A lisztharmat ellen a zsurlófőzet, narancsolaj, kén és a káliszappan pontosan ugyanolyan védelmet biztosítanak mint a legjobb felszívódó. Annyia különbség, hogy a felszívódóval nagy nyomás alatt két hetente fordulsz a kontakt szerekkel pedig hetente.
Nem a völgy a lényeg :) hanem az, hogy van-e kedved és időd durván kétszer annyit permetezni. Cserébe mondjuk organikus szőlőből tudsz bort csinálni, ami azért vagányul hangzik :D A legjobb hozadéka az, hogy meg tudod mutatni a sok "á azt itt nem lehet" arcnak, hogy de bizony lehet :) Önmagában ezért megéri.
10km bringával úgy 30 perc. Egyébként még hatezer, de tizenhatezer tőkével is működik.
A kérdés az, hogy tudsz-e és akarsz-e a kritikus időszakban heti fordulóval permetezni. Ha igen, akkor pofonegyszerű megoldás az amit írtam, ha nem akkor meg nyilván menni kella felszívódóval ami hosszab hatású mint a kontakt megoldások.
Speciel a 10km az pont az a távolság ami nagyon kevés. Nálunk a hegyen azoknak van ezzel problémája akik 100-200km-re laknak a szőlőtől és nem triviális délután vagy hajnalban kiugrani a hegyre lefújni a szőlőt.
Házikerti méretben nem kihívás az organikus növényvédelem. Akár három napos váltó fordulóval káliszappannak, narancsolajjal, csalánfőzette, kamillával, zsurlóval és kénnel védekezni.
Háztályi méretben teljes felesleges, értelmetlen és drága a nagyüzemi szőlőgazdaságokra kifejlesztett növényvédelmet erőltetni.
A jelentős gazdasági kárral járó szőlőbetegséget terjesztő kabócák lárvái is idő előtt bukkantak fel, a gazdálkodóknak mielőbb lépniük kell a fertőzéssel szemben.
Az a baj, hogy a házikerti felhasználásra nagyívben tesz az összes gyárto. Hányféle permetszert tudsz mondani szőlőre ami adagolt 10 literhez? Talán 10 ha van összesen.
Ezek talán 4-5 hatóanyag csoportot ha lefednek, vagy még annyit se.
Ergo nagyívben teszek a II. kategóriára ugyis kiszolgálnak. (I. kategóriásat nem használnék)
Egyévben 2x megy ugyanaz a felszívódó a váltása másik hatóanyag csoportból. Kén mindíg van a permetlében ha tudunk reggel petmetezni akkor emelt dózissal (100 literhez 80 deka).
Nem egyszerű háztályi méretben a szerválastás és ebben a gyártók sem partnerek.
Mondjuk ezek a szerek elésürüek ahhoz, hogy fölszippogasd. De ha sikerül is, igen nagyon nem mindegy, hogy azt a hatóanyagot mekkora területre juttatod ki. egy thiovitnál nem nagyon számít, hogy 20 %-kal több vagy kevesebb jut, mert elég tág határok közt lehet kijuttatni. De egy szernél, amiböl 1,5 deci kell egy hektárra, minden csepp számít.
Ja, csak ilyen szereknél baromira nem mindegy, hogy mekkora területet permetezel le egy egységnyivel! Mint ahogy írtam volt, nem véletlen, hogy ilyen kevés kell 10 l-hez (Hogy méred ki? A 2 ml az már pont 25 %-kall több szer, mint ami kellene.) Pont azért, hogy házikertben senki ne akarja használni, mert ez a szer a tényleges termelöknek van, nem a kiskerttulajdonosoknak. Az unió igyekszik a házikerti és a nagyüzemi felhasználást szétválasztani, hogy egyrészt megvédjék a lakosságot a veszélyes szerektöl, másrészt hogy elkerüljék a szakszerütlen és helytelen szerfelhasználást, ezzel is garantálva a nagyüzemek termésbiztonságát.
Valamint házikerti körülmények között nem tarják be a max. 2 forduló (utána és vele együtt(!) kontakt vagy más hatóanyag) szabályt - "ha már drágán megvettem, csak nem fogom veszni hagyni, használom, amíg elfogy" -, amivel szintén a rezisztenciát erősítik.
Nem beszélve arról, hogy ha egy szer beválik (vagy úgy tűnik), akkor egy hobbikertésznek eszében sincs két évente lecserélni más hatóanyagra, ami megint csak a rezisztenciát alakítja ki a kórokozókban.
Szóval nem egyszerű. De nem akarom a házikerti szőlőművelőket szidni, van köztük nagyon sok tisztességes és komoly szakártelemmel rendelkező kolléga. Épp csak az a jópár kivétel az, aki miatt mindenki szív.
Számold ki, hogy 10 l-rel mekkora területet permetezel le, majd viszonyítsd ezt a területet a a hektárdózishoz. Permetezni mindíg hektárdózis alapján kell. Mert te a 10 l-eddel lehet, hogy 2X akkora területet permetezel le, mint én, viszont te a 2X akkora területre 2X annyi hatóanyagot is kellene, hogy kijuttass. Ökölszabályként érvényes: 2X1 m-es soroknál 1 töke 2 m2. Azaz, ha 10 l-rel teszem azt 50 tökét permetezel le, akkor az 100 m2-nek számít az adagolás kiszámolásához. Ez esetben ha 0,15 l a hektárdózis, akkor neked az 1/100-d része, azaz 1,5 ml kell belöle. Ha 100 tökét, akkor 3 ml, és így tovább. Szerencsésebb, ha elöre kikalkulálod, hogy mennyi permetlére van szükséged az egész terület lepermetezéséhez, és elöre bekevered.
Amúgy nem véletlen, hogy ilyen alacsony a hetrárdózis. A gyártó igyekszik elkerülni, hogy házikerti felhasználásra kerüljön, mert az (a házikerti felhasználás) a rezisztencia melegágya, lévén, hogy nagyon sokan teljességgel szakszerütlenül permeteznek, ugyanis a csettegetö permetezö gyakorlatilag alkalmatlan a tisztességes permetezésre, mivel se a levelek fonákjára, se a lombozat belsejébe nem tud beveretni, vagy csak éppen hogy. Ha egy kórokozó nem a szükséges dózisú permetszerrel találkozik, akkor esetleg nem pusztul el töle, de megérzi, viszont ezzel gyengülhet a permetszer hatékonysága.
Ha nem vetett minden évben hanem csak kaszálja az nem sokat ér. Anno édesapám csak nyírta mintha pázsit lenne, szépen le is amortizálódott. Én vetettem is, meg ami olyan azt meg is hagytam. Mára 5 év után humuszos a teteje. Viszont az idén fozátot kapott mert nagyon feljött a tarack.
Odafigyelve a zöldre sokkal több is kihozható belőle.
Eleinte nálam is minden gyatra volt sőt az első két évben még vissza is esett, de utána erőre kapott minden.
Ez is olyan, mint a permetezés, hogy mikor mivel és hányszor.
Az adott környezethez kell kialakítani a sorközöket.
Én a homokon alkalmazok takarónövényzetet, mert nekem ezzel javul a talaj szerkezete, de ha egy erősen kötött, agyagos talajom lenne, lehet én se alkalmaznék. Van szántóföldünk homokos talajon és van kötött, agyagos talajon is. A 2 féle terület eltérő művelési időt/módot kíván. (persze lehet mindent egyformán is csinálni, csak akkor a várt hozam fog elmaradni)
Jó kis területed van. Nem tartasz magadnak meg ilyen helyről alapanyagot? Ahogy te művelsz (legalábbis az alapján, amiket írsz), abból egy nagyon jó bort lehetne alkotni.
Füvem nincs, egy méhlegelő keverékkel kezdtem próbálkozni, amiben volt több fajta here, lucerna is. Löszön, meredek oldalon, egyelőre meg vagyok vele elégedve, végre nem hordja le a talajt a nagy eső.
Nekem a sorok lejtőirányúak.
És nálam a savak könnyen elmennek, ha olyan az idő, mint a tavalyi, így bízom benne, hogy jótékony hatással lesz. És végre nem egy kiszáradt, poros sorközöm van.
A füvesítés lehet, hogy tényleg nem jó megoldás, de ha megfelelő helyre, megfelelő növényt talál az ember, egész jó kis szimbiózist tud összehozni. És persze a sorok 40-60 cm szélesen gyommentesen tartandóak. Ja, a nyírást meg hozzá kell igazítani az időjáráshoz, eddig nálam csak letörés volt, most fekszik minden, de zölden. Ja, és leginkább rezisztens fajtáim vannak, köszönik szépen, elvannak ;-)
Egy-egy kényesebb fajtával ezt nem biztos, hogy el lehet játszani.
A fűkaszát nem engedem teljesen le és így egy 10cm körüli összefüggő talajtakarót alkot.Az elődöm kapálta és mivel elég meredek, nagyobb eső a talajt(kötött) lehordta.Mire a magot beérleli,nyárra ált.kiég és egy száraz szőnyeg védi a talajt.A szőlőim(az Othellot kivéve)szépek egészségesek,hátrány nem veszek észre.
Vulkanikus talal, bazalt, vulkanikus mállási kőzetekkel, agyaggal és pannon üledék keverékével, mikroteraszos művelés, száraz kontinentális klíma, a közvetlen környezeténél (bármely irányban) kevesebb csapadékkal. Mindenben ellentéte az alföldi homoktalajnak. Savhiány nálunk nem szokott jelentkezni, sőt.
Nálam kifejezetten szárítja a talajt a fű. (Bármit vetsz, ha nyírni kezded, akkor ott a harmadik nyírás után fű lesz). Amíg füves volt, a mikroteraszok szépen alakultak át rézsüvé, ami nálam felejtős. 1,10-es a nyomtávom, 40 cm szintkülönbségnél ha 10 cm-t van feljebb a hegyfelőli kerekem, akkor a felső szórófej akár 15 centivel is feljebb szórhat annál, mint ahova becéloztam. Ha csak a sorköz füves, a sorok kapáltak, akkor a vízszintes rész egyre kisebb lesz, ami veszélyessé teszi a sorközben a traktorral való közlekedést. Ha nem látnám nap mint nap a füvesítés hátrányát, nem szóltam volna, de látom. Ujjnyi vastag repedések, több tíz centivel rövidebb hajtások, kisebb fürtök, sárgább levelek etc.
Sercadis adagolása!