Keresés

Részletes keresés

v3ctorsigma Creative Commons License 2018.06.29 0 0 516

https://en.wikipedia.org/wiki/Gauge_covariant_derivative

Ellenben itt már nem olyan egyszerű a helyzet, mint egy gömb felületénél, vagy a gravitációnál.

Weyl azt találta, hogy a hullámfüggvény fázisa az, amit hozzá kell rendelni ehhez az egész cucchoz.

 

v3ctorsigma Creative Commons License 2018.06.29 0 0 515
v3ctorsigma Creative Commons License 2018.06.29 0 0 514

Erre a geometrizált formára épül a Standard Modell és szinte minden modern elmélet.

Ez a geometrizált (és általánosított Maxwell) elmélet nem más, mint a

Yang–Mills theory

https://en.wikipedia.org/wiki/Yang%E2%80%93Mills_theory

 

 

Ennek az elméletnek az igazi nyelvezete (és terminológiája) erre épül

https://en.wikipedia.org/wiki/Exterior_algebra

 

GRAVITY, GAUGE THEORIES ANDGEOMETRIC ALGEBRA

https://arxiv.org/pdf/gr-qc/0405033.pdf

 

ami elsőre kissé furcsa, de igazából visszaköszönnek ismerős dolgok

https://en.wikipedia.org/wiki/Cross_product#Cross_product_as_an_external_product

https://en.wikipedia.org/wiki/Hodge_star_operator#Three_dimensions

 

https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/d81ad4c31b2db29179117742257b120b64a77112

 

 

v3ctorsigma Creative Commons License 2018.06.29 0 0 513

"Az elektromágneses mező egy extradimenziós áramlás CURL-je."

na akkor itt folytatom, ha már ide került, és senkit nem zavar

 

"The exterior derivative of a 1-form is analogous to the vector curl operation."
https://pdfs.semanticscholar.org/dc6f/137515c832cbdfe3452dd6c0c93064a2390d.pdf
Teaching Electromagnetic Field Theory Using Differential Forms
page 62 (10)

Rendben, de mi az az exterior derivative, és hogyan került az asztalra?

Nos egy négysvektor exterior derivativálása az nem más, mint amit az elektromágneses tenzornál láttunk. Tehát ez a tenzor tényleg egy CURL vagyis örvényességet ír le.

Sőt, ezt az egészet Weyl tovább vitte, amikor geometrizálta a kvantum fizikát. Ő egyesíteni akarta a gravitációt és az elektromágnesességet, ami ugyan nem sikerült,  ellenben sikerült leírnia az elektromágneses teret ugyan abban a formában, amiben Einstein leírta a gravitációt.

Tehát  görbületként.

És az ehhez tartózó gőrbületi tenzor nem más, mint amit lentebb megismertünk.

 

 

 

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 512

Mert a gradiens nem más, mint a közönséges derivált többváltozós általánosítása.

Na és persze nem idő szerint deriválunk, mint a sebességnél vagy a gyorsulásnál, hanem éppen azzal ami kell. Pl térkoordináták szerint.

 

"In mathematics, the gradient is a multi-variable generalization of the derivative."

https://en.wikipedia.org/wiki/Gradient

 

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 511

Vagy egy szimulációm , ahol elektromágneses tenzort Lorentz transzformálok ahogyan a wiki-n is láttuk. (a tér minden pontjához egy ilyen tenzor rendelhető, ez egy tenzor-mező) Ebből a transzformált tenzorból az E és B mezők értékei közvetlenül kiolvashatóak.

Ellenben van egy másik fajta transzformáció is a szimulációban, ahol a "four vector potential"-t transzformálon, majd utánna állítom elő a "four gradient"-ekből a tenzort.

Sőt van olyan is ahol nincs is tenzor, hanem közvetlenül az E és B-vektorokat állítom elő a "four vektor potentialból" a del operator segítségével. Mind a négy féle variáció ugyan azokat az E és B mező vektorokat adja eredményül.

 

De ami minket most érdekel ebből az a "four gradient". Nos kibontva így néz ki:

 

Ami szemmel láthatóan egy általánosítása a del cross operátornak. (CURL ami hasonlóan működik mint a cross product, hiszen az is egyfajta "asszimetrikus mátrix"). És mint tudjuk,a dot product (asszem skalár szorzat magyarul) pedig a szimmetrikus része a mátrixnak, (átlója)

(A helytelen magyar szakzsargon használata miatt külön meg leszek korbácsolva,xD)

 

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 510

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 509

Jól kivehető a hasonlóság a curl (del operator with cross product) és a elektromágneses tenzort létrehozo két four gradient között.

https://en.wikipedia.org/wiki/Curl_(mathematics)

De lássuk a részleteket. Azok mindig többet mondanak.

 

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 508

Az elektromágneses mező egy extradimenziós áramlás CURL-je.

Tehát az örvényessége. Mivel itt 4d vektorok vannak, az áramlás legalább négy dimenziós.

 

Nyilván lennie kell egy szimmetrikus tenzornak is mivel

https://en.wikipedia.org/wiki/Helmholtz_decomposition#Longitudinal_and_transverse_fields

https://en.wikipedia.org/wiki/Helmholtz_decomposition#Differential_forms

https://en.wikipedia.org/wiki/Hodge_theory#Hodge_decomposition

 

érdekes módon az elektromágneses tenzor antiszimmetrikus, míg a gravitáció tenzora szimmetrikus

https://en.wikipedia.org/wiki/Metric_tensor_(general_relativity)

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tenzorsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s_(geometria)

pk1 Creative Commons License 2018.06.01 0 0 507

Módosítsuk a válaszod.

Semmi.

Előzmény: cyb3rcop (505)
cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 506

Az elektromágneses tenzor transzformációja következik. Egy kissé off-topik, de végül is a tenzorokról lesz szó ami köthető a gravitációhoz.

 

http://www.feynmanlectures.caltech.edu/II_26.html

 

 Spoiler:

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 505

Módosítsuk a kérdésed.

Mi az eltérés az általános "four vector" és a "four vector potential" között?

(lehet sokakat zavar a wiki link, de szerintem így gyorsabb utánna nézni valaminek)

 

A four vector az egy általános valami, több mindent lehet vele leírni a téridőben,.

https://en.wikipedia.org/wiki/Four-vector

 

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Lorentz_transformation#Transformation_of_other_quantities

mint például

 

A four vector potential az elektromágneses tér vektora. Ennek a "deriváltja" az elektromágneses tenzor.

https://en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_four-potential

Ez egy érdekes derivált, ami két four gradient különbsége ad ki. Ez elárulja, mi is ez a tér valójában.

Majd leírom ezt is.

Előzmény: pk1 (504)
pk1 Creative Commons License 2018.06.01 0 0 504

Mi a különbség a four-potential és a "four vektor potential" között?

Előzmény: cyb3rcop (502)
cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 503

eltünnek a betűk ebben a k-va mátrixban xD

cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 502

"metrikus tenzormező"

 

A mérnökök  úgy általában utálna, mivel máshogy beszélek a dolgokról, mint ahogyan ők tanulták.

Vegyük pl az elektromágneses tenzort. Amikor leírom azt, hogy "four vektor potential", akkor az illető köp egyet, és arra gondol. hogy "mi a fszomról beszél ez az idióta?" xD

Nos, számoljunk akkor egy kicsit. Lássuk, ki az aki  érti amiről beszél.

Előzmény: szabiku (498)
cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 501

"volt gravitációs erő"

 

Hát nemtom, de én most is érzem ezt az erőt. IR-től és mozgásállapottól, helyzettől függően ez az erő a relativitásban is jelen van. Szóval értelmetlen ilyeneket kijelenteni.

Előzmény: jogértelmező (496)
cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 500

"A gravitációs mező nem szokványosan, de anyagi forma,"

 

Látom az SG-n leosztottál. Holnap ott folytatjuk. Szóval anyagi forma?

Nem, egy elvont matematikai fogalom, mint minden a modern fizikában. A kvantum mezők, tenzor-mezők, vektor-mezők és a skalár-mezők mind csak matematikailag definiálhatóak.

Nincs értelem anyagi formaként gondolni ezekre, mert ez már légbőlkapott feltételezés.

Előzmény: szabiku (498)
cyb3rcop Creative Commons License 2018.06.01 0 0 499

Szóval szerinted a Higgs-mechanizmus az eredete a tehetetlen tömegnek?

Téves.

Pl a proton tömegének nagy százaléka a gluonok energiájából származik.

Pl a fekete lyuk tömege teljesen független mindkét mechanizmustól.

 

Előzmény: mmormota (497)
szabiku Creative Commons License 2018.05.19 0 0 498

Mindkét álláspont megmagyarázható fogalomértelmezési alapon, de én a következőket preferálom:

 

A gravitációs mező jó fogalom, Einstein is használta.

A metrikus tenzormező meghatározza a tér gravitációs jellegét. ==> gravitációs mező fogalom.

 

A gravitációs mező nem szokványosan, de anyagi forma, hiszen rendelkezik az alapvető anyagi jellemzőkkel: van energiája, impulzusa, és impulzusmomentuma. És gravitál is.

 

(490)-ben beidézett nézet téves és primitív. Azért primitív, mert a hibás állítások magja az, hogy a mező = folytonosan eloszló anyag, és fordítva: folytonosan eloszló anyag = mező. Mintha ezek így egyszerűen egymást definiálnák. Roppant primitív látásmód, nem fizikusra vall. (494)<-- :]

mmormota Creative Commons License 2018.05.19 0 0 497

A Higgs csak a tehetetlen tömeget adja, a gravitációt nem magyarázza.

Előzmény: umbr3la (495)
jogértelmező Creative Commons License 2018.05.19 0 0 496

"Mindegyik erőhöz egy mező rendelhető. A gravitációs erőhöz rendelhető mező a téridő maga."

 

A newtoni fizikában volt gravitációs erő, és potenciális energia is. Valamint a gravitáció kölcsönhatásnak minősült.

A relativitáselméletből e fogalmak kimaradtak - nem szerepelnek benne.

Előzmény: umbr3la (492)
umbr3la Creative Commons License 2018.05.19 0 0 495

Ha már szóba hoztad, azt hiszem DGY beszélt a Higgs-mező manipulálásáról.

Csak egy megjegyzésem van ehhez a témához

Ha majd valahogy manipulálni tudjuk a Higgs-mezőt, anti-gravitációt akkor nem lehet vele létrehozni, mivel a proton tömegének nagy százaléka nem a Higgs-mechanizmusból származik. (a gluonok energiájából)

umbr3la Creative Commons License 2018.05.19 0 1 494

Csak a pontosság kedvéért.

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Adjunktus_(oktat%C3%A1s)

 

umbr3la Creative Commons License 2018.05.19 0 0 493

"Dávid Gyula professzor úr"

 

"Atomfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa."

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_Gyula_(fizikus)

 

Előzmény: jogértelmező (490)
umbr3la Creative Commons License 2018.05.19 0 0 492

"gravitációs mező nincs"

Mindegyik erőhöz egy mező rendelhető. A gravitációs erőhöz rendelhető mező a téridő maga.

https://www.youtube.com/watch?v=zNVQfWC_evg

 

Ennyi. Más kérdés?

Előzmény: jogértelmező (490)
Mungo Creative Commons License 2017.11.19 0 0 491
jogértelmező Creative Commons License 2017.11.19 0 0 490

Írta valaki: van elektromos mező, van mágneses mező, de gravitációs mező nincs

 

Jelezted: " Szomorú, hogy ezt kell olvasnom egy "tudomány" fórumon."

 

Tudj róla, hogy hazánkban nem mindenkii tart(ott) bármit mezőnek.

Példa erre Dávid Gyula professzor úr véleménye, a HIX levelezőlistáról idézve:

 

* Ter, anyag, mezo, historia...   2001-08-09

 

 ... A gravitacio tehat nem mezo, azaz folytonosan eloszlo anyag egy adott hatter-
teridoben, hanem maganak a teridonek a jellemzoje. Ezert kell csinjan banni
az olyan kijelentesekkel (par honapja a Tudomanyban is olvastam), mely szerint
"a gravitacios mezo is anyag". Eloszor is nem mezo, masodszor nem lehet neki
olyan anyagi jellemzoket (energia, impulzus, perdulet, toltesek) tulajdonitani,
mint pl az elektromagneses mezonek. ...*

Előzmény: md5 (486)
Mungo Creative Commons License 2017.11.19 0 2 489

Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről. Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.

 

Legalább a topiknyitót elolvashattad volna.

Előzmény: md5 (487)
Mungo Creative Commons License 2017.11.19 0 2 488

Tényleg próbálkozhatnál egy bloggal. 

Valamiért kiemelt gyűjtőhelye lett a kreténségek terjesztőinek ez a fórum.

Előzmény: md5 (487)
Doky586 Creative Commons License 2017.10.26 0 0 467

Sajnos nem tudok héberül..  A goge fordítót bekapcsolva nagyon vicces szöveg jön ki. Próbálkozz magyar fórumon magyar videóval.. :P

Előzmény: pardigmavaltas (464)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!