( tennap egyébjént is rekord beszolás vót itt).(jo jo sok ember olvasta már, és akkor:-) most még több fog-ya)
THE CURE
Koncert
2002.07.31.
Sziget Fesztivál, Budapest, Magyarország
-by gallup-
Ezt is megérte a magyar a Cure 13 év után másodszorra jött el hozzánk.
Már éppen jókor, mert bizony ha az ember őszinte akar lenni - nagyoncsak meg vagyunk fogyatkozva mi ilyen régi hithű kjúrosok, és hát a kemény magot sem teszem én többre csak kb. 100-200 emberre szép nagy hun honban. Ezek közül is csak kb. 10-15 ember az aki a megbeszélt e nap délutáni össznépi randira kijött mert tudomása volt róla.
Nos: ebből azt akarom kihozni, hogy valamikor el kell kezdenie a következő 100 embernek is kupálódnia, mert bizony a Cure sem létezik örökké, és azért ahhoz, hogy valaki mélyedjen, meg tapasztaljon, idő kell, és bár annyi gruftie kinézetű hölgyet és fiút láttam, de nekem azért van egy sely(pí)tésem, nevezetesen, ne vegyük őket be ebbe a mi kemény magunkba, akik közül-magamat is beleértve-van már aki 10. évét is eltöltötte a világ legjobb zenéjének hűset adó zenei árnyékában, ennél asszem prózaibb módon még Pilinszky sem tudja a szavakat áttét rákba képezni.
Szóval: magam kellett nekivágni vasi gyerekként, a vonattal a nagy szitibe, és megjáccani a menő gyereket, de mán ez így van. Szartak eljönni végülis a szentpéterfai haveromék is, és Escargot-tal is csak már pesten futottam össze a déliben, a rosebb a fejét annak is.
No mindegy. Nyuszi tapsi várt rám, akiben azért jó kezekben találtam magam, mert el kell ismerni, Pest nekem minden csak nem a matyó hímzés amiért megtanulom akár a készítés fortélyát-jelen esetben a közlekedést.
Kb. 13.00-ra értünk be Szigetre, már nagyon melegem volt, a kjúr is faszán megválogatta a kedvenc színét, a feketét.
Node: lassan araszoltunk a néppel, kissé már nyűgős voltam, de az elmúlt napok oly izgalomba hoztak, hogy magam ellen vallottam volna, ha kell.
Mikor bementünk ettünk egy keveset, és már akkor abban a korai szent minutumban sok dárkot de kevés árkot láttunk. Aztán ittam egy két három sört, de aztán végül csak négyet egész nap. Megfogadtam hogy nem leszek hüle, és nem baszom el a lépést, mert azért jöttem végülis hogy emléket-emlékeket gyűjtsek.
A JATE klubnál, avagy sátornál nem tudom mennyien voltak a megbeszélt időpontban mera nem tudtuk megtalálni a radai rosebbnek sem. Az információsok is csak széttárták kezüket, tanácstalanul.
No, aztán jöttek a hívások mega semesek, de sajnos egyrészt a soherség átka hogy nem vót a kártyámon a píz( Love cat: ezt nem tudtam kimagyarázniJ)) , uhhogy viszareagálni nem tudtam, másrészt ez a kommersz és szar mobiltelefon olyan halkan cserreg, hogy egy erős pukkantás bélszéllel elviszi a ciripelését.
Másrészt olyan számok jöttek a hívóktól amelyeket csak sejtettem hogy kik lehetnek.
Nos,az első ember az Escargot-on és nővérén, Juditon kívül a balatonalmádi Tótpeti vót, akit régen bocskorképűnek tituláltam, mert 2 éve úgy nézett ki mint az a segfej. Node most más lett a sérója, ami meglepő, hogy meg van őszülve-a gének biztos.
A másik ember az pedig a Jaszbi (az igazi neve maradjon tiktok), szóval ő volt az akire rátaláltunk.( Hazudok-ő ránk, meg közösen.) Baromi rendes gyerek az is, én monGYuk ezt sejtettem mera 3 éve már hogy írkálunk és tartjuk a yó kapcsot, és Debrecent képviselte.
Jaj, még majdnem elfelejtettem Yloz-t, akivel szintén találkoztam. ( Bocs!!!!!!!! )
Node, azt kissé felgyorsulva az események jöjjenek, mera sose végzek. Kb. 4 óra körül mentünk át 4en ehhez a JATE sátorhoz.( Nyuszi,Yloz,Jaszbi, meg én ). Vagy nema, asszem Jaszbival. Akkor négyN. Nem ismertem meg Zsetit aki kb. 60 centire vót, és volt szíves telefonálni és rámszólni hogy legyek nedves megforulni, mera ő ott van.
Hát ott volt.
És aztán ott volt Érsek Dórika a fűben, és baromi nyugodt volt. Én mongyuk nem hittem volna hogy ő az, de ő volt szíves bemutatkozni. Aztán később befutottak többen is: a Horvát Zsolti, aki feleségestül (szerintem), ő Zseti ismerőse, onnan ismerem, hogy Bécsben egymás nyakába ugrálgattunk örömünkban amikor megláttuk a szmisszéket.
Aztán befutott még Waters is, aki elég érdekes személyiség a hajával, volt rendes odaadni a 2 db 2002-es koncertet És aztán Flare-rel is találkoztam, aki laza gyerek, meg szerettem én akkor már mindenkit. ( no, nem a pia miatt!!!)
Az Amarth nevű fiatal gyereknek van egy weblapja, arra rakott fel egy képet, őt meg egy másik társaságban találtam meg.
Vadnyuszi nővérével is találkoztam, egy elragadó teremtés ő is. Nem tudom, hogy ez szigeti tulajdonság-e? J)))))
Meg KingInk-kel.
Sajnos a világ minden ideje kevés lett volna elbeszélni a dógokat, berobogtak: Love Cat és Snakepit is, a magyar Cure élgárda két karizmatikus egyénisége.
Jó volt látni hogy élő emberek existálnak is a nevek mögött.
No, akkor most már lassan jön az etűd:
Megvizslattuk Vadnyullal és nővérével a Mission-t, és komolyan mondom, nem is okoztak csalódást. Rendkívül élvezetesnek találtam a performance-üket, és azt hiszem, hogy lesz velül dolgom a közeljövőben.
Jött az a bohóc Sziámi, akit egyrészt ki nem állhatok, másrészt az idiotizmusmát qrvára nem csípem. Kb. az a pont amelynél be kell dobni a törölközőt. Érsekdórának inne is üzenem hogy amikor írta hogy menjünk vissza a sátorhoz éppen akkor ettem aznap másodszorra, mert már szédelegtem a sör és ásványvíz hajtóanyagtól.
( Dórinak egyébként megkértem volna a kezét, ha nem lettem volna éhes!!! )
Nos, szóval muszáj vót valami ballasztot a gyomornak is adni, mera bizony az ezt követő 16 órában semmit sem ettem megint csak.
És akkor a lényeg: a Cure kb. 9-re lett meghírdetve, így kb. 8.40 körül kezdtünk valami helet keresni, amely végülis a színpadtól kb. 35-40 méterre a bal oldalon, Roger vonalában lett meg.
Még mielőtt a valódi tárgy elemzésére ráténék: óriási számban láttam Cure követőket. Csak halkan és mellékesen megjegyzem: nem hiszem, hogy komoly érdeklődés vagy múlt húzódna meg sokak esetében ezen privilegizált zenei expreimentálódásokban. A Cure nem olyan hogy elhatározzuk, aláírjuk, belépünk, bevisznek, stb, hanem egy belső igény materializálódik, merül fel. Ezen igény nem egy röpke megvilágosodás-szerintem.
Nem kellett sokat várni a Cure-ra, viszonylag moderáltan, pár percet késtek csak. Természetesen szép nagy fogadást kaptak. Abban a pillanatban, mikoris elkezdték játszani az out of this world-ot, az eső előszőr csak pettyekben majd szép komótosan, végül megeredve esni kezdett. Amire egyébként szilárd-szerűen számítottam, szinte megjósoltam hogy bizony nagy zuhi lesz a Cure alatt.
Lett is, kb. 10 perc múlva már ömlött rám a víz, és ez így maradt kb. 1 órán át, mikoris később csendesedett. Persze ilyenkor az embert ezen tényezők nem tudják felmérgesíteni, csak bizonyos szintig zavaró.
A Cure nagyon professzionálisan, nagyon tisztán, jó hangtechnikával, és élvezhető fénytechnikával rukkolt ki. Nem voltam még életemben olyan koncerten, ahol ennyien lettek volna jelen (szerintem kb. 30.000-35.000 ezren lehettünk).
Nem vagyok igazán híve ezeknek a nagy népi élvezeteknek, közös nassolásoknak, főleg ha olyan fragil és számomra jelentős dologról van szó, mint a The Cure. / ezt ollan szépen írtam mintha Agnes tollából eredt volna!!! /
A setlist alapvetően még mindig egy jól kihúzott hálón, a Dream turné dallistája alpján ment, kisebb változtatásokkal.
A Plainsong korai és gyönyörű beköszöntése számomra már elhozta azt amiért kijöttem. Tudva, hogy nagy eséllyel játszani fogják, ezen kuriozum nekem mindent kárpótolt.
Az open-t a Wish-ről nagyon sokan ismerik, és kedvelik is. A Cure kommerszebbik és rock hangzású világa megnyerő lett.
Az első nagy meglepi szám a The kiss volt. Nagyon energikusan, elszántan szólt Rob gitárja, és Simon basszusa is. Meg kell itt jegyeznem, nekem Simon mániákus és profi játéka volt az est talán legjobb benyomása. Egyszerűen véresen komolyan jól tudja a dalokat játszani. Élvezet volt akár a színpadi, akár a kivetítős képen látni, ahogy a jobb keze dolgozik, nekem a kedvenc hangszerem megtestesítője, nagyon a szívem csücske.
A másik meglepetés és ami már azt idézte bennem, hogy ezt meg kellett nekem (nekünk) érdemelni az a siamese twins. Minden lámpa álló vörösre váltott, közben azt tapasztaltam, hogy a közönség egy jó része vagy nem ismeri, vagy nem nyílvánítja ki azt hogy ismeri a dalt.
A 100 év olyan kegyetlen volt, amennyire kegyetlen lehetett ma. Nem okozott csalódást. Nagy elán volt benne, a dobgépet jegyezte meg Jaszbi, hogy ő a Paris lemezen hallható boris-os megoldás híve. Ja kérem, csak semmi apelláta, értette?
A trust is elég furi volt berakni oda abba a depis óceánba, mert azt kell mondjam, a koncert első része, amíg nem mentek le a ráadáshoz, az bizony kemény főként gitárra épülő- progresszív, depresszív, suicid vonásokat is hordozó jéték volt. Megemlíteném pl. az end-et, amely nagyon megmaradt bennem, vagy a 39, és a bloodflowers amelynek ugyan keverte a szövegét a Robi, de hát maradjunk abban, nekem akár minden héten elkeverhetné, csak adna rá alkalmat.
A trust-nál Simon jól kivárta a basszust, de már nagyon csúcs volt a játéka, annyira de annyira királyul nyomta ezt is és a többi dalt is.
Aztán végül lement a koncert gerince, ők is ezzel együtt a színpadról, hogy aztán visszajöjjenek ráadásozni. Most nem emlékszem a sorrendre hogy melyik dalt mikor nyomták, de azért nem hagytam ki semmit, fel van jegyezve hogy melyek.
Szóval a 3 imaginary boys. Meglepődtem, még nem hallottam élőben eddig pályafutásom alatt, a 3. koncertem alkalmával viszont bejött.
Az M is szép volt. Régebben nem szerettem nagyon, de a 81-es werchter-i felvételen olyat improvizáltak, hogy sokszor meghallgattam, és azóta is bejön nekem.
A Play for today is egy jó megmozgatós dal volt. Kicsit később kapcsolódott volna be Robi.
A forest nagyon különösen kezdődöt, olyan semmi bevezetés nélkül, csak mintha a szél egyszerre felkerekedett volna. Aztán Simon is beköszönt a basszussal, az ember libabőrös lesz, és Roberték annyira kitalálták 80-ban ezt a dalt, hogy csak még. Azt hiszem, a Cure nem lenne a forest és a plainsong nélkül az ami. Nekem legalábbis.
A lovesong-ot igazán nem vártam, mert az egész este hangulata teljesen ellentétes volt ezzel a slágeres szerelmesdallal. Mindegy, legalább ezt is betehetem az élőben hallottak közé.
Aztán jött még pár sláger: a just like heaven, az inbetween days, és végül a boys dont cry. Kissé oldódott a monumentális hangzás és a szomorú-depresszív érzsévilág ezekkel a dalokkal. Ezen számok szinte már csukott lélekkel és nem gondolkodó aggyal is menne nekik, mert annyira sokat játszották.
Összességében kb. 10-15 perccel 11 után, a hivatalos zárást meghágva (J ) a Cure elhagyta a színpadot. Robert lelkesedve mondott valamit utalva arra hogy jól érezte magát és hogy talán nem kell sokáig várni egy újabb Cure koncertre.
Nagyon jó koncert volt, leszámítva azt hogy a 30-40 ezres tömegben azért a légkör más mint egy intimebb kisebb helyen. Nekem azonban az eddig Cure koncertjeim közül ez volt az eddigi legjobb, de ez mindig így van az utolsóval, mert az a legfrissebb, és az a hozzám mindenféle módon leginkább közelállóbb. Remélem azt, hogy az eddig 2 éves periodusonként legalább egyszer meg tudom egy egy koncijukat tekinteni.
Én a www.cdbt.hu-tól szoktam rendelni.Szerintem olcsóbb,mint a Folio és amikor postásék hibája végett visszakerült hozzájuk a cucc,akkor felhívott a figura és megkérdezte,hogy most akkor mi van,és szépen újracsomagolta és kiküldte megint.
18. CURE PORNOGRAPHY CD 4801
Ez ott van+postaköltség,ami:1 db CD, vagy 1-2 MC esetén 490 Ft.De mondom az MCD-be pl biztos lehet kapni.
Folio CD Posta Katalógus-áruház Pornography [INFO] CD rend. sz: 10274-1 ár: 5450 Ft
Én még soha sem rendeltem tőlük, így véleményt se tudok mondani a szolgáltatásukról. Rendszerint az MCD-ben veszem én is a lemezeket.
héhé, megvan mindenkinek.... csak attól tartok senki nem adja el:))
Bárhol beszerezhatő (tegnap a MOM-ban láttam a CD-s bótban 5500 pénzért ha jól emléxem:)
galuup meg lökött, csak ma agymenése van:))
bocsesz gallup:))
Relikviaként nekem megvan.De én az MCD-ben vettem meg kb egy éve.Gondolom nem másolatként kellene,ha relikviaként van rá szükséged:-))Ezt azért írtam,mert nem elérhetetlen az anyag,hacsak nincs pézed.:-))Én elveszettnek hittem,aztán egyszercsak megtaláltam itthon,meghallgattam és újfent bejött és ezen lelkesen felbuzdulva elmentem és megvettem:-))
Relikviaként kellene, mivel az anyag meg van nekem is, pár éve:) Nem kötözködés volt, csak azt gondoltam, 10 év távlatában találok egy-két ismerős "vájtfülüt", na mindegy, úgy látszik már öreg vagyok ehhez....
nincs meg itt senkinek. az már 20 éves lemez. lekopott rola még a hanghordozo rész is.
itt senki nem ismeri a kjurt. az a lódlavors cédé is valami félrehallás.
az hogy mi zajlott a 90es években nem tudható. mi nem vótunk ott.
jomagam is csak futolag ismerem a kjurt.és itt szó nem lehet pornográfiárol,mert prüdek a népek.
ezé csak sopor aeternust javasolhatom, akinek a weblapja ( főleg a képek rész) olyan mint az aranymálinkó.
vagy közizgatás? :) .. micsinász te a bm?
amugy index.hu-s emailt mar probaltad? technikailag lehetetlen, hogy ha tudsz forumolni, akkor azt meg nem.. namindegy.
jo ez igyen.
Sziasztok, sajnos a Cure már nem a régi ld. Bloodflowers. A kultuszuk már rég, a 90's években lezajlott, legnagyobb sajnálatomra. Amúgy meg van valakinek CD-n a Pornography?
az a kukkoloknak félretett képet igazán kinagyithatnád. szegény guiseppe is erről a popos képről ábrándozik, de én meg élőben is láttam, mi az ami van:-)
