Teljesen egyetértek azzal amit leírtál a predestináció és szabad akarat "össze-egyeztethetőségéről". A 'probléma' az, hogy a leírásod -attól, hogy igaz-, még 'gumiszöveg', mert nem írja le pontosan, hogy miként is egyeztethető össze a predestináció és szabad akarat, látszólag 'anakronisztikus' jelentései...! (olyan mint a petró'lámpa körül röpködő lepke: elég közel van a 'fényhez', de nagyon vigyáz, hogy 'meg ne égesse" magát... ! ;) ;-/
„Nem arról beszélsz, amiről én. Amit leírsz, azzal nem vitatkozom, de ez egy másik kérdés.”
Sejtettem, hogy 'nem jött át' neked a mondandóm lényege, sajnálom, hogy 'két malomban őrlünk'...
De ez a rövidke 'párbeszéd' arra jó a 'külső megfigyelőknek', hogy megfigyelhessék az 'alap motivációk' által befolyásolt/eltorzított értelmet/felfogó képességet/értelmezést... ;-/
„Ha egy ember okosságát akarod megmérni, akkor csak a tény érdekel, hogy most éppen milyen okos. Nem az a kérdés, hogy milyen külső körülmények által vált azzá. ... Ha elmész pl. KRESZ vizsgára, akkor senkit sem érdekel, hogy te hová születtél, és hol tanultál, hanem csak az érdekli a vizsgáztatót, hogy éppen akkor tudsz-e válaszolni a feltett kérdésekre.”
Így van. De pl. ha a 'külső adottságaid' olyanok, hogy nem volt lehetőséged megtanulni a KRESZ szabályait (mert pl. egy dél-amerikai dzsungelből 'jöttél') akkor hiába megvan a 'belső adottságod' (értelem), akkor már igenis számít, hogy "hová születtél, és hol tanultál", mert ez igenis a te adottságod ! És szerinted egy ilyen született 'külső adottság', mennyi eséllyel/százalékban 'haladható meg', milyen eséllyel 'emelkedhet fölül' az egyén, az ilyen születési/neveltetési 'külső adottság'-ain...?! (ugyanez 'magasabb' szinten: természet-tudományos, a világ megismerése/'megfejtése' terén... ;) ;-/
A relatív szó valóban többféleképpen értelmezhető. Van is ebből sok félreértés.
De relativitáselmélet csak kettő van, a speciális relativitáselmélet és az általános relativitáselmélet.
Furcsa módon mindkettőt Einstein alkotta. De mindkettő hibás és áltudományos.
És több ponton ellentmondanak egymásnak is. Például, a speciális relativitáselméletben a fénysebesség állanadó, az általános relativitáselméletben már változó.
Ha egy ember okosságát akarod megmérni, akkor csak a tény érdekel, hogy most éppen milyen okos.
Nem az a kérdés, hogy milyen külső körülmények által vált azzá.
Ez is lehet fontos, de ez már egy másik kérdés.
Ha elmész pl. KRESZ vizsgára, akkor senkit sem érdekel, hogy te hová születtél, és hol tanultál, hanem csak az érdekli a vizsgáztatót, hogy éppen akkor tudsz-e válaszolni a feltett kérdésekre.
Ha egy ember okosságát akarod megmérni, akkor csak a tény érdekel, hogy most éppen milyen okos.
Nem az a kérdés, hogy milyen külső körülmények által vált azzá.
Ez is lehet fontos, de ez már egy másik kérdés.
Ha elmély pl. KRESZ vizsgára, akkor senkit sem érdekel, hogy te hová születtél, és hol tanultál, hanem csak az érdekli a vizsgáztatót, hogy akkor tudsz-e válaszolni a feltett kérdésekre.
„Az, hogy ki hová születik, az valóban meghatározza, hogy mennyi ismerethez juthat az illető. De ez egy külső körülmény, nem az adott személy adottsága. Az ő adottsága az, hogy a körülményektől és a saját kíváncsiságától függően mennyi lesz összességében az ismerete, vagyis a lexikális tudása.”
A harmadik mondatod 'üti' a másodikat... - szerintem. ;-)
„külső körülmény, nem az adott személy adottsága.” vs. „Az ő adottsága az, hogy a körülményektől .. függően mennyi lesz összességében az ismerete..”
Ha valaki nem tud 'kitörni' az adott! körülményeiből, akkor az szerintem joggal tekinthető 'adottságnak'... (az ember választásait, a külső- és belső adottságok/lehetőségek határozzák meg... egyébként meg -'végülis'!-: " Csak belső korlátok vannak ! " - Antoine de Saint-Exupéry)... ;-)
„A másik, az intelligencia fejleszthető, vagyis nem pusztán vele született adottság. A kreativitás már inkább, de szerintem valamennyire ez is fejleszthető.”
Az intelligencia csak látszólag "fejleszthető": ugyanis az általános intelligencia tesztek sok ismereti/általános műveltségi részt is tartalmaznak.
Ha valaki ezekből többet tanul meg, akkor ezek után
látszólag nő az IQ-ja a 'klinikai' intelligencia teszteken. De valójában a szó szerinti intelligenciája (intelligencia = belátás),
tehát a logikai képességei nem nőnek az ismeretei,
általános műveltségének növekedésével... ;-/
A "kreativitás" meg pláne nem "fejleszthető": valaki vagy 'olyan', vagy nem. (próbáld ki/vizsgáld meg -okosan!- az ismerőseiden... ;) ;-/
Az, hogy ki hová születik, az valóban meghatározza, hogy mennyi ismerethez juthat az illető. De ez egy külső körülmény, nem az adott személy adottsága. Az ő adottsága az, hogy a körülményektől és a saját kíváncsiságától függően mennyi lesz összességében az ismerete, vagyis a lexikális tudása. Mindegy hogyan szerezte.
A másik, az intelligencia fejleszthető, vagyis nem pusztán vele született adottság.
A kreativitás már inkább, de szerintem valamennyire ez is fejleszthető.
„Ha ez a három tulajdonság nem az adott személytől függ, akkor szerinted mitől?”
(lexikális tudás, intelligencia, kreativitás)
Gondolj bele!: ha valaki ugyanolyan 'hajlammal/érdeklődési körrel' születik, de nem 'ugyanoda' ahova Te (hanem pl. egy dél-amerikai favellába, egy afrikai, száhel-övezeti kis faluba, vagy egy indiai városszéli bádog-eresz alá, stb.) akkor mennyi esélye van 'összeszedni' ugyanazt a tudást mint neked..?! (pedig az 'indíttatás'/érdeklődés ugyanaz...)
Vagy ha pl. 'ugyanoda' születik ahova Te, de... háát... finoman fogalmazva is... 'nem a leg-élesebb -kés-a fiókban'... (azaz nem tudja felfogni az alapvető természet-tudományos összefüggéseket sem... találkoztam ilyennel... nem egyszer... még ma sem akaródzik elhinni, hogy van ilyen... de többször 'vissza-ellenőrizve' - van.) Tehát egy ilyen ember hogy tudja 'fejleszteni' az "intelligenciáját", hogy 'feljebb' léphessen..?! Nem.
Az intelligenciát ("belátó-képesség") nem lehet 'fejleszteni': az annyi van, amennyi...
A "kreativitás"-ról 'meg már ne is beszéljünk'...! Ha azt lehetne -'emberi erővel' fejleszteni, akkor pl. nem lennének találmányok sem... (hisz' az ugyanazon a területen dolgozó szakemberek, ugyanazon új ismeret 'megjelenésekor', azonnal, ugyanarra az új felismerésre jutnának... de nem!: van akinek adatik, és van akinek (a többségnek) nem adatik... meg az originális új dolgok 'meglátása'... pedig az 'alap' /a tudás-mennyiség!/ ugyanaz... ;) ;-)
Szóval a kérdésedre, hogy: "szerinted mitől függ ? ", azt válaszolhatom, hogy nem "mitől", hanem ki-től! --- Isten-től. ;-)
„ Három tulajdonsággal szokták jellemezni, hogy valaki mennyire okos. - mennyi ismerettel rendelkezik (lexikális tudás) - mennyire tudja használni az ismereteit (intelligencia) - meg van-e benne az újat-alkotás képessége (kreativitás) ”
Szerintem a három közül az utóbbi kettő nem csak! 'személyfüggő'... (sőt, ha jól! megnézzük, már az első sem...) Így aztán mindenki csak annyira "okos", amennyire megadatott neki... ;-)
Új felvételis érkezett a Lipótmezőre, és a gondozó körbevezeti az intézetben. Azt kérdezi az újonc, hogy melyik az igazgató irodája? Mire a gondozó: az, amelyik kívülről van párnázva.;-)
