természetesen nemcsak a színészbe szerettem bele, hanem magába Vigo-ba is:))
imádom az ilyen túlérzékeny lázadozókat, pláne ha fiatalon halnak meg:)
sajnos nem láttam egyik filmjét sem, nem is tudtam, hogy volt Vigo filmhét valamikor, de reméljük lesz még egyszer. annyi tudtam róla korábban is, hogy egy újszerű stílust alakított ki, és nem véletlenül emlegetik a mozgókép egyik sajátos művészének.
hogy rossz volt-e film életrajzi szempontból, azt nem tudom eldönteni, ahhoz kevéssé ismerem Vigo-t. lehet, hogy tényleg nem ilyen volt, de a film akkor is csodálatos, még ha sok benne is a fikció. szerintem nem is annyira a romantikus vonal benne a vonzó, hanem az a túlfűtött szenvedély, ami ezt a két embert és kapcsolatukat jellemezte, meg Vigo "szerelmét" a filmezéshez. ez volt benne olyan lenyűgöző és hatásos, plusz két remek színész.
De nem baj, jól el voltunk... Pl. éjjel a kölni dómnál... Már lassan mindenről erre asszociálok, de útközben tényleg énekeltünk, mert először VV megtanulta szöveggel úgy a felét, aztán meg elkezdted tanítani nekem a dallamát...:)))) És jót szenvedtünk a különböző hangmagasságunkkal...:)))))))
De könyörgöm, hallgass már hegedűdarabokat is, ez így nem mehet tovább, hogy csak zongora! Ez így nem normális!!! Vegyél példát rólam, én nem hallgatok nur hegedűt, mert nekem a többi hangszer is nagyon tetszik, pl. oboa vagy kürtversenyt is szoktam hallgatni, és azok is hihhhhhetetlenül jók!!!!
De ha már Bartóknál tartunk, az ő hegedűversenyei egyszerűen fantasztikusak! Mindig történik bennük valami váratlan (mármint zeneileg).
Ja, és megígérted nekem azt a bizonyos (emlékeim szerint Nr. 4-es) román táncot a Te előadásodban kazin!!! Plíz, azt csináld meg! Annak egy részét furulyán is el tudom játszani, épp ma próbáltam ki, és irtó aranyosan hangzik...:)))
Harpokratesz: Alternatív zenén belül mit hallgatsz???
És a world music is érdekelne, mert szoktam azt is hallgatni... Pl. egy afgán barátnőmtől kaptam afgán zenét, és nagyon tetszik, valahogy olyan érdekes hangzása van, csak azt sajnálom, hogy egy szót sem értek a szövegből! De ez van...:)
:)) OK, nem érzem még helyenként, de vannak olyan Bartók darabok, amiket imádok, pl. Allegro barbaro, Román népi táncok.. mhhmmm :))
Túl egyszerűek??? Hát, nem tom... mondjuk én ha csak Schubert op. 1-ét hallgatom meg, lehidalok, hát az annyira tele van modulációkkal, hogy önmagában kiénekelhetetlen (pedig próbálkoztam vele Oféliával együtt :)) Eredeti nyelven... :)))
Beethoven... na, hát pl. az op. 110... asszem, amelyiknek két tétele van, és a második, Arietta c. tétele olyan jazzes, hogy még! Nagyon sokszor hallottam normálisan, komolyzenésen eljátszva, de volt olyan zongorista is, aki direkt még rátett egy lapáttal, és tök jazzes volt. Liszt meg... Liebesträme? Zongoraversenyek? Ezek aztán nem egyszerű dolgok!!! De Lisztet szvsz nem lehet nem szeretni. Totentanz! Meg stb. Jó, Chopin egy külön világ, egyik legnagyobb kedvencem, főleg a Fantasie-Impromptu, keringők, etüdök, Nocturnök... szóval minden :)) Ja, g-moll ballada!! Óóóóh! Jaja, benne én is mindig el tudok mélyedni. Sztem a mazurkák a legnépiesebbek, van egy plusz töltetük, olyan lengyeles tényleg. És olyan melankolikusak, vidám-szomorúak, és olyan nagyon jellegzetesek, jajj, nagyon szeretem őket! :))
Ahha. Én főleg a tiszta, pure magyar zenéért vagyok oda. Táncolok is 11 éve, és imádom :))) Tanulni nemigen tudok, mer apu bőgős... :)) Meg hát persze a zongorával kezdte, de zongizni zongizom, ezenkívül ő tangoharmonikázik, picit csellózik, gardonozik... kihagytam valamit? Meg klezmer zenét is játszik egyébként. Az nagyon furi sztem.
Hmm, úgy érzem, már belemagyarázhatatlanul OFF-topic vagyok, bocs :)))
Hűűű, én is azért kaptam fel annyira a fejem a Vigo filmre, mert hasonlított benne a színész a "legnagyobb szerelmemre" :-)))) Azután Vigo mániákus lettem . Sajna pont a lényegről, a Vigo filmhétről maradtam le , pedig volt az Örökmozgóban.
Sok kritikus rossz kritikával illette a filmet ( magyar cím nem is ugrik be, vmi Szenvedélyek...), hogy pocsék életrajzi alkotás. Viszont én imádtam, hisz romantikus filmnek kiváló, hullattam érte könnyet, és még arra is képes volt ösztönözni, hogy a megformált valódi művész iránt érdeklődjek.
Gackt:
ŐŐŐ, valami Gackuto a site neve? Akkor tudom melyik az, de tudod, azért nem ajánlottam azonnal , mert legutóbb 3, azaz három vírust kaptam be attól az oldaltól egyszerre! Tök ideg lettem. De ha azt mondod, most okés, akkor rákattintok! :-)
A szeme színéről nem tudok nyilatkozni :-), de megkérdek vkit. :-)
akkor nem jártam messze a valóságtól, bár láttam, hogy van ott valami felirat, de nem gondoltam, hogy a neve.
jujjj, őt ismerem, láttam a filmet többször is, IMÁDTAM benne, teljesen beleestem,
mert nagyon hasonlított a legnagyobb szerelmemhez, úgyhogy amikor először megláttam, teljesen lementem alfába.
igen, fantasztikusan játszott és a film is csodálatos.
a nevét sosem jegyeztem meg, ezek szerint ő angol.
a honlapját jó, hogy betetted.
------
Gackt-al kapcsolatban: találtam egy magyar oldalt róla (biztos ismered), azon van egy csomó letölthető zene, úgyhogy élvezkedek. amiket eddig meghallgattam, nagyon tetszettek, a keményebb számok is. FANTASZTIKUS a pasi!
lenne egy kérdésem: ugye neki nem kék a szeme, az kontaktlencse lehet, mert egy színtiszta japánnak nem lehet kék szeme.
Közi! Amúgy aszittem , hogy jól befürödtem-hisz az egyik képen ott a neve.
Ex-Malice Mizer tag, Eve of Destiny gitárosa ( voltak hazánkban is! csak akkor még fogalmam nem volt az egészről! remélem jönnek hamarosan! :-) Szólóban két kislemezt adott ki egyszerre-melyek hangzásban egymás tökéletes ellentétei, s nemrég albumot jelentetett meg Katarzis címmel.
Ennyit egy lélegzetvétellel. S akkor most irány Anglia:
jaj, hát a zenét nem érteni kell, hanem érezni (csakis érezni):))
Beethoven, Schubert, Liszt - velük az a bajom, hogy nekem túl egyszerűek, de ettől még elhallgatom, csak nem kedvencek.
Grieg - kösz, hogy kijavítottál, éreztem, hogy rosszul írom a nevét. nekem van tőle egy lemezem, nagyon fennkölt, különleges, északi hangulatú, vagyis szép.
Chopin érzelemvilága pedig nagyon közel áll hozzám, ezért szeretem.
a népzenét azért tágabban értelmezném, nemcsak magyarra vonatkoztatnám, talán inkább világzenét kellett volna írnom, de természetesen ebbe beletartozik a mienk is. tulajdonképpen úgy tisztán ritkán szoktam hallgatni, inkább a jazz-zenével vegyítve, ennek van egy ilyen etno változata, amit világzenének neveznek.
én táncikálni nem szoktam, így táncházakba sem járok/jártam.
az jó, ha a családodban van zenész, lehet tanulni tőlük, az enyémben is van, de ő a könnyedebb műfajokban (jazz, blues, pop-rock).
Nekem a legmodernebb, amit elbírok, az Bartók. Sokszor még őt se nagyon értem, dehát a Mikrokozmosz/Gyerekeknek tananyag, tehát nem idegen tőlem.
Jaja, Chopin, Debussy nálam is favorit :)) Meg nekem még naaaagyon nagyon nagy kedvencem Beethoven, Schubert Liszt. (Ha valaki most felszisszenne, ők is pasik voltak!! :)) )
Grieg. Én neki egyetlen darabját ismerem, egy kis zongoradarabot, az volt a sikerdarabom anno, azt állítólag nagyon jól játszottam :)) De már több éve, még kicsi voltam. Különleges hangulata van.
Népzene!! Magyar, ugye? Hmm... abban én is otthon vagyok. Apukám népzenész, egyébként meg sokat járok táncházakba. :)) Te?
ÁÁÁÁ, de már alig emlékszem valamire, nagyon rég vót. A nyolcvanas években rengeteget szerepelt a különböző médiákban, nagyon fel volt kapva, rengeteg interjút adott, sok koncertjét közvetítették, stb., sőt irodalmi folyóiratokban is publikált, pl. Jelenkor, Új Írás, Alföld. Nagy barátságban volt Pilinszky János költővel,
vele több interjút is készített, ezek megjelentek.
Szóval, mindezekből kiderült számomra, hogy jófej, nyitott minden irányban. De mondom, ezek már csak halvány emlékek. Egyébként is zsenigyereknek kiáltották ki,
persze nem alaptalanul.
Biztos jobban játszott fiatalabb korában klasszikusokat, később modernebb dolgokkal is foglalkozott. Emiatt is szeretem, hogy nem beszűkült, mint a legtöbb előadó. A szombathelyi Bartók Fesztiválra is meghívják minden évben, ott kurzusokat is tart.
Ennél többet nemigen tudok róla, nem kísérem figyelemmel már régóta a magyar zenei életet, ill. a modern kortárs zenére azért odafigyelek, ha valami megérint belőle.
Klasszikusok közül sokat szeretek, de talán elsőként Bach-ot, Chopin-t, Debussy-t, Ravel-t, Wagner-t, Mahler-t, az oroszok közül Prokofjev-et, Sztavinszkij-t, de a norvég Graig-et is (lehet, hogy nem jól írtam a nevét). Magyarok közül Bartók és a modernebb vonal (Ligeti, Eötvös, Kurtág).
Az az igazság, hogy ma már nem hallgatok klasszikusokat úgy direkte, mert annyi más zenei műfaj van amit imádok még, ezek könnyebb kategóriák, mint jazz, blues,
pop-rock, alternatív zene, népzene stb. Úgyhogy inkább ilyeneket.
Nagggyon jó ember vagy. :))) Jézusom, te egy akkkkkora mázlista vagy, hogy el se tudod képzelni!!! Én Kocsist még csak párszor hallottam zongorázni, és régebben valahogy érzékenyebben zongorázott, pont akkor, amikor te láthattad-hallhattad őt!!! :**(((( Na jó, tehát úgy 30 éves kora alatt... kb. addig volt számomra a legjobb. Mert én ált. a romantikusokat/klasszikusokat szeretem, és őket jobban játszotta fiatalabb korában. Van kedvenc zeneszerződ?
De arra még mindig nem válaszoltál, ezt a kérdést nem engedem elsinkófálni, hogy honnan tudod, hogy jófej is :))
most olvastam a Vágvölgyi könyvében, hogy a japánoknál milyen fontos az ember vércsoportja, má' hogy melyikhez tartozik. az tényleg feltűnt, hogy a japán filmsztároknál mind fel van tüntetve (sőt a kínaiknál is!), de nem gondoltam volna, hogy ennek komoly jelentőséget tulajdonítanak, kb. úgy, mint nálunk a zodiákusnak.
érdekes, de szerintem nincs különösebb jelentősége, bár biztos összefügg valamennyire a vércsoport és a jellem, de a születési horoszkóp sokkal inkább lényeges, mert az adja meg az egész személyiség struktúráját, sőt annál jóval többet.
mindenesetre szomorúan konstatáltam, hogy egyik ázsiai kedvencemmel se stimmelek vércsoportilag (kivéve Gackt-ot, vele igen! lehet, hogy azé' is haraptam
Na, tisztázzunk előbb valamit: engem a pasiban legelőször a művész érdekel, a szépség önmagában nem ér semmit, ha az illető nem tehetséges valamiben és nem egyéniség, akkor hiába. ha plusz még szép is hozzá, az maga a hawai. a külső szépség egyben a belső szépség is.
Jártam Zeneakadémiára később is, mert a kortárs komolyzene nagyon érdekelt, pl. a német Stockhausent és népes famíliáját többször is hallottam/láttam koncertezni, de ugyanígy Kurtágot, Ligetit, Eötvös Pétert, az Amadinda Ütőegyüttest, stb., stb.
Kocsist is láttam élőben, de ne kérdezd mit játszott, mert fogalmam sincs, nem emlékszem, oly rég volt (kb. nyolcvanas évek).
A koromat pontosan nem fogom elárulni, de nem vagyok mai csirke (60-as nemzedék):))
Sajnos nem játszom semmilyen hangszeren, ez nagy szívfájdalmam, de majd egy következő életemben bepótolom:))
Laikus zeneszerető vagyok, minden zenei műfajt megeszek, csak igényes, színvonalas legyen.
ne mindig ferdeszeműek legyenek, itt egy mexikói szépfiú. találós kérdés: melyik piroskarikás filmben domborított, és melyikben domborít most? Ja, és mi a neve?
Végre valaki! Istenem, olyan sokat keresem az ilyen emebreket! :))))
Szóval jártáltál Zeneakcsira? Na, akkor viszont, ha nem veszed túlságosan tolakodónak, megkérdezném, hány éves vagy, mert ha hallottad Kocsist fiatalon zongorázni, akkor nagyon nagyon irigy leszek rád!!!! :))) Jó fej? Ezt honnan veszed? Mit tudsz? :)))
Egyébként az egyetlen pasi, akiről nem mint pasiról beszélünk, és én ennek annyira örülök, hogy nem erre asszociálsz róla egyből, hanem arra, hogy művész! :))) Engem a legjobban az idegesített, amikor ez a Soltész-ügy volt... azt hittem, akkor felrobbanok, amikor erről hallottam...
igen. kétféle (jó) művész van, az egyik aki teljesen, kíméletlenül önmagát adja, és ettől olyan jó, a másik, aki felvesz egy ráillő szerepet, és attól (az igazi arca (énje) rejtve marad). persze mindkettőhöz erős, öntörvényű, kreatív egyéniség kell, különben csak amolyan középszerű marad.
ez a nemek felcserélése különben jó játék, több nyugati popsztár is kitalált hasonló image-t. szerintem színpadon semmi probléma vele, a valós életben már rizikósabb játék.
Kocsis Zoltánt, hogy a túróba ne ismerném, amikor magyar márka/etalon.
Sokat jártam régen a Zeneakadémiára kornyikálni és zenét hallgatni, mert zenetagozatos osztályba jártam általánosba (de csak az utolsó két évet).
Persze, sokra becsülöm, tisztelem, igazi őstehetség, a zenei műveltsége, széles látókörűsége, fogékonysága a modern zene iránt lenyűgöző, és még jófej is:)
Állítólag pedagógusnak is klassz.
Én is nagyon szeretem őt és büszke vagyok rá (hogy magyar).