A keresztények tévedése
A fórumon való vitáim során azt vettem észre, hogy a keresztények jelentős része nem tud különbséget tenni az Isten szerinti gondolkodás, és az ember szerinti gondolkodás között.
A saját testies gondolkodásmódjukat keverik a lélek szerinti, Isten szerinti gondolkodásmóddal.
Ez jól látszik Jézus kenyér szaporításának az értelmezésénél.
Sok keresztény itt arra gondol, hogy a kevés kenyér megszaporításának az a mondanivalója, hogy a kevés jól felhasználva sok embernek elég lehet. (aki a kicsit nem becsüli, a sokat nem érdemli)
Tehát, hogy jól meg kell becsülni azt a keveset is, amit Isten ad a számunkra.
Ez az ember szerinti gondolkodásmód, a test kívánságainak a lehetőségek szerinti kielégítésére törekszik.
De Jézus teljesen másra gondolt itt.
A kenyér csodálatos megszaporítása az Istenbe való hitet akarta megerősíteni.
Itt nem a kevés maradt ugyanannyi, amit aztán jól elosztva mindenki „jól lakhatott”, hanem a kevésből lett rengeteg, Isten csodatétele folytán.
A cél a csodával, az Istenbe vetett hit megerősítése volt, hogy Isten segít azokon, akik tökéletesen hisznek benne.
E rövid bevezető után rávilágítok egy másik tipikus keresztény tévedésre.
Sokan azt gondolják, hogy aki azért hisz Istenben, hogy elnyerhesse az ígéreteket (örök élet, mennyország), az ezt érdekből teszi, amely elítélendő az ember gondolkodása szerint.
Egy fontos dolgot azonban elfelejtenek, az ígéret nem ebben a világbanfognak megvalósulni, és a feltámadás is, csak a halálunk után következhet el.
Az egészet csak remélni lehet, csak hinni lehet, de nem azonnal tapasztalni.
Tehát a lényeg itt is, mint a kenyérszaporításnál, az Istenbe vetett hit megerősítése volt, az ígéret által.
Isten ígéreteinek megvalósításához viszont csodára van szükség.
Azért hiszem el a feltámadást, az örök életet, mert hiszek Istenben, hogy ezt képes is megcselekedni.
Aki csak „hisz” Istenben de nem hisz a feltámadásban, a mennyországban, az örök életben, az valójában nem hisz Istenben sem.
Az Isten ígéreteiben való hitetlensége miatt bizonyítást nyer a hitetlensége Istenben.
Minden hívőt csak bíztatni tudok arra, hogy fogadják el Isten ígéreteit, mert Isten ezt a hitük bizonyítására adta az ember számára.
Azért kell hinni Istenben, hogy elnyerhessem az örök életet.
Mert ha nem akarom, hogy örök életem legyen, hogy a mennybe kerüljek, akkor Istent utasítom vissza, Isten kegyelmét veszem semmibe.
Tehát nem bűn az, ha Isten ígéretei miatt leszek hívő, hanem ennek elfogadása nélkül nem is lehetek hívő.
