A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
De az is lehet, hogy ha el is végzel egy kétségbevonhatatlan kísérletet, még akkor is vagy elhallgatják, vagy félremagyarázzák.
Ezt történik pl. a Sagnac féle forgótükrös kísérlettel.
Einstein azt mondta, hogy: "Állapodjunk meg abban, hogy a fény A pontból B pontba ugyanannyi idő alatt jut el, mint B pontból A-ba."
Azt már kielemeztük, hogy az "állapodjunk meg" tudománytalan, mert bizonyítani kellene, hogy tényleg úgy van.
De a Sagnac-féle forgótükrös kísérlet éppen cáfolja Einstein megállapodását, mert éppen azt mutatja meg, hogy a fény az egyik irányban (A-ból B-be) nem ugyanannyi idő alatt fut körbe, mint a másik irányban (B-ből A-ba).
Erről a kísérletről a relativisták mélyen hallgatnak, vagy ha szóba kerül, akkor hazudoznak össze-vissza.
"sikeres kísérletek is csak annyit bizonyítanak, hogy az elmélet lehetséges."
Szigorúan véve igazad van. De ha egy kísérlettel pozitív eredményt produkálsz, amelyet az elméleted pontosan előre jelzett, akkor annak igen erős bizonyító ereje van, ha nem is 100%-os.
"ne essünk bele mi is azokba a bizonyítási hibákba, (pl mm) amiket felrovunk másoknak :)"
Az MM kísérlet sikertelen volt, ezért többféleképpen lehetett is értelmezni.
Egy pontosan előrejelzett pozitív eredményt már nehéz kétségbe vonni, bár valószínűleg erre is lenne hajlandóság.
ez igaz, egy elmélet valóságosságát semmi nem bizonyíthatja, a helytelenségét egy mérés is.
nem azt mondtam, hogy a számolás bizonyítaná az elméletemet. azt mondtam, hogy a számolás megadhatja a részecskék paramétereit és ha a különböző részterületeken megtörténő számolásnak van közös tartománya, akkor a modell (nem elmélet, hanem a modell) valós lehet, ha pedig nincs, akkor az elmélet hibás.
sikeres kísérletek is csak annyit bizonyítanak, hogy az elmélet lehetséges.
ne essünk bele mi is azokba a bizonyítási hibákba, (pl mm) amiket felrovunk másoknak :)
nekem készül kísérletem. nemrég megírtam teszt sikerességét. de ez sem az elméletet bizonyítja, csak azt, hogy az általa megjósolt esemény valós.
"a részecskék tulajdonságait leírtam. ezek számszerűségét ki lehetne számolni, ha olyan valaki neki állna, aki ismeri a fizikai jelenségeket vizsgáló kísérletek pontos számait és van affinitása egyenletek kidolgozásához."
Nem hiszem, hogy bárki, akinek egyébként nem is érdeke, egyenleteket fog kidolgozni az elméleted bizonyítására. De még ha meg is tenné, az is csak matematika lenne, amivel egy fizikai elmélet nem bizonyítható. Bizonyítani csakis gondosan elvégzett valóságos kísérletekkel lehet, amelyeket nem lehet kétségbe vonni. És még ha ilyet tudsz is produkálni, akkor is nehéz széllel szemben pisálni.
Én inkább egy-két perdöntő kísérletre fordítom az időmet. Jó lenne összedugni a fejünket azokkal, akik ebben az irányban gondolkodnak, és elvégezni ilyen bizonyító erejű kísérleteket.
a részecskék tulajdonságait leírtam. ezek számszerűségét ki lehetne számolni, ha olyan valaki neki állna, aki ismeri a fizikai jelenségeket vizsgáló kísérletek pontos számait és van affinitása egyenletek kidolgozásához. ez csak egy egy részeredmény, pl. planck 'állandókból', elektron energiából, kötésfelbomlási energiákból, bolygómozgásokból stb lehetne olyan érték tartományokat számolni, amin belül a modell érvényes. és ha ezeknek a számításoknak van közös halmaza, ami ha van, akkor valószínűleg egy szűk sáv, akkor az értékek meghatározhatóak.
nekem túl sok idő lenne, ami nem megoldható pillanatnyilag és szerintem az életembe nem is férne bele. ha nyugdíjig nem lesz eredmény, akkor nekiállok.
a részecske léte valószínűleg úgy mutatható ki, mint pl az elektroné, hatásában.
Az éter az első felbukkanásakor az ötödik elem volt Arisztotelész világképében. A földi 4 elem mellett, a földöntúli (égi) világ anyaga, amely Arisztotelész szerint örökké égő állapotban van. Ebből származik az elnevezés is: éter = égő.
Arisztotelész szerint, amikor a csillagokat látjuk, akkor valójában az étert látjuk, mert az égbolton apró lyukak vannak, amin átlátunk az örökké tűzben égő éteri világba.
Azonban Arisztotelésszel együtt ez a "ötödik elem" magyarázat is megbukott, és az éter egy időre feledésbe merült. Akkor bukkant fel újra, amikor rájöttek, hogy a fény hullámjelenség. A hullámnak viszont szüksége volt valamilyen anyagi közegre, ezt nevezték el fényéternek.
Akkoriban már tudták, hogy a hang is hullámjelenség, amely levegőben terjed. Így a fényétert a levegő mintájára képzelték el. Atomos-molekulás anyagúnak, átlátszónak, és kezdetben szabadon mozgónak gondolták. Úgy hitték, hogy a fényéterben is lehetnek szelek, mint a levegőben.
De azután felmerült a nagy kérdés: miért nincs légellenállás, amikor a Föld az éterben száguld? És hogyan alakulhat ki benne kereszt irányban rezgő fényhullám, ami viszont csak sűrű kemény anyagokra jellemző.
Erre jött az a magyarázat, amely szerint az éter egy szuperfolyadék, ami a Föld lassú mozgásával szemben nem fejt ki ellenállást, de a gyors rezgések esetében kemény anyagként viselkedik. De ez sem aratott nagy sikert.
Ezek után jött a Lorentz-féle éter, amely mozdulatlanná merevedett, mint a kocsonya, és fényközvetítő funkciója mellé egy új funkciót is kapott, nevezetesen az abszolút nyugalom megtestesítőjét. De a Michelson-Morley kísérleten az abszolút nyugvó éter is elbukott.
Ekkor jött a fiatal hebehurgya Einstein és azt mondta, hogy éter nincs, sőt semmiféle fényközeg sincs, és elkezdett felépíteni egy olyan elméletet, amelyben a fényközeg már nem szerepelt. Ez lett a relativitáselmélet.
Csakhogy a kérdés továbbra és kísért: miben terjed a fényhullám, ha nincs fényközeg?
Ez az a kérdés az, amelybe a modern fizika bicskája beletört.
Azonban értelmes ember nem nyugodhat bele, hogy a fény a semmiben terjed, vagyis a semminek a rezgése. Ezért keresed te is, és én is azt a fényközeget, amely minden szempontból megfelel a követelményeknek.
Te a részecskékből álló fényközeget választottad, és felépítettél a kétféle részecskére egy logikus kerek elméletet. Mi ezzel a bajom? Az, hogy semmiféle konkrét, közvetlen bizonyítékot nem látok a kétféle részecske létezésére. Ugyanis, ahhoz, hogy el tudd fogadtatni a világgal az elméletedet, ahhoz tények kellenek.
Mit fogsz felelni, ha megkérdezik tőled, hogy:
- pontosan mik ezek a részecskék?
- mik a tulajdonságaik (mekkorák, milyen sok van belőlük, mekkora a sűrűségük, stb.)?
- milyen kísérletekkel mutathatók ki, hogy valóban léteznek?
Azt fogod válaszolni, hogy ezek csak feltételezett részecskék, amelyről nem tudunk valójában semmi biztosat? Te elégedett lennél egy ilyen válasszal?
feltehetően a planck méret megadja a G részecske méretét valamilyen módon.
ez a kérdés is egy a sokszáz közül, amit az adott témában jól jártas fizikus kiszámolhatna. aztán vagy kijönne valami értelmes belőle, akkor az elmélet valid lehet, vagy nem és akkor kuka
Ha a fény (amely elektromágneses hullám) az elektromágneses mező hullámzása lenne, akkor csak olyan helyen terjedhetne, ahol egyszerre van jelen az elektromos és a mágneses mező.
De elektromos mező csakis elektromos töltések közelében van jelen.
Mágneses mező pedig vagy mágnesek közelében, vagy mozgó elektromos töltések közelében.
Ahol pedig vagy az egyik, vagy a másik nincs, (vagy egyik sincs), ott nem lehet elektromágneses mező sem. Igen ám, de a fény olyan helyen is terjed (a vákuumban), ahol nincsenek elektromos töltések, vagyis nem létezik elektromágneses mező.
Akkor vajon elektromágneses mező hiányában hogyan terjed a fény?
Elektromágneses mező hiányában nem terjedhetne, ha igaz lenne, hogy a fény az elektromágneses mező hulláma. Ennek ellenére a fény mindenütt terjed, ott is ahol nincs elektromágneses mező.
Mi következik mindebből? Az, hogy a fény nem lehet az elektromágneses mező hulláma.
Ezt tudta Maxwell, tudta Lorentz, és tudta Einstein is.
De hogy valójában minek a hulláma azt egyikőjük sem tudta megfejteni.
Viszont azóta már többen rájöttek (rajtam kívül is).
„De a tapasztalat szerint elektromágneses állapot létrejöhet anyagmentes üres térben is, ellentétben a nyomásállapottal, ami viszont csak anyagi közegben jöhet létre.”
Az ősrobbanás előtti ősatomnak végtelen nagy nyomása és hőmérséklete volt. Azonban nem volt tér és idő, csak egy gravitációs szingularitás, ami az ősatomot összehúzta. Az ősrobbanással keletkező tér és idő nem lehetett anyagmentes, mivel csak az anyagnak, az energiának van sűrűsége, ami a táguló térben egyenletesen felhígul, lehűl, csökken a nyomása. Az infláció végeztével azonban újra sűrűsödni tudott az anyag, a továbbra is táguló térben, amit a gravitációs és elektromágneses mezők teljesen kitöltenek.
Az elektromágneses hullámegyenletben nincs semmiféle más entitás az elektromágneses mezőn, az E és B vektormezőkön kívül. Ezeknek a vektormennyiségeknek a hullámszerűen tovaterjedő változásai az EM hullámok. Ezt te is tudnád, ha értenél egy kicsit az EM hullámokhoz.
Az nem érv, hogy száz meg százötven évvel ezelőtt mit mondott erről Lorentz vagy Maxwell, ők a maguk korában előremutató felismerésekre jutottak, nem ők voltak bugyuták, hanem te vagy most, aki nem értvén a fizikához, a fizikatörténet túlhaladott régi elgondolásainak idézgetésével képzelsz érvelni.
A hanghullámok terjedhetnek sokféle anyagokban, mint ahogy az elektromágneses hullámok is. Hanghullámok olyan közegekben tudnak terjedni, amelyekben nyomásállapot (vagyis p(x,y,z) skalármező) jöhet létre, mint ahogy az elektromágneses hullámok olyan közegekben terjednek, amelyekben elektromágneses állapot (vagyis E(x,y,z,) és B(x,y,z) vektormező) jöhet létre. De a tapasztalat szerint elektromágneses állapot létrejöhet anyagmentes üres térben is, ellentétben a nyomásállapottal, ami viszont csak anyagi közegben jöhet létre.
Ha egy elektronsugár halad melletted, a mozgó töltések mágneses mezejét méréssel ki lehet mutatni.
Ha ugyanebben a pillanatban ugyanitt valaki az elektronokkal azonos sebességgel mozog, számára az elektronok állnak, tehát nem lehet mágneses terüket kimutatni.
Kérdés: Jelen van-e itt mágneses tér, vagy nincs jelen?
A relativisztikus elektrodinamika persze megadja erre a nyilvánvaló választ, a bohócfizikus viszont magát a kérdést sem érti :)
Maxwell nagyon jól ismerte az elektromos mezőt és a mágneses mezőt. Ha mindkettő jelen van, akkor beszélünk elektromágneses mezőről. De Maxwell soha nem írt olyat, hogy a fénynek (elektromágneses hullámnak) a közege az elektromágneses mező lenne. Ő mindig éterről beszélt.
Hasonlóképpen Lorentz is. Ő szintén jól ismerte az elektromágneses mezőt, mégis éterről ír mindenütt.
Ugyanez vonatkozik Einsteinre, aki előbb tagadta az éter létezését, később pedig "új éterről" ír. De elektromágneses mezőről soha.
Vajon ők mind bugyuták lettek volna, és nem ismerték fel a nyilvánvalót?
Szó sincs róla.
Az elektromágneses hullám váltakozó (felváltva fel-, és leépülő) elektromos és mágneses mezőből áll.
Tehát nem lehet saját maga hullámzása. Ez ugyanolyan, mintha azt mondaná valaki, hogy a hang a hangmező hullámzása. Pedig jól tudjuk, hogy a hang a levegő (vagy más anyag) longitudinális hulláma.
Ezt Maxwell is, Lorentz is, és Einstein is átlátta, ezért olyan bárgyúság eszébe sem jutott egyikőjüknek sem, hogy a fény a fénymező hullámzása lenne.
Miért butaság az a kijelentése a "modern" fizikusoknak, hogy fényközeg nem létezik?
A fény elektromágneses hullám, ami azt jelenti, hogy haladó rezgés. Valaminek a haladó rezgése. De a semmi nem képes rezegni, így mindenképpen szükséges valamiféle anyagi közeg, amely rezgésre képes. Az üres tér, a vákuum, az fizikailag semmi, nem anyagi valóság. Tehát sem az üres térben, sem a vákuumban (ami ugyanaz), nem terjedhet a fényhullám.
Lenni kell tehát egy fényközegnek, amelynek a haladó rezgése a fényhullám.
De a a "modern" fizikusoknak fogalma sincs, hogy mi is valójában ez a fényközeg.
Az abszolút nyugvó atomos éter nem lehet a fényközeg, ezt megmutatta a Michelson-Morley kísérlet.
Azonban ahelyett, hogy a kísérlet tanúságai alapján keresni kezdtek volna egy másfajta közeget, "megállapodtak" abban, hogy fényközeg nem létezik.
Ehhez ragaszkodnak ma is.
De a kérdés ma is aktuális: minek a rezgése a fény, ha nincs fényközeg?
Ez az Einteini leirás , amit ideirtál, ez logikusnak hangzik, és hogyha Bhor azt állitja , hogy a fény szakaszokba jön,az még nem jelenti azt, hogy fotonok nincsnek.
Én nem tudom bebizonyitani , hogy van éter,Én elhiszem , hogy van éter.A probléma veled az , hogy te még azt sem hiszed el amit látsz, vagy amit az emberek nagy része lát, de nem biztos hogy gondolkodik rajta.Ha veled beszélne én majdnem biztos vagyok benne , hogy nem adna neked igazat.
