Úgy döntöttem, hogy összeírok a kripto blogomba egy magyar könyv listát a témáról. Van viszont, aminek a címe nem jut eszembe, sőt, nyilván olyan is, amit nem ismerek. Rémlik egy olyan könyv, aminek fehér a borítója és kéken van rárajzolva egy állat, talán oroszlán-griff szerűség. Régen láttam. Talán valaki segít egy kis kiegészítésben, egyelőre ezek vannak:
Dr. Karl P.N. Shuker - Sárkányok természetrajza (2007)
Nicholas Witchell - A Loch Ness-i szörny (1991)
Jaroslav Mares - Itt a jeti! (1993)
F. A. Mitchell-Hedges - Tengeri szörnyek (1941)
Raymond Darieni (Nemre István) - Jeti, jeti...! (2002)
Szemadám György - Apokrif álattan (1991), Apokrif lények enciklopédiája (1995)
Szemadám György - Hihetetlen lények könyve (2007) és Állati tények és talányok (2017)
John Keel - Idegen lények az űrből és az időből (1992) - A világ legkülönösebb teremtményei (1997)
Tasnádi Kubacska András - A Mondák állatvilága (1939 és 1958)
Iványi Szabolcs - Sárkányok születése (2006)
Egyéb könyvek listája, amik megemlítik a kriptideket, - valamint folklór szörnyeket -; de ez mellett még sok más téma is szerepel:
Villax Richárd - Fanyűvők (2016)
Robert Le Serrec - Öt év vitorláson (1970)
Carol N. és Meryl P. - Misztikus történetek gyűjteménye (1998)
Judy Allen - Fantasy enciklopédia (2006)
Montse Sant - Sárkányok (1995)
Jorge Luis Borges - Képzelt lények könyve (1957)
John Michael Greer - Mágikus lények kalauza (2003)
Véagyimir Mezencev - Furcsaságok szárazon és vízen (1978)
A világ legnagyobb X-aktái (2003)
Nemere István - Titkok könyve (1986) (...és a könyvsorozat más részeiben is)
Karl Shuker - Noé elveszett bárkája (1996)
Dr. Karl P.N. Shuker - Titokzatos jelenségek világatlasza (1998)
Néha a régi idokben készitettek "hamus" nem létezo àllatokat nagyon ugyesen osszerakva kulonbozo àllatoktol szàrmazo részeket...ezeket àltalàban gazdag emberek vették meg kulonleges tàrgyakbol àllo muzeumukba mint a holdbol leesett kovek, boszorkànykonyvek, stb stb....
Elvileg nem zárom ki, viszont a komodói varánusznak nincs foga, legalábbis amennyire tudom. Talán gaviál lehetett, bár ez a fajta eléggé hasonlít a krokodilra, lévén, hogy ő is egy krokodilfajta.
A július havi Hihetetlen magazin a mi témánk szempontjából érdektelen.
Viszont nemrég került a kezembe egy Régi magyar világjárók című könyve, ebben – többek között – Komáromy Jánosnak, Thököly fejedelem titoknokának feljegyzését is közlik. Ő Sztambulban is járt, és a látottakat így írja le:
Láttam én ebben a városban egy zsidó doktornál egy egész nagy krokodilust is. Mint a legöregebb vidra, halhéjas forma, erős bőrű farka, négy kurta lába, mint a vidrának, feje, mint a kutyának, alól is negyven, felül is negyven foggal az állaiban, a Nílus vizében terem, egészben volt megszárítva, irtóztató állat. Azután láttam annál nagyobb krokodilust, mint egy hajócska, irtóztató volt látni.
Láttam még nagy darabokban elefántfület, oroszlánbőrt, sárkányfejet és egy nagy sárkánybőrt, kit hogy már a fegyver meg nem fog, elhiszem, hogy az ő bőrén kívül levő hajas páncér-forma haját láttam, az ő irtóztató sűrű fogas állait, hosszú farkát.
Érdekelne, hogy mit mutattak Komáromy Jánosnak sárkány címszóval. Azért írtam le az előzőket, mert ezek szerint nem valószínű, hogy krokodil lenne, hiszen azt már látott. Valamiféle pikkelyes bőr lehetett, de milyen állaté? A sárkánykoponya talán-talán vizilóé lehetett, de ez csak találgatás.
A június havi UFO magazin a mi témánk szempontjából érdektelen. Viszont a Hihetetlen a 82-83 oldalon két oldalt szentel a témának, az enyhén bulváros Rémséges fenevadak címmel. Nem sok újat tudtam meg belőle. Az onzáról írnak, amit Kolumbusz említ elsőnek, valami tigristestű, emberfejű macskafélének írja le. Sajna, a vitéz admirális nem volt képzett biológus, és szerette fényezni magát. Ugyanerről az állatról adnak hírt. 1634-ben Brazíliában egy három méter magas, emberarcú, macskatestű ragadozót említenek, ami elejtett egy kisfiút. Nem valami hősi lelkületű volt, mert amikor az egyik srác ütni kezdte egy faággal, felkapta a zsákmányt és távozott.
A következő alkalom 1980-ban, Mexikóban következett be. Egy férfi lelőtte az onzát. Ezek után viszont joggal kérdezhetem, akkor hol a bőr, illetve csontváz? Miért nem pattant a bemutatott lényre minden, a környéken élő biológus?
Következik a nehezen megjegyezhető nevű Itzcuintlipotzotli. Ő is mexikói. Először 1780-ban említik. A leírások szerint terrier nagyságú, kicsi a feje, rövid a farka, és fura púp van a hátán. Az ábra szerint elég ronda szegényke, de nehéz vérszomjas fenevadnak elképzelni.
Következik a hasonlóan szépnevű, madagaszkári tratratrata. Bárány nagyságú, csimpánz mozgékonyságú, és egy nagy vágya van: földműveseket harapdálni. lehetőleg egész családokat kiirtva. Alighanem valami lemurféle, ha leszámítjuk a túlzásokat, akár élhetett is, de az ottani erdőket már majdnem teljesen kiirtották, alighanem kipusztult már, ha egyáltalán létezett.
A 68-69 oldalon sellő, illetve tündércsontvázakról esik szó, ezek csak közvetve tartoznak a témánkhoz. Ugyan elmondható a 109-111 oldalon található Idegenek a magyar néphagyományban című cikkről is. Számomra az volt érdekes benne, hogy Lacin kívűl más is bújja akönyvtárakat, érdekességek után kutatva.
A május havi Hihetetlen csak egy rövidke fényképes cikket hozott le, amin valami molyember-féle szerepel, de enyhén szólva nem túl meggyőző sem a kép, sem a szöveg.
Az UFO-magazin 14-15 olfalán egy írás a Tadzsikisztánban feltalálható jetiről szól, elég érdekes.
Gyanítom, hogy a továbbiakban mellőzni fogom a Hihetetlen, kissé túlzottan elment az összeesküvés-elméletek irányába. Szívesen olvasom ezeket is, de ami sok, az sok.
Az április havi UFO-magazin a mi témánk szempontjából érdektelen.
A Hihetetlen 8. oldalán két rövidke cikk, az egyik Japánban őrzött sellőcsontvázakról, a másik egy argentin kisvárosban feltűnő ördögi teremtményről szól. A 11. lapon pár sor régi ismerősünkről, a gévaudan-i bestiáról, sok újat nem tudhatunk meg róla.
A 110-111 oldalon béaemberekrőlírnak, lehet, hogy ez inkább a földönkívüliek kategóriába tartozik.
Aha. Hát akkor vissza lehetne nézni mondjuk a port.hu-n az adott nap adást a csatornán, ott megnézni az angol címét is a műsornak, az alapján meg ki lehet keresni wikipedian-imdbn az adott rész címét vagy sorszámát, ami talán fent van youtubon
Az Izlandról szóló a vadász-halász csatornán, ezt nem nézem, véletlenül keveredtem oda.A másik a Múzeumi rejtélyek című sorozat, sajnos, hamarjában nem ugrik be, melyik adón volt.
Úgy vettem észre, a tegnapi nap "szörnynap" volt a televízióban. Sajna, az egyiknek csak a végét kaptam el, ez az Izland körüli vizekben tanyázó szörnyekről szólt. Egy fényképet is mutattak, ezen egy sötétszürke foltot láthattam világosszürke folt előtt. A helyiek szentül hisznek benne, de ott ez a folklór része. Sajna, csak a végét láttam, ezért sokat nem írhatok róla.
A második esetben a műsor nagy részét láttam, és elég érdekesnek találtam.
Eszerint a Monogahela nevű bálnavadászhajó 1852-ben találkozott egy ismeretlen lénnyel, ami semmi esetre sem volt bálna vagy fóka, hiszen ha valakik, hát ők mindkettőt jól ismerték. Hosszas küzdelem után sikerült az ismeretlen lényt elejteni, a fejét kifőzték, a szívét alkoholban próbálták tartósítani. Erről megjelent egy újságcikk, csak azt nem tudom, hogy jutott el a szerkesztőségbe. Vagy nem mondták, vagy nem figyeltem eléggé.Mindenki érdeklődve várta, hogy lássa a szörnyet, de a szépnevű hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt. Három év múlva megtalálták a roncsait, többek között a névtáblát, és ez utóbbit elhelyezték a Bálna múzeumban, ha jól emlékszem, ez Bedfordban van. A kapitány leírása alapján ez a szörny a bazilioszaurusz nevű élőlényre hasonlított, ennek viszont vagy ötven millió évvel ezelőtt ki kellett volna halnia. Elég érdekes, de nem tudom, mit gondoljak róla.
A kevés számú polgár valóban inkább német nyelven írt-olvasott. A magyar polgári réteg a dualizmus korában lett igazán fejlett, ezidőben egy vidéki városnak is két-három napilapja volt, mi több, ezeket olvasták is. Szerencsére nem minden kisnemes mondhatta el magáról, hogy nem írok, nem olvasok. De a paraszti réteg jó része nem nagyon olvasott, illetve három könyve volt: a Biblia, a kalendárium, és Petőfi versei. Azért gyorsan hozzáteszem, hogy nem vagyok történész, de néhány, általam olvasott könyv alapján ez a kép alakult ki bennem.
"Ráadásul gyanítom, hogy a közoktatási törvény bevezetése előtt nagyon sokan nem tudtak írni-olvasni Magyarországon (sem), és ez nem is túlzottan hiányzott nekik."
Na látod ezt nem tudom. Akkor is voltak már napi és heti lapok is, folyóiratok, sőt, sok inkább német nyelven íródott, mint magyarul. A régi könyveimből, újságokból legalábbis ezt silabizáltam ki- az íróik sokszor említik, hogy éppen a budapesti szalonokban olvassák németül a legújabb számokat.
Igen, a gyulai eset idején Verne négy éves volt. Ráadásul gyanítom, hogy a közoktatási törvény bevezetése előtt nagyon sokan nem tudtak írni-olvasni Magyarországon (sem), és ez nem is túlzottan hiányzott nekik.
Ami a Titan regényt illeti, elég jól eltalált benne egyet s mást a szerző, bár magát a regényt persze nem olvastam, csak az ismertetését.
Hát én ezt erősen kétlem. A Robur 1886-os. A gyulai eset 1832-es volt :D De még ha 86 utáni lenne, akkor is, találtam még 1832-től régebbi jelenséget is. Van, hogy egyes regények ihletet adhatnak úgymond valamilyen észleléshez, de szerintem ugyanez áll fordítva is.
Na meg ez olyan lenne, mintha azt mondanám, hogy a Titanic sem süllyedt el, az egész visszavezethető csak a Titan regényre :)
Remélem, ősszel néhányat elénk társz. Ami a gyulai esetet illeti, azért gondolkodtatott el, mert sokszor azt mondják-írják, hogy a jelenségek Verne: Hódító Roburjára vezethetők vissza. Ebben az esetben biztos, hogy nem. Ráadásul mi van, ha fordítva történt: Verne hallott ilyesféle híreszteléseket. Azt olvastam Nemerétől, hogy a Nautilus történetének is ilyen hírlapi közlés volt az alapja.
Kedves Csimpolya! Örülök, hogy tetszett. :) És folytatom persze, csak ez egy hosszú folyamat és sok időbe telik!
Nem tudom, hogy te jöttél-e oda utána hozzám vagy nem, mint meteorológus, de az az illető a kriptides blogommal indította a beszélgetést. Bár nyilván akkor nem, mert nem írtad volna ezt ide :D
Remélem, olvasol bennünket, így megírhatom, hogy részt vettem a március 4-i rendezvényen, meghallgattam az előadásodat, és tetszett! Jól felépített és érdekes volt. Örülnék, ha folytatnád a XIX. századi újságok tanulmányozását, bízom benne, hogy még jó néhány gyöngyszemre bukkanhatsz bennük.
