A "sötét anyag" -ami definíció szerint 'valami olyan', ami nem látható!-, "komplikált számításokkal" 'láthatóvá' tehető... ?!
'Ilyen alapon', az "erdei koboldok" is 'láthatóvá' tehetőek ("komplikált számítások", 'trükkös algoritmusok' segítségével), csak jól meg kell fizetni... ! ;-/
Na itt fejeztem be veled véglegesen a netes társalgást.
Akik a nyilvánvaló valóságot is letagadják, azokkal semmi értelme társalogni.
Időpocséklás lenne és semmi több.
Mi emberek is az állatvilág része vagyunk. Szemünk korlátozott, de egyes állatok a szemükkel sokkal szélesebb frekvencia tartományban látnak. Még nem is említettem egyfajta tengeri sáskát, amelynek meg valami ultra jó szeme van.
"...hiszen az csak az ember számára látható fény."
Nagyon nehezen akarod felfogni, hogy azt nevezik fénynek (az elektromágneses sugárzások családján belül), amelyet az emberi szem érzékelni képes.
Például minden test bocsájt ki hősugarakat, amelyet az emberi szem nem érzékel, csak a bőrödön érzed. Ez nem fény, hanem hősugárzás, vagy más néven infravörös sugárzás.
De a hősugarak is az elektromágneses sugarak családjába tartoznak.
A te logikád szerint a macska egy olyan kutya, amely nyávog.
A helyes logikával pedig a macska is háziállatok családjába tartozó állat, amely nyávog.
A mondóka butaság, hiszen az csak az ember számára látható fény.
Sima frekvencia eltolással, ebbe a mi számunkra látható mezőbe, a többi fényt is látni tudjuk.
Egyébként a frekvenciánál is nagy hiba a 2D-és ábrázolás és csak az abban való oszcilloszkópos képernyős gondolkodás. Egy hullám más irányba is "kimozdulhat" és minden bizonnyal mozdul is. Tehát sokkal összetettebb.
"A fény a 380 nanométer és a 780 nanométer hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás.
Nem mondogasd, hogy sokféle fény van, mert nagyon laikusnak néznek."
Azt hallottam egy csillagásztól, hogy ha minden sugárzás típust egy színnel lehetne jellemezni, akkor az számunkra türkizkék lenne. A téridő színtelen, az anyag színes, a sugárzás a türkizkék fény. ;-)
Ja ... keverem a kávémat félig koffein mentessel. Ha simát iszom és erőset, néha kettőt is reggel , meg tea, akkor túlpörgök. .. ha meg leszokni próbálok róla, akkor nyitva marad a szellőztetésnél az ablak és kihűl a hálószoba, meg Kawaszaki ... :-)
Na majd alakul ez ...
Az anyag vissza / át alakítása energiává ... jár némi kellemetlen mellékhatással, ha túl gyorsan csinálják.
A Nap is csak egy szabályzott és kicsit lassabban felrobbanó atombomba, vagy atom reaktor.
Na és az már fény? A Szupermen-rucis fizikusoknak is? Vagy az sem fény?
és nem véletlenül írják a lexikonok sem úgy hogy a gamma-sugárzás is egyfajta "fény" .
Bogozd ki ha a kétfajta r. elmélet szerinted ellentmondásos és old meg!
Mindkettő teljesen hibás biztosan nem lesz.
Nekem bőven elég és sok is, amit eddig kibogoztam.
Annak csak a melléktermékei a BigBang bukását megadó előrejelzésem. Meg a Gödel tételeiről való kimutatás is, hogy áltudomány és egyik sem bizonyított valójában. Nos én már elégé jól állok. Több mindenben is. A BigBang elmélet tényleg bukásra áll már a felmérések szerint is. Amelyet ha némi csúszással is majd lekövet a média és a tudósok is.
„Hirosima és Kawasaki környéke japán lakóinak igen erős emlék. „
Hirosima és Nagaszaki lebombázása, a radioaktív sugárzás utóhatása, mély nyomokat hagyott a Japán emberekben. A Kawasaki egy motor márkanév, amire szintén emlékeznek a Japán emberek, nem abban azértelemben.
Az invariáns, mint állandó egy meghatározott, változatlan dologra vonatkozik. Ilyenek az axiómák is, amiket önkéntes alapon választunk. A univerzumban azonban minden mozgásban, és a mozdulatlanság az, amit feltételezünk amikor vonatkoztatási rendszert jelölünk ki. A relativitás az általános jelenség, az abszolút pedig a speciális, mivel „csak” feltételezhető, nem pedig igazolható. (akár az Isten) ;-)
relativitás : viszonylagosság ( ami einsteni fizika előtt is volt a fizikában és a geometriában is)
"relatíve" szinonimái:
aránylag, viszonylag, többé-kevésbé, valamennyire, némiképp, némileg, valamelyest, bizonyos fokig
"Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása. Részterületei az általános relativitáselmélet és a speciális relativitáselmélet. Az általános elmélet határesetként magában foglalja a speciálisat. Mindkét elméletet Albert Einstein nevéhez szokás kötni. Habár Felix Klein az invariánselmélet megnevezést javasolta , a Galiei-féle relativitási elvre utaló megnevezés terjedt el. "
A David Hilbertről elnevezett Hilbert-tér matematikai koncepciója általánosítja az euklideszi tér fogalmát. Kiterjeszti a vektoralgebra és a számítás módszereit a kétdimenziós euklideszi síktól és a háromdimenziós tértől a bármilyen véges vagy végtelen számú dimenziós terekre. A Hilbert tér egy absztrakt vektortér, amely egy belső termék szerkezetét birtokolja, amely lehetővé teszi a hossz és a szög mérését. Továbbá elkészültek a Hilbert-terek: a térben elegendő határ van ahhoz, hogy a számítási technikák alkalmazhatóak legyenek.A Hilbert terek természetesen és gyakran keletkeznek a matematikában és fizikában, jellemzően végtelen dimenziós funkcióterekként. A legkorábbi Hilbert-tereket ebből a szempontból tanulmányozta a 20. század első évtizedében David Hilbert, Erhard Schmidt és Riesz Frigyes.Ezek nélkülözhetetlen eszközök a részleges differenciálegyenletek, a kvantummechanika, a Fourier analízis (amely magában foglalja a jelfeldolgozásra és a hőátvitelre való alkalmazásokat is) – és a termodinamika matematikai alátámasztását képező ergodikus elmélet elméletében. John von Neumann alkotta meg a Hilbert-tér kifejezést arra az absztrakt koncepcióra, amely számos ilyen alkalmazást alapul. A Hilbert űrmódszerek sikere egy nagyon gyümölcsöző korszakot vezetett be a funkcionális elemzéshez. A klasszikus euklideszi tereken kívül a Hilbert terek példái közé tartozik a négyzetintegrálható funkciók terei, a szekvenciaterek, a generalizált funkciókból álló Szoboljev terek és a holomorf funkciók Hardy terei.A geometriai intuíció a Hilbert űrelmélet számos szempontjából fontos szerepet játszik. A Pitagorasz-tétel és a parallelogramm törvény pontos analógjai egy Hilbert térben. Mélyebb szinten jelentős szerepet játszik az optimalizálási problémákban és az elmélet egyéb aspektusaiban a szubtérre való merőleges vetítés (egy háromszög „magasságának leesése” analógja. A Hilbert tér egy elemét a koordinátáival egyedien meghatározható koordinátái alapján egy-egy koordináta (orthonormális alapon), a síkban lévő kartéziai koordinátákkal analógia szerint. Amikor az a tengely számtalan végtelen, akkor ez azt jelenti, hogy a Hilbert-terület is hasznosan gondolható végtelen, négyzet-összegű sorrendben. A Hilbert téren lévő lineáris üzemeltetők hasonlóan eléggé konkrét tárgyak: jó esetben egyszerűen átalakulások, amelyek kölcsönösen merőleges irányban nyújtják a teret, olyan értelemben, amit spektrumuk tanulmányozása is pontosabbá tesz.
