Előző hozzászólásom első mondatát nem olvastátok el? Megismétlem! Megelőzés párti vagyok, de a véleményem szerint legjobb a felelőtlen szexuális kapcsolatot megelőzni. Tettem egy említést egy korhatárra is, amit nem én találtam ki, hanem a törvényi felelőség határa. Nem mondtam, hogy ezt kell betartani. De amikor azt írjátok, hogy a gyermeket csak érett fejjel lehet vállalni, akkor miért gondoljátok úgy, hogy a szexuális kapcsolathoz elég az érett (???) test!
Solyát nem akartam megbántani, ezt írtam is az előző hozzászólásba, de úgy érzem még mindig túl fiatal. Vikoca is túl fiatal, és reakcióm az első hozzászólására született, és a vitafórumnak köszönhetően nem embereket és személyeket véleményezek (itélek, sértek), hanem az írásaitokra reagálok. Az én érzéseim szerint az abortusz maga sokkal durvább, mint amiket én írtam.
Kaptam egy képmutató jelzőt, előfordul...
Én nem voltam 17 éves, amikor elkezdtem járni egy 16 éves lánnyal. Megszerettem, meg is kívántam, de Ő úgy gondolta nem akar egyenlőre szexuális kapcsolatot. Ezt tudomásúl vettem, és nem éreztem oknak, hogy szakítsak vele. Gimnázium után előfelvételisként katona voltam, a lány érettségizett, és ezután már nem mondott nemet. Védekeztünk, de két év múlva állapotos lett. Mindketten harmadévesek voltunk, mikor megszületett első gyermekünk (ugyanis nem vetettük el!). Egyikőnk családja sem tartozott a felső tízezerhez, mindkettőnk családjában a szülők három diák gyermeket tartottak el, de ekkor mi összeházasodtunk és kiváltunk. Lakást béreltünk, és az ösztöndíjaink mellett nekem elég volt heti 4-6 órát tanítanom, hogy mások támogatása nélkül megéljünk. Egyetem után középiskolában tanítottam, egy osztálykiránduláson diákjaimmal ismertetnem kellett a szexualitásról alkotott véleményemet, amit ők elfogadtak, és sokkal jobban tiszteltek és becsültek, mint korábban, pedig előtte is a "kedvenc tanár" minősítéssel bírtam. Feleségemmel (aki az a lány, akivel 17 évesen kezdtem járni) több gyermekben gondolkodtunk, ezért ott hagytam a tanítást, és úgy változtattam munkahelyet, illetve úgy dolgoztam a munkahelyeimen, hogy jövedelmem minden évben kapjon egy kettes szorzót. (a tanítás óta a 2-3. munkahelyemen vagyok, amit úgy kell értelmezni, hogy az egyik váltás cégcsoporton belül történt) Sikerült két év alatt még két gyermeket világrahoznunk (apás szülés, nagyon jó!), és ugyanezen két év alatt felépítettünk egy családi házat (családi támogatás nélkűl, és a mi időnkben a szoc.pol is úgy nézett ki, hogy 200.000 Ft, + a 3. gyerek után 50.000-rel csökkentették a banki hitelt). Nem bántam meg az első gyermekemet sem, és a feleségemet sem, és nagyon szeretnénk, ha kislányunk is születne. Az első gyermekünket is vártuk attól a pillanattól kezdve, hogy létezéséről tudtunk. És a 7-8 hónap várakozási idő elég volt ahhoz, hogy felkészüljünk a gyermek fogadására.
Persze azzal sem árulok el titkot, hogy ha a család tudtára jutott volna, hogy gyermeket várunk, sok támadásnak tettük volna ki magunkat. De csak akkor jelentettük be, amikor már mindent elrendeztünk. Szüleim aggódtak, hogy ott fogom hagyni az egyetemet, hogy el tudjam majd tartani a családomat. Erre sem volt szükség. És most a feleségemet is el tudom tartani, aki főállásos anya, és meg szokott látogatni a munkahelyemen, hogy együtt ebédeljünk, és még segít is, mert Ő is informatikus.
A "kibicnek semmi se drága" morális alapról
aránylag könnyű mások sorsáról dönteni és
erkölcsileg jóóóó alaposan elítélni a hidegszívű embriógyilkos fattyakat...
Ahogy latom a tobbseg ellenzi, de nem akarja megkovezni, vagy bortonbe juttatni azt aki abortuszra megy. Hmm... egy ketgyerekes anya nem akarja vallalni a harmadikat es elutazik Svedorszagba ahol meg legalis az abortusz. Itthon meg lecsukjak. 3 evre. Mi lesz a gyerekeivel ? Az O sorsuk nem szamit ?
Itt nem erkolcsrol van szo, hanem arrol, hogy meddig terjed az ALLAM joga. Joga van-e az allamnak arra kenyszeriteni valakit, hogy gyereket szuljon ? Innen mar csak egy lepes az, hogy a fogantatast elosegitsek. Gondolom lennenek onkentesek ...
Minden tiszteletem Solyanak, Vicanak.
Kedves? AB -t torvennyel tiltani ohajtok !
Senki sem akar arra kenyszeriteni Titeket, hogy vetessetek el mehetek magzatat. Sot. Ha az Istenetek megadja Nektek ezt a kegyet kivancsian varjuk a Kaland veget.
A helyzet valoban
vallasos - vilagi
ferfi - no
tolerancia - eroszak
hatarvonalak mellett zajlik.
Kik is akarnak csaladanyakat bortonbe juttatni ?
Itt emlitenem, hogy a lengyel kormanyszovivo ur? is nagy abortusz ellenzo volt. Igen az Urban. Aztan amikor a baratnoje terhes lett elzavarta AB-re. Lett is belolle nagy botrany. Nagy kurvak a politikusok. Ha arra gondolnak, hogy tobb szavazatot nyernek mint vesztenek meg a fekete miset is bevezetik.
Ahogy mar irtam egyszer a nyomtatokabeleket a harmadik vilagban gyerekek forrasztgatjak. Draga lenne automatizalni. Stb. Ezek es mas kis rabszolgak a mosonokhoz hasonloan koran halnak. Azzal, hogy megvesszuk a termekeket, es nem teszunk ertuk semmit hozzajarulunk szenvedesukhoz.
Nem szeretem amikor egyesek ugy viselkednek mintha meg mingig habszivacs golyocskak potyognanak szarnyacskajukrol.
Igen. Az ember fogantatasatol ember. Nem szep dolog megolni. Azonban ez egy ilyen vilag. A kismacskakat sem szep dolog megolni, de meg mindig moralisabb mint dedelgetni, es ha vege a Balatoni Nyarnak otthagyni, hogy telen dogoljon meg. Amikor mar nem latom. Es erkolcsi magassagokba emelni magam, hogy etettem, es cirogattam. Tudom, ki lehet venni a petefeszket, de amikor megmutottek a cicankat fertozest kapott es fel evig volt elet es halal kozott. Ugy kellett etetni stb.
Amikor rendbe jott elutotte egy auto. Ez egy ilyen vilag es nem lesz attol jobb, hogy elkezdunk moralizalgatni. Kulonosen, ha masokat csuknak miatta bortonbe.
Arrol nem is beszelve, hogy hany no halt mar bele a hazi abortuszba. EZ a gyilkossag, es nem az abortusz.
Hat epp ez az! Hogy azt a gyermeket, aki kotelezoen lett kihordva, az esetek tobbsegeben nem tudjak igy fogadni.
Az, hogy az embrio ember-e mar, vagy meg nem, nem tudjuk eldonteni. Orvosi tenyek kellenenek hozza, ezek egyelore - tudomasom szerint - a nem ember mellett szolnak.
Azzal egyetertek, hogy a tomeges - valoban felelotlensegbol elkovetett - abortuszok szamat csokkenteni kell, de semmikeppen nem eroszakosan.
Én is érett és tudatos szülőkről beszéltem, tehát a gyerek nem megy csecsmőotthonba, hanem egy normális családba születik.
Az apa felelőssége legalább akkora, akár abortusz, akár gyermekvállalás.
A babának sokminden kell, de elsősorban szeretet, odafigyelés, áldozathozatal. Mert ha ezeket nem kapja meg, akkor ő is csak a minőségi kaját fogja fontosnak tartani az életben.
Mintha nem a foldon elnetek!
Az elet nem fikcio, nem romantika es nem nyalas gugyoges a mosolygo babarol.
A babanak gyogyszer kell, minosegi kaja, egyetem, szakkor, lakas, futes, ERETT es TUDATOS szulok.
Az embrio nem ember. Az abortusz soran nem egy gyermeket olnek meg, hanem egy 1 - 4 cm-s embriot tavolitanak el.
Tudjatok hany csecsemo kerul azonnal csecsemootthonba? Tudjatok napjaban hanyszor vesznek fel egy csecsemot es hany orat nezi a plafont?
Kb. annyi erzelem eri az ilyen babakat, mint amikor egy kutyat ketrecben nevelnel fel.
Ugyanis nevelesre semmilyen torveny nem kotelezi (nem kotelezheti) sem az APAT, sem az anyat. Az APA felelosseget semmilyen torveny nem mondja ki.
A szulesre kenyszeritett no dontesehez pedig semmilyen tamogatast nem ad a fensobbseges tarsadalom. A felelossegben nem osztoznak vele a tisztelt megszolalo urak, kepviselok, alkotmanybirak, stb.
Vikoca, egyutterzek veled!
(jeleznem, a duhongest keretik otthon a gumiszobaban kielni, en ignoralom)
Végigolvastam és átérzem azt a feszültséget, amit ez a kérdés felszínre hoz mindannyiunkban !
Legjobban Soya hozzászólása érintett meg. Ő vállalja és leírja, hogy vele mi történt. Vikoca írása is felkavart, amikor úgy szólt a gyermekről: "...tönkretesz az életedből másfél évet és a szépségedet elcseszi..."
Hol van a szépség, hol rejtőzik a szeretet bennünk, amikor pusztulásra ítéljük a saját gyermekünket? Jó volna ha minden döntés előtt álló anya megnézhetné azt a filmet, amely arról szól, hogy mi történne a gyermekével, ha nem szakítja meg a terhességet. Látnák az első mosolyt, látnák az első bizonytalan lépteket... Tudom nem minden film lenne szép, mégis meggyőződésem, hogy sokan szavaznának az életre!
A megoldást nem a korlátozás, de még nem is a fogamzásgátlás támogatása jelentené, hanem ha a szexualitást kicsit komolyabban kezelnénk.
Tehát csak akkor élnénk vele, ha felkészültünk annak igazi céljára is.
Egyébként két gyermekes apa vagyok és korántsem tökéletes.
Ps2,
azert ez mar felhaborito! Megis mit kepzelsz magadrol, hogy mersz ilyet irni nyilvanosan? Nincs jogod hozza, hogy engem vagy mast nyilvanosan sertegess, es az anyamat kicsinyloen lesajnald miattam.
Ha mar felhoztad a temat, cukikam, kepzeld, neki is volt abortusza... nem mondom, hogy orulok neki, de valoszinu a tesom meg se szuletett volna, ha azt a terhesseget megtartja. Valoszinu, ugyanez igaz Solya nehany ev mulva szuletendo 2-3-4-5 gyerekere is.
Komolyen mondom, eddig csak nem ertettem egyet a legtobb emberrel, azoknak a velemenyet, akik szerint tiltani kene az abortusztuszt pedig ijesztonek talaltam. De ez az elso alkalom, hogy qrva merges vagyok, es sertve erzem magam. Szerintem ha keptelen vagy szemelyeskedes nelkul targyalni egy temat, akkor ne targyalj temakat.
Hol említettem én olyat, hogy muszályból feküdtem le a barátommal? Mitől lett volna más, ha még várok három hónapot, és akkor fekszem le vele, amikor már 18 vagyok? Akkor már sokkal érettebb lettem volna? Persze, akkor már én dönthettem volna a gyermekem sorsáról, de vajon helyesen? Helyes lett volna, ha megtartom?
Szerintem ez nem elhitetés kérdése, hanem egészen egyszerű az ok: megkívánsz valakit, nem csak a lelkeddel, hanem immáron a testeddel is. Egyébként nem vagyok abortusz párti, annak ellenére sem, hogy átéltem (vagy talán pontosan azért?). De sem előtte, sem most eszembe se jut elítélni érte valakit.
Ezenkívül, már megbocsáss, de te honnan veszed, hogy én a "méhem alatt lévő dolgokat elég szabadon használom", vagy használtam?
Megelőzés!!! De mit kell igazán megelőzni? A teherbe esést, vagy a felelőtlen szexuális kapcsolatokat? A nevelésnek is szerintem ebbe az irányba kellene elmenni.
Lakki! Bár már kifutott a vita, de nekem is az a véleményem, hogy arra a 18 éves lányra, aki olyan buliba megy, ahhol úgy esik teherbe, hogy még az apát sem ismeri, nem lehet azt mondani, hogy értelmes...
Solya! Nem elítélni akarlak, de tőled is csak azt kérdezem, meg sok szabadelvű (szexuális és nem politikai értelemben), az esetek többségében AB párti hozzászólótól, ki hiteti el az emberekkel, gyerekekkel, hogy iskolás korban (vagy teszem azt 18 éves kor előtt) muszály nekik szexuális kapcsolatot létesíteni?
Ez azért is érdekes morális kérdés, mert tényleg zűrös, hogy a 17 éves hölgy maga nem is rendelkezhet a méhében hordott magzattal, miközben a méhe alatt lévő dolgokat már elég szabadon használja!
Vikoca!
Kedves Édesanyád valószínűleg józanabb eszméket vallott, nem sejthette mi lesz méhének gyümölcséből, ha felnő. Nem akartam, és nem akarok durva lenni, de bátor hozzászólásaid engem inkább elkeserítenek, mint sem buzdítanak.
De megjegyzem, ahhoz is jogod van, és minden nőnek joga van hozzá, hogy kellően összeszorítsa a térdét...
Ne haragudj féktelen de ez az écces sztori ez hülyeség (vagy legalábbis féligazság)
A férfit (ha létezik egyáltalán) azért nem ítélhették el mert a magzat csak akkor jogképes ha élve születik... különben nem, így a sérelmére nehéz is elkövetni valamit. Ha utóbb életképesnek bizonyul akkor persze más a helyzet. Akkor valóban a fogantatása pillanatától kezdve ember - ahogy szuszi is írja, de csak akkor !
Különben beláthatatlanul összekócolná a jogrendszert az a sok öröklés, szerződés, ajándékozás, amely soha meg nem született gyermekek javára és nevében történne.
A jog azonban ismer olyat, hogy magzat védelmére gondnokot lehet kirendelni. Így védi a meg nem született gyermeket.
A konkrét ügy kapcsán viszont számtalan más büntetőjogi törvény tényállás varrható a hapsi nyakába..
Tudom, hogy a fentiek csak egy - a törvényalkotó által kreált - fikcióból vezethetők le (a morálból nem feltétlenül) de aki abortusz ellenes, ergo annak betiltását követeli, szintén a jogtól várja megoldást.
Úri Kozmosz !
(cool nick)
Az, hogy egy vallás szerint mikor költözik a lélek az emberbe, a jog számára kezelhetelen fogalom...
Mar miert lenne a megtermekenyitett petesejt ember?
Csak mert emberi DNS-e van? Akkor ember minden testi sejtem, es valosagos nepirtast vegeznek a fodraszok is, amikor a levagott, kihullott hajat kisoprik a szemetbe. Nepirtast vegzek , amikor levagom a kormom, ha meg megvagom az ujjam, es par csepp verem elfolyik egyenesen a legszemetebb tomeggyilkos vagyok a vilagban.
No ez szamomra nem szimpatikus, mert IMHO nagy marhasag lenne lecsukni a fodraszokat.
Az, hogy olyan emberi DNS-el rendelkezo valami az ember, ami megfelelo korulmenyek kozott homo sapiens-e fejlodik nem jo bovites, mert akkor klontechnikak fejlodesevel meg mindig oda lyukadunk ki, hogy lecsukni az osszes fodraszt.
Intellektus: Ahhoz, hogy valakit emberi lenynek tekintsek, a szamomra szukseges, hogy valamifele egyeniseggel rendelkezzen. Az egyeniseg kifejlodese igen koran megkezdodik, 5 honapos magzat mar keppes felismerni kedvenc zeneszamat, annak megfeleloen reagalni. IMHO tehat van szemelyisege, (ha meg nem tul fejlett akkor is :-) ), es igy ember. Lehetseges, hogy ettol korabbi idopontban is megindul mar a szemelyiseg kifejlodese. Van azonban egy pont, aminel viszabb semmikeppen nem mehetunk, es ez az idegrendszer kialakulasa. Idegrendszer nelkul nincs szemelyiseg ---> IMHO ember sincs. Ha tehat az abortuszt meg az idegrendszer kialakulasa elott vegzik el, BIZTOSAN nem oltek meg embert. Nem kovettek el nagyobb bunt, mint en minden nap, amikor borotvalkozom.
Osszessegeben szerintem ember az a valami, aminek
a, DNS-e emberi
b, szemelyisegenek kialakulasa megkezdodott.
A b pont valoszinuleg kesobb van, mint az idegrendszer kialakulasanak idopontja, de BIZTOSAN nincs korabban. Tehat amig jobb also korlatot nem mond valaki, addig b-t helyettesithetjuk azzal, hogy van idegrendszere.Ez a feltetel a megtermekenyitett petesejtre NEM ALL. -> A megtermekenyitett petesejt nem all kozelebb az ember lethez, mint a vercseppek.
Féktelen,
a bíróságot most nincs értelme belekeverni. A gyilkosság értelmezésem szerint az emberölés szinonímája, ha pedig én a magzatot embernek tartom, akkor...(egyszerű szillogizmus)
Bármennyire is igyekszem, ahogy látom, nem elsősorban a toleranciám domborodik ki sokaknak...
Cecil feltett egy kérdést, amit - félig legalábbis - hozzám intézett. Mi van azokkal, akik nem tudnak emberi körülményeket biztosítani az utódoknak?
Ha cinikus volnék, hivatkozhatnék arra, hogy háborúban is születtek gyerekek. Ez persze hülye válasz volna, így próbálok kissé komolyabb lenni. Amikor mi vállaltuk a gyereket, akkor vállaltuk, hogy a barátnőm elsőéves főiskolásként szüljön. Vállaltuk, hogy sokkal kevesebb lehetőségünk legyen szórakozni, mindenféle felelősség nélkül élni. Vállaltuk, hogy kezdő fizetésemből hárman próbáljunk megélni. Most is büszke vagyok arra, hogy képesek voltunk felelősséget vállalni egy olyan valakiért, akit merő véletlenségből erre a világra hívtunk. Utólag látom: döntésünk egyértelműen helyes volt.
Tudom, nem teljesen a kérdésre válaszoltam, csak azt kívántam vázolni, hogy bizony egy ilyen döntés a általában áldozatvállalással jár. Akinek pedig a mérleg másik serpenyőjében nincs semmiféle erkölcsi visszatartó erő (maximum a fizikai beavatkozás embertelenségétől való félelem), nagy eséllyel az abortusz mellett dönt.
Igazán reménytelen helyzet szerintem kevés van, de kétségtelenül van. Más bőrébe nem bújhatok, nincs jogom ítélkezni.
szuszi: Tényleg ideje néhány kérdést tisztázni, de amit te mondasz az inkább ködösítés.
IMHO az ember ismérve a tudatosság. Határt húzni kell. Erröl nagy vita volt az elözö topicban.
A méhlepény az anya része és ha a magzat önálló szervezet lenne akkor minek kapcsoloda az anyához amig megnem születik?
Szóval ez a bizonyítási kísérlet a magzat emberré nyilvánítására, eddig a legnagyobb sületlenség amit itt olvastam.
"Azoknak sincs igazuk, akik arra hivatkoznak, hogy ha megszuli valaki a gyereket, akkor annak automatikusan rossz sorsa lesz."
Na ez meg a másik. Természetesen nem automatikus, de a valószínüsége igen nagy.
Ha betiltják az abortuszt és minden nem kívánt gyermek megszületne. Azokat is a keresöképes lakosságnak kellene eltartani, felnevelni a nyugdíjasokkal együtt. A maximális színvonal a létminimum se lenne. A felnövekvö nemzedék túlnyomó rész nem lenne alkalmas arra, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak, vagyis nem duzzasztaná a keresöképes lakosságot, hanem a terheket növelné.
Eddig a történelemben, eröltetett népességnövelési politika nem vezetett jóra.
Talán nem voltam érthető eléggé, vagy félre voltam az. Szóval, az abortusznak egyelőre nincs különösebb szerepe a túlnépesedés tudatos kezelésében (talán Kínában igen, és ebből lehet tanulságokat meríteni a bolygó egészének jövőjére nézve). Viszont egyike a civilizáció visszásságainak, és a vele kapcsolatos, erkölcsi természetű pro és kontra érvek a következő évszázadokban egyre több kérdés kapcsán fognak felmerülni.
A világ dolgai folyamatosak: az, hogy a mennyiségi változások minőségibe csapnának át, nem több, mint a terminológiákból adódó látszat. (Ezt a zen nálam jobban tudja, bár kifejteni, éppen ezért, kevésbé képes.) Ugyanígy nemigen van értelme éles határt húzni az embrió történetében, amely előtt még nem volna ember, de utána már igen. Az ilyen "digitalizálás" tetemes adatvesztéssel jár, más szóhasználattal "elidegenít" a valóságtól. A valóság pedig az, hogy az embrió egyre emberebb, a konkrétabb definíció már az értelmező szótárak szerkesztőinek az önkényén múlna, ha az időtengelyen is be akarnák határolni az "ember" szócikk pontos jelentését. Vagy bárki másnak az önkényén, aki meghatározást kísérel adni rá.
Érdekes és szerintem helytálló megfigyelés, hogy az embrió fejlődése során kb. végigjárja a törzsfejlődés egyes fázisait, sőt, ezt születése után a kisbaba is majdnem folytatja, bár persze a környezet már ezt nem hagyja tovább, és inkább az emberiség kultúrtörténetét próbálja eljátszatni vele.
Az abortusz szokásos időpontja környékén talán még a gerinchúrosok között leledzik a magzat törzsfejlődésileg, bár az is lehet, hogy már halacska. Ez nem mentség, én legalábbis egy halat már nagyon-nagyon rossz érzésekkel, de még képes vagyok agyoncsapni (minél nagyobbat, nehogy szenvedjen szerencsétlen) - viszont a kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök kínlódásával szemben már elviselhetetlenül empatikus vagyok. És nem azon az alapon, hogy tudok a genetikai rokonság fokáról, hanem azon, hogy érzem a fájdalom érzékelésének hasonlóságát.
Mindez viszont nem több, mint az én civilizált nyavalygásom. Persze marha jó, amíg tekintettel lehet lenni a hozzám hasonló széplelkek finnyásságára, és akkor ezt a finnyásságot ki is kell szolgálni, mert ettől nemcsak nekem lesz jó, hanem minden lénynek, amellyel empatikus vagyok - tehát ez a közjó érdekét mozdítja elő, más szóval erkölcsös.
Ugyanez a közjó viszont előnyben kell részesítse azt a szempontot, hogy hosszú távon a szenvedések mindösszesenje a lehető legkisebb legyen. Ehhez pedig néha éppen az kell, hogy egy-egy halacska brutális szétmarcangolásával megtakarítsuk egy későbbi ember sok évtizednyi boldogtalanságát, ennek összes következményével együtt. Természetesen a cölibátus erre sokkal alkalmasabb. De meg kell tanulni együttélni azzal, hogy utólag már nem lehet dolgokat másképpen csinálni, és bármennyire okosan magáravessenezünk mások problémáira, persze utólag, mégis mindenki csinál kisebb-nagyobb hülyeségeket, amiket nem lehet meg nem történtté tenni.
Különben mindenkinek állandóan ötöse lenne a lottón.
(Na jó, ez nem volt a legjobb példa.)
p.s. Frank, kösz az elismerő szavakat, a szimpátia kölcsönös, bár a véleményünk szerintem távol áll egynmástól - ld.pl. törzsfejlődés, mint fent...
Candide
A bíróság csak akkor tartja embernek az embert amikor már megszületett addig nem és a z ellene elkövetett bŰntény sem bűntény!
Erre jó példa a következő eset: Egyszer volt hol nem volt egy nő és egy férfi akik egymásba szerettek és ezutan megfogant egy gyermek .A nő othagyta a férfit és ezért a férfi szerzett egy écces tűt és megszurta vele a mamát (bosszúból)és a magzat écces lett. A bíróság azt mondta hogy amíg a gyerek nem születik meg addig a férfi nem bűnös.
Ugy latom, hogy elegge elszaladt a lo egyesekkel a temaval kapcsolatban, ugyhogy ideje lenne nehany kerdest tisztazni.
A magzat a fogantatas pillanatatol fogva ember. Ez azert van igy, mert mas hatar huzasa mesterseges lenne, nem lehet azt mondani, hogy matol van pl. agykerge, mivel a magzat fejlodese folyamatos.
A magzat teste onallo szervezet, az anyahoz a mehlepenyen keresztul kapcsolodik,tehat nem resze az anyai szervezetnek. A mehlepeny vedi meg a magzatot az anyai immunrendszertol, ha ez a funkcio valamilyen modon karosodik, az embriot megtamadja az anyai immunrendszer, tehat kicsit santit az "en testem" jellegu erveles.
Azoknak sincs igazuk, akik arra hivatkoznak, hogy ha megszuli valaki a gyereket, akkor annak automatikusan rossz sorsa lesz. Valasszuk mar kulon a gyerekszulest a gyereknevelestol!! Senkit sem koteleznek arra, hogy megtartsa a gyermeket, sot rengetegen varnak arra, hogy orokbefogadhassanak egy csecsemot, es valoszinunek tartom, hogy aki mar evek ota var egy gyerekre, az becsulettel fogja felnevelni.
Arrol se feledkezzen meg senki, hogy evi 80 ezer abortusz rengeteg, es nemsokara tenyleg oda fogunk kilyukadni, hogy a keresokepes lakossag nem fogja tudni eltartani a nyugdijasokat, praktikusan minket, mert a tobbseg akkorra lesz nyugdijas, amikorra a krach-ot josoljak a kozgazdaszok.
Valoban nem torvenyi szabalyozassal kene ennek mukodnie, de ha nincs mas eszkoz, akkor ezzel kell elni.
Kösz a helyeslő észrevételeket. Talán nem derült ki: mélyen elítélem az abortuszt, sőt gyilkosságnak tartom.
A történet azonban nem erről szól. Hanem arról, hogy tudom-e bizonyítani álláspontom helyességét vagy sem. Ameddig meggyőződések szintjén zajlik a vita, elbeszélünk egymás mellett. Nincs más lehetőség: a döntést - jobb híján - egyéni szintre kell utalni!
Sokáig gondolkodtam, hogy beleszóljak-e, de eléggé kiélesedett a vita ahhoz, hogy ne tudjam visszatartani magam.
Mi a teendő akkor, ha valaki nem szedhet semmiféle fogamzásgátló tablettát, ezért gumival védekezik, de az - bármilyen drága és állítólag biztonságos is volt - kiszakad? Létrejön egy terhesség, az én esetemről van szó, igen. Akkor tizenhét éves voltam, és szerintem egyáltalán nem lehetett azt mondani, hogy nem próbáltam meg tenni a terhesség ellen. Akkor még a szüleimmel laktam, nem volt még saját lakásom, csak egy három éve tartó kapcsolatom, nem volt állásom, a párom szintén tanult, szüleivel élt, és egyikünk családja sem volt abban a helyzetben, hogy egy csecsemőt el tudjon tartani. Mit kellett volna tennem? Nagyon-nagyon fájt, mind testileg, mind lelkileg -akit érdekel, szívesen elmesélem, milyen érzés, úgy vettem észre, még senki nem élte át. Szerintem senkinek nem népünnepély egy terhességmegszakítás. Ha a védőnő, az orvos és a környezetem "kedvességét" veszem csak, akkor is csodálom, hogy nem bolondultam bele a bűntudatba. Pláne, hogy én meg is akartam tartani, de mivel fiatalkorú voltam, a szüleim voltak azok, akik dönthettek ez ügyben. Nem mondom azt, hogy helytelenül, szívtelenül, az édesanyám nagyon jól tudta, miről van szó, hiszen három gyermeke van, sejtette, milyen érzés lehet elveszíteni a gyermekemet, de azt is, hogy milyen élet várt volna rá is (a babára), rám is. (Mellesleg azóta az a betonbiztosnak ható kapcsolatom véget ért, tehát itt állnék egy két éves gyermekkel egy fizetéssel vagy még azzal sem, szál egyedül)
És akkor a mai napig tartó fájdalom mellé még megkapom azt is, hogy sokak szerint egy szemét, érzelmektől mentes, hidegvérű gyilkos vagyok. Gondolkoztok ti, amikor ilyesmit írtok?! (Tisztelet a kivételnek)
Arra nincs bizonyíték, hogy a lélek mikor megy bele a gyerekbe. Sokan gyilkosságnak látják ezt. Én híve vagyok az ősi tantrista taoista módszernek, a fogantatást a kéjvágyók úgy akadályozzák meg, hogy a coitus közben a gátnál leszorítják a spermavezetéket - ez természetes fogamzásgátlás, bűn, bűn, de nem nekem kell erről lebeszélni egy nyolcgyreekst mondjuk.Nekem a magam bűnei ellen kell küzdenem, nem amásokéi ellen. Nem tesz jót ha valaki annyira jó akar lenni, hogy rendőrileg akar kontrollálni mindenkit (ezúttal azokat az anyákat, akik ilyen tragikus helyzetbe kerültek). Amúgy nekem az örökbefogadásos (kapu-előtt-inkubátoros) mód tetszik nehéz esetekre, de sajnos, ahogy a Czeizel esete mutatja, ez sincs jószándékkal kikövezve.
Az abortusznak és mindenfajta fogamlás gátlási eszköznek ingyenesnek és alanyi jogon járónak kellene lenni. Természetesen elsőség a fogamzás gátlásé, de ha egy pár, vagy egy magára hagyott nő, aki(k) épp elméjü, beszámítható, és nem kivánja a gyereket elvetethessék.
Az iskolákban kötelező tantárgyként kellene tanítani, nem csak a fogamzás gátlást, hanem a szexszuális kulturát is. Talán ennek is van olyan fontossága mint a hittan oktatásnak, ami mostmár szinte kötelező az iskolákban.
De hát ezek szép álmok, és nem lesz belőlük semmi, amig nem tudunk megszabadulni a vallásos demagógiáktól, és az emberi butaságtól.
Előrebocsátom, hogy inkább -párti vagyok, mint ellenes az abortusz kérdésben, tehát csak az olvasson tovább, aki tolerálja a másik oldalt is...
Nohát akkor:
Nem hiszem, hogy inkább a nőknek volna közük ehhez a témához, az elvenni-megtartani dilemmához, mint a férfiaknak.
A magzat végülis közös "produktum". Az persze más kérdés, hogy a férfi gyakorta kizárja magát angolos elvonulásával a terepről, de amíg nem teszi, úgy pusztán biológiai véletlen :-) hogy a nő testében fejlődik tovább a kis szervezet.
Sokat lehet azon vitatkozni, hogy mikortól ember az ember ?
Ideológiai alapon sok értelme nincsen, hiszen itt egymással homlokegyenest ellentétes meggyőződések is akár évszázadokig fennállhatnak anélkül, hogy bármelyik megcáfolható lenne.
Biológiailag azonban meglehetősen egyértelmű (IMHO)
Van ugyanis egy fejlődési fázisa a magzatnak amikor lehagyja az általa kicsiben újrajárt evolúciónak azt a szakaszát, ami az ember előtt volt.
Ezt követően fejlődik a tudata, érzékel, adatokat gyűjt :-) és a maga módján már kommunikál.
Innentől ember és nem papucsállatka, majom, delfin vagy bármi más.
(Igen-igen ! A szürkeállomány. De a kómában lévő emberek már mexülettek és de iure létező személyek. Van olyan ország, ahol a családtag beleegyezésével ki lehet kapcsolni egy kómás lélegeztető gépét, ergo "elkaparják" ha ez neked így teccik kedves Robzon)
Idealista alapon persze ezt is meg lehet kérdőjelezni, hiszen minden magzatban benne van az ember "lehetősége".
Csakhogy... az ilyen "életre szavazok" meg "tömeggyilkosság" "abortusz=gyilkossághoz való jog" "népírtás" ízű megnyilvánulásokban egy igen nagy adag SZKEPTICIZMUS rejtőzik.
Akik itt az élet szentsége mellett teszik le voksot, valószínüleg meggyőződéses alapon vallják elveik tisztaságát.
De ezt az idealizmust nagyon kétszínűnek tartom !
Magzat korban hangosan szónokolnak és "érdekvédenek" egy olyan ügyben, amely 2-3 emberi lény legbelsőbb magánügye, jövőjüket döntik el. Amikor aztán mexületik a nem kívánt gyermek és kitaszítják, magára marad és mondjuk nyomorban él akkor ugyan HOVÁ TŰNNEK EZEK AZ IDEALISTA URAK ?!
Amikor az anya a létfeltételekről, anyagiakról, élelemről kérdezne akkor mély sóhajtás + elhangzik egy pár "ejnye-bejnye", "nahát-nahát", "szomorú az élet", meg "áldozatokat kell vállani" aztán tovatűnnek az alvégen... mert innentől már nem az Ő problémájuk, ugye ?
Ki az aki felelősségre meri vonni az anyát amiért előre gondolkozik ?
Nevelje hát fel, tartsa is el az, aki itt könnyedén szónokol a magasröptű elvekről !
Én azt mondom:
Outsiderként bizony könnyű idealistának lenni !
Teljes mértékben nem liberalizálnám magam sem a kérdést, mert nem hiszem, hogy bárhol "kacagva ölnék meg azt a pimasz embriót" (bubu 10-21-98 10:52 PM)
Az abortusz szerintem mély lelki válság lehet valamennyi nőnek aki erre kényszerül. Elég visszatartó erő ez.
Jogászként nem hiszem, hogy ez egy olyan kérdés amit törvényileg meg lehetne oldani....
Bocs, hulye voltam, ezt a Candidenak szantam, nem a Casinak.De ha mar Casi: gondolod, hogy a liberalisabb megoldasok vezetnek arra, hogy sok lany egyre fiatalabb korban kerul ab-re?
Casi!En meg nem talalkoztam olyan novel, aki atesett egy abortuszon, es azt mondta, a, nem tortent semmi.De feltetelezem, hogy azert megiscsak van nagyon sok olyan no is, aki vegigcsinalta, de nem gyotri magat vagy a kornyezetet tovabb lelkiismeretfurdalassal.Ez is a felelossegteljes gondolkodas egy resze, es jele annak, hogy az illeto pontosan tudja, mit akar az eletevel csinalni.Valaki-bocs, hogy most nem emlekszem a nevre-, azt mondta, hogy az abortusz igenis: mutet.Ne kiabaljunk gyilkossagot tehat.
Ahhoz, hogy Ti a helyzetetek ellenere ugy dontottetek, hogy vallaljatok a gyereketeket, csak gratulalni tudok.Szomoru, hogy a korulmenyek akar csak hezitalasra is kenyszeritik itt a (leendo)szuloket,de ti legalabb gondolkodtatok elobb.Orulok, hogy vegul-ezek szerint- Ti megis megfelelo korulmenyek koze kerultetek.De mi van azokkal, akik nem? Mi van azokkal, akik gondolkodas nelkul csak-bocs, durvan hangzik,de-szaporodnak,anelkul, hogy normalis, EMBERI letet tudnanak biztositani az utodoknak?
Bocsi, de nem voltam gépközelben eddig.
Azt írod, ha mindenki így gondolkozna, mint én, kihalna az emberiség.
Én a saját véleményemet mondtam el, nem kötelezö mindenkinek igy gondolkozni.
Én azért nem vállaltam még egy gyereket, mert nem akartam, hogy a már meglevö bármiben hátrányba kerüljön amiatt, hogy a másik van. Itt gondolok anyagi javakra, de egyéb másra is.Tudniillik felmértük -az apával egyetemben -, hogy nem tudok olyan szintet biztosítani neki, mint amilyet az elsönek igen és innentöl kezdve ez az egész igazságtalan.
Nem volt még abortuszom, de ha most teherbe esnék, nem hiszem, hogy vállalni tudnám...
Azonkívül lehet olyan eset is -ismeretségi körömben történt-, hogy semmilyen más védekezési modot nem tudnak használni- eü. okok miatt - mint a naptármodszert, ami ugye nem a legmegbizhatobb.Ha mégis terhes lesz, akkor milyen hatoság kényszeritheti az illetöt arra, hogy a bizonyitottan nem akart gyermeket megtartsa.
