A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ami csak tömegnélkülinek tűnik, annak feltételezik a tömeget, nem ismerik az értékét. Egy összetett részecske (hadron) összetételétől függően bármelyik osztályba tartozhat. Akkor hogy is van ez?
"A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékből áll, az elektronból, a pozitronból, a protonból és az eltonból. Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g me}, pozitron:{ +e, +g me}, }, protron:{ +e, +g mP}, elton:{ -e, -g mP}; mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó G = g2/4π.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erősebb, mint a gravitáció.
Az első elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikak a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezők c-vel terjednek és nem-konzervatív mezők, tehát a részecskék energiája folytonosan változik. Az energia nem kvantált. A Planck állandó egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és, a részecskék megmaradása miatt, csak a részecskék mozgásegyenleteiben lép fel. Ez az állandó fixálja az atomokat (az elektronhéjakat) kb 10-8 cm-es nagyságra.
A két előjelű gravitációs töltések hozzák a tömegnélkülinek tűnő neutrínókat, νe = (e,p) és νP = (P,E) létre, 0.703 10-13 cm és 0.383 10-16 cm nagysággal. Az elektron és a pozitron nem tud egymáshoz közelebb kerülni, mint 0.703 10-13 cm, a proton és az elton nem tud közelebb jutni, mint 0.383 10-16 cm. Az elektron és a pozitron, ill. a proton és az elton nem tudják egymást megsemmisíteni. Az E = m c2 elv nem érvényes. A részecskék csak kötni tudják egymást, meg csak szétválni tudnak.
A kb. 10+13 cm-es atommagok protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak. Az elektromágnesesség préseli össze a protonokat, elektronokat és pozitronokat
10+13 cm-es tartományokba, egy másik Lagrange multiplikátor, a h0 = h/387, segítségével. A stabil neutron N0 = (P,e) is 0.702 10-13 cm nagy.
Egy elektromosan semleges objektumnak, ami mind a négy elemirészecskékből áll, a súlyos tömege
„Tehát, ha a részecske a levegőben Cserenkov sugárzást mutat, „
A nagy energiájú részecske, mivel az befolyásolja a közeget amiben halad. Az, hogy a pohár vízben megtörni látod a szívószálat, attól nem lesz melegebb a víz.
Akkor mire vonatkozik azaz állitás, hogy a fény sebessége állandó? Tehát különböző közegek fékezik a fény sebességét. Ez a logikus. Ehhez képest ahhoz képest áll vagy mozog . Erre vonatkozik.
Ezzel te azt állitod, hogy a fény sebessége nem állandó, tehát különböző a vákumban és a közegben. A relastivitás elmélet szerint a fény sebessége mindenhol ugyanolyan.
A töltött részecske sebessége haladja meg a közegben terjedő fény sebességét. Vagyis azt a fénysebességet, amit a közeg már lelassított. A tömeggel rendelkező részecske nem érheti el a vákuumban mért fénysebességet, de a közegben haladóét majdnem.;-)
„Ezek az elektronokból és azok ellenpárjaiból, vagyis pozitronokból álló részecskék 40 teraelektronvoltos (TeV) energiát értek el, ami 40 000-szerese a látható fény energiájának.
A HESS obszervatórium, amely öt nagy, 12 méter átmérőjű teleszkópból álló rendszer, a kozmikus sugarakat az általuk keltett Cserenkov-sugárzás révén észlelte. Cserenkov-sugárzás akkor jön létre, amikor egy töltött részecske (például egy elektron) átlátszó közegen, például vízen, üvegen vagy a Föld légkörén halad keresztül, és sebessége meghaladja a közegben terjedő fény sebességét.”
Ezek szerint létezik az Iszugyi által javasolt „elektronneutrínó”? Nem semmisítik meg egymást?
(Ambivalens érzéseim vannak. A marosvásárhelyi anyakönyvvezető klasszikus? Nem is beszélve ordas tévedéséről: az nem a történet vége, hanem a kezdete.)
