Szerintem ez a logika téves. A D800 a legtipikusabb Nikon utódgép. Nincsenek itt új kategóriák meg semmi e fajta cselszövés. Teljesen logikusan követi a szokásos Nikon üzletpolitikát ez a gép is a pro szegmensben: végy egy új vázat, pakold bele a legújabb fejlesztéseket és a bevezető árat pozícionáld 20-30%-al magasabbra, mint a kifutó modellét, majd szép lassan kezd el csöpögtetni az akciókat az évek során. A svájcibicska hasonlatot sem találom életképesnek. A D800 szerintem sokkal univerzálisabb svájcibicska, mint a D700. Majd nézzük meg mit tud magas ISO-n, 12 mpixelen a két váz A D700 egyetlen mérhető előnye a valamivel nagyobb fps szám és ezzel ki is merült. Meg persze jelenlegi ára, ami több mint 3 év piacon tartózkodás eredménye. Érdekességképpen nézzük csak meg mennyi volt a bejelentéskori ára a D700-nak: US$2999 or €2599 body only. Szerintem ugyanúgy repkednek itt 2 év múlva a 600 ezres D800 árak, mint a D700 esetében jelenleg. Nincs itt semmiféle átpozícionálás. A D800 ugyanúgy a komoly amatőrök és a profik belépője az FX világba, mint a D700 esetében volt, csak 2012-es körítéssel. Ennek a pénzben kifejezhető ára a Nikon stratégiája szerint immáron 3,5 éve változatlan (mivel a piac azóta nemigen változott).
Bocs, de nagyon nem vagy képben a fotós dolgokat illetően, ezért nem kellen új fogalmakat bevezetned.
,,van egy fizikai csiszoltságuk, és ez meghatározza a kép élességét" Nincs ilyen fogalom, és az objektívek élességét pedig számos tényező határozza meg: tervezésük, felépítésük, gyártási pontosságuk, stb stb..
,,Zoom állásban" Mi az hogy zoom állásban? Egy objektív vagy fix, vagy zoom
,,a lencsék szélén jelentkezik a súlyos felbontás különbség?" A felbontás gyengülése nem a lencsék szélén jelentkezik, hanem a kép szélén
,,van egy jó régi 70-210@4 -es obim. elvileg 210-es állásban a hibákat csak felnagyítom rajta, nemde?" Nem
,,Ami engem a D800-ban zavar, az a kevés fps. Esküvő fotózáshoz talán jobb lenne kicsit több fps." Nem, az esküvőhöz is bőven elég a 4 kép/másodperc.
csak mint a piac is mutatja pont a te példáddal élve, ha ezt egy autógyár meglépi, hogy a korábban 4 literes benyás erőgéppel épített kocsiva egy 2 literes olajkályhát épít, az aktuális célközönség egy részét elveszti. Lehet nyer vele újakat, de kérdés, melyikkel jár jobban. Ezen gondolom a marketingesek elgondolkodtak mielőtt így döntöttek volna.
A megfelelő pozícionálás a kulcs szerintem. Ha D700 utódnak szánták akkor szar, ha egy új szegmensnek akkor van létjogosultsága. Semmiképp se lehet összehasonlítani szerintem a 700-zal, ami egy univerzális svájcibicska jellegű gép kiválló zajtűréssel, stb. A nikon a 700-zal az "átlag" emberek számára is elérhetővé tette ami korábban a profik kiváltsága volt. A 800 nem ez az irány...
Jaj ne legyetek már ilyen érzékenyek. Ha egy kétliteres turbódízel családi kombinak gyengébb is a teljesítménye, mint egy négyliteres benzines V8-as sportkocsié, attól még vannak olyan szempontok ahol sokkal praktikusabb. Ezek mellett is mindkettő sokkal jobb teljesítményt nyújt mindkettő, mint a 20 évvel ezelőtti autók.
Remélem érthető az analógia és az is, hogy senki nem kritizálta összeségében negatívan a D3x-et, csak ezt az egy attribútumát összehasonlítottuk a többi FX vázzal.
Írjátok, hogy az obi gyártóknak fel kell kötnijük a gatyájukat. Ezt nem teljesen értem. Az stimmel, hogy az objektíveknek is van egy fizikai csiszoltságuk, és ez meghatározza a kép élességét, felbontását. De ugye csak zoom állásban beszélhetünk objektív csiszolásból származó hibákról? Zoom állásban kell igazán kijönnie azoknak a hibáknak amikre azt mondjuk, hogy az objektív felbontása korlátozza a kép minőségét? Vagy ennek semmi köze ehhez?
Pl. van egy jó régi 70-210@4 -es obim. 70-es állásban azt látom, hogy - á tuti rossz, régi, fúj, biztosan nem bírna kiszolgálni egy D800-ast. Na de elvileg 210-es állásban a hibákat csak felnagyítom rajta, nemde? Vagy inkább a lencsék szélén jelentkezik a súlyos felbontás különbség?
Valaki tudna mutatni olyan képet, amin az objektív nem volt képes kiszolgálni a vázat? Emlékszem annó amikor vettem a D40x/D80-amat, az a hír járta, hogy az a maga 10 megapixelével olyan hatalmasan extra nagy felbontású, hogy új objktíveket kellett hozzá gyártani (DXII), hogy kiszolgálják a vázat, amiből persze semmit sem tapasztaltam, mert tökéletesen éles képet készített a 70-210-es nikkorom is. Akkor is ment ez a háború, hogy "minek a 10 megapixel, amikor a 6 is elegendő".
Ami engem a D800-ban zavar, az a kevés fps. Esküvő fotózáshoz talán jobb lenne kicsit több fps. Legalábbis ennyi pénzért az ember nem csak portéhoz veszi, hanem szeretne minden szituációban helytálló gépet venni. Ettől függetlenűl azt mondom, hogy a 36 megapixel nagyon kedvező, kiszen így jobb vágásokat is készíthetünk, vagy pl. 9 megapixelre konvertálva a zajt minimalizálhatjuk.
Szerintem manapsag olyan szavak hogy "gyengebb teljesitmeny" meg "elverzik magas ISO-n" mar ertelmetlenek. A mai gepek - kezdo vazakat is beleertve - ISO turese hihetetlen jo akar a filmhez akar csak a pl 5 evvel ezelotti digitalis vazakhoz kepest. El nem tudom kepzelni, hogy pl a D800 celkozonsege ugyan mit is fog ISO 6400 felett fotozni, es ha megis akkor vajon osszesen hany alkalommal. Nyilvanvalo hogy a gepet a leggyakoribb felhasznalasi teruletekhez optimalizaltak, es a "neger a sotetben szenet lapatol" tema nem az.
Szerintem kicsit túlzott, de az viszonylag egyértelmű, hogy a többi FX vázhoz képest a D3x valamivel gyengébben teljesít magas iso-n. Alacsonyon viszont pont fordított a helyzet.
Láttátok a BMW-s promo videót? nekem az esti éjszakai felvételek elég impresszívek. és a werkfilmben a motoros banda tagjairól készült portrék is nagyon tetszenek.
egyébként - mint abszolut hozzá nem értő kérdezem - ha ezeket az éjszakai felvételeket normál celluloidra akarnám megcsinálni, akkor oda milyen érzékenységű film kellene? És vajon a celluloidnak van pixel "felbontása"? Vagyis hány megapixel közelíti/közelítené meg a celluloid felbontását? Az ilyen éjszakai felvételeknél látszik a celuloidon is a "zajosodás"?
elnézést az outsider kérdésekért, de gondolom minél nagyobb egy kamera felbontása, annál inkább közelíthet a celluloid minőségéhez.
másrészt pedig az a kérdés is felmerül bennem, hogy ezt a videót a meglévő (persze gondolom pro) obi parkkal készítették. ebben az esetben miért merül fel az a kérdés, hogy vajon ki tudják-e szolgálni a mai obik az új gépet?
Már meglepődtem,hogy ennyire erős szemcsésedés,luminancia van a képeken,36mp ide vagy oda. Exif alapján 1Fe-vel nagyobb ISO-val készültek. Így már elfogadható a 3200as kép,ami tehát 6400-on készült.
Ha rosszul gondolom szóljatok, de egy ilyen változtatás összköltsége szerintem minimum egymillió dolláros nagyságrend.
Tényleg csak tippelek a konkrét esetben, de rendszerint ma már a high-tech cégekél az gyártás költsége alulmúlja az R&D költségeket.
Itt, ha csak azzal számolok, hogy volt mondjuk 15 fejlesztőmérnök akik megkapták feladatként, hogy a D800 szenzorhoz tervezzenek egy a mindennapi használtaban jól működő AA szűrő nélküli LP filtert aminek az előállítási költsége nem haladja meg mondjuk a 3 dollárt. Fontos mindhárom ismérv, mert más szenzorra, más költségből valószínűleg röhögve terveznének ilyet. Én úgy sejtem, hogy az ötlettől a sikeresen, vagyis hibahatáron belül legyártott első 1000 darabig eltelt minimum 1 év.
Japánban nem olcsó a munka és ráadásul nagyon erős most a jen, így ilyen tervezőmérnököknél kb. 600.000 jen, azaz mai árfolyamon 7800 usd a havi bér. Csak a bérköltség így kb. 1.400.000 USD/év. Ha hozzászámolod az irodát, a teszteszközöket, az alapanyagot, utazási és logisztikai költségeket, meg pár tucat kisebb tételt még, szerintem alsó hangon elköltöttek 2-3millió dollárt erre, de biztos, hogy többet, mint pár százezret.
akit zavar, ne haragudjon, ha ez már nagyon off. Szerintem nemsokára vége ennek a spinoffnak. :)
Ez bizony igy van. Errol (is) szol a gyartas es folyamat optimalizalasa MUSZAKI szempontbol. 1-2 alkatresz kihagyast egy osszeszerelesi folyamatba betervezni nuku ha mar egyszer kesz a teljes sor. Az ellenorzesnel, kalibralasnal, flash-elesnel lehet kis plussz koltseg, foleg szoftverjellegu, de korant sem dollar szazezrekben merheto, es az osszkoltseghez kepest kozel szinten nuku. Felteve persze ha az E-s verzio valoban nem szaz helyen kulonbozik a simatol. Szerintem a 10%-os felarral az elerheto picivel meg jobb kepminoseget fizetteti meg a Nikon az orok elegedetlenekkel.
Ha valakit érdekel, itt látszik, hogy ugyanúgy három rétegű a low pass filter a D800E-n mint a sima D800-on, csak más típusúak és nem is csak egy van megváltoztatva.
Ha azt írod, hogy "egy mérnök úgy tervezi meg" ami a valósában minimum 30-40 mérnök összehangolt munkája, akkor te is rögtön látod, hogy plusz tervezési és beruházási költségekkel kell számolni csak amiatt az egy munkafázis, vagy ennek elmaradása miatt is. A rendszert fel kell készíteni a szabványostól eltérő folyamatok kezelésére és az mindig plusz költség.
Le kell azért gyártani pár ezer darabot mire a 300 dolláros árkülönbözet után maradó 150-200 dollár nyereségből (vám, nagyker és kisker árrés, logisztikai pluszköltségek ...) megtérül az a néhány millió dolláros fejlesztési többletkiadás. :)
Ezzel nem a Nikont akarom védeni, hiszen rendes kapitalista vállalatként a nyereség maximalizálása még a jó gépek gyártásánál is fontosabb céljuk. Azt azonban szeretném megmutatni, azoknak akik más területen mozognak otthonosabban, hogy ez nem ugyanaz az eset, mintha a piacon többet kérnének ugyanazon 90 dkg almáért, mint 1 kg-ért.
Mivel nem közgazdászként keresem a kenyerem, hanem nagyvállalati informatikai megoldásokkal, így az elmúlt másfél évtizedben jópár gyártósor informatikai rendszerét raktam össze. Sajnos láttam, hogy nem ilyen egyszerű mint ahogy te leírod. Biztos vannak olyan területek ahol igaz az, hogy átszalasztják rajta. Talán ilyen ez is. De a minőségellenőrzésénél pl. már muszáj egy új berendezést beiktatni mert biztos más értékeket ad az AA filter nélküli, mint a sima verzió. Mindezek mellett még ott a másik három érvem és írtam, hogy tippelgetek. Talán együtt a négy érv lefedi a valóság 70-80%-át. :)
