"Ott tartottunk, hogy Einstein idők korában beismerő vallomást tett, és azt mondta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell."
...és ez alatt a korabeli szóhasználat "éter" alatt az általános relativitáselmélet görbült téridejét értette, mint egy mindent kitöltő "szubsztanciát".
Ezt már ezerszer elmagyarázták neked. Nem kell ebbe semmi mást beleképzelni.
„Ha mégiscsak van éter, akkor miért lett sikertelen a Michelson-Morley kísérlet? Mi a magyarázata Einsteinnek arra, hogy miért nem mutatta ki az étert a kísérlet, ha mégiscsak létezik az "új éter"?”
Szerintem az „új éter” nem más, mint a diszkrét elemekből álló téridő közege. Azért nem mutatható ki, mert teljesen át van „itatva”az anyag minden formájával. (részecskék és hullámok) Az anyag éterhez (téridőhöz) viszonyított mozgását a fénysebesség maximuma jelzi. A tömeget viselő részecskék, struktúrák mozgása pedig a fény (aktuális) sebességéhez viszonyul. Az éter, mint egy sajátrezgésű skalármező, maga a befogadó (fény) közeg, amihez nem lehet kitüntetett pontot rendelni. Mindenhol és mindenkor jelen van.;-)
Ott tartottunk, hogy Einstein idők korában beismerő vallomást tett, és azt mondta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell.
Miért annyira lényeges ez?
Azért, mert a relativitáselmélet alapötlete az volt, hogy éter (fényközeg) nem létezik. Erre a gondolatra épült a relativitáselmélet. Mivel a Michelson-Morley kísérlet sikertelen volt, amelynek a célja a fényközeg kimutatása volt, nem azt keresték, hogy hol lehet a hiba a kísérlet logikájában, hanem Einstein javaslatára egyszerűen nem-létezőnek nyilvánították a fényközeget.
A korábbi elméletek (Maxwell, Lorentz, Hertz, Michelson, Stokes elméletei) mind a fényközeg létezésén alapultak. De miután Einstein nem-létezőnek nyilvánította a fényközeget, szükségét látta egy olyan elmélet kidolgozásának, amelyben a fényközeg (éter) már nem szerepel.
Ez lett a relativitáselmélet. Ebben már nincs éterhez kötött K0 rendszer, nincs éterhez viszonyított abszolút sebesség, mert nincs éter sem.
Igen ám, de így már nincsen olyan közeg sem, amelyben a fényhullámok haladhatnának. Közeg nélkül pedig nincs hullám, mert a semmi nem képes hullámzásra. 1920-ra maga Einstein is rájött, hogy a fény nem terjed közeg nélkül, ezért megpróbálta visszafogadni a fényközeget "új éter" néven.
Csakhogy így meg felmerül az eredeti kérdés. Ha mégiscsak van éter, akkor miért lett sikertelen a Michelson-Morley kísérlet? Mi a magyarázata Einsteinnek arra, hogy miért nem mutatta ki az étert a kísérlet, ha mégiscsak létezik az "új éter"?
Erre a kérdésre a mai napig nem tudott választ adni a hivatalos fizika.
"Az egely wheel egy korszakalkotó találmány, vagy trükkös átverés? Szerintem egyértelműen ez utóbbi. Az Egely kerék csak egy drága szélforgó."
A fenti linken semmi konkrét bizonyító ellen-kísérlet leírása nincs, a 'köpködésen', mocskolódáson kívül ("Egely Györgykókler, elmész te a búsba!") érdemi ellenvetés nem található. Nem úgy mint a 1590-ben leírtaknál... ;-/
'Mellesleg' a Magyar Feltalálók Egyesületének levele sokkal korrektebb,
mint a te mocskolódó weboldalad... ;-(
...
Tisztelt Iván úr!
Köszönöm az >Egely "linkségeket". Egelyből doktorálhatnék. Talán többet tudok e tárgyból, mint bárki.<
A "linkségek" Egely tulajdonai (szellemi tulajdonvédelmi kategóriákkal, mint szabadalom, szabadalmi bejelentés) védettek. A MAFE nem tiszte azokat ítélni (törvénytelen lenne az ilyesmi, arra való a törv. hatóság, vagy a peres út).
A MAFE a tagjainak (Egyely György ilyen tagunk) megbízása alapján végzi találmányaik marketingjét (pld. bemutatását nemzetközi fórumokon). Teszi ezt úgy, hogy nem bírálja találmányaik "igazát" (Mi az igazság? - Pilátus után szabadon), hanem szolgálja tagjainak érdekeit. Itt Egyely üzleti érdeke (ami az adóbevételek miatt a köz érdeke is) az árbevétel elérése (még "szélhámosságoknak" itélt vackok elpasszolása árán is). Tehát bőszen hoztunk az évek során ismertséget és piacot is a "fordulatszám mérőjének", amit vitalitás mérőnek tartanak egyesek. Hát tegyék és vegyék. (Megjegyzem, hogy a szabadalom, mit megkapott
a szerkezetnek szól, nem az arról hitt dolgoknak). ...
Tehát, a nagy nyilvánosság előtti "kiröhögést", a MAFE feladatainak szabályai szerinti teljesítése elismerésének tudjuk be, amire inkább büszkék vagyunk, de röhögjenek azokon, akik feltálalják az idézeteket (beleértve Egely Györgyöt is).
Tisztelt uram! Megkockáztatom, hogy a nehéz nemzetközi tisztemnél fogva kevesen vannak kik nálamnál több találmánnyal találkoztak/találkoznak. Na meg aztán magam is alkottam egyet és mást. Megtanultam, hogy a feltalálókhoz és találmányaikhoz alázattal kell közelítenem. Minden, még a "szélhámosságok" is viszik előre a világ nehezen guruló szekerét, amelyben már 7 milliárd ember csücsül, többségükben éhesen és vacogva. A megoldást pedig a feltalálók képesek szolgáltatni: több élelmet, energiát és jobb egészséget!
Végezetül ajánlom, hogy vigyázzon a btk. szagú minősítgetéssel (hogy ki a szélhámos), mert visszaüthet (pld. becsületsértés, hitelrontás stb.) az ilyen, mint a bumeráng.
Tisztelettel: Magyar Feltalálók Egyesülete Levélcím: 1591 Budapest, Pf.: 319 E-mail genius@inventor.hu Telefon: +36 1 220 30 40 Vedres András Főtitkár: +36 20 945 8078
Idézem , akkor én a rövid lényeget, rámutatva az "Új fizika" ostobaságaira.
"A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában. A kötött rendszer alacsonyabb helyzeti energiával rendelkezik, mint a részei; ez tartja össze a rendszert.
....
A tömegdefektus az atommagok tömege és a különálló alkotórészek tömegének összege közötti különbség jelensége, amelyet Albert Einstein fedezett fel 1905-ben. Azzal magyarázható, hogy az atomok létrejöttekor energia szabadul fel, amely adott mennyiségű tömegcsökkenéssel jár együtt. A tömegdefektus az energia és a tömeg ekvivalenciáját leíró
E = mc2 képlet-
tel magyarázható.
....
Magreakciók esetén a „fény” – amelynek ki kell sugárzódnia, hogy eltávozzon a kötési energia – közvetlenül gamma-sugárzás lehet. "
A parakutatók nem parahívők. Az egely wheel egy korszakalkotó találmány, vagy trükkös átverés? Szerintem egyértelműen ez utóbbi. Az egely kerék csak egy drága szélforgó.
Megállapítottuk, hogy a relativitáselmélet létrejöttét a sikertelen Michelson-Morley kísérlet indikálta.
Ha a kísérletet helyesen értelmezték volna, akkor a relativitáselmélet meg sem születik.
Mi volt a nagy tévedés?
Az, hogy a fényközeget nemlétezőnek nyilvánították, és ezért kezdett Einstein egy olyan elmélet kidolgozásába, amelyben a fényközeg (éter) már nem szerepel. Ez lett a relativitáselmélet.
De Einstein 1920-ban rájött, hogy éternek mégiscsak léteznie kell, mert "nélküle nem terjedne a fény". Vagyis burkoltan beismerte, hogy a relativitáselméletnek felesleges volt megszületnie.
Annál erősebb cáfolat pedig nincs, amikor az elmélet megalkotója cáfolja meg a saját elméletét.
„ Lásd a egely-kerék bizonyításomat, amelyben kizártam, hogy a kerék forgását "vitalítás, vagy psziho-fizika" okozná. Bizonyítottam, hogy a mozgás 100%-a eddig is ismert fizikai folyamatok eredménye.”
Valóban..?!
Akkor "erre varrjon gombot, Márton bácsi !" ;-)
(egy 'új infó' - egy másik 'buborékból'... ! )
;-)
" orvosilexikon.hu
EGELY-KERÉK – ELLENTÉTEK FORGÁSÁBAN
Az Egely-kereket csaknem száz emberen próbáltuk ki, megállapításainkat az általuk közöltekre és a saját magunk által megtapasztaltakra alapoztuk. Néhányan több hétig is tesztelhették a készüléket,
a tőlük nyert információk bizonyultak a legértékesebbnek.
az Egely-kerék sikeres megforgatását a mentális állapot befolyásolja (ez egyben a készülék "kvintesszenciája" is) – az aktuális mentális státusz általunk objektív módon nem volt mérhető, módosítható és reprodukálható.
(akkor nem "csak a hőáramlás vagy a 'szél'..")
;-)
a forgathatóság függ a kerék térbeli elhelyezésétől (horizontálistól, vertikálistól egyaránt), nem mindegy, hogy hol mérünk – egy lakás két szobájában vagy akár egy szobán belül pár méterrel arrébb különböző mérési eredmények születnek.
az elért eredmények jelentősen változnak a napszak, kevésbé a holdfázis függvényében;
a kerék működését a környezeti hőmérséklet nagymértékben befolyásolja; levegő, mint közvetítő közeg nélkül a készülék "nem működik" (búra alá helyezve senkinek nem sikerült megforgatnia), szűk keretsztmetszetű oszlop tetejére helyezve (a kéz alátámasztása nélkül)
jóval nehezebben forgatható, ugyanezt tapasztaltuk kesztyűben végzett kísérleteknél;
a készülék általában különböző értékeket mutat a jobb és a bal kéz, illetve egyéb testrészek használatakor
A mérések során szigorúan kerültük a huzatos helyeket, a méréseket nem kezdtük el a kerék stabil megállásáig (1-2 perc teljes mozdulatlanság), testhelyzetünket tekintve kizártuk a légvételből eredő befolyásolás lehetőségét.
Legfontosabb megállapításunk az, hogy az Egely-kerék működése függ mentális státuszunktól. Nyugodt, hosszan tartható testhelyzetben (az agonista és antagonista izmok egyensúlyában) tettük kezünket a kerék mellé. Egyénenként változó mértékben – kinek azonnal, kinek fél-egy percen belül – a kerék forogni kezdett.
(pedig ha csak egy 'primitív hőerőgép' lenne, akkor nem lenne ilyen nagy különbség!) ;-)
A figyelemösszpontosítás, egyszerű (pl. Schultz-féle) vagy összetettebb relaxációs technikák alkalmazása szignifikánsan emelték a fordulatszámot. A kerék ekkor ingadozó értékeket mért.
A leg- impresszívebb eredményt egy nehezen elérhető és még nehezebben tartható "kiüresedett" tudati sávban lehet produkálni. Ekkor a kerék egyeseknek valószínűtlenül magas, esetenként méréshatáron túli fordulatszámra pörgött fel. Ebben a tudatállapotban befolyásolható a kerék forgása a legerősebben és legdinamikusabban, de ez a minduntalan kibillenő tudatállapot őrizhető meg a legnehezebben.
Az Egely kerék megforgatható forró vasalóval, melegvizes palackkal, sőt – a helyi légáramlási viszonyok következményes megváltoztatásával – egy mellérakott videokazetta tokkal vagy könyvvel is. A fordulatszám ezekben az általunk kipróbált esetekben egyszer sem emelkedett 6/perc fölé, többségében 3-4/perc fordulat alatt maradt.
Felvetődik, hogy az Egely-kerék gyors befolyásolása (a fordulatszám növelését és csökkenését illetően) magyarázható-e azzal, hogy a vegetatív idegrendszer tudatos irányítása vérátáramlás növekedést és csökkenést okoz a kézben, illetve változtathatja a tenyér és az ujjak véreloszlását. Kétségeink vannak, mert a kerék – véleményünk szerint – gyorsabban befolyásolható, mint amilyen gyorsan a relaxációs metódusok által létrejövő vegetatív idegrendszeri hatás megnyilvánulhat. Ennek a pszicho-neurohormonális kapcsolómechanizmusnak a sebessége nem hasonlítható össze az adrenalin mediált Cannon-féle vészreakció villámgyors tetőzésével.
A kizárólag a hőhatáson, -eloszláson alapuló forgást- a fentebbin kívül az is megkérdőjelezi, hogy egy akár 20/perc feletti fordulatszám 1-2/perc-re esik vissza (vagy fordítva), ha a készüléket néhány méterrel arrébb helyezzük, vagy ugyanazon a helyen, különböző napszakokban próbálkozunk. A kéz ereinek funkcionális állapota kevéssé változik (a vérnyomás és kézhőmérséklet ellenőrzésével), tehát ugyanaz a kéz a várakozással ellentétben nem hozza létre ugyanazt a hatást.
A leg-zavarba-ejtőbb tapasztalásunk a kerék 1.5-2 méterről történő – azonnal ismételve sem mindig sikeres, bármikor szintén nem reprodukálható –
megmozdítása volt. Ez a percenkénti 1-2 fordulatot sosem haladta meg. Hasonlóan meglepő, de könnyebben reprodukálható volt a méréshatárhoz közeli vagy azon túli eredmény – volt aki mindkét kezével képes volt erre.
A hosszan, 30-40 percen keresztül kimagasló teljesítményre képes tesztelők a kísérletek után erősen kimerültnek érezték magukat. Találkoztunk következményesnek tűnő figyelemzavarral, enyhe dezorientációval, nyugtalansággal. Napi 30-45 (3x10-15) percnél hosszabb ideig nem javasoljuk az Egely-kerékkel történő gyakorlást.
A kerék fordulatszámának akaratunkkal történő szabályozása, gyorsítása-lassítása, megállítása (egyes esetekben a forgási irány megváltoztatása) mély benyomást tett elkövetőikre. Náluk a legszembetűnőbben, de általában is elmondható, hogy az Egely-kerék forgatása gyakorolható, az elért eredmények időről időre jobbak lehetnek, a képesség fejleszthető.
Az Egely-kerék forgatásért felelős energia mibenléte, illetve fizikai kapcsolódási pontjai, de különösen uralhatósága egyelőre ismeretlen számunkra. Standardizálás hiányában objektíve nem is mérhető.
Láttunk már ilyet, például az évezredes empirikus orvoslás gyakorlatában. Esetünkben nincs beteg, tehát orvosra sincs szükség. Nyitottságra és toleranciára azonban annál inkább. Legalább addig, amíg a végtelen fogalma nem hoz zavarba minket."
