Létezik-e pokol, vagy csak a vallási elöljáróság eszelte ki ezt is, hogy fizessük nekik a tizedet?
(Jézus, aki soha nem szedett dézsmát, többször is beszélt róla...)
Az Ószövetségben a Seól azt a helyet jelöli, ahova az ember - legyen bár caddíq (vagyis igaz), vagy gonosz - szelleme(???) halála után költözik
A seolba a test megyen, ld. Mojzes negyedik könyvit: a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen szállanak alá a seolba.
Még a ruháikat, használati tárgyaikat, állataikat is elnyelte a seol. Miféle "szellemök" van a tárgyaknak...?
A Pokol a Szentírás szerint egy olyan hely, ahova a halott emberek szellemei kerül(het)nek földi életük befejezését követően. Helyét a Föld gyomrába lokalizálja. Héberül שְׁאוֹל [seól], görögül ᾍδης [hádész].
A Szentírás szerint a Pokol a bűn egyenes következménye. A Pokol elkerülésére egyedül Jézus Krisztus engesztelőáldozatának elfogadása révén van lehetőség.
A Szentírás nyilvánvalóvá teszi, minden ember bűnben fogan (Zsolt. 51,5), a bűn zsoldja pedig a halál (Róm. 6,23), vagyis a pokol. Jézus Krisztus megváltói-engesztelőáldozatára azért helyes a helyettesítő-jelző, mert az Evangélium és az apostoli levelek tanúsága szerint Jézus kereszthalálát követően ténylegesen leszállt a Pokolba (1Pét. 3,18-20.), mintegy az emberiség helyett hogy aki elfogadja őt megváltójának, megmeneküljön.
A Biblia egyfajta monumentális börtönrendszernek írja le, melynek foglyai folytonos gyötrésnek vannak alávetve, mely tevékenységet szellemi lények végzik; habár fizikai maradványaik a földön maradnak, szellemi testet kapnak, melynek ,,fiziológiája hasonló a földi testéhez, vagyis éreznek fájdalmat (pl. a gazdagembert szomjúság gyötri - Luk.16,19-31.).
Az Ószövetségben a Seól azt a helyet jelöli, ahova az ember - legyen bár caddíq (vagyis igaz), vagy gonosz - szelleme halála után költözik. A judaizusban egy ,,váró, ahol az emberek a testben történő feltámadásra várakoznak ki életre, ki pedig az ítéletre (Ján.5,29). Valószínűnek tűnik, hogy a Seólban van egy elkülönített rész (tehát a börtönrészen belül), melyet az Ige ,,Ábrahám kebeleként említ, s ahova az igazak kerültek; egy olyan zug, ahol paradicsomi állapotok uralkodnak (Luk.16,19-31.). Jézus Krisztus megváltása előtt ugyanis elképzelhetetlen volt - általános esetben legalábbis -, hogy ember a mennybe, Isten királyságába jusson halála után. Egyes teológusok szerint Jézus feltámadását követően maga ,,Ábrahám kebele is felszállt a mennybe, Isten jelenlétébe (Máté 27,52-54.).
Az ún. Tisztítótűz (purgatórium) létezése a Szentírásból nem levezethető és nem igazolható. A Pokol elhagyására nincs mód, egyedül az utolsó ítélet során ürül ki egészen, ekkor azonban véglegesen.
Úgy hogy nem kell várnod a Krisztus második eljöveteléig - nem leszel testhalotti állapotban,a lelked nem várakozik a sírban Ítéletig,feltámasztásig -, hanem rögvest pokolra mész az örök szenvedésbe
Úgy hogy nem kell várnod a Krisztus második eljöveteléig - nem leszel testhalotti állapotban,a lelked nem várakozik a sírban Ítéletig,feltámasztásig -, hanem rögvest pokolra mész az örök szenvedésbe.
Hasonlatos ez ahhoz, hogy Ezékiel se várt a mennyre, hanem rögvest
Nem természetes. Természetben nincs konnektor, de ha lenne se lenne árama alatt az idő nagy részében. Viharos időben lenne néhány Kohn Nektor áram alatt.:-)
A pokol valójában nem büntetés, hanem természetes következmény.
Kb. mint amikor megszeged a "ne nyúlkálj a konnektorba" parancsolatot, amire áramütést kapsz. Az áramütés persze alapszinten Isten büntetésének tűnik, valójában nem más, mint cselekedeted természetes következménye.
