A magyarországi Tar-on lévő sztupa a béke, a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, Őszentsége, a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22.-én. A sztupa a magyar bodhiszattva (buddhista szent), Körösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából készült.
A XIV. Dalai Láma a felszenteléskor a következőket mondta:
„E nemzet nagy fia, Körösi Csoma Sándor, életével és munkájával megmutatta, milyen nagyszerű eredményeket érhetünk el, ha kifejlesztjük magunkban az olyan magasrendű tulajdonságokat, mint a céltudatosság, akaraterő, kitartás, türelem és becsületes emberség.”
"...1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bódhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak. Sírja buddhista zarándokhely lett. A tokiói Taisho egyetemen kiállították Csorba Géza szobrászművész alkotását, Csomát bódhiszattvaként ábrázoló művét."
Kína újra kirohant a dalai láma ellen 2008. március 31. 10:08
MNO Kína újabb kirohanást intézett a dalai láma ellen, azzal vádolva a száműzetésben élő tibeti vallási vezetőt, hogy tiltakozásra bujtogat Tibetben, és a terület függetlenné válását készíti elő.
Az Új Kína hírügynökség, éppen az olimpiai láng Pekingbe érkezésének napján azt írta: a pekingi kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy a dalai láma és támogatói Kína-ellenes tüntetések sorozatát tervezik a következő hónapban a himalájai térségben. A láma ezt alaptalan vádaskodásnak minősítette és arra szólította fel Kínát, engedjen be nemzetközi megfigyelőket Tibetbe állításainak kivizsgálására. (radio.hu)
„Vérbe fojtották a tibetiek szabadságvágyát , mint a miénket” Civil szervezetek fordultak Tibet ügyében a magyar közjogi méltóságokhoz 2008. március 31. 09:12
MNO „Mi, magyarok főleg nem nézhetjük részvétlenül a tibetiek szenvedését. Az ő szabadságvágyukat nem sokkal a mi ’56-os forradalmunk után ugyanúgy vérbe fojtották, mint a mienket. De velük ma is ez történik” – olvasható a Tibetet Segítő Társaság és más civil szervezetek a Magyar Köztársaság elnökéhez, miniszterelnökéhez, az Országgyűlés elnökéhez, illetve a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága elnökéhez írt hétfői levelében.
A civil szervezetek úgy vélik, hogy amikor a kínai hatalom az alapvető nemzetközi emberi jogi normákat félresöpörve tiporja el egy nép politikai jogait, vallási és kulturális autonómiáját, akkor a megszólalás kötelessége alól hazánk sem vonhatja ki magát. A Tibetet Segítő Társaság, a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Zöld Fiatalok szerint a magyar külpolitikának alkotmányos kötelezettsége, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmében minden nemzetközi fórumon következetesen fellépjen.
A megszólított közjogi méltóságoktól a civil szervezetek azt kérik, hogy valamennyi kínai-magyar kétoldalú politikai, gazdasági, sport- és kulturális diplomáciai érintkezés során határozottan ítéljék el a kínai emberi jogi jogsértéseket, valamint kezdeményezzék nemzetközi fórumokon ENSZ-megfigyelők küldését a tibetiek lakta kínai területekre. Amennyiben a kínai kormány nem tesz politikai lépéseket a tibeti válság mindkét fél számára elfogadható megoldására, azt kérik, ne vegyenek részt a pekingi olimpia nyitóünnepségén, illetve más, a sporthoz közvetlenül nem kapcsolódó olimpiai rendezvényeken.
A fél évszázada bekövetkezett kínai hódítás és a nyomában megszilárdult kommunista elnyomás brutális eszközökkel igyekezett felszámolni a tibetiek önrendelkezését, természeti és kulturális örökségét – írják levelükben. A szervezetek úgy vélik, a buddhista etikára épülő tibeti gondolkodásmód a természeti környezetével saját erőforrásait is felélő emberiség számára fontos és értékes, ennek elsorvasztásával a kínai hatalom az egész Föld és az utánunk jövő generációk örökségét is pusztítja – jegyzik meg levelükben.
Thomas Laird: Tibet története. Beszélgetés(ek) a dalai lámával (TRIVIUM Kiadó, 2007)
Tibet és a CIA
330. oldal „1951 és 1954 között, miközben a tizenéves dalai láma együttműködésre törekedett, egyes tibetiek tovább folytatták a szórványos fegyveres ellenállást. A kínai sajtó persze „banditák támadásairól” beszélt. A dalai láma két bátyja – Gjalo Thondup és Takcer rinpocse – 1950 után indiai, illetve Egyesült Államok-beli száműzetésbe vonult. Kapcsolatot építettek ki a Központi Hírszerző Irodával, a CIA-vel. Ahogy Tibetben fokozatosan nőtt a megszállás miatt érzett népharag, a CIA terveket kovácsolt a szabadságharcosok légihídon történő kimenekítésére Ázsiából s kiképzésükre az Egyesült Államokban, hogy aztán ejtőernyővel ledobják őket Tibetben. Washington mindenekelőtt hírszerzési lehetőséget látott a tibetiekben, míg a szabadságharcosok arra számítottak, hogy az Egyesült Államok támogatja Tibet felszabadítására irányuló harcukat. A dalai láma csak évek múltán értesült ezekről a fejleményekről a CIA-vel. Ha tudomása lett volna ilyen titkos információról, az veszélybe sodorta volna az életét – és ami azt illeti, határozottan ellenezte volna.”
340. oldal „1957-től kezdtek beérni a CIA tervei. 1957 és 1961 között nyolc fegyveres kis gerillaegységet dobtak le ejtőernyővel Tibetben. Ez a kísérlet azonban tragédiába torkollott, mivel a harcosokat, azokat is , akiknek sikerült kapcsolatot kiépíteniük a tibetiekkel, vagy hamar megölték, vagy maguk követtek el öngyilkosságot a CIA felszereléshez tartozó ciánkapszulákkal. Ez a CIA-kiképzésben részesült pár gerilla ahhoz kevés volt, hogy győzelemre vigye a szabadságharcosok csapatait, ahhoz azonban éppen elég, hogy meggyőzze a kínaiakat: a lázadókat külföldi imperialisták irányítják, jóllehet, ilyesmiről szó sem volt. Ráadásul a CIA titkos akciója még inkább megnehezítette, hogy a dalai láma egyezségre jusson a kínaiakkal.”
345. oldal (1959-ben a dalai láma Indiába menekült) „ Lhásza harcban állt, a kínaiak pedig az egész országban súlyos elnyomó intézkedéseket vezettek be. A kínaiakkal szembeszálló tibeti hazafiak erejét meghaladta ez a feladat és hamarosan le is verték a harcukat. A következő néhány évben a fegyveres ellenállás utolsó maradványai is visszahúzódtak titkos bázisokra a nepáli határ mentén, ahonnan CIA támogatással még 1971-ig be-betörtek Tibetbe.”
346. oldal (Az indiai kormány nem engedte meg, hogy a dalai láma találkozzon bátyjával) „1959-ben Új-Delhi már tudta, hogy a dalai láma bátyja, Gjalo Thondup együttműködött a CIA-vel a tibeti felkelők támogatásában, bár arról senki sem tudott, milyen elenyészően csekély is volt az a támogatás. Az indiai kormány meg akarta értetni Kínával, neki magának semmi köze nem volt ezekhez a titkos akciókhoz.”
Bush a dalai lámával való tárgyalásra szólította fel Kínát 2008. március 28. 20:10
Az amerikai elnök önmérsékletre intette pénteken a kínai hatóságokat a tibeti tiltakozások kezelésében, és felszólította a pekingi vezetőket, hogy tárgyaljanak a dalai láma képviselőivel. Kevin Rudd ausztrál miniszterelnökkel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatóján George Bush kijelentette: egyetért azzal, hogy történtek emberi jogsértések a tibeti tüntetések feloszlatásakor, és ezzel kapcsolatos véleményét tolmácsolta Hu Csin-tao kínai elnöknek. Bush szerdán hívta fel telefonon a kínai államfőt, hogy aggodalmát fejezze ki a tibeti eseményekkel kapcsolatosan. Bush szerint Kína érdekében áll, hogy Hu ismét tárgyalóasztalhoz üljön a tibeti vallási vezető képviselőivel.
Az amerikai elnök egyébként most első ízben mondott nyilvánosan véleményt a tibeti zavargásokról, illetve a március 14-i véres lhászai eseményekről. A kínai hatóságok szerint az erőszakcselekményekben 19 ember halt meg, míg a száműzetésben lévő tibeti kormány 140-re teszi a halálos áldozatok számát.
Fehér galambokkal tiltakozott Tibet miatt a Szabadság Kör 2008. március 28. 14:12
MNO A tibetiek emberi jogainak megsértése ellen tiltakozva fehér galambokat eresztett el a budapesti kínai nagykövetség épülete előtt pénteken a Szabadság Kör több tagja, köztük Szájer József és Balog Zoltán fideszes politikus.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője kiemelte: Kínában, Tibetben durván megsértik, „sárba tiporják” az emberi jogokat. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az emberi jogok egyetemesek, és nem egy állam belügyei, így ha valaki szót emel ezen jogok érvényesülése mellett, nem belügyekbe avatkozik be.
A rövid sajtótájékoztató után Szájer József, Balog Zoltán, valamint Gulyás Gergely jogász és Prőhle Gergely volt berlini és berni nagykövet, szintén a Szabadság Kör tagjai, fehér galambokat eresztettek szélnek egy-egy üzenettel. A galambok lábára erősített kis papírokra a „szólásszabadság”, a „vallásszabadság”, a „gyülekezési jog” és a „sajtószabadság” feliratokat írták rá. (mti)
én csak annyit mondtam, hogy egy ilyesfajta jelzést pozitívnak tartanék, szemben a sportolók visszahívásával. Hogy hányan csatlakoznak hozzá, azt nem tudom, valakinek el kell kezdenie. De persze szólhat egy ilyen döntés befelé is, mármint a politikus saját országának, ha úgy méri fel, hogy ezzel a többség véleményét fejezi ki.
miért érdeke, hogy destabilizálja? Én úgy tudom, az USA legnagyobb hitelezője, és keresk. partnere. Kínában él kismillió nemzetiség. Ha megroggyanna, nem a szemlélődő buddhisták jelentenék a legnagyobb problémát. Ott vannak pl. az ujgurok, akiket az összes muszlim elkezdene keményen támogatni. stb, stb.
Nem hiszem, hogy az usának érdekében állna egy csomó új konfliktuslehetőségnek utat engedni.
Persze nem vagyok cia bennfentes, úgyhogy minden lehet :-)
a cia nem a dl-lel volt kapcsolatban, hanem az ún khampákkal (Kham tartomány lakói, a legkeményebb tibetiek, még őrzik a buddhizmus előtti Tibetre jellemző harciasságot). Őket próbálta titokban támogatni a cia Nepálból, de elég hamar elhalt ez a kísérlet.
A tibeti zászlónak aktualitása van. A szerbnek viszont nincs, nincs miért kitenni. Ha kitesznek egy zászlót, azzal nem biztos, hogy azt fejezik ki, hogy "egyetértenek" a tibetiekkel, simán csak arról szól, hogy civilizált ember nem tűrheti el, hogy embereket legyilkoljanak mindenféle következmények nélkül. Ha te nem vagy elég érzékeny arra, hogy emberek meghalnak, mert a diktatúra kényére-kedvére lemészárol kb bárkit, azzal csak magadat minősíted. Megértem, ha annyi más fontos dolog is van az életedben, senki nem kért meg rá, hogy rokonszenvtüntess, vagy gyújts gyertyát. Magánügyed, hogy mit teszel, de ha egy nemes szándékot te nem fogsz föl, legalább ne hangoztasd érzéketlenségedet, mert onnantól a te fájdalmaidat meg más fogja elbagatellizálni, leszólni, távolinak és nem fontosnak tartani. Nem érzed, hogy kissé tisztességtelen, amit csinálsz? Én szégyellném magam a helyedben :( Nem tüntetést szerveznek, nem gyűjtenek a gonosz tibeti tenoristáknak, nem megy el az adóból pénz erre, de vajon amikre elmegy, azok közül pont ezt a zászlót kellett kiszúrni? Egy szaros zászló tényleg ennyire zavar? Vagy inkább azt nem szereted, aki kitette, valami más téma okán és most végre fogást találtál? Kissé gyomorforgató, amit csinálsz... :(
Holnap a polgármester majd a védett leveli békák érdekében tűz ki egy zászlót? Neki nem az a dolga, hogy külpolitkai témákban véleményt nyílvánítson. Ő a kerületet képviseli, és nem biztos, hogy mindeki egyetért a tibetiekkel.
Szerintem egy zászló nem akadályoz senkit az érdemi munkában. És elfér ott, ehhez a kezdeményezéshez magánembereknek kellene tömegesen csatlakozni, függetlenül attól, hogy polgármesterek vagy programozók. Egyáltalán nem értem, hogy hogy jön a felháborodás egy zászló miatt...
