Keresés

Ezt már én is kérdeztem, hogy egy foton milyen széles és milyen vastag.

Mert a matek szerint ez egy síkhullám. Elvileg végtelenül széles.

Honnan vetted azt a butaságot, hogy a fény két dimenziós?

Az egy illúzió valóban, hogy a "Fény" két dimenziós alakzat lenne. 

Ez a része tényleg és 100%-os mítosz. 

Az érem másik oldala, hogy bizonyos tények létezése is esetleg csak makacs illúzió.

Az pedig egy fontos kérdés - szerintem - hogy a construct által emlegetett frekvenciák tényleg ott vannak...

vagy pedig csak a frekvenciamérő sajátosságán múlik az egész.

Vegyünk egy időben változó szinuszos jelet.

Könnyű felírni egy ilyen függvényt, ahol az amplitudó és a frekvencia is adott függvény szerint változik.

u(t) = A(t) _* sin( t_*ω(t) )

Az csak a te hülyeséged, hogy a fény mítosz, nem tény.

TLT = tényeket letagadók társasága = új fizikusok társasága 

Egyikőtök sem az új fizikáról beszél.

Belecsavarodtál a mítoszgyártásba.

Inkább figyeld, hogy construct olvtárssal miről vitatkozunk.

TLT = tényeket letagadók társasága

Egykori k_lónzulensem jobban tudta, hogy a windóz hogyan kellene működjön.

De sajnos bilgécc nem kért tőle tanácsot. Így aztán a windóz inkább a kifent-kikent körmű titkárnőknek való.

A mostani főnököm pedig - ha teheti - meg sem nézi a mérést, mert szerinte az úgy nem lehet és punktum.

Aztán vannak esetek, amikor kénytelen szembesülni a rideg valósággal.

Például amikor a kiegyenlítő korong megszorult, és a teher emelése közben a mért kötélágon csökkent a súly.

Mert az a kötélág lelazult.

Azt sem képes felfogni, hogy akár egy valóságos élő személy köré is lehet mítoszt gyártani.

Így a "Fény" köré is. Ami még sokkal könnyebb is. 

Herculism (e: érkülizm):

Poirot időnként úgy érzi, hogy az angol helyett a francia sokkal alkalmasabb egy szituáció jellemzésére.

Hülyeséget beszélsz.

A fény nem mítosz, hanem egy természeti jelenség.

Igen, de a nyilvánvaló tényeket is letagadóaknak ez már túl bonyolult megérteni. 

Pedig ugye a "FÉNY" mítosza fontos eleme az egyik relativitás elméletnek, amelyet ha cáfolni már nem is lehetne, de pontosítani igen.

Egyáltalán nem vicces, hogy több nyelven karattyolsz. Inkább zavaró, mert felesleges.

Bitte schön:

Dávid Gyula: A sötét anyag nyomában (Atomcsill, 2016.09.08.)

Felmerül a kérdés, hogy ez tekinthető-e fényképnek. De mi az a fénykép?

Az anyaggal kölcsönható sugárzás eltérülése alapján technikai eszközökkel készült ábra.

És persze a chakrák is.

„A sötét anyagról készült képet..”

A "sötét anyag" -ami definíció szerint 'valami olyan', ami nem látható!-,
"komplikált számításokkal" 'láthatóvá' tehető... ?!

'Ilyen alapon', az "erdei koboldok" is 'láthatóvá' tehetőek
("komplikált számítások", 'trükkös algoritmusok' segítségével),
csak jól meg kell fizetni... !
;-/

És mint tudjuk: "van az a pénz"... !
;-(

A sütét anyagról készült képet DGY technikai definíció szerint fényképnek nevezi.

Valami ilyesmi, hogy egy test alakjáról technikai segédeszköz segítségével készített kép.

Az más kérdés, hogy amiről a kép így készült, az szabad szemmel nem látható.

Mert a fénysugarak elhajlásából állítják elő a képet, komplikált számításokkal.

A légkörnek két "ablaka" van. Ezek közül az egyiket találta alkalmasnak az evolúció a látásra.

Lukács Béla szerint a polipok mindegyik szeme különböző színű fényre érzékeny.

Nem akarták elbonyolítani a definíciót.

A látás szerve alatt az emberi szemet értik, nem a sáskákét. 

De ha ragaszkodsz a hülyeségedhez, az a te dolgod. 

A Nemzetközi Világítástechnikai Szótár a következőket írja a fényről

észlelt fény: jellemző tulajdonsága minden olyan érzékletnek és észleletnek, amely a látás szerve által jönnek létre

látható sugárzás: minden olyan optikai sugárzás, amely közvetlenül látási érzékletet kelt

Szó sincs róla, hogy ez csak egy kiválasztott állatfaj szeme lenne.

"Szemünk korlátozott, de egyes állatok a szemükkel sokkal szélesebb frekvencia tartományban látnak. "

Ezt mindenki tudja, és igaz is.

De attól még a fény az, amelyet az emberi szem képes érzékelni. 

Ezt már egy gyerek is megérti. 

Na itt fejeztem be veled véglegesen a netes társalgást. 

Akik a nyilvánvaló valóságot is letagadják, azokkal semmi értelme társalogni.

Időpocséklás lenne és semmi több.

Mi emberek is az állatvilág része vagyunk. Szemünk korlátozott, de egyes állatok a szemükkel sokkal szélesebb frekvencia tartományban látnak. Még nem is említettem egyfajta tengeri sáskát, amelynek meg valami ultra jó szeme van.

"...hiszen az csak az ember számára látható fény."

Nagyon nehezen akarod felfogni, hogy azt nevezik fénynek (az elektromágneses sugárzások családján belül), amelyet az emberi szem érzékelni képes. 

Például minden test bocsájt ki hősugarakat, amelyet az emberi szem nem érzékel, csak a bőrödön érzed. Ez nem fény, hanem hősugárzás, vagy más néven infravörös sugárzás.

De a hősugarak is az elektromágneses sugarak családjába tartoznak. 

A te logikád szerint a macska egy olyan kutya, amely nyávog. 

A helyes logikával pedig a macska is háziállatok családjába tartozó állat, amely nyávog.

Ha így sem érted, akkor már reménytelen vagy. 

A mondóka butaság, hiszen az csak az ember számára látható fény. 

Sima frekvencia eltolással, ebbe a mi számunkra látható mezőbe, a többi fényt is látni tudjuk.

Egyébként a frekvenciánál is nagy hiba a 2D-és ábrázolás és csak az abban való oszcilloszkópos képernyős gondolkodás. Egy hullám  más irányba is "kimozdulhat" és minden bizonnyal mozdul is. Tehát sokkal összetettebb.

"A fény a 380 nanométer és a 780 nanométer hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás.

Nem mondogasd, hogy sokféle fény van, mert nagyon laikusnak néznek."

Azt hallottam egy csillagásztól, hogy ha minden sugárzás típust egy színnel lehetne jellemezni, akkor az számunkra türkizkék lenne. A téridő színtelen, az anyag színes, a sugárzás a türkizkék fény. ;-)

Thomson:  "1894-ben forgó tükrös módszerrel megmérte a katódsugárzás sebességét, és kimutatta, hogy az a fénysebesség ezred része."

OK, de melyik fényhez viszonyítva?

Te kevered az ember számára látható fénnyel, a fényt. 

Egy rakás állat látja az infravörös fényt is. A szemével ráadásul. 

Egy rakás állat látja az ultraibolya fényt is. A szemével ráadásul. 

Mi is emberek, műszerek segítségével.

Csak a hullámhossz és a frekvencia más lényegében. 

A denevérek meg ugye hallják is a 35–105 kHz közötti "fényt" is :-) Hogyan lát a denevér a fülével?