamossági axiomák körül konstruált nemeuklideszi, vagyis Bolyai-Lobacsevszkij
Nem görbült téridőszerűség
Nem Riemann
Nem a többi tér és geometria
Hanem "kvázi" "Euklideszi". Azaz a tér minden pontján minden körre pi=3.0
pi>3.14... esetén ez olyan mintha ez speciálisan horpadt lenne, pi<3.14... esetén meg fordítva. Ezért, és mivel a többi kifejezés foglalt, nevezzük ezt speciálisan horpadtnak vagy csak egyszerűen horpadtnak.
Attól, hogy itt nyüszítesz, és édesanyád szakmai karrierjéből vett példákkal traktálsz bennünket, attól még senki el nem hiszi neked, hogy egy mukkot is értesz ebből az egészből a törköllyel átitatott parányi agyacskáddal.
Inkább kérdezd meg a cimboráidtól, hogy mit jelenthet a topic és topicnyitó. Mi lehet a titka ennek a két rejtélyes kifejezésnek ami úgy kong a fejecskédben. Bár a jelek szerint ők se tudják.
..."sunyi kis személyiségzavaros lelked rezdülései" Mungora vonatkoztak, és nem az esetleges alteregójára.
Látom találat érte sekélyes lelkivilágod, ezért aztán most kínodban vért pisilsz. Pedig a nyakadon az a kis gombóc nem csak kalaptartónak jó, gondolkozni is lehet vele. Ha nem az egodat pátyolgatnád, még talán sikerülhetne valami értelmeset is kiizzadnod magadból. De sebaj, így is elég szórakoztató vagy. Majd ha felvezetted a geometriát, ahol igaz a kör kerület/átmérő hányadosra, hogy három, lehetne veled társalogni is. Így meg csak kiröhögteted magad. Jó ez neked?
(Mellesleg ha lesz használatban alteregóm, majd szólok.)
"Milyen forrásokra lehet vadászni a tervezett nagyon alacsony frekvenciákkal?"
1. 104 Naptömegű kettős rendszerekre.
2. Extrém tömegarányú résztvevőkből álló bespirálozó rendszerekre. Ilyenek valószínűsíthetők a galaxisok magjában: szuper masszív fekete lyukba zuhanó fekete lyukak, neutroncsillagok, és csillagok formájában.
3. A feltételezések szerint a Tejútban százmilliós nagyságrendben léteznek fehér törpe-párok, amelyek olyan rövid periódusidővel keringenek egymás körül, hogy észlelhető gravitációs hullámokat kelthetnek. Ez a Galaxis gravitációs "háttérzajának" alighanem elég domináns összetevője, így a feltérképezése arra is szolgálhat, hogy a többi (instrumentális) zajhoz hasonlóan ezt is kiszűrhessék a távolabbi gyenge gravitációs hullámok jeleiből.
4. Az ősrobbanás által generált gravitációs hullámra.
