"Lehetséges, hogy a dodekaéder alakú elemekből álló, tér-hálós alap-struktúra 'gömb-szélén', nincs a tér-háló elemeknek "elektromos és mágneses mező" tulajdonsága..."
Mint azt már többször leírtam, a mágnes és a villamos töltés kétpólusú.
A gyakorlatilag a két ellentétes pólus mindig együtt fordul elő, azért a két pólus között erős a mező, de a pólusoktól távolodva a mező hamar a nullára csökken.
Jó példa erre a mágneses rakodó az ócskavastelepen. Egy nagyon erős elektromágnes emeli fel a vasat, de, a mágnes csak 1-2 méteren belül hatékony, néhány méterrel arrébb már semmi hatása sincs. Ennek az az oka, hogy a mágnestől távolodva az ellentétes pólus lerontja a hatását. Ezért a mágneses mező csak a mágnes kis környezetben alakul ki. Ugyanígy a villamos mező is.
Azonban a fény ott is terjed, ahol sem mágneses mező, sem villamos mező nincs.
Tehát az az elmélet, hogy az elektromágneses hullámok vezető közege az elektromos és a mágneses mező lenne, azonnal megbukik.
„Azaz ha valahol elkezd a pontbeli érték növekedni a mezőben, akkor ez szükségszerűen húzza felfelé a szomszédos nulla értékeket is, hogy szép sima függvénygörbéje (síkja, tere) legyen a mezőértékeknek.”
"elkezd a pontbeli érték növekedni" "pontbeli" > a dodekaéder alaku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúra, egy 'eleme'... ?! ;-)
„a TÉR MINDEN PONTJÁHOZ hozzárendelünk egy matematikai mennyiséget. Azaz a mezők a teljes teret lefedik, mindenhol ott vannak.”
Szerintem ez nem biztos, hogy igaz ! Lehetséges, hogy a dodekaéder alakú elemekből álló, tér-hálós alap-struktúra 'gömb-szélén', nincs a tér-háló elemeknek "elektromos és mágneses mező" tulajdonsága... ;-)
„Amit az egészből nem vagy hajlandó észrevenni, hogy ez a mező is csak egy matematikai MODELL. Te viszont az a bolond vagy aki valóságosnak hiszi, hogy a tér pontjaihoz hozzá van celluxozva egy-egy szám vagy vektor. Csókolom! Nincsen. Ez a mező pontosan egy ugyanolyan fejünkben lévő gondolati konstrukció, mint a nemeuklideszi görbült téridő gondolati konstrukciója.”
Háát... szerintem meg nem ! Szerintem "ez a mező" -- a dodekaéder alaku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúra -- nagyon is létező fizikai valóság, amit ki is lehetne mutatni, ha lenne rá 'akarat'... De hát ugye: 'nemakarásnak', "nyögés" a vége.. ! ;-/
„Nem az én elméletem, hanem a működő fizikáé. Aki elég okos, az már a középiskolában megérti pont úgy, ahogy itt felül írtam. A többiekből meg műkörmös és hidegburkoló lesz, "Észbontók" szereplő, esetleg rossz esetben alkesz homeless.”
Ha 'nem sokra' tartod a 'seggedet', hamar 'kijózanodnál', hogy 'mennyit is érnek' ezek az 'alantasabb' részek, ha nem 'szolgálják ki', az ú.m. 'magasabb' részeket... (lásd.: Nápoly, szemétszállítók sztrájkja... "ha a paraszt nem szarik, akkor az úr nem eszik!" ... RANG-sor...!) ;-)
"Ugyanis nem azért "terjed a fény" mert van "elektromos és mágneses mező", hanem a fény "terjed"-ése, haladása közben 'hozza létre'/'váltja ki', a dodekaéder alku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúrából az "elektromos és mágneses mező" 'tulajdonságot' ..."
Ebben nem nagyon tér el az elképzelésünk. A mágneses és az elektromos mező nem önálló valami, csak a fényközegnek a polarizált állapotai.
Csak annyi a különbség közöttünk, hogy én a fényközegnek nem tulajdonítok dodekaéder alku elemekből álló, tér-hálós alap-struktúrát.
„És ahol nincs sem elektromos sem mágneses mező? Ott nem terjed a fény? Dehogynem.”
"terjed"-ni "terjed", de azt hiszem, Te 'fordítva ülsz a lovon', kedves destrukt !
Ugyanis nem azért "terjed a fény" mert van "elektromos és mágneses mező", hanem a fény "terjed"-ése, haladása közben 'hozza létre'/'váltja ki', a dodekaéder alku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúrából az "elektromos és mágneses mező" 'tulajdonságot' ... ;-)
„Kaktusz Bónusz kérdés: Vegyünk a hullámhossznál nagyobb átmérőjű hullahopp karikát, és azt dobjuk be. Gondosan ügyelve, hogy egyszerre érjen a víz felületéhez a gyűrű minden pontja. Terjednek majd hullámok "befelé" a kör középpontjának irányába?”
Ha elég nagyméretű a "hullahopp karika", akkor igen - szerintem... ;-)
„De ha már mezőknél és hullámoknál tartunk. Nézzük például a hullámkádat.”
Egy 'gyakorlati' kérdés (ahhoz aki tudja..): egy 'vízes' "hullámkád"-ban lehetséges transzverzális hullámokon kívül longitudinális és torziós hullámokat is kelteni..?! (külön-külön, vagy akár egyszerre is.. ?!) ;-)
Faraday nem kitalálta a mágneses és villamos mezőt, hanem megtalálta.
Mert a mező létező valóság. A mező erőssége és iránya megmérhető. Ezt nem kell kitalálni.
Ami csak gondolati konstrukció, az a tér fogalma. (Talán olvass utána Jánossy Lajosnál).
"Amit az egészből nem vagy hajlandó észrevenni, hogy ez a mező is csak egy matematikai MODELL."
Nagy tévedés. Majd egyszer rájössz.
"Ez a mező pontosan egy ugyanolyan fejünkben lévő gondolati konstrukció, mint a nemeuklideszi görbült téridő gondolati konstrukciója."
Ugyanaz a nagy tévedés. A mező valóság, a tér az, ami csak gondolati konstrukció. A Gauss-Riemann féle differenciálgeometria görbülete a mező tulajdonságának a leírására szolgál.
"Aki elég okos, az már a középiskolában megérti..."
Inkább elhiszi, és később, amikor elgondolkodik rajta, akkor rájön, hogy megvezették.
A Faraday által kitalált MODELL arról szól, hogy a TÉR MINDEN PONTJÁHOZ hozzárendelünk egy matematikai mennyiséget. Azaz a mezők a teljes teret lefedik, mindenhol ott vannak. Esetlen nullás értékkel, de ott vannak. (Eleve egyetlen egy összefüggő elektromágneses mező létezik. Hoppácska!)
És mivel a mezőnek differenciálhatónak kell lennie (fúj-fúj matek! ebből semmit se fogsz érteni), ezért a pontbeli értékek nem változhatnak ugrásszerűen egymás szomszédságában. Azaz ha valahol elkezd a pontbeli érték növekedni a mezőben, akkor ez szükségszerűen húzza felfelé a szomszédos nulla értékeket is, hogy szép sima függvénygörbéje (síkja, tere) legyen a mezőértékeknek.
Amit az egészből nem vagy hajlandó észrevenni, hogy ez a mező is csak egy matematikai MODELL. Te viszont az a bolond vagy aki valóságosnak hiszi, hogy a tér pontjaihoz hozzá van celluxozva egy-egy szám vagy vektor. Csókolom! Nincsen. Ez a mező pontosan egy ugyanolyan fejünkben lévő gondolati konstrukció, mint a nemeuklideszi görbült téridő gondolati konstrukciója. Csak ott abban egy-egy tenzor van hozzácelluxozva a tér pontjaihoz, ami az adott pontbeli Gauss-Riemann féle differenciálgeometria görbületi adatait tartalmazza.
"Elminster elméletének bukta."
Nem az én elméletem, hanem a működő fizikáé.
Aki elég okos, az már a középiskolában megérti pont úgy, ahogy itt felül írtam. A többiekből meg műkörmös és hidegburkoló lesz, "Észbontók" szereplő, esetleg rossz esetben alkesz homeless.
az elektromágneses mező szabadon mozgó hullámszerű zavarai.”
Ha van transzverzális hullámú fény, akkor miért nincs (szerinted Elminster Aumar) longitudinális és torziós hullámú fény ??! (nem mindegy annak az "e.m. mező"-nek, hogy hogyan 'hullámzik'...?!) ;-)
Látom nemcsak humorérzéked nincs, de olyan komoly értelmezési és asszociációs képesség hiányod van, ami feleslegessé teszi számomra a veled való kommunikálást. Ég veled.
Azt már többször leírtam itt a fórumon, hogy csak egy érdeklődő laikus vagyok. Már évek óta kerülöm a Tudomány szekcióban való „kibickedést”. Itt az Új fizikában meg kidumálhatom magamból a „zöldségeimet”. De úgy látszik, egyeseknél itt is kiverem a biztosítékot. Kár, hogy a TV nézhetetlen, a könyveken meg folyton elalszom. Más elfoglaltságot kell keresnem, már előre látom.;-)
"Viszont ezt megspórolandó nem vektorként jelöltem."
...ami ótvar nagy trehányság, és az olvasók szándékos átverése. Ez az az eset a fizikában, amikor a vektoriális egyenleteket BŰN lespórolni: azok mutatják meg, hogy a mágneses mező mindig mozgásirányra merőlegesen hatva nem a sebességet változtatja, hanem a töltés pályáját görbíti.
A fénynek és az elektromágneses hullámoknak az égegyadta világon semmi közük a mechanikai hullámokhoz. Pont ugyanannyi közük van a mechanikai hullámokhoz, amennyi a tőzsdei árfolyam-hullámzásnak van: SEMMI.
A fény és az elektromágneses hullámok az elektromágneses mező szabadon mozgó hullámszerű zavarai. (Az egy másik kérdés, és senkit ne zavarjon meg, hogy ezek a hullámjelenségek kvantáltak, és rendelhető hozzájuk "részecske".*)
(*Érdekesség: a szilárd anyagban fellépő mechanikai hullámok - értsd: hang - is kvantálhatóak, és rendelhető hozzájuk kvázi-részecske, aminek a neve fonon. Egyes okoskodásokban előnyösebb a hanghullámot részecskeként kezelni.)
Ezen nem érdemes csodálkozni. Az elektrodinamikát eleve úgy dolgozták ki, hogy a Newtoni mechanikára alapoztak. A mágneses indukció mértékegységét konkrétan az alapján határozták meg, hogy q töltésre v sebességgel mekkora F erő hat. Itt csak a töltés és a mértékegysége lóg ki a mechanikából, minden más oda tartozik.
Mellesleg lemaradt a vektoriális szorzás jele! Pedig rajta van a billentyűzeten, nem is kell a "Karaktertáblát" bogarászni hozzá: F = q v×B
