Látom nemcsak humorérzéked nincs, de olyan komoly értelmezési és asszociációs képesség hiányod van, ami feleslegessé teszi számomra a veled való kommunikálást. Ég veled.
Azt már többször leírtam itt a fórumon, hogy csak egy érdeklődő laikus vagyok. Már évek óta kerülöm a Tudomány szekcióban való „kibickedést”. Itt az Új fizikában meg kidumálhatom magamból a „zöldségeimet”. De úgy látszik, egyeseknél itt is kiverem a biztosítékot. Kár, hogy a TV nézhetetlen, a könyveken meg folyton elalszom. Más elfoglaltságot kell keresnem, már előre látom.;-)
"Viszont ezt megspórolandó nem vektorként jelöltem."
...ami ótvar nagy trehányság, és az olvasók szándékos átverése. Ez az az eset a fizikában, amikor a vektoriális egyenleteket BŰN lespórolni: azok mutatják meg, hogy a mágneses mező mindig mozgásirányra merőlegesen hatva nem a sebességet változtatja, hanem a töltés pályáját görbíti.
A fénynek és az elektromágneses hullámoknak az égegyadta világon semmi közük a mechanikai hullámokhoz. Pont ugyanannyi közük van a mechanikai hullámokhoz, amennyi a tőzsdei árfolyam-hullámzásnak van: SEMMI.
A fény és az elektromágneses hullámok az elektromágneses mező szabadon mozgó hullámszerű zavarai. (Az egy másik kérdés, és senkit ne zavarjon meg, hogy ezek a hullámjelenségek kvantáltak, és rendelhető hozzájuk "részecske".*)
(*Érdekesség: a szilárd anyagban fellépő mechanikai hullámok - értsd: hang - is kvantálhatóak, és rendelhető hozzájuk kvázi-részecske, aminek a neve fonon. Egyes okoskodásokban előnyösebb a hanghullámot részecskeként kezelni.)
Ezen nem érdemes csodálkozni. Az elektrodinamikát eleve úgy dolgozták ki, hogy a Newtoni mechanikára alapoztak. A mágneses indukció mértékegységét konkrétan az alapján határozták meg, hogy q töltésre v sebességgel mekkora F erő hat. Itt csak a töltés és a mértékegysége lóg ki a mechanikából, minden más oda tartozik.
Mellesleg lemaradt a vektoriális szorzás jele! Pedig rajta van a billentyűzeten, nem is kell a "Karaktertáblát" bogarászni hozzá: F = q v×B
„ szilárd anyagokban longitudinális hullámok is terjedhetnek, akkor hol van a longitudinális fény? ”
Naggyon jó kérdés !
Mivel az 'éter'/"fényközeg"/'fizikai vákum'/dodekaéder alakú tér-hálós, alap-struktúra (ki hogy hívja... ;) extrém nagy energiatartalma miatt, tekinthető szilárd anyagi tulajdonságúnak (az e.m. rezgések továbbításának szempontjából), ezért 'felvetődhet' a kérdés, hogy "hol van a longitudinális fény" ?! Plusz a "hol van a torziós fény"... ?! (ami a leggyorsabb...! ;)
A válasz 3 féle lehet: 1., Nincsenek ilyenek. (ki lett mérve? volt ilyen mérés egyáltalán..?!) 2., Nem lehet kimérni a longitudinális/torziós hullámú fényt. (miért? volt rá 'próbálkozás' ?!) 3., Nem 'akaródzik' kimérni a longitudinális/torziós hullámú fényt. (...)
Az a helyzet, hogy jómagam voltam Egely Györggyel egy azonos tudományos társaság tagja egykoron. Tehát személyesen is ismerem. Azt elvitatni tőle, hogy nem tett szert egyfajta ismertségre és népszerűségre valótlan és zagyvaság.
(Hozzáteszem, Egely György "tanait " ellenző tudományos társaság tagja is voltam egyazon időben. Meg ezektől független tudományos társaságoké is. )
Már akkor amikor csak néhány tévécsatorna volt ( ~ 30 35 évvel ezelőtt) csak a Nulladik típusú találkozások tévéműsor állandó "szakértője" volt. Jelenleg is van netes csatorna, ahol meg ő maga a műsorvezető.
Hol szerepelsz hasonló helyeken, ahol meg lehetne nézni a "relativitás elmélet áltudományosságát" bizonyító érveléseidet???
Persze, az elektromágnesesség, ettől még nagyjából rendben van tudományosan, hogy valakik badarságokat nyilatkoznak a témakörben. Hiszen rengeteg letesztelt és működő dolog bizonyítja.
Az már egy más kérdéskör, hogy ezt lehetne még pontosabb magyarázni.
Egelynél ugye az volt a gond, hogy a vitalitás hatás kamu volt és más fizikai hatások végezték a pörgést. Amit az adott szaktémánál részletesen megadtam már.
