ugyan már, gyöngyöm. kijelented egy cikkről, hogy nem olvastad el, aztán elkezdesz azon pattogni, hogy van-e benne szó a prücskök heréléséről, mert ha nincs, akkor annyit is ér, majd odamázolsz hat kilométer szöveget a zabhegyezésről.
odaégtél, hát odaégtél, nem először és nem utoljára. mindenkivel megeshetik.
Nekem az tetszett volna, hogy kétnyelvűségbe növünk bele. Nem szívtam volna a némettel felnőttként. Nem volt gondom az orosszal, de a német hasznosabb lett volna. :)
Többnyire . Szinte semmilyen felvágottat nem szeretek . Kolbászt néha . Pénteken vettem 20 deka felvágottat (a nevét se tudom ... ránézésre kértem) , de még ki se nyitottam a csomagolását .
Bezzeg a zsíros kenyeret hagymával .... aaaaaaazt szeretem ! Csak most éppen elfogyott a magam sütötte zsírom . Jaaa ... és a vajas/lekvárost is szeretem . Mindent ami árt .
én nem bírok délután 2 előtt enni, mindegy, mikor kelek fel. akkor eszem valami gyümölcsöt, joghurtot vagy zabkását, és csak olyan 3-4 után eszem rendes ételt, ez néha ebéd, néha csak ilyen tízóraiszerűség, cserélgetve (mármint ha az ebéd teljes, akkor este már csak valami könnyebb, időnként meg fordítva)
Amikor kertes házban laktunk, az utcában volt egy család, akik jöttek hozzám tormalevélért. Egyszer megkérdeztem, mire kell nekik. És akkor mondták, hogy ők a töltött káposzta töltelékét tormalevélbe csavarják, úgy főzik bele a káposztába, mert sokkal ízletesebb a levél is, meg a káposzta is.
Nem próbáltam ki... Pedig néha eszembe jutott. Csak nálunk mindig anyu főzte meg a töltöttkápit otthon, és készen hozta ki hozzánk.
Nem sokkolsz, tudom, hogy viszonylag egyedülállok ezzel a véleménnyel. Ill. hát a férjem se szereti, mert ő is anyósomét kellett egye, csak ő többször is. :D Mindig pampog, ha ilyen tésztakaját akarok főzni, mert anyósom mindig azt főzött. Különösen a sztrapacskát utálja ő is, szóval néha lehet sajtos meg túrós tészta az ebéd. De káposztásat még sose főzhettem, és a krumplistésztánál neki mást kell főzni, bár legalább ezt a passziómat (meg a tojásos lecsót) eltűri.
