Az invariáns, mint állandó egy meghatározott, változatlan dologra vonatkozik. Ilyenek az axiómák is, amiket önkéntes alapon választunk. A univerzumban azonban minden mozgásban, és a mozdulatlanság az, amit feltételezünk amikor vonatkoztatási rendszert jelölünk ki. A relativitás az általános jelenség, az abszolút pedig a speciális, mivel „csak” feltételezhető, nem pedig igazolható. (akár az Isten) ;-)
relativitás : viszonylagosság ( ami einsteni fizika előtt is volt a fizikában és a geometriában is)
"relatíve" szinonimái:
aránylag, viszonylag, többé-kevésbé, valamennyire, némiképp, némileg, valamelyest, bizonyos fokig
"Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása. Részterületei az általános relativitáselmélet és a speciális relativitáselmélet. Az általános elmélet határesetként magában foglalja a speciálisat. Mindkét elméletet Albert Einstein nevéhez szokás kötni. Habár Felix Klein az invariánselmélet megnevezést javasolta , a Galiei-féle relativitási elvre utaló megnevezés terjedt el. "
A David Hilbertről elnevezett Hilbert-tér matematikai koncepciója általánosítja az euklideszi tér fogalmát. Kiterjeszti a vektoralgebra és a számítás módszereit a kétdimenziós euklideszi síktól és a háromdimenziós tértől a bármilyen véges vagy végtelen számú dimenziós terekre. A Hilbert tér egy absztrakt vektortér, amely egy belső termék szerkezetét birtokolja, amely lehetővé teszi a hossz és a szög mérését. Továbbá elkészültek a Hilbert-terek: a térben elegendő határ van ahhoz, hogy a számítási technikák alkalmazhatóak legyenek.A Hilbert terek természetesen és gyakran keletkeznek a matematikában és fizikában, jellemzően végtelen dimenziós funkcióterekként. A legkorábbi Hilbert-tereket ebből a szempontból tanulmányozta a 20. század első évtizedében David Hilbert, Erhard Schmidt és Riesz Frigyes.Ezek nélkülözhetetlen eszközök a részleges differenciálegyenletek, a kvantummechanika, a Fourier analízis (amely magában foglalja a jelfeldolgozásra és a hőátvitelre való alkalmazásokat is) – és a termodinamika matematikai alátámasztását képező ergodikus elmélet elméletében. John von Neumann alkotta meg a Hilbert-tér kifejezést arra az absztrakt koncepcióra, amely számos ilyen alkalmazást alapul. A Hilbert űrmódszerek sikere egy nagyon gyümölcsöző korszakot vezetett be a funkcionális elemzéshez. A klasszikus euklideszi tereken kívül a Hilbert terek példái közé tartozik a négyzetintegrálható funkciók terei, a szekvenciaterek, a generalizált funkciókból álló Szoboljev terek és a holomorf funkciók Hardy terei.A geometriai intuíció a Hilbert űrelmélet számos szempontjából fontos szerepet játszik. A Pitagorasz-tétel és a parallelogramm törvény pontos analógjai egy Hilbert térben. Mélyebb szinten jelentős szerepet játszik az optimalizálási problémákban és az elmélet egyéb aspektusaiban a szubtérre való merőleges vetítés (egy háromszög „magasságának leesése” analógja. A Hilbert tér egy elemét a koordinátáival egyedien meghatározható koordinátái alapján egy-egy koordináta (orthonormális alapon), a síkban lévő kartéziai koordinátákkal analógia szerint. Amikor az a tengely számtalan végtelen, akkor ez azt jelenti, hogy a Hilbert-terület is hasznosan gondolható végtelen, négyzet-összegű sorrendben. A Hilbert téren lévő lineáris üzemeltetők hasonlóan eléggé konkrét tárgyak: jó esetben egyszerűen átalakulások, amelyek kölcsönösen merőleges irányban nyújtják a teret, olyan értelemben, amit spektrumuk tanulmányozása is pontosabbá tesz.
„Ahol én vagyok fizika csoportban, ott már közben felment négyszázezerre a tagság. Vannak egymillió feletti tagságú fizika csoportok is. Ahol még komolyabban veszik a témát.”
És van is valami hasznos/produktív/'előremutató'/'originálisan új/világmegváltó' eredménye ennek a sok 'agy'-nak... ??! ;-/
(mert ugye a 'vakolós'/komcsi ideológia szerint, a mennyiség egy idő után 'átcsap' minőségbe.. vagy csak, ahol sokan vannak hasonló birkák, ott jobb az akol melege..?!) ;-/
Ahol én vagyok fizika csoportban, ott már közben felment négyszázezerre a tagság. Ott is vannak persze Amurhoz hasonlók, csak ott tényleg le lehet tiltani őket és nem is láthatják amit írok. Sokkal hatékonyabb így minden, nincsenek felesleges kakaskodás magukat nagyhon okosnak képzelőkkel.
Vannak egymillió feletti tagságú fizika csoportok is. Ahol még komolyabban veszik a témát. Ahol én vagyok, ott némileg lazább közeg, a humorizálás is megengedett, meg a beugratós feladatok is.
Azaz ha valahol elkezd a pontbeli érték növekedni a mezőben, akkor ez szükségszerűen húzza felfelé a szomszédos nulla értékeket is, hogy szép sima függvénygörbéje (síkja, tere) legyen a mezőértékeknek.
Vagyis: nem tudok a tér egy adott pontján Dirac-deltát kelteni.
A mező is csak egy modell: a tér minden pontjához hozzáképzelünk egy matematikai mennyiséget.
"A mező, pl. a gravitációs mező,"
Nincsen gravitációs mező.
Görbült téridő van (ami pont ugyanolyan modell, mint a mezők) és a magára hagyott dolgok a "legegyenesebb" pályákon - az ún. geodetikusokon - mozognak, viszont mivel ezek nem egyeznek meg a szavannamajom emberi képzet szerinti egyenes pályákkal, hanem elgörbülnek azokhoz képest, ezért a szavannamajom agyunk azt hiszi, hogy valami erőhatás görbítette el a pályát.
"erőt tud kifejteni egy testre, amelynek mérhető nagysága és iránya van."
Éppen az a feneség, hogy a szabadeső és a keringő pályákon lévő testekre NEM HAT SEMMIFÉLE ERŐ.
Ha ugyanis hatna, akkor gyorsulás alatt lennének, és ugye te is tapasztaltad, milyen amikor gyorsul az autó: beleprésel valami az ülésbe. Na, ilyen erőhatást senki nem tapasztal se a szabadeső, se a keringő testeken, azaz, nincsenek semmiféle erőhatás alatt.
Éppenhogy a görbült téridőben (vagy gravitációban) a szabadesés és a kúpszelet pályákon keringés tünteti el a gravitációt!
"A geometriai tér ilyet nem tud, mert a térnek nincsen erőhatása,"
Nem is kell, hogy legyen, hiszen se a szabadesésben se a kúpszelet pályákon nincsen semmi erőhatás a testekre, azok éppenhogy a lehető leg-inerciálisabban mozognak, számukra még a gravitáció is ki van kapcsolva. (Ha nem hiszed, akkor egy zuhanó liftben végezd el ezt a kísérletet: tartsd ki oldalt vállmagasságban egy gumilabdát és engedd el. Megfigyelheted hogy pontosan ott marad a tenyerednél és nem esik le a lábadhoz: azaz nincs gravitáció, nincs semmiféle erőhatás!)
Az a baj, hogy nem vagy tisztában az alapfogalmakkal.
Ajánlott olvasmány: bármely középiskolás fizikakönyv.
"Lehetséges, hogy a dodekaéder alakú elemekből álló, tér-hálós alap-struktúra 'gömb-szélén', nincs a tér-háló elemeknek "elektromos és mágneses mező" tulajdonsága..."
Mint azt már többször leírtam, a mágnes és a villamos töltés kétpólusú.
A gyakorlatilag a két ellentétes pólus mindig együtt fordul elő, azért a két pólus között erős a mező, de a pólusoktól távolodva a mező hamar a nullára csökken.
Jó példa erre a mágneses rakodó az ócskavastelepen. Egy nagyon erős elektromágnes emeli fel a vasat, de, a mágnes csak 1-2 méteren belül hatékony, néhány méterrel arrébb már semmi hatása sincs. Ennek az az oka, hogy a mágnestől távolodva az ellentétes pólus lerontja a hatását. Ezért a mágneses mező csak a mágnes kis környezetben alakul ki. Ugyanígy a villamos mező is.
Azonban a fény ott is terjed, ahol sem mágneses mező, sem villamos mező nincs.
Tehát az az elmélet, hogy az elektromágneses hullámok vezető közege az elektromos és a mágneses mező lenne, azonnal megbukik.
„Azaz ha valahol elkezd a pontbeli érték növekedni a mezőben, akkor ez szükségszerűen húzza felfelé a szomszédos nulla értékeket is, hogy szép sima függvénygörbéje (síkja, tere) legyen a mezőértékeknek.”
"elkezd a pontbeli érték növekedni" "pontbeli" > a dodekaéder alaku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúra, egy 'eleme'... ?! ;-)
„a TÉR MINDEN PONTJÁHOZ hozzárendelünk egy matematikai mennyiséget. Azaz a mezők a teljes teret lefedik, mindenhol ott vannak.”
Szerintem ez nem biztos, hogy igaz ! Lehetséges, hogy a dodekaéder alakú elemekből álló, tér-hálós alap-struktúra 'gömb-szélén', nincs a tér-háló elemeknek "elektromos és mágneses mező" tulajdonsága... ;-)
„Amit az egészből nem vagy hajlandó észrevenni, hogy ez a mező is csak egy matematikai MODELL. Te viszont az a bolond vagy aki valóságosnak hiszi, hogy a tér pontjaihoz hozzá van celluxozva egy-egy szám vagy vektor. Csókolom! Nincsen. Ez a mező pontosan egy ugyanolyan fejünkben lévő gondolati konstrukció, mint a nemeuklideszi görbült téridő gondolati konstrukciója.”
Háát... szerintem meg nem ! Szerintem "ez a mező" -- a dodekaéder alaku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúra -- nagyon is létező fizikai valóság, amit ki is lehetne mutatni, ha lenne rá 'akarat'... De hát ugye: 'nemakarásnak', "nyögés" a vége.. ! ;-/
„Nem az én elméletem, hanem a működő fizikáé. Aki elég okos, az már a középiskolában megérti pont úgy, ahogy itt felül írtam. A többiekből meg műkörmös és hidegburkoló lesz, "Észbontók" szereplő, esetleg rossz esetben alkesz homeless.”
Ha 'nem sokra' tartod a 'seggedet', hamar 'kijózanodnál', hogy 'mennyit is érnek' ezek az 'alantasabb' részek, ha nem 'szolgálják ki', az ú.m. 'magasabb' részeket... (lásd.: Nápoly, szemétszállítók sztrájkja... "ha a paraszt nem szarik, akkor az úr nem eszik!" ... RANG-sor...!) ;-)
"Ugyanis nem azért "terjed a fény" mert van "elektromos és mágneses mező", hanem a fény "terjed"-ése, haladása közben 'hozza létre'/'váltja ki', a dodekaéder alku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúrából az "elektromos és mágneses mező" 'tulajdonságot' ..."
Ebben nem nagyon tér el az elképzelésünk. A mágneses és az elektromos mező nem önálló valami, csak a fényközegnek a polarizált állapotai.
Csak annyi a különbség közöttünk, hogy én a fényközegnek nem tulajdonítok dodekaéder alku elemekből álló, tér-hálós alap-struktúrát.
„És ahol nincs sem elektromos sem mágneses mező? Ott nem terjed a fény? Dehogynem.”
"terjed"-ni "terjed", de azt hiszem, Te 'fordítva ülsz a lovon', kedves destrukt !
Ugyanis nem azért "terjed a fény" mert van "elektromos és mágneses mező", hanem a fény "terjed"-ése, haladása közben 'hozza létre'/'váltja ki', a dodekaéder alku elemekból álló, tér-hálós alap-struktúrából az "elektromos és mágneses mező" 'tulajdonságot' ... ;-)
„Kaktusz Bónusz kérdés: Vegyünk a hullámhossznál nagyobb átmérőjű hullahopp karikát, és azt dobjuk be. Gondosan ügyelve, hogy egyszerre érjen a víz felületéhez a gyűrű minden pontja. Terjednek majd hullámok "befelé" a kör középpontjának irányába?”
Ha elég nagyméretű a "hullahopp karika", akkor igen - szerintem... ;-)
„De ha már mezőknél és hullámoknál tartunk. Nézzük például a hullámkádat.”
Egy 'gyakorlati' kérdés (ahhoz aki tudja..): egy 'vízes' "hullámkád"-ban lehetséges transzverzális hullámokon kívül longitudinális és torziós hullámokat is kelteni..?! (külön-külön, vagy akár egyszerre is.. ?!) ;-)
Faraday nem kitalálta a mágneses és villamos mezőt, hanem megtalálta.
Mert a mező létező valóság. A mező erőssége és iránya megmérhető. Ezt nem kell kitalálni.
Ami csak gondolati konstrukció, az a tér fogalma. (Talán olvass utána Jánossy Lajosnál).
"Amit az egészből nem vagy hajlandó észrevenni, hogy ez a mező is csak egy matematikai MODELL."
Nagy tévedés. Majd egyszer rájössz.
"Ez a mező pontosan egy ugyanolyan fejünkben lévő gondolati konstrukció, mint a nemeuklideszi görbült téridő gondolati konstrukciója."
Ugyanaz a nagy tévedés. A mező valóság, a tér az, ami csak gondolati konstrukció. A Gauss-Riemann féle differenciálgeometria görbülete a mező tulajdonságának a leírására szolgál.
"Aki elég okos, az már a középiskolában megérti..."
Inkább elhiszi, és később, amikor elgondolkodik rajta, akkor rájön, hogy megvezették.
