Csak szeretném közölni, hogy a gaz internacionalista élelmiszer illetve cukor áremelkedés annyira beszivárgott Németországba többek között, hogy ott egy kiló cukor finomított 0,65 centbe azaz kb 180 forintba kerül.
De ha már választhatani lehet, a zsírbevitelbe ezt is bele lehet számítani, és akkor ezután jöhetnek a több telített zsírsavat tartalmazó állati eredetű zsírok, nem?
Ezen jót nevettem, noha inkább szomorú a történet. Az a helyzet, hogy ezt a zsigeri félelmet nem lehet az emberekből kiirtani. És ha visszatekintünk az elmúlt 20 évre, nincs is túl sok okunk, hogy optimisták legyünk.
A GI diéta a vércukorszint emelésére koncentrál, a GL az egységnyi kalóriához viszonyított vércukorszintre.
A legújabb, ennek a továbbfejlesztése azon alapul, hogy a vércukorszint ellenőrzése önmagában nem mérvadó, mert vannak bizonyos ételek, amik bevitele a bevitt CH mennyiségtől szinte független módon magukban is nagyon megemelik a szervezet inzulinválaszát, illetve más CH-okkal kombinálva az azokra adott inzulinválaszt "katalizálják", és még magasabbra emelik.
Az egyik ilyen "főbűnös" a tej, illetve az olyan tejtermékek, amikben a tejsavó (savófehérje) és a cukor (tejcukor) együtt jelen van. Ezért az összes, savó tartalmú tejkészítmény, savótúrók (ricotta), savósajtok (orda) sem diétabarátok. A sajtok és a normál túró esetében a savófehérje nincs, (a savót lecsöpögtetik), helyette a tejfehérje kazein frakciója alkotja a termék fehérhe tartalmát. Ennek nincs ilyen hatása, ezét a túrók, sajtok diétabarátok. Ezt az inzulinszint emelési mértéket nevezik inzulin indexnek (II), amivel kapcsolatban viszonylag kevés számszerű adat van, messze nincs úgy kikutatva, mint a GI, GL értékek.
"Mi meg fikázzuk szegény Norbit."
Voltaképpen jót tesz, minél több embert lefogyaszt legalább 10%-kal, annyiszor rengeteg pénzt spórol az államnak.
Na látod, tudsz te válaszolni is, ha akarsz. Csak azt nem értem, miért nem lehet mindezt személyeskedés nélkül?
Amiről írsz, az egyfajta szemlélet. Abban igazad van, hogy mi, magyarok ezt nem sajátítottuk el. De ennek okairól írtam már. Nem lehet összehasonlítani egy magyar ember mentalitását egy nyzugati emberével. Nem tudom, elég lesz-e nekünk 100-150 év, hogy megváltozzon a szemléletünk, de hogy 20 év nem volt elég, az biztos.
Arra a kérdésemre azonban még nem válaszoltál, hogy van-e olyan élelmiszer, aminek csak egy év távlatából nézve nem ment fel az ára.
A tartalékolás tényleg a korábbiak megszokásából adódik. Az egyik kolléganőm férje a SZu-ból származik, valahonnét az isten hátamögülről, az Ural túloldaláról...
Amikor még az "átkosban" a szülei eljöttek M.o.-ra, érdekes dolgokat lehetett e tekintetben látni. Nálunk mindennap volt zöldség, hús, kenyér, stb. Elment a család a boltba, a mamának az álla leesve, hogy mindent lehet kapni. De...
Bevásárlás: mi kell holnapra? Vesznek 2 kg húst, a mama: vegyünk 20 kg-t... Miért? Most van, spájzolni kell. Liszt : dettó, cukor szintén. Nem tudták megmagyarázni neki, hogy nem kell, mert holnap szintén lehet venni. Másnap a mama stikában usgyi a bolt.... Mire a fiatalok hazajöttek, mindenütt cukor, liszt, töménytelen hús, kenyér, zöldségek, közte vagy 10 kg narancs, meg egy vödörnyi savanyú káposzta...
de ha van pénze, hogy drágán vegyen, akkor lenne fedezete arra is, hogy olcsón raktározzon
ez nem elsősorban pénz, hanem gondolkodás kérdése - az meg itthon nem nagyon van, csak pánikolás meg fosás - mindenkire mutogatunk, hogy ő a hibás, kivéve a tükörképünkre
"Más országokban nem veszik meg az emberek a terméket, ha túl drágának találják.
Mondj példákat légyszíves!
De ilyen mindennapi élelmiszer legyen ám!"
Példa? példa a cukor, aminek ha az ára jóval magasabb mint az euban, akkor nem az van, hogy azt mondják itthon az emberek, hogy NEM, ENNYIÉRT NEM VESZEM MEG, hanem rohannak felvásárolni
ezért is tud itt emelkedni az ára, mert a kereskedő látja ezt a fajta mentalitást és úgy húz le ahogy nem szégyelli - itt nincs összefogás, nincs bojkott, nincs az, hogy alaptalan a drágulás ezért csak a kereskedő lehet mögötte - nincs, pánik van meg tonnaszám vásárlás
Ezek is nagyon jó gondolatok. Annyit tennék hozzá, hogy azért is kell kerülni a túlzott édesítést, mert átrendezi az ízérzékelést, és attól kezdve a nem édes ételeket nem fogja kívánni az ember, illetve fordítva: a lecsökkentett édesítés használata mellett a többi ételre is nagyobb a kereslet, ha nincsenek megédesítve, így jobban helyet talál magának az étrendben a sok zöldség.
Több zsír olajokkal (pl. salátákon olivaolaj) vihető be. A zsírt jó lassan bontja a szervezet, ha nincs mellé gyors CH bevitel, akkor hosszú távú energiaforrásként fel is használja a szervezet. Még senki sem látott kövér aratómunkást, mégha csak vöröshagyma és szalonna volt a tarisznyájában :)
"Az lehet. Azt viszont látom, hogy te nem tudsz érvelni. Én feltettem egy egyszerű kérdést, amire lehetne egyszerű választ adni, vagy elismerni, hogy nem tudsz válaszolni, mert nincs válasz. Azt elismerni viszont ciki, hogy igazam van, marad tehát a személyeskedés és sértés. Gratulálok hozzá!"
Nos, te magad mondtad - raktározás - amikor valami olcsóbb, akkor valamivel többet veszel és amikor látod, hogy feljebb mennek az árak, akkor NEM VESZED MEG DRÁGÁN!!!
de te magad mondtad a megoldást, de végig se tudod gondolni
na, jó rohangálást, ma is biztos drágább lett valami, rohanj vásárolni abból is
A gyümölcsöket is permetezik. Az állatokat meg a permetezett gabonával etetik. Nem mindegy akkor? De ha nem lenne permetezés, még mindig ott vannak a savas esők. Ha ez se elég, jön a sok adalékanyag és az "E"-k.
Annyit jó lenne hozzátenni, hogy a gyümölcscukor gyümölccsel és nem gyümölcslével való bevitele ér pontot, illetve, hogy a szervezet a gyümölcscukrot májban nem, csak izomban vagy zsírban tud raktározni.
Az alacsony CH bevitel nagy alsó korlátja a rostbeviteli minumumok alá esés. Ez a gyomor- és a belek működése, illetve a zsírok feldolgozása miatt is fontos elem.
A harmadik, hogy a túlzottan lecsökkentett, hosszútávú CH bevitel esetén a máj koleszterinelőállítása a kellőnél is alacsonyabb lehet, és ez pl. az érfalak regenerálódását rontja. (Mellesleg viszont a glikolízis során a májból növekvő mennyiségű HDL (jó) és kisebb mennyiségű LDL (rossz) koleszterin termelődik, és ez nagyon jó hatással van az egyébként nem jó vagy magas vérkoleszterin és vérzsírszint értékekre.)
Ugyanakkor ugyanez a folyamat emeli a húgysav szintet a vérben.
Mindez egészséges vese és kellő mennyiségű folyadékbevitel mellett nem károsítja a vesét.
Az lehet. Azt viszont látom, hogy te nem tudsz érvelni. Én feltettem egy egyszerű kérdést, amire lehetne egyszerű választ adni, vagy elismerni, hogy nem tudsz válaszolni, mert nincs válasz. Azt elismerni viszont ciki, hogy igazam van, marad tehát a személyeskedés és sértés. Gratulálok hozzá!
Azért nem raktároztak többet, mert eddig nem emelkedett egyszerre mindennek drasztikusan az ára.
Az idős emberek átéltek háborút, Rákosit, padláslesöpréssel, 56-ot, szocialista hiánygazdaságot, ilyenek. Hogyne rettegnének? Ausztriában pl. ezeket nem élték át az emberek. (Kivéve a háborút.)
A zsigeri félelmeket nem tudod kiirtani. Anyósom édesanyja pl. rossz harisnyákat dugdosott mindenhol. El nem tudtam képzelni, miért. Anyósom elmesélte, hogy a háború alatt a rossz harisnyákat lefejtették, és harisnyát horgoltak belőle, azt eladták, ebből éltek.
Nekem sok vidéki rokonom volt (van). Ők mindmáig komoly élelmiszer tartalékokat képeznek. Több hónapra elegendő élelmiszert tartalékolnak. Normál időkben is.
Alighanem te nagyon fiatal lehetsz, és/vagy városi vagy, ha ezt nem érted.
pontosan ugyanazt, amit a világ többi országában, amikor nem hajlandóak drágán megvenni a terméket
csak ott nem birka parasztok a népek ebben a tekintetben, mint itt, ahogy a te példád is mutatja - ezért lehet megcsinálni itt mindent, mert mindenki fosik állandóan
"Milyen rövid idejű? Mi az, aminek a tavalyihoz képest ne emelkedett volna az ára?
Milyen más országokra gondolsz?"
Itt is volt számos példa, konkrét üzletekkel akár szomszédos országokról is. Ha valamilyen termékből lehet raktározni, akkor miért nem akkor történt meg a raktározás, amikor olcsó(bb) volt, miért akkor, amikor drága? Vagy ha volt raktározás, akkor milyen raktározás volt az, hogy rohanni kell ismét raktározni?
nem tudom mi az a mediterrán diéta, de az olasz konyha tésztás része nagyban különbözik a mienktől - mert ott durumlisztből készítik a tésztát, aminek a felszívódása lassabb, így a terhelés szempontjából jobb, mert egyenletesebb
"És nem eszünk majd kenyeret, tejet, olajat, zsírt, húst, stb. sem? És nem is mosdunk, nem mosunk fogat se????
Ja, és utazni se fogunk? Nem veszünk benzint sem?"
Ha az euban egy mindenhol beszerezhető termék csak nálunk nagyon drága, akkor igenis, ki kell bírni, amíg a kereskedők engednek. Más országokban nem veszik meg az emberek a terméket, ha túl drágának találják.
