Az Erstés kártyámon tényleg fel van tüntetve, a Raiffeisen hitelkártyáról mindez lemaradt. Ha a kártya ténylegesen az én tulajdonom lett volna, simán kiiktatnám az antennát. Azért kíváncsi vagyok, hogy mit válaszolnak a levelemre, már ami a biztonsági kockázatot illeti.
Te csak a birtokosa vagy minden esetben a kártyának, a tulajdonos a bank. Ha elolvasod a kártya hátoldalán általában alul található szöveget, ott ez le is van írva.
A push-ra általánosságban gondoltam, nem Gránit specifikus - ugyanis pont, mint az SMS-nél elég sok minden befolyásolja a működését, amire a banknak nincs ráhatása (az SMS üzenetküldés sem garantált szolgáltatás).
Nem tudom, nem a Gránitnál vezetem a számlámat. De gondolom, ha problémák merülnek fel, azt kijavítják, vagy kijavították már.
Engem most leginkább a paypass fizetés zavar a legjobban, legyen szó akár hitelkártyáról, akár "normál" bankkártyáról. Azt értem, hogy az alacsony tranzakciós illeték miatt ezt a fizetésmódot erőltetik, de ha már nem adják meg az ügyfeleknek a választási lehetőséget (paypass deaktiválás, vagy eleve paypass nélküli kártya formájában), akkor legalább az ezzel kapcsolatos biztonsági kockázatot minimalizálhatnák.
Írtam is emiatt a Raiffeisennek, remélhetőleg válaszolnak rá.
Azt amúgy tudja valaki, hogy jogi szempontból kinek a tulajdona maga a kártya?
Elég nagy szemétségnek tartom, hogy OneCard-nál nincsen ilyen limit.
Viszont igényelhetsz hozzá sms értesítést a tranzakciókról és ennek segítségével akkor is értesülhetsz arról, hogy valaki használja a kártyádat, amikor azt elhagytad.
Az evidens, hogy le kell tiltani, csak nem biztos, hogy rögtön észreveszed, ha eltűnik.
Eddig egyetlen alkalommal hagytam el a bankkártyámat, amikor a Tesco önkiszolgáló termináljában felejtettem azt. Másnap délután vettem csak észre, hogy nincs meg, amikor egy másik üzletben akartam vele fizetni.
A K&H hitelkártyával legfeljebb napi 15 ezer Ft-ért lehet vásárolni paypass-al. Elég nagy szemétségnek tartom, hogy OneCard-nál nincsen ilyen limit.
Tegnapelőtt 5 db 5000 Ft alatti vásárlásom volt, összesen 9600 Ft értékben. Paypass-al fizettem, és egyetlen alkalommal sem kérte a POS terminal a pin kódot.
A kondíciós listában a napi vásárlási limitek számra 15 db-ra van korlátozva. Jól értelmezem, hogy ha más kezébe kézbe kerül a kártyám, akkor az vígan el tud vásárolgatni paypass-al egy nap durván 75 ezer Ft értékben??
Ha felhívod a call centert, valószínűleg meg tudják oldali, hogy CNP - card not present (pl.: netes fizetés) tranzakciók ne legyenek végezhetők a kártyával. Ez nem ugyanaz, mint az elállhatsz a vásárlástól. Rafi netbankban nem lehet ilyet beállítani, KH-nál pl. lehet CNP-t engedélyezni, ill. engedély esetén 3D secure telefonszámot, valamint külön limitet beállítani.
Ez a pár nap alatt alatt még nem volt 5000 Ft feletti fizetésem, így megkérdezném: ha paypass-al fizetnék, akkor ugye a hitelkártyánál is ugyanúgy meg kell adni PIN kódot?
A másik kérdés: az interneten történő kártyás fizetést le lehet valahogy tiltani? Vagy ha nem, mennyi időn belül lehet egy vásárlást visszavonni?
Én egyszer elfelejtettem, mert a limit figyelés, visszatöltés alatt elfelejtettem, hogy a 3%-os rész is akkor él ha van regisztráció. Az 5% nem igazán mozgat, nagyon ritkán használom, így kimaradt, és nem is lett meg a 10K. Azóta nagyjából minden belépéskor regisztrálok a negyedéves visszatérítésre. Remélem van valahol egy könyvtár ami emiatt telik be! :)
Nem tudom, hogy van-e ilyen kimutatás, de gyanítom, hogy elenyészően kis százalék lehet az a réteg, aki kizárólag az elfelejtett regisztráció miatt nem kap visszatérítést. Vagyis szerintem ebben az esetben nem arról van szó, hogy a bank a lusta és feledékeny embereknek állít fel csapdát. Akinek 3 hónap nem elegendő idő, hogy eszébe jusson pár kattintás, az már jóval előbb elbukik a bank egyéb feltételeinek nem teljesítésével; és onnantól kezdve eleve nincs pénzvisszatérítés sem. A regisztrációhoz képest például sokkal nagyobb szívatás, és egyben kockázat az, hogy 10-e a fizetési határidő (nem választható a zárás napja), illetve hogy a negyedéves időszakon belül csak 1 "szabad" utalás lehetséges. Aki feledékeny, és ebből adódóan biztos(abb)ra akar menni, annak a plusz költségek elviszik a nyereségét. Szóval regisztráció ide-vagy oda, egy feledékeny ember eleve bukó ágon van.
Így utólag belegondolva, szerintem a júliustól érvényes szabály módosítás egy tudatos lépés lehet a bank részéről, mégpedig azért, hogy megszabaduljanak a hitelkártyát okosan felhasználóktól, és távol tartsák a hozzájuk hasonló, leendő ügyfeleket. Szándékosan állítanak fel nekik olyan túlbonyolított feltételeket, amelyek egyébként relatív könnyen teljesíthetőek lennének, viszont egyes konkurens bankoknál (például K&H) nincsen ennyi buktató (sőt!), és az éves pénzvisszatérítés is hasonló mértékű.
Azt ugye jól értelmezem, hogy a regisztráció az adott negyedévben bármikor megtörténhet? Tehát a mostani negyedév akár szeptember végén is? Mert ha így van, akkor nem értem, hogy ezzel mi a cél? (a 3 hónapos időszakok alatt csak nem felejti el senki azt a pár kattintást)
A Joker is jó hitelkártya, ha valaki ki tudja használni a 4%-os visszatérítést. Én sajnos nem sokat vásárolok azokból a kategóriákból. Így aztán marad a OneCard, vagy a K&H visa classic.