Korábban már említettem, hogy ismerem a korlátaimat.
Ez alatt az alábbiakat értettem. A sikerhez az is szükséges, hogy az eddig ismeretlen- még nem látott kérdéseket megjegyezze az ember a helyes válasszal együtt. Ez nekem már csak több nekifutásra sikerül, amikor ismétlődő kérdést kapok. Mert azért ennyi játék után látni kell, hogy azért egyre több az ismétlődő kérdés.
Tehát tanulságként levonható: ebben a kérdésben nem fogok tudni újítani. A másik kérdés az idő tényező. Nem tartom magam túl gyors játékosnak, válaszaim többsége 4-5 másodperces, de szép számmal akadnak 3 másodpercesek is, és előfordulnak ritkábban ennél jobbak is. Az már szomorú, hogy amikor összehozok egy 2 másodpercest, akkor az ellenfél 1 másodperc alatt válaszol:-)
Következtetés: ebben sem fogok tudni javítani, mert azért a kérdéseket néha illik elolvasni is, és 7 választási lehetőségnél ez már nem is egyszerű feladat. Szóval marad a játék szeretete és gyakorlása. Mert az el kell ismerni a játék hibái ellenére is ( túl sok időt vesz igénybe) jó. A gyakorlás meg tudós öreganyja. Csak az is időigényes.
Tehát összegezve az itt elhangzottakat: marad a 4-5-ös szint (bár egyszer pár órára elértem a 6-ost is). Én magam úgy érzem, mindig akkor dobnak egy szinttel hátrább, amikor viszonylag sok jó választ adok. Ez lehet, hogy tévedés, de én így érzem.
Nem hajtok a sokcsillagos pozícióra Chilly, már csak azért sem, mert még mindig lassú a reakciós időm az átlaghoz képest. Tökéletesen meg vagyok elégedve a 4*-gal, amit már egy jó ideje tartok. De ha háromra visszazuhannék akkor sincs semmi baj, nincs igazán különbség.
Volt már nekem is olyan, hogy 6:0-ra megvertek, de az összefoglalót visszanézve mindkettőnknek 6 jó válasza volt, de az ellenfél mind a hatot 2-4 másodperc alatt ütötte be, így ő nyert. De a küzdőtéren ez nem néz ki valami jól. Ha csak ehhez hasonlók lennének nekem a küzdőtéren, nagyon lehangoló lenne, és abba is hagynám a játékot. Mindenki azért játszik, mert sikereket akar elérni. Aki azt állítja, hogy nem ezért, az nem mond igazat. Hiszen ez a játékok lényege.
Az a jó, hogy a vereségeket tudom ellensúlyozni a küzdőtéren. Szívesen játszom nagyobb csillagosokkal. Itt gyorsabban kell reagálnom mint a labirintusban. Viszont mivel a labirintusban több idő van gondolkodásra, sokszor élek is vele, ha jól akarok válaszolni.
Ez viszont hátrányként jelentkezik, ha kiraknak a küzdőtérre. De nyilván ez sokunkkal így van
A fórumon olvastam, vannak akik telefonon játszanak. Nekik nem kell huzigálni a nyilacskát az egérrel, ezért változatlanul állítom, hogy 1-2 másodper előnyt jelent nekik. Sőt, volt már olyan, nem is egyszer, hogy a sietség miatt a beütött szám után mellé ütöttem, és emiatt a rendszer nem tudta elküldeni a válaszomat, mégegyszer rá kellet ütnöm. Persze ezek apróságok és nyilván ezzel sem egyedül járok így.
A békákat le kell nyelni, azaz tudomásul kell venni, ha folytatni akarjuk a játékot.Az új bajnokságban besoroltak a 3.csoportba és ott utolsó vagyok, Ez a pozíció nagyon tetszik nekem. Akár játszom, akár nem, a jelenlegi bajnokságon nem tudok lejjebb bukni. :)
Amit még akartam írni, én pl. játszottam az egyik legerősebb játékossal vagy mondhatni a legerősebbel,( Lajhár) még az előző bajnokságban... a végeredmény 8-2 az ő javára...utána megnéztem a válaszokat...ha mondjuk az idő 3 mp lenne meghatározva, ( az 1-2mp kihagyva) és akkor mindkét játékos pontot kapna...akkor döntetlen lett volna az eredmény. Szebben mutat...Szóval nagyon időfüggő!
"Mint korábban is írtam, az összes küzdőtéren lévő játékost kihívom, ha a gépnél vagyok. Ennek nagy előnye, hogy megismerem a sokcsillagos játékosok kérdéseinek egy részét. Nyilván nem az összeset, még százalékosan sem tudnám megközelítőleg megsaccolni."
Ezt rosszul gondolod , mert mindig a játékos által lejátszott utolsó 100 kvízválaszból sorsol a gép. ( a kérdések 85 % szinte ugyanaz, mint a kisebb csillagosoknál.)
"Viszont, ha én 10*-os lennék (ami soha nem leszek) frusztrálna az a tény, hogy esetleg egy 3 vagy 4 csillagos megvert. Mert szegényeknek rengeteg kérdést kell a fejükben tartani, mire idáig eljutottak, és rengeteg kérdésre kellene megjegyezni a válaszokat. Nekem már így is sok kavarog a fejemben, és szerintem minél tovább játszom, annál jobban össze fogok zavarodni. Legalábbis így gondolom."
Ha így gondolod vagy érzed, hogy téged frusztrálna, akkor ne hajtsál sok csillagos pozícióra. Engem például nem zavar, mert ez benne van a pakliban...egyszer nyerünk, egyszer vesztünk a játékban...nincs ebben semmi, hiszen van, hogy rossz sorozatot fogunk ki vagy játszunk...nekem volt ilyen, meg lesz is. pl. sietségből úgy mellé tudok nyomni, hogy ihaj-csuhaj :) a többiről már nem is beszélve
"Tudom, mindenkinek más a fontos a játékban, nem ugyanazon a szemüvegen keresztül nézzük a dolgokat."
Kérdésedre válaszolva ez egy játék és semmi más, így kell rá tekinteni. Én pl. amit akartam elértem 10* vagyok, játszottam az elit csoportban és nem az utolsó helyen végeztem...még hátra van egy kupa 4-be való kerülés és akkor maximálisan elégedett leszek :) ott nyerni úgysem fogok...ismerve korlátaim. :)
Hát nem is tudom... Elmondanám a Labirintusban szerzett tapasztalataimat. Ha gondoljátok, ti is tegyétek meg, ennyi idő után. Bár többé-kevésbé menet közben is tettetek utalásokat erre.
Mint korábban is írtam, az összes küzdőtéren lévő játékost kihívom, ha a gépnél vagyok. Ennek nagy előnye, hogy megismerem a sokcsillagos játékosok kérdéseinek egy részét. Nyilván nem az összeset, még százalékosan sem tudnám megközelítőleg megsaccolni. De néha ez elég arra, hogy egy 9 vagy 10*-os játékost netán megverjek, vagy döntetlent harcoljak ki vele.
Megmondom őszintén ezek a kérdések jobban is tetszenek nekem, mert kevesebb közöttük az értelmetlen kérdés. (Értelmetlen alatt azokat a kérdéseket értem, amelyekre a választ nem is érdemes megjegyezni annyira jelentéktelen vagy semmitmondó a tudás szempontjából. )
Viszont, ha én 10*-os lennék (ami soha nem leszek) frusztrálna az a tény, hogy esetleg egy 3 vagy 4 csillagos megvert. Mert szegényeknek rengeteg kérdést kell a fejükben tartani, mire idáig eljutottak, és rengeteg kérdésre kellene megjegyezni a válaszokat. Nekem már így is sok kavarog a fejemben, és szerintem minél tovább játszom, annál jobban össze fogok zavarodni. Legalábbis így gondolom.
Ezt a tapasztalatomat főleg Gépnek és Jázminellának írom. Gép azt írta, hogy ismeri a korlátait, ezért meg sem próbál 10*-osokat kihívni. Azt hiszem, valami ilyesmit mondott. De szerintem meg magának állít korlátot, ha nem próbálkozik velük. Persze ez csak az én véleményem, ő biztos másképp látja ezeket a dolgokat.
M pl. döntetlen volt a meccsünk Klariysszával (4:4) és Sutyikot megvertem 6:3-ra. Mint mondtam korábban, én erre hajtok. Mondjuk Chillynél érdekes módom nincs esélyem, ő ronggyá szokott verni.
Bocs, hogy ilyen hosszasan írtam. Tudom, mindenkinek más a fontos a játékban, nem ugyanazon a szemüvegen keresztül nézzük a dolgokat. De érdekelne, hogy ti milyen szemüvegen keresztül nézitek a játékot és benne a saját játékotokat. A labirintus fórumon is lehet beszélgetni a játékról, de ott nem kívánatos ilyan részletesen kifejteni a véleményt, ezért írtam ide.
Nagy nagy gratulálás. Ennél már nincs feljebb (Bár ismerek egy 20-as szintűt- kétszer meg is fejtem)- de ő itt földi halandók között nem garázdálkodik!
Sokáig tartsd meg, ne úgy mint én az 5-ös szintűt:-)