Bármelyik szokásos szelekciós marker: PPT (glüfozinát), hygromicin, kanamicin rezisztencia a leggyakoribb szelekciós markerek növényi transzformációban, valamilyen általános expressziót biztosító növényi promóter mögött. Mi főleg az előbbi kettőt használjuk.
értem, nemcsak hogy beépült e vagy sem a vektor, hanem mikor kapcsol be.
de először azt kell tudnod, hogy beépült e, csak aztán merülhet föl, hogy mikor kapcsol be . nem? maga a beépülés riportergénje, mint a baktériumoknál az antibiotikum rezisztencia génje, itt mi?
Nem sikerült megértened a PNAS cikket sem, de ne törődj vele.
A toxin szerepe ebben a modellben sem változott, csak a pusztulás kiteljesedésében kap nagyobb hangot (a végén és nem az elején, mint te állítottad) a a bélben élő mikrobiális közösség.
Ez azonban eddig is ismert volt, hiszen ennek felismerése vezetett el a Cry-toxint termelő Bt-növényekig.
Csodálkozom a tartóssá váló hözöngéses állapotodon, ahelyett, hogy csöppet megcsöndesülnél. Mindez nem valami bölcs karakterre vall.
A promóter mögé téve riportergénnek, követhető, hogy az adott promóter mikor, milyen sejtben kezd el működni, milyen hatások aktiválják, stb. És mindezt úgy, hogy a növény sértetlenül túlélheti.
Ne búsulj, nem ez az egyetlen ismereti hiányosságod, amire itt fény derült, csak ez nagyon kínos és nyilvánvaló. Jó lenne, ha nem foglalnál állást olyasmiben, amihez csöppet sem lősz.
"...valszeg ugyanúgy semmire mint a glow fish, vagy a flureszkáló növény, már nem emlékszem mely növény volt az."
Végülis mindegy, már minden fontosabb kísérleti növénnyel megcsinálták.
A GFP (green fluorescent protein) és társai az egyik leghatékonyabb eszközt adják egy-egy promóter működésének, vagy egy fehérje lokalizációjának in vivó vizsgálatához.
A tanárnőt én még terepgyakorlatról ismerem a Bükkből.
Szalad az idő...
Dudits tanár úr legjobb tudásom szerint Debrecenben sosem oktatott, épp ellenkezőleg (földrajzilag!): jóideje professzor az ország másik végén, Mosonmagyaróváron. És "mellesleg" megalakulása óta az MTA-SZBK-ban ott dolgozik. :-)
de ez nekem túl szépnek tűnik hogy igaz legyen egyrészt, másrészt hiába kerül egy hatóanyag-komplett gyógyszer jóval kevesebbe, az engedélyeztetés időtartama és költségei ettől nem redukálódnak, (sőt). Ezt pedig ugyanúgy az előállítónak kell megfizetni. Tehát szép egy olyan technológia a harmadik világ gyógyszerészeinek, biotechnológusainak kezébe, amivel klasszisokkal olcsóbban készíthetnek gyógyszereket a népbetegségeik ellen, az engedélyeztetés akkor is hatalmas összeg és ahogy itt is írják 20 év. (szerintem inkább 15-17 de ez már mind1)
Nos, első nekifutásra, 4 nap nonstop tanulással nem lett meg a növ. szervtan, ezután újabb 4 nap tanulással, kedden voltam, ez kettes lett.
Nem akarom magyarázni a bizonyítványom, de elég kemény részletekbe menően kérdeztek, így hatalmassá vált az anyag.
A terméstípusoktól, több latin-magyar példával, a nemzedékváltakozáson át, (mondjuk ez alap, ennek részletes követelésévek egyet értek) egészen a különböző taxonokban a hajtáscsúcs szöveti szerkezetekig, mindent ami szervezettan.
lényeg h meglett, mehetek rendszertanra.
viszont ma voltam alternatív energiaforrásokon, (jeles) a biomassza úgy általában, de különösen a biogáz nagyon felkeltette az érdeklődésem.
'Leküzdöttem' magam a te szintedre... Ég is érte a bőr a képemen.
(öCcsi 2006.10.18 23:30:38 (1024) idézi DB-től:
...Az érzékeny rovarokban a Cry1A-toxin (itt lepkefélék hernyói) saját receptoraihoz vagy e receptorcsalád-tagjaihoz különböző erősséggel csatlakozik, s azon keresztül ionháztartási katasztrófát okozva mikrosebzések keletkezését váltja ki,...)
Bármennyire is nem esik jól a lelkemnek, ki kell mondani, hogy itt és ebben Ophi-nak volt igaza. Jó cikket hivatkozott, és annak alapján elindulva néhány másik jó cikkre is akadtam.
"Two UK-based academics have devised a way to invent new medicines and get them to market at a fraction of the cost charged by big drug companies, enabling millions in poor countries to be cured of infectious diseases and potentially slashing the NHS drugs bill."
Nos az antibiotikum hatásos, csak nem utólag, hanem ellenkezőleg, megelőzésképp. Azaz az antibiotikummal etetett, a saját bélbaktériumaiktól is "megszabadított" jószágok nem pusztultak el Bt kezelés hatására. Ebből következtettek az előbbiek szükségességére, s a Bt egyedüli jelenlétének - minő meglepetés - hatástalanságára.
Jut eszembe, ezzel a hatásmechanizmussal nem léteznének, csak és kizárólagosan toxint tartalmazó készítmények, s kizárólag toxint termelő Bt-növények sem.
Azok spórát nem termelnek, hogyan 'fertőznének' tehát?
Az Arth_ur féle egy özönvíz előtti általános betegségmodell.
Ez esetben gondolom antibiotikummal a rovar gyógyítható lenne.
Hallottál már ilyet?
A sebregenációs folyamatok és Cry-rezisztencia kapcsolata is abszolút értelmét veszítené.
Érdekes, hogy nem kezd semmit a spóraképződéskor keletkező parasporális testtel.
Nem magyarázza a bélperisztaltika azonnali leállítását.
A ’megfertőz’ szó is nagyon érdekes.
„Mindenesetre, ha tudományos és nem politikai-ideológia alapon valósul meg az országgyűlési határozatban megkövetelt hatékony és kiegyensúlyozott tömegtájékoztatási kampány…”
Botorság.
Miként születhetett politikai-ideológiai döntés, ha az ötpárti egyetértéssel történt. A tartózkodó Fidesz szigorúbb szabályozást szeretett volna megvalósítani. Az OGY határozatban az egyetértés viszont maradéktalan.
Egyetértek. Igen friss eredmények alább. Viszont a korábbiak sem úgy szóltak, mint Arth_ur véli (gondolom csupán a véleményét fejezte ki, nem "állított").
Proc Natl Acad Sci U S A. 2006 Oct 10;103(41):15196-9.
"B. thuringiensis spores, for example, are typically absent from the hemocoel until very late in the infection process and frequently do not appear until well after the death of the insect (14–16). [...] In addition, some studies indicate that B. thuringiensis is enable to grow in the hemocoel, which is consistent with our evidence that it does not grow in hemolymph (17, 18) and also makes it difficult to ascribe septicemia to B. thuringiensis alone."
