" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nógrád felső része az egy extrém hely, bár nem tudom miért ! Talán gödör amit a hegyek és dombok körül vesznek és a szélcsend miatt megül a hideg ! A tátra felől meg hideg ráfolyás lehet !
Itt most -25 körül lehetett, pontos értéket nem tudok. Reggel 1/4 7-kor a ház mellett volt -23,7°C. -24°C volt már korábban is, akkor december végén, nem okozott kárt a diófán.
Mikor egy enyhe január után köszöntött be a nagyon hideg február (az lehetett a 2012-es, de nem néztem utána), a környékünkön az összes diófán karvastagságú ágak fagytak el, pedig annál a decemberi hidegnél picit melegebb volt. Valószínűleg kezdett már megindulni a nedvkeringés és nagyobb kárt okozott. Bízom benne, hogy a mostani hideg sem okozott még olyan mértékű ágelfagyást, mint az a februári.
Akár köracélból is lehet neki tartót csinálni nyitható formában, és a vastagabb fák köré is oda lehet tenni, és akár egymásra tehető elemeket is lehet barkácsolni, és akkor magasabb törzsek is védhetők lesznek ! A kör formával a töltő anyag is spórolható annak akinek kevesebb van ! A vágott kukorica szárat is bele lehet tölteni akár ,vagy örökzöldek levágott ágait !
-18, 8 volt a minimum az éjjel nálam a háztól 3 méterre a kiviknél. Kint biztosan volt -20 is, azt hiszem a datolyaszilváimnak lőttek. Nem volt már energiám újabb bálákat odacipelni, ennyire nem is gondoltam, -14, -15-öt mondtak az előrejelzések, kockáztattam. A kis füge, amit betakartam, talán megúszta, de ilyen hidegnél az se biztos. A kivitől félek, de ott megtettem, amit lehetett, a tövek be vannak takarva, a terasz fölött nem tudok mit tenni. Az a baj, hogy az árnyékot is megoldotta és ez se lesz, ha tönkrement. Sajnálom a khakikat, a tövét betakarhattam volna legalább, mert viszonylag gyorsan újrahajtott a Hana-Fuyu is, amikor kifagyott egyszer. Pedig akkor nem volt ennyire hideg és takarva is volt. Ezért gondolom, hogy most biztosan lemondhatok róla, de a ház melletti már vastag Tipóban se bízom, közel -19-nél.
Mindegy már, ez van, a kivik miatt meg aggódhatok tavaszig, mert azt munkás dolog volt 2-3 évig nevelgetni, futtatgatni, és nem tudom, mit tehetnék legközelebb. De valójában két év alatt rengeteget termett, már ezért is megérte és újra fogom kezdeni. Valami védelmet előbb-utóbb kieszelek, mert ez a kivi annyira jó növény, hogy nem akarok lemondani róla.
Mivel tényleg régen írtam és akkor még nem voltak ilyen eredményeim, most akárhogy is alakul, szeretnék köszönetet mondani a sok jó tanácsért amit kaptam tőletek itt korábban, különösen Ninovargának, Floo-nak és zotyapapának is a másik helyekről. Azt gondolom, hogy a fagyási, elfagyási tapasztalatainkkal tudjuk mi is szolgálni az ügyet, mert vannak mért értékeink, gyümölcsfajtaneveink és tudjuk a földrajzi helyet is. Így egyre biztosabb lehet, hogy hol mit érdemes termeszteni.
Én persze azt mondom, a klímaváltozás hozhat többször extrém hideget és az már változtathat a dolgokon, de ha csak 4-5 évente lesz -15-nél hidegebb, akkor érdemes a kivivel foglalkozni. Itt ilyen hideg 2012 februárjában volt, akkor -22-ig ment le és minden kifagyott, ami nem volt takarva. De akkor még kicsik voltak a kivijeim, a datolyaszilvák is. A mostani eset egy újabb tapasztalattal gazdagít bennünket.
A fügefa eredetileg alacsony törzsű fácska volt. Egyszer már kifagyott, azóta bokor. Azt hiszem, most ismét alacsonytörzsű fácska lesz, ha egyáltalán...
A Tipó alighanem csalódott első magyarországi telében. Tanácsolták, ezért mélyebbre ültettem a szokásosnál, kb. 15 cm-re van az oltás helye a felszín alatt – elfagyás esetén esetleg még kihajthat. Felőlem már tavasz lehetne.
A mi fügénk is kukorica szár takaró alatt van ,bár kilóg itt ott már alóla ,de eddig jó esélye van rá hogy megússza a hideget ,igaz eddig jól állunk ma is csak -15 volt !
Tavasszal jon a masodik fordulo sajnos.Mikor viragzasban kapjuk az aldast.Akkor vedtelenebbek a fak.Nalam az Alfoldon beugrott a -19 fok.A 2 db nagy fugefam takarva volt csutkaszarral,igaz nagy melo volt,de tavasszal kiderul mit is ert.Jo 3meteres a fa.A 2 kaki is bevolt takarva rendesen.Tegnap este meg a kis oszi faimat is betakargattam.Lelkiismeretem tiszta igy barmi lesz en mindent megtettem.
Nem kötözködni akarok, de érdekelne, hogy mi alapján lehet tudni, hogy -20-30C-ig véd. Nézegettem a műszaki leírásokat különböző gyártóknál, amiket eddig láttam, abból ez nem derült ki.
