2007.11.23. - 2008.02.29. Régi komáromi mesterségek: Az aranymosás
A tárlat anyagának gyűjtését Horsa Istvánné, a múzeum Felvidéki néprajzi gyűjteményének létrehozója és kezelője végezte. Beszélgetett régi, ma már nem élő aranymosók családtagjaival és olyanokkal, akik még ma is mossák az aranyat.
A kiállításon megismerkedhetünk az aranymosás technológiájával, az aranymosók életmódjával aranymosás eszközeivel. Az esztergomi Duna Múzeum és a győri Xantus János Múzeumtól kölcsönzött aranymosó eszközök mellett az utolsó csallóközi aranyász, a 20 éve elhunyt aranymosó, Zsemlovics Imre szerszámait is megkaptuk családtagjaitól.
A technológia leírásában és bemutatásában a szakirodalom mellett Zemlovics Imre fia, Zemlovics Ferenc, valamint Eperjesi László aranymosó voltak segítségünkre. A technológia és az aranymosók életének illusztrálására a szakirodalomban, elsősorban N. László Endre néprajzkutató munkásságában és Kézsi László aranymosónak az aranyászmesterségről szóló, képekkel gazdagon illusztrált könyvében és a Néprajzi Múzeum Etnológiai Fotótárában található fényképek mellett az egykori környékbéli, elsősorban ácsi aranymosó, Szakolczai Antal családtagjainak családi fotóarchívuma nyújtott nagy segítséget.
A kiállítás bemutatja azokat a tárgyakat is, amelyek díszítésére aranyat használtak, ill. használnak. Láthatók itt aranyozott faszobrok, könyvek, festmények a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből; továbbá Mátray Magdolna népi iparművész, a népművészet nagymestere aranycsipkéi; és Nyikus Anna népi iparművész aranyfonalakkal, gyöngyökkel díszített tóratakarója.
További információk: Klapka György Múzeum 2900 - Komárom Kelemen László u. 22
A cikk eredeti helye:http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=5957&ID=477
Megjegyzés: Kézsi László neve valójában Kézdi László, csak elírták. Tudom, hogy ezt mindenki tudja aki ide beszokott írni, de hátha mások is olvassák a fórumot.
Arany- és ezüstlelőhelyre bukkant a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzérradvány térségében egy kanadai cég. Eddig nem vizsgált kőzetrétegben találták a tonnánként 3,33 gramm aranyat és 257 gramm ezüstöt tartalmazó leletet.
Nos nekem van egy Pulse star II professzionálos fémkeresőm külömböző adapterekkel természetesen ez mélységi kereső elsősorban, de a szondák, hurkok méretétől fög a tárgy érzékenység, és persze a fémes felület nagyságátol, ezek az indukciós berendezések örvény áramot keltenek a céltárgyban majd annak lecsengését fogják fel, ha jó tudom. kb 13 éve nyüstölgetem, ha időm engedi, a talaj asványossága erőteljesen befolyásolhatja az eredményeket, így megfelelő tapasztalattal kimutathatóak az érc dusulások.
Igen, aranyhoz is szokás fémkeresőt használni. Azt is jól gondoltad, hogy ott eredményes így kutatni ahol rögök vannak. Már korábban emlitésre kerűlt a Goldspear nevű detektor ami képes a finom szemcséjű aranyat is kimutatni.
Sziasztok! Az látszik, hogy egyre jobban megéri az arannyal foglalkozni, mert az elkövetkező néhány évben és évtizedben, amikor is beüt, és tart a gebasz - peak oil, peak food, peak gas, peak coal, stb., egy szóval: energiaválság lesz- az emberek visszatérnek a régi, bevált, megbízható dolgokhoz, értékekhez, így az aranyhoz is. Ilyen időkben nagyon jól jöhet és akár életet menthet néhány aranycipócska a csőre töltött fegyver mellett.
Akit érdekel a téma -és még nem tette meg- az nézzen be a Peak Oil --- Egy Korszak Vége --- című topikba.
Üdv! Az arany tovább dübörög, már 967$ az ára unciánként, ami 1 grammra számolva 5286Ft. (1uncia=31,1gr, USD/HUF:170Ft.) Kitermelése viszont elérte a csúcsot "peak gold" 2001-ben .
Az örvényt mint aranycsapnának használni érdekes gondolat. Még valahol anno olvastam, hogy a Fekete-Körös felső szakaszán az emberek úgy mosták az aranyat, hogy kivárták a téli hónapokat, és amikor a folyó gyakorlatilag teljessen leapadt (mert amúgy eléggé mély a sodrásban) akkor folyóban található a nagy szikladarabok mögött keresték (és rendszerint meg is találták) az aranyat. Természetessen ott nagyobb méretű aranyszemcséket mostak ki. Namármost valószínűleg a nagyobb szikladarabok mögötti kisebb holt tér (ahol nem nagyon van sodrás vagy minimális) "tehet a dologról", ami állandó örvényt tarthat fenn.
Igazából az lenne a kérdés hogy az örvény vagy a hirtelen változó vízsebesség tehet arról, hogy az amolyan kisebb aranycsapdaként működhet (bár a hirtelen sebességváltozás, avagy két különböző sebességű víz találkozásánál alakul ki az örvény). Magyarországi folyókban sajna nincsenek nagyobb szikladarabok (sőt még kicsik se nagyon) ahol érdemes lenne próbálkozni, pedig ha lenne akkor oda biztossan elmennék körbenézni :) .
Ma jutott az eszembe az ötett, hogy vajon az örvények mentén/helyén hogyan viselkedhet a hordalék. Mert amennyiben ezeken a helyeken a folyó lerakja a szállítmányát, akkor az akár egy aranycsapda alapja is lehetne. Hiszen örvényeket mesterségesen is elő lehet állítani. Szerintetek?
Üdvözlöm Vágó Úr! Sályt és környékét nem ismerem, de a neten fellelhető információkból kiderül, hogy Sályon és a közelben lévő Bükkaranyoson évszázadokkal ezelőtt folyt aranymosás. Szinte biztos, hogy ma is található arany az itteni patakokban. Magára vár a feladat, hogy megtalálja és kimossa az aranyat, de ne várjon rögöket, azt már valószínű, hogy az elődök "hazavitték".
Üdv Papaver! A beírást szó szerint kell érteni, azaz youtube-os videókon látható mosókról van szó és ott is csak a nagy többségről, amelyek pl. a gold panning kulcsszóra keresve jelennek meg, ezeken kevés az aranyport tányérjával mosó aranyász. Aki az elmúlt években aranymosásra adta a fejét az nagy valószínűséggel sok videót megnézett ezek közül. A videókon könnyűnek tűnik az aranymosás, a jó helyek miatt(nagy szemcsék, rögök), pedig tudjuk, hogy itthon nem ilyen a helyzet. A Dráva,Duna és a Mura hordalékában levő arany nagyon apró szemcséjű, kb. 100ezer és 300ezer darab ad ki 1 grammot, az erre vonatkozó adat bányászattal, ásványokkal foglalkozó könyvekben, sőt még N. László Endre könyvében is megtalálható - Én még nem számoltam meg. A probléma hazai mosók -mesterek híján- könyvekből , internetről, fórumokból próbálnak tapasztalatot gyűjteni akár hosszú éveken keresztül úgyhogy közben mosott aranyat még csak nem is láttak. Szóval több időt kell szánni a gyakorlati oldalára: aranymosásra, aranydúsulások felkutatására. A fekete anyag dúsítására mi is sokféle módszert próbáltunk ki, de a legjobban a hagyományos dolgok működtek. Vakrozsdás vaslemezzel vagy műanyag karcos felületű lemezzel a fekete anyag jól dúsítható tovább, az arany teljes elválasztásához viszont a kifoncsorítást, a higanyos módszert használtuk. 2004. óta rendszeres olvasója vagyok ennek a topiknak.
A legolcsóbban beszerezhető szérke: Mongóliában egyszerű műanyag lavorral mosnak aranyat. A lavorok átmérője két láb, mélységük pedig egy láb. Szerintem kezdetnek ez is bőven megteszi. S nem szükséges speciális felszerelést vásárolni az első próbálkozásokhoz. Mindössze három dologra kell figyelni a válsztásnál. Az egyik, a lavor belső oldalának és az aljának találkozása szögletes legyen, ne legyen benne ív. A másik, jó ha a lavor alja befelé domborodik, ez sokat segíti a munkát. A harmadik pedig a szín. Lehetőleg vagy sötét kéket, vagy sötét zöldet, vagy feketét kell vásárolni. A méreteket pedig nem kell szigorúan venni. Inkább a kényelmeség kell, hogy döntsön.
Sziasztok! Szóval képesek voltunk már arra, hogy a legvacakabb helyen is megtaláljuk az aranyat, nem volt más hátra, mint felkutatni az ország kitermelésre alkalmas aranymosó helyeit. Hátizsákba, táskába bepakol, biciklire pattan, kiteker a vasútállomásra, majd néhány óra zötykölődés után vonatról lepattan, biciklire felpattan és kiteker az ”aranypartra”. A terület feltérképezése a legapróbb részletekig kidolgozott, összefüggő rendszer alapján történt, azaz egyenesen előre, végig a parton oszt hátha belelépünk valamibe. Félóra gyaloglás és félkiló szúnyog után jutottunk oda, hogy az első ”gyanús” helyen lapátpróbát végezzünk. Megdöbbentő, rekord eredmény született: 35-50 szemcse, ilyen még nem volt a aranyász pályafutásunk alatt (persze tudtuk, hogy ez igen kevés és a dolog 60 szemcsétől indul, a jó helyek meg 100, de inkább150 felettiek). Komoly dilemma előtt álltunk mosni vagy tovább kutatni, haver úgy döntött mossunk – sajnos, csak szérkénk volt –, majd később folytatjuk a kutatást, így talán kitermeljük az útiköltséget. Én hordtam egy kupacra az anyagot aranyász kolléga pedig dúsította szérkével. Miután gyorsan összehordtam az anyagot maradt időm tovább kutatni a parton. Néhány száz méterrel odébb sétálva különleges élményben volt részem - beleléptem, nem is akárhogy jó mélyen, mert ameddig a szem ellátott -persze kissé rövid látó vagyok- arany, arany, legalább is aranytartalmú anyag. Villámgyorsan költözés az új ”táborba”, majd aranynézés, számolás: 50-60-70 szemcse és tovább, 100-120-150 és tovább, szóval kurva sok. Abbahagytuk a számolást, mert tudtuk, hogy ezt a helyet kerestük éveken át, most már semmi kétségünk sem volt, hogy ez itt maga az Eldoradó. ( aranyláz!)
"A youtube-on látható mosók nagy többsége Magyarországon éhen halna, mert az apró szemű aranyat nem találná meg vagy nem tudná kitermelni," Hi-hi, ez nagyon tetszett, Nár nem tudom mennyi igazsága van. Alabahama híres az apró aranyáról. Az amerikaiak külön felszerelést találtak ki az ottani munkához, amely azóta már máshol is elterjett.
Aranycipó! Köszönöm, hogy ilyen türemesen válaszolsz a kérdéseimre. Kérlek még egy dolgot árúlj el nekem. Szerinted hogyan érdemes tovább dúsítani a fekete anyagot? Gondolom elolvastad a fórumon eddig írtakat, így azt is tudod, hogy ellentétes véleményekket valottunk a dúsítás módszerét illetően.
Üdv Papaver! Az első hozzászólásomban írtam, hogy három gyakorlati feladat megoldása várt ránk . 3.aranymosó szér elkészítése – úgy készítettük el, hogy 3 részből összeszerelhető legyen( beférjen egy nagyobb táskába, azaz mobil legyen). Semmi különös, sima aranymosó pad, posztóval ( kártya-, biliárdasztalra való), meg saroglya(rosta). N. László Endre vagy Kézdi László könyvében leírja az aranyászás minden apró részletét, ennél többet, vagy nagyon különböző dolgokat én se tudok írni. Szerintem aki erre a topikra rendszeresen ír és fanatikus aranyász az olvasta a fent említett szerzők írásait, ennek ellenére arra panaszkodik, hogy még nem talált aranyat -még egy aranyszemcsét se- , vagy ha talált is, nincs kitermelésre érdemes mennyiségű anyag a területen. Én a beírásaimmal azt szeretném megerősíteni, hogy itthon is működik a dolog, csak nehéz. A youtube-on látható mosók nagy többsége Magyarországon éhen halna, mert az apró szemű aranyat nem találná meg vagy nem tudná kitermelni, Ők inkább - a videók alapján egyértelműen megállapítható- aranyrögöket mostak.
Aranycipó! Szóval konyhai tállal, majd késöbb orosz szérkével szérreltetek. A padot már említetted. Gondolom dunai aranyász pad volt, igaz? És a borítás? Használtatok vagy próbálkoztatok más eszközökkel is?
Kissé tömörre sikerült az első hozzászólás, pedig igyekeztem tagolni a szöveget, de így jött át. Azért volt kivétel a „megvan” , na azt nem akartam. Szóval ott tartottam, hogy „Megvan az arany!”. Az aranyász cimbora – már lehetett így nevezni- megmutatta azt néhány aranyszemcsét amit kimosott a folyóból. Mit lehetett látni ? Hát ... borzasztóan kicsi méretű, napfényben sárgán és fémesen csillogó lemezecskét , mintha egy ötvös most reszelte volna valamiféle aranyékszerből. Miből tudtuk, hogy ez arany? Ugye meg lehet állapítani kémiai tulajdonságok alapján pl.: választóvíz(salétromsav) nem oldja , királyvízzel oldatba lehet vinni és valami vegyülettel kicsapatni, hogy színes csapadékot képezzen, hg-vel amalgám stb. fizikai tulajdonságok alapján: puha, könnyen alakítható, mikroszkóp alatt megvizsgálva is annak tűnik és jó szérkézés után csak ez marad a szérke alján, azaz igen nagy sűrűségű anyag. A szemcséket megvizsgálva nagy bizonyossággal állítható volt - ez bizony arany. No akkor vissza folyóhoz és én is neki estem a mosásnak egy műanyagból készült, kékeszöld színű, konyhai tállal. A tál messze nem ideális eszköz -később készítettünk az orosz szérkéhez hasonló eszközt, de az se működött jobban- a mosáshoz, mégis kb. negyedóra elteltével a tál alján a vaspor mellett feltűnt 2db. aranyszemcse, mindezt 1,5kg kavicsos anyagból. Szóval tű a szénakazalban, de nem lehetetlen.
Aranycipó!: Milyen felszereléssel mostok/mostatok aranyanyat? Különösen kiváncsi lennék a szérkétekre, és a padotok borítására. Feltéve, ha padot használtok eggyáltalán.
Fedobtad a labdát és teljesen felvillanyoztál. Ha publikus /bár ezek féltve örzött titkok/ kérlek oszd meg velünk a folytatást. Remélem nem az OREX-nél találta meg a haverod, mert ott én is láttam.
Szívesen tanulnék a tapasztalataitokból. A hétvégén Sályon jártam, ismét felkerestem azt a gelyet ahol a 19. században állitólagos mosó volt, de ismét csak azt konstatáltam mint már kb. 10-szer, hogy a mészkő rétegbe benyomult egy szerintem dolomitos vulkáni rész és jól kivehető a két kőzet találkozásánál az a brescsa /ha jól írom/ törmelékes sáv ahol előfordulhat az Au.
. 
