Üdvözlöm Vágó Úr! Sályt és környékét nem ismerem, de a neten fellelhető információkból kiderül, hogy Sályon és a közelben lévő Bükkaranyoson évszázadokkal ezelőtt folyt aranymosás. Szinte biztos, hogy ma is található arany az itteni patakokban. Magára vár a feladat, hogy megtalálja és kimossa az aranyat, de ne várjon rögöket, azt már valószínű, hogy az elődök "hazavitték".
Üdv Papaver! A beírást szó szerint kell érteni, azaz youtube-os videókon látható mosókról van szó és ott is csak a nagy többségről, amelyek pl. a gold panning kulcsszóra keresve jelennek meg, ezeken kevés az aranyport tányérjával mosó aranyász. Aki az elmúlt években aranymosásra adta a fejét az nagy valószínűséggel sok videót megnézett ezek közül. A videókon könnyűnek tűnik az aranymosás, a jó helyek miatt(nagy szemcsék, rögök), pedig tudjuk, hogy itthon nem ilyen a helyzet. A Dráva,Duna és a Mura hordalékában levő arany nagyon apró szemcséjű, kb. 100ezer és 300ezer darab ad ki 1 grammot, az erre vonatkozó adat bányászattal, ásványokkal foglalkozó könyvekben, sőt még N. László Endre könyvében is megtalálható - Én még nem számoltam meg. A probléma hazai mosók -mesterek híján- könyvekből , internetről, fórumokból próbálnak tapasztalatot gyűjteni akár hosszú éveken keresztül úgyhogy közben mosott aranyat még csak nem is láttak. Szóval több időt kell szánni a gyakorlati oldalára: aranymosásra, aranydúsulások felkutatására. A fekete anyag dúsítására mi is sokféle módszert próbáltunk ki, de a legjobban a hagyományos dolgok működtek. Vakrozsdás vaslemezzel vagy műanyag karcos felületű lemezzel a fekete anyag jól dúsítható tovább, az arany teljes elválasztásához viszont a kifoncsorítást, a higanyos módszert használtuk. 2004. óta rendszeres olvasója vagyok ennek a topiknak.
A legolcsóbban beszerezhető szérke: Mongóliában egyszerű műanyag lavorral mosnak aranyat. A lavorok átmérője két láb, mélységük pedig egy láb. Szerintem kezdetnek ez is bőven megteszi. S nem szükséges speciális felszerelést vásárolni az első próbálkozásokhoz. Mindössze három dologra kell figyelni a válsztásnál. Az egyik, a lavor belső oldalának és az aljának találkozása szögletes legyen, ne legyen benne ív. A másik, jó ha a lavor alja befelé domborodik, ez sokat segíti a munkát. A harmadik pedig a szín. Lehetőleg vagy sötét kéket, vagy sötét zöldet, vagy feketét kell vásárolni. A méreteket pedig nem kell szigorúan venni. Inkább a kényelmeség kell, hogy döntsön.
Sziasztok! Szóval képesek voltunk már arra, hogy a legvacakabb helyen is megtaláljuk az aranyat, nem volt más hátra, mint felkutatni az ország kitermelésre alkalmas aranymosó helyeit. Hátizsákba, táskába bepakol, biciklire pattan, kiteker a vasútállomásra, majd néhány óra zötykölődés után vonatról lepattan, biciklire felpattan és kiteker az ”aranypartra”. A terület feltérképezése a legapróbb részletekig kidolgozott, összefüggő rendszer alapján történt, azaz egyenesen előre, végig a parton oszt hátha belelépünk valamibe. Félóra gyaloglás és félkiló szúnyog után jutottunk oda, hogy az első ”gyanús” helyen lapátpróbát végezzünk. Megdöbbentő, rekord eredmény született: 35-50 szemcse, ilyen még nem volt a aranyász pályafutásunk alatt (persze tudtuk, hogy ez igen kevés és a dolog 60 szemcsétől indul, a jó helyek meg 100, de inkább150 felettiek). Komoly dilemma előtt álltunk mosni vagy tovább kutatni, haver úgy döntött mossunk – sajnos, csak szérkénk volt –, majd később folytatjuk a kutatást, így talán kitermeljük az útiköltséget. Én hordtam egy kupacra az anyagot aranyász kolléga pedig dúsította szérkével. Miután gyorsan összehordtam az anyagot maradt időm tovább kutatni a parton. Néhány száz méterrel odébb sétálva különleges élményben volt részem - beleléptem, nem is akárhogy jó mélyen, mert ameddig a szem ellátott -persze kissé rövid látó vagyok- arany, arany, legalább is aranytartalmú anyag. Villámgyorsan költözés az új ”táborba”, majd aranynézés, számolás: 50-60-70 szemcse és tovább, 100-120-150 és tovább, szóval kurva sok. Abbahagytuk a számolást, mert tudtuk, hogy ezt a helyet kerestük éveken át, most már semmi kétségünk sem volt, hogy ez itt maga az Eldoradó. ( aranyláz!)
"A youtube-on látható mosók nagy többsége Magyarországon éhen halna, mert az apró szemű aranyat nem találná meg vagy nem tudná kitermelni," Hi-hi, ez nagyon tetszett, Nár nem tudom mennyi igazsága van. Alabahama híres az apró aranyáról. Az amerikaiak külön felszerelést találtak ki az ottani munkához, amely azóta már máshol is elterjett.
Aranycipó! Köszönöm, hogy ilyen türemesen válaszolsz a kérdéseimre. Kérlek még egy dolgot árúlj el nekem. Szerinted hogyan érdemes tovább dúsítani a fekete anyagot? Gondolom elolvastad a fórumon eddig írtakat, így azt is tudod, hogy ellentétes véleményekket valottunk a dúsítás módszerét illetően.
Üdv Papaver! Az első hozzászólásomban írtam, hogy három gyakorlati feladat megoldása várt ránk . 3.aranymosó szér elkészítése – úgy készítettük el, hogy 3 részből összeszerelhető legyen( beférjen egy nagyobb táskába, azaz mobil legyen). Semmi különös, sima aranymosó pad, posztóval ( kártya-, biliárdasztalra való), meg saroglya(rosta). N. László Endre vagy Kézdi László könyvében leírja az aranyászás minden apró részletét, ennél többet, vagy nagyon különböző dolgokat én se tudok írni. Szerintem aki erre a topikra rendszeresen ír és fanatikus aranyász az olvasta a fent említett szerzők írásait, ennek ellenére arra panaszkodik, hogy még nem talált aranyat -még egy aranyszemcsét se- , vagy ha talált is, nincs kitermelésre érdemes mennyiségű anyag a területen. Én a beírásaimmal azt szeretném megerősíteni, hogy itthon is működik a dolog, csak nehéz. A youtube-on látható mosók nagy többsége Magyarországon éhen halna, mert az apró szemű aranyat nem találná meg vagy nem tudná kitermelni, Ők inkább - a videók alapján egyértelműen megállapítható- aranyrögöket mostak.
Aranycipó! Szóval konyhai tállal, majd késöbb orosz szérkével szérreltetek. A padot már említetted. Gondolom dunai aranyász pad volt, igaz? És a borítás? Használtatok vagy próbálkoztatok más eszközökkel is?
Kissé tömörre sikerült az első hozzászólás, pedig igyekeztem tagolni a szöveget, de így jött át. Azért volt kivétel a „megvan” , na azt nem akartam. Szóval ott tartottam, hogy „Megvan az arany!”. Az aranyász cimbora – már lehetett így nevezni- megmutatta azt néhány aranyszemcsét amit kimosott a folyóból. Mit lehetett látni ? Hát ... borzasztóan kicsi méretű, napfényben sárgán és fémesen csillogó lemezecskét , mintha egy ötvös most reszelte volna valamiféle aranyékszerből. Miből tudtuk, hogy ez arany? Ugye meg lehet állapítani kémiai tulajdonságok alapján pl.: választóvíz(salétromsav) nem oldja , királyvízzel oldatba lehet vinni és valami vegyülettel kicsapatni, hogy színes csapadékot képezzen, hg-vel amalgám stb. fizikai tulajdonságok alapján: puha, könnyen alakítható, mikroszkóp alatt megvizsgálva is annak tűnik és jó szérkézés után csak ez marad a szérke alján, azaz igen nagy sűrűségű anyag. A szemcséket megvizsgálva nagy bizonyossággal állítható volt - ez bizony arany. No akkor vissza folyóhoz és én is neki estem a mosásnak egy műanyagból készült, kékeszöld színű, konyhai tállal. A tál messze nem ideális eszköz -később készítettünk az orosz szérkéhez hasonló eszközt, de az se működött jobban- a mosáshoz, mégis kb. negyedóra elteltével a tál alján a vaspor mellett feltűnt 2db. aranyszemcse, mindezt 1,5kg kavicsos anyagból. Szóval tű a szénakazalban, de nem lehetetlen.
Aranycipó!: Milyen felszereléssel mostok/mostatok aranyanyat? Különösen kiváncsi lennék a szérkétekre, és a padotok borítására. Feltéve, ha padot használtok eggyáltalán.
Fedobtad a labdát és teljesen felvillanyoztál. Ha publikus /bár ezek féltve örzött titkok/ kérlek oszd meg velünk a folytatást. Remélem nem az OREX-nél találta meg a haverod, mert ott én is láttam.
Szívesen tanulnék a tapasztalataitokból. A hétvégén Sályon jártam, ismét felkerestem azt a gelyet ahol a 19. században állitólagos mosó volt, de ismét csak azt konstatáltam mint már kb. 10-szer, hogy a mészkő rétegbe benyomult egy szerintem dolomitos vulkáni rész és jól kivehető a két kőzet találkozásánál az a brescsa /ha jól írom/ törmelékes sáv ahol előfordulhat az Au.
Szia Papaver! Az elmúlt években nem mostunk aranyat, de mindig gondoltunk rá. Szóval tervbe van véve a dolog. A jövő hétvégén 95%-os valószínűséggel megejtjük a mosást, az időjárástól és a vízállástól függően. Azért írom le a mi történetünket, hogy akinek kedve van az aranymosáshoz, de még még nem járt sikerrel, talán hasznos információkhoz juthat ez ügyben.
Üdv! "Hol az arany?" Nekem is és a cimborámnak is ez volt a legnehezebb megoldandó feladat - mint mindenki másnak- amikor a fejünket arra adtuk, hogy mi megtaláljuk az aranyat és persze ki is termeljük itt: Magyarországon. A történet valamikor a 90-es évek közepén kezdődött. Két pesti, külvárosi, proli gyerek a tv-ben látott alaszkai, ausztriai és hazai aranymosók hatására kezdett érdeklődni a téma iránt. Annyit tudtunk az aranymosásról amennyit újságcikkekből és tv-s hírekből felszedett az ember. Nagy lökést jelentett a retek klubbos filmecske az aranymosóról - aki állítólag meg is tudott élni belőle- az irányba, hogy mi mit tudnánk kihozni a dologból. Feladatokat, meghatároztuk: a) elméleti képzés -könyvtárak(OSZK, OMK, FSZEK), a net akkor még nehezen hozzáférhető dolog volt b) gyakorlati feladatok: -az arany megtalálása, kimosása aranymosó tállal, szérkével. -aranylelőhelyek felkutatása -szérelő berendezés elkészítése . Mostuk az aranyat mi mindenhol: Dunán, hegyi patakokban, sóder rakásokon, eredménye nem sok volt. Találtunk mi sok mindent pl.: bolondok aranyát, vörös gránitot, vasport(magnetit), csak aranyat nem. Jártunk a Börzsönyben, ahol több tíz kilométeres gyalogtúra után - teljes aranymosó felszereléssel+ víz és kaja- a hegyi patakok felső szakaszán próbálkoztunk, eredménye: 0. A Szigetközbe is ellátogattunk, nem is akárhogy, felfújható, strandra való gumicsónakkal. Szeltük a habokat a Duna-ágakban majd kikeveredtünk az Öreg-Dunára is, persze közben próbálkoztunk az aranymosással , de arany sehol. Ezekkel az 1 napos aranykereső túrákkal az volt a legnagyobb probléma, hogy több idő ment el az utazásra(vonatozás , buszozás, gyaloglás), mint az aranymosásra. A sikertelenség elvette a kedvünket a dologtól -főleg az enyémet-, és közben teltek a hetek, hónapok, amíg a cimbi egyszer csak bejelenti: - Meg van az arany !
Most láttam meg, hogy több Magyarországhoz viszonylag közeli aranyászverseny is lesz a közeljövőben. Ezeket a rendezvényeket olyan helyeken szokták tartani, ahol az arany természetesen is előfordúl.
Az időpontok és a helyek a következők: -2008 május 17-18 Laghetto di Giussano (Milan), Olaszország -2008 május 24-25 Unterwaltersdorf, Ausztria -2008 július 4-6 Durkovec, Slovenskyrai, Szlovákia
Hello hal 40 ! Néhányszor probálkoztam áradáskor aranyfogással, de az esélytelen.
Ugyanis olyan erős a víz sodrása, oly nagy erők munkálkodnak áradáskor, hogy (kipróbáltam!) egy kisérletemnél amikor a víz sodrás aljára próbáltam rögzíteni valamit, a rögzítő súlyt 8 kg vastömböt (!) úgy elvitt a víz sodrása, hogy a rögzítő damil (20 kg-os szakítószilárdságú) ami meg volt duplázva úgy kettészakadt hogy csak na. Úgyhogy szerintem áradáskor nagyon nehéz aranyat fogni mederben, hacsak nem az aranyászöntéseken próbálkozik az ember. Ott azért jóval kisebb a sodrás.
Ha valakinek más tapasztalata van akkor lécci írjatok!
Egy szónak is száza vége. HOL AZ ARANY? Ha megvan a lelőhely lehet finomkodni a módszerekkel, de a meddő hordalékot akármilyen tuti eljárással kezeljük ott Au nem lessz. Szóval én igazán arra vágyom, hogy egy kis patakban vagy alkalmi vizmosásban találjak némi kicsi rögöt, na jó szemcsékkel is beérném, de kb 200 próbálkozásból eddig 0, legalábbis Észak Magyarország. Pedig tudom, hogy ott van valahol és csak rám vár.
A yukon deltát már említettem, egy filmen láttam, hogy a befolyást övező tengerparton, hihettelenül egyszerű módon moss egy két usa fanatic, és eredményesen, egy szezon egy kocsi ára, bár az átlag vagy a fölötti amcsinak ez smafu. Na a tengerparton a hullámzás dúsítja az aranyat, és valahogy a folyóknál is így van ez -persze a szemcse lemezke méretűekről beszélek. A pali fogja a szivattyút és elkezdi vele a homokot bemosni a tengerbe miköben áthalad egy földre fektetett arany fogó cuccon gondolom valamiféle anyag /csallóközi szisztéma amerikanizalva/ és az azon megtapadó szemcséket, szerintem vegyszer nélkül kimossa az aranyfogó anyagból. Tuti, hogy a rengeteg meszes anyag és a kvarc miatt nincs annyi nagyobb fajsullyú kisérő jelen így sokkal egyszerűbben megfogható. Ja és a szemek azért valamivel nagyobbacskák mint a dunai 0,1mm.
Uraim a Római és középkorban M.o. Európa aranybányája volt igaz ez inkább erdélyre jellemző, DE azoknak a folyóknak nagy része itt folyt folyik keresztűl, na ne már, hogy nekünk ne juttasson valamit őseink kincseiből, szóval kalandra fel!
A szén-tetrakloridos módszerről még nem hallottam. A széntetra-kloridot nehéz beszerezni és szintén engedélyköteles. Gyakorlatilag erre az anyagra is minden elmondható ami a higanyra már eddig elhangzott. Nem tudom, hogyan működne vízzel, de valószínűleg roppant lassú módszer. Feltételezem, régebben azért használhatták ezt az eljárást, mert a szén-tetrakloridhoz könnyebb volt hozzájutni mint a higanyhoz. (A szén-tetrakloridot tűzoltástra használták.)
Én még itt vagyok! Várom, hogy csöpögtessétek az infót, Hova érdemes menni? A higanyos technikán felül működik még egy amiről tudok. Ez a gravitációs módszer. Szerintem mindenki hallott róla. A rossz az, hogy ehhez is egy mérgező anyag kell / SZÉN-TETRAKLORID / A szén-tetrakloridnak 1,6 a sűrűsége tehát nagyobb a víznél. A folyadékot bürettába kell önteni. BÜRETTA ( üvegcső aminek az alján egy csap van ) Nekem sikerült beszereznem egy 50 cm magas bürettát. Az aranyszemek megelőznek mindenféle vasoxidot, a csapot addíg tartod nyitva míg az aranyszemek leérnek. Ennyi lenne a technika. Amit még nem próbáltam ki és nem is fogom. Mivel ez működik vízzel is csak nagyon idő igényes. Akár 1,5m-es bürettát is lehet csinálni és így jobban elkülönülnek a szemek. A hátrány a sok idő. Viszont lehetne csinálni átlátszó műanyag csőből, aminek a szája is nagyobb így egyszerre nagyobb mennyiséget lehet vele gravitációsan szétválogatni. Ez a módszer csak a végső fekete anyag szétválogatására szolgál. Az aranyszemcsék egy vízzel teli 50 cm-es bürettában 2,8-3,0 sec alatt érnek le. A módszert egy öreg aranyász mondta. Tehát nem az enyém, és szerintem a vízoszlop növelésével vízzel is működne.
Amúgy én is környezetbarát ember lennék, de nem véletlenül használtak a régiek is segédanyagot az ilyen kis szemcsékhez. És itt nemcsak a higanyra gondolok, mert vannak más eljárások is amihez más, de mérgező anyagok szükségesek. A gépemet úgy alakítgatom, hogy ne kelljen használni semmi vegyi cuccot, elvégre nekünk nem a kenyerünk függ az aranymosástól.
Az arany eladása nagyon jó kis kérdés!!!! A NEHITI foglalkozik a fémek bevizsgálásával hivatalosan. Annyit kell róla tudni, hogy azt hiszem 20 fortint a grammonkénti bevizsgálásának az ára, de ez a honlapukon rajta is van. A PROBLÉMA AZ, HOGY NEHITI SZÁM KELL AHHOZ, HOGY ARANYAT ADJ EL NEKIK. Számot csak az ötvösök és az arannyal foglalkozó szakemberek kaphatnak. Mi is kaphatnánk, ha a vállalkozás tevékenységi körébe bevennénk. (az pízbe kerül) Ha meg nincs vállalkozásod akkor meg ki kéne váltani és fizetni magad után havonta. (az meg még több píz). Ha színiteni akarod az anyagodat 24 karátosra akkor is kell szám hozzá. Az egyetlen megoldás szerintem, ötvösön keresztül.
