Egy a földrajzhoz kapcsolódó szót kell körülírni, abból pedig kitalálni, mi is az. Lehet: ország, város, folyó, hegy, tó, terület, kontinens, geológiával, földtudománnyal kapcsolatos kifejezések, kőzetek, stb...
Körülbelül 3 km vastag jégtakaró borította a területet, melynek a High Coast (Magas-part) volt a középpontja. Mintegy 10 000 éve szabadult meg a jégtől, azóta a kiegyenlítő emelkedés (izosztázia) következtében a szárazföldi területek folyamatosan nőnek a tenger rovására.
A Skócia és Izland között elterülő, az Atlanti-óceán északi részén fekvő, 48 ezer lakosú, mindössze 1400 négyzetkilométernyi, 18 szigetből álló kis szigetcsoport különleges élményt nyújt
A 18 szigetből álló szigetcsoport tájai, festői falvai, mind varázslatos, misztikus díszleteknek tűnnek. Különleges látványt nyújtanak a főváros középkori, fűvel benőtt tetejű házai és a tengeröblökben megbújó halászfalvak.
Van egy kisváros valahol a hegyek között, ami a XX. század elején arról volt nevezetes, hogy vízerőművében a világon itt állítottak elő először ipari méretekben nehézvizet. Ez az erőmű ma már múzeumként funkcionál. A város mai hírnevét pedig az adja, hogy mivel szeptembertől márciusig a körülvevő hegyek miatt egyáltalán nem süt be a nap a város területére, két évvel ez előtt az egyik északi hegy oldalába számítógép vezérlésű óriástükröket telepítettek, melyek segítségével legalább a főteret meg tudják világítani a nap fényével.
Ez a szászsebesi Vörös-szakadék (románul Râpa Roşie, németül Rote Berg) a várostól három kilométerre északkeletre. 1950-ben 10 hektáros természetvédelmi területté nyilvánították. Védett növényei a csikófark, a fekete fodorka, a gyászoló imola, a kései szegfű, a piros madárbirs és a sugaras fejvirág.
Szélessége 800 m, magassága 80–100 méter, területe 25 ha. A vörös színű szakadékot a talajerózió formálta: a domboldalból suvadással jött létre. Anyaga vörösagyag, szürke, vörös és porhanyós fehér homokkő, vörös és téglaszín márga és fehér márgás mészkő. Három – egy 25, egy 21 és egy 11 méter hosszú – barlang nyílik belőle.
Rozsdás szakadék, Romániában , Bihar megyében taláható
A Rozsdás szakadék egy hatalmas vízmosás, rozsdaszínű hasadékokkal. A karcit, agyag és vörös agyag lerakódások rendkívül erős eróziójának következménye. A hegy sebhelye ez, az erózió ma is dolgozik egyre növelve a hatalmas gödör méreteit.
A földcsuszamlások következtében létrejövő változatos formájú tornyok és gombaalakzatok 10-12 méter magasak, de a századeleji feljegyzések 30 méteres oszlopokat is említenek. Az agyag- és márgarétegekből álló alakzatok folyamatos változásban vannak, erózió következtében pár évtized múlva csak néhány méteres tornyok maradnak majd belőlük.
Dolomitokat mutatok be ,melyek helyén helyén egykoron tenger volt, a hajdani sekély tengerben található korallzátonyok voltak a mai hegyek ősei. Az Alpok többi részével együtt körülbelül 65 millió éve (a triászban) kerültek a szárazföldre. A kiemelkedett Dolomitok vidéke eredetileg hatalmas fennsík lehetett, erre vall a csúcsainak megközelítően azonos, 3000 m körüli magassága is, amelybe a jégkorszakok során keletkezett gleccserek, majd a folyók mély völgyeket hasítottak. A hőmérséklet, a jég és a szél környezetformáló tevékenységének eredményeként alakult ki a hegység mai formája. Az erodálódott mészkőszikláknak a lábait általában hatalmas törmelékkúpok borítják.
Lengyelország egyik legnagyobb vára. Az aláaknázást megelőzendő, sziklaoromra épített, sáncokkal és mindmáig fennmaradt bástyákkal körülvett várkastélyt a XVII. század első felében emelték. A védővár igazi kalendárium volt: 4 bástyája – a négy évszakot, 12 nagy díszterme – az év hónapjait, 52 terme a hetek számát, 365 ablaka pedig az év napjait jelképezi. A kastélybelső a nagyvonalú fényűzés csúcsát jelentette. Sajnos a XVII. század közepén pusztulásnak indult. Ma egy részét helyreállították. A föld alatti labirintusokat is meg lehet tekinteni. A romvár aváralapító fiának Krzysztof Ossoliński kardjáért rendezett lovagi tornák színhelye.
Egy XVII. századi, sziklaoromra épített, európai várkastély képeit mutatom be, mely két falu határában található. A kastély érdekessége, hogy eredeti rendeltetésén felül tk. egy naptár jelképesen, ugyanis négy bástyája volt a négy évszaknak, tizenkét nagy díszterme a tizenkét hónapnak, 52 egyéb terme az év heteinek és 365 ablaka az év napjainak megfelelően.
A várkastély nevére vagyok kíváncsi és az országra, ahol található.
Most vulkánkoz látogatunk el. Ez a kénköves vulkán folyamatosan gőzölög és füstöl. A helyi árusok ezért olyan tojásokat adnak el látványosságként, melyeket ezen a természetes hőforráson főztek meg.
