Nos az egyetemes információhalmaz összegyűjtve létezik az emberiség számára, de nem létezik az anyag számára..., mert önmagában hordja tulajdonságára jellemző paramétereit...., örökítőanyagát kódjait....,építő elemeit...
Ahhoz, hogy egy agy gondolkodjon....., több dolog együttes funkcionális jelenlétére, hibátlan müködésére van szükség.... és nem a véletlenek sorozatára.... Meg van ez "tervezve" barátom, mint minden ami körül vesz bennünket, persze nem az Isteni teremtéselmélet vallási értelembe vett verzióiról beszélek! :)
A valószinűségi számítás a valószinű-re épül, vagy-vagy alapon.... Nincs ebben semmi gond..., sőt a matematika érdekes , hasznos és szükséges dolgokkal foglalkozik, modelez és elemez...a tudományos világ számára is nélkülözhetetlen....
""" Tehát egy pénzérme végtelen számú feldobálása során BIZTOSAN 50 %-ban fej, 50 %-ban írás jön ki, véges számú feldobáláskor csak VALÓSZÍNŰ, hogy fele-fele a fejek és írások száma (ha páros alkalommal dobták fel, hehe, páratlan eseben az egyik oldalnak "győznie" kell). ""
És, ha a pénz az oldalára, az élére esve megáll a páratlan feldobások közben? :)
Tudom, hogy te nem garantálhatod, hogy fwlkwljwk, de a véletlen sem garantálja, hogy nem, hanem egészen más tényezők közbeszólása lesz a nyerő akkor.... :)
Nos ha Newton véletlen jutott az ismeretek birtokába....csak úgy spontán, és a gondolatait is a véletlenszerűség határozta meg és nem a logikai következtetések....., mit mondjak erre?
"Én értem, hogy miről írsz, felfogtam és megemésztettem minden részletét... :)"
O.k. :)
"Nos az információhalmazt emberek gyüjtötték össze, rendszerezték, majd definiálták a szavakat, fogalmakat ..., mint a valószínű/ség/számítás/i példamegoldási feladatokat...."
Mindegy. Az információhalmaz létezik, attól függetlenül, hogy emberek összegyüjtik-e vagy sem. A végtelen, véletlen, biztos, egyenlő ... stb. fogalmak léteznek, csak az őket kifejező szavakat találta ki az ember. Rájöttem, miért nem értjük meg egymást. Nem tudsz absztrahálni.
"Ez, az, avagy amaz? Tehát pl. a kiszámíthatósági ráták három pénzérmének kettő éremoldali leesésének valószínűsége egyféle elméleti-logikai adathalmaz és az eredmény statiszikus...., de sokszor a gyakorlat egészen más eredményt mutat...."
Milyen eredmény mutat mást ??? A valószínűségszámítás egy valószínűséget ad meg. Tehát egy pénzérme végtelen számú feldobálása során BIZTOSAN 50 %-ban fej, 50 %-ban írás jön ki, véges számú feldobáláskor csak VALÓSZÍNŰ, hogy fele-fele a fejek és írások száma (ha páros alkalommal dobták fel, hehe, páratlan eseben az egyik oldalnak "győznie" kell).
"Az ágyból való fel-kikelés sem a véletlenség játéka, ígaz hogy magunk se tudjuk megmondani hogy miért abban a pillanatban lépett müködésbe a testünk ez irányú gépezete, de valahol tudatalatt, avagy tudatosan...., persze ha minden rendben működőképes...."
Ember ! Most és itt nem tudod nekem garantálni, hogy holnap felkelsz. Pont.
"A szóhasználati tényezőket vetted figyelembe, amikkel nap, mint nap élünk..., megszoktuk kimondani, véletlen volt... Valaki kitalálta a szót , majd megmagyarázták a filozófusok...és azóta sikeresen beleépült a köztudattárba.... :))"
A hétköznapi "véletlen" és "biztos" szavak a létező világ emberi leegyszerűsítései, szükségszerű prűdségei. A matematikai modellek rugalmasak lehetnek, de "lazák" nem, és pl. a "biztos" esemény (1-es valség) tutira és sziklaszilárdan bekövetkezik. :) Mielőtt még leszólnád a valóságtól elrugaszkodott matematikai modellt, felhívom a figyelmedet, hogy a modell bármilyen valósághoz közelíthető, hajlítható, bonyolítható a végtelenségig.
"Az alma leesett a fárról...., és ekkor Newton észbekapott...., gondolatai megélénkültek, majd gravitált.... Mitől esett le az alma? Miért pont Newton fejére? Véletlen jutottak eszébe a tudományt sejtő fizikusi gondolatok?"
Ha az Értelmező Szótár meghatározására tekintek, akkor nagyon is léztező valóság a véletlen az emberiség számára..., de ettől függetlennül számomra emberi kitalálásnak tünik....
Viszont az evolúció kialakulására jobban illik a véletlen szó...
Én értem, hogy miről írsz, felfogtam és megemésztettem minden részletét... :)
Nos az információhalmazt emberek gyüjtötték össze, rendszerezték, majd definiálták a szavakat, fogalmakat ..., mint a valószínű/ség/számítás/i példamegoldási feladatokat.... Mi a lehetséges?
Ez, az, avagy amaz? Tehát pl. a kiszámíthatósági ráták három pénzérmének kettő éremoldali leesésének valószínűsége egyféle elméleti-logikai adathalmaz és az eredmény statiszikus...., de sokszor a gyakorlat egészen más eredményt mutat....
Az ágyból való fel-kikelés sem a véletlenség játéka, ígaz hogy magunk se tudjuk megmondani hogy miért abban a pillanatban lépett müködésbe a testünk ez irányú gépezete, de valahol tudatalatt, avagy tudatosan...., persze ha minden rendben működőképes....
A szóhasználati tényezőket vetted figyelembe, amikkel nap, mint nap élünk..., megszoktuk kimondani, véletlen volt... Valaki kitalálta a szót , majd megmagyarázták a filozófusok...és azóta sikeresen beleépült a köztudattárba.... :))
Az alma leesett a fárról...., és ekkor Newton észbekapott...., gondolatai megélénkültek, majd gravitált.... Mitől esett le az alma? Miért pont Newton fejére? Véletlen jutottak eszébe a tudományt sejtő fizikusi gondolatok?
"Olyanok ezek a viták (Kanone, Tekercs, Zutymó) mintha néhány öntudatos és nagyon értelmes alsótagozatos, vezetné le a matekot egyetemistáknak.."
Olyan ez a vita, mint amit egy matematikus (történetesen én) próbál a formális logika tiszta mezejére terelni egy hétköznapi tapasztalataira, bölcsek könyveire, és az ezekbe vetett vakhitre, mint egyetlen létező és megcáfolhatatlan igazsághalmazra tekintő partnerrel folytatott vitát. :) Aki nem ismeri a valószínűségszámítás alapjait (én 2 félévet tanultam ... de van, akinek ez a "szakmája" :), attól nem meglepő, hogy képtelenségnek tartja az asztalra dobott alkatrészekből összeálló órát (1ébként ő is csak majdnem...), vagy ahogyan egykori politológus szobatársam fogalmazott : "Hogy 50 ezerszer egymás után fej jöjjön ki írás meg egy se, na az a baromság. Hol láttál te ilyet ?"
"Juszt sincs véletlen!!!"
A te rendszeredben tényleg nincs ... egyetemi szint. :)
ja, hülyeséget tudok mondani én is, olyan amikor nekem megyarázol mint amikor a vak a szépírásról tart előadást...
szóval akkor van e véletlen vagy sincs? (A válaszodat ne bízd a véletlenre)
akkor tippeld meg, hogy a nálam levő három pénzérméből mennyit teszek a billentyűzet jobb illetve bal oldalára. és mi a valószínűsége hogy eltalálod, estleg ha eltalálod az a véletlen műve-e?
jóccakatát! (egyébiránt a sosr könyvében írva vagyon, csak LÁTÓKNAK...)
Olyanok ezek a viták (Kanone, Tekercs, Zutymó) mintha néhány öntudatos és nagyon értelmes alsótagozatos, vezetné le a matekot egyetemistáknak.. A kétszer kettő ragyogóan megy, akár háromjegyű számokat is össze tudnak már szorozni, némelyek már hallottak valamit a gyökvonásról is.
"Na de, integrálszámítás az nem létezik, a differenciálegyenletek pedig csak néhány okkult hülye agyban lehetségesek. És a mátrix - ezek össze-vissza beszélnek..." Bizonyítsák már be nekem,de csak az egyszerű számjegyek segítségével, hogy egyáltalán létezhet olyan hülyeség, hogy e ad x2-2ab a köbön... Ugye, hogy nem tudják!
Igen, nagyon. Csak az egyik részét olvasod a hsz-emnek.
"Igen az emberek szempontjait figyelembe veszed....., hisz magad mondottad, hogy " Az emberek változó módon állítják össze ugyanarra az eseményre a saját rendszerüket, ezért mindenki számára más számít véletlennek,..." Erre mondtam, hogy az ember számára nyert teret a véletlen...."
A véletlen relatív. Nem az emberek miatt relatív, hanem azok a rendszerek miatt, amikben definiálva van. Ugyanannak az eseménynek a megítélése különböző rendszerekben véletlen és nem véletlen is lehet. A véletlen megítélése, akárcsak a valószínűségszámítás mikéntja attól függ, mire szűkítem le a világ összes információját. Tehát nem az embertől, hanem az információhalmaztól függ, hogy adott esemény véletlen-e vagy nem.
"Én az embertől független dolgokra utaltam , amikor az eső feltételhezkötött megjelenéséről beszéltem..., ami nem véletlen esemény...."
Definíció kérdése, a feltételhez kötöttség emlegetése azért felesleges, mert minden feltételhez kötött, így ezzel nem mondasz semmit. Az eső az általános emberi fogalmak szerint véletlen. Az eső kialakulására vonatkozó valamennyi infó birtokában majd elmondhatod, hogy nem véletlen, hiszen kiszámíthatod (hehe).
"Abban igazad van, hogy az emberek egyéni szempontjait figyelembe véve a ki nem számított, reá nem készülő, váratlan események véletlenszerűek számukra...., de mindaz a történés mozzanataira szedve nem véletlenségből álló vektorális jelenségsorozat része..."
Példát kérek. Ha ilyesmivel próbálkozol, mint pl. a nem véletlen "reggel igenis fogom magam és felkelek"-vektor, akkor ki kell ábrándítsalak, nem biztos, hogy felkelsz. Nincs "biztos", semmi sem az, tehát minden véletlen. Capische ?
Igen az emberek szempontjait figyelembe veszed....., hisz magad mondottad, hogy " Az emberek változó módon állítják össze ugyanarra az eseményre a saját rendszerüket, ezért mindenki számára más számít véletlennek,..."
Erre mondtam, hogy az ember számára nyert teret a véletlen....
Nos az értelmező szótárt tudósok és szakemberek állították össze, definíciójuk sok esetben érthetően van körülírva....a társadalmak egészét érintve....
Volt egy tudásbéli fejlődési út, van és lesz is...., no meg tapasztalati is, a következtetéseivel...., statisztikáival...
Mi amiről beszélgettünk itt, az az evolúció kialakulása, ezt tekintettük kiinduló pontnak a véletlenség fázisait felvázolva.....
Én az embertől független dolgokra utaltam , amikor az eső feltételhezkötött megjelenéséről beszéltem..., ami nem véletlen esemény....
Abban igazad van, hogy az emberek egyéni szempontjait figyelembe véve a ki nem számított, reá nem készülő, váratlan események véletlenszerűek számukra...., de mindaz a történés mozzanataira szedve nem véletlenségből álló vektorális jelenségsorozat része...
"Akkor mégiscsak /az értelmező szótár szerint is/ az embernél nyer teret és értelmet a véletlen....?"
Csak ismételni tudom magamat : nem. Amilyen rendszerben vizsgálod a véletlent, az ad neki értelmet. Az emberek változó módon állítják össze ugyanarra az eseményre a saját rendszerüket, ezért mindenki számára más számít véletlennek, ill. a véletlen tényező, a kockázat mértéke különböző. Azért emberről írok, mert más értelmes lényről nem tudok nyilatkozni, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek ilyenek.
Ha ketten krumplistésztát rendelnek több száz km-re egymástól, vagy két galaxis hajszálpontosan ugyan úgy néz ki több száz fényév távolságban, azt tekinthetjük véletlennek, és nem véletlennek is ... rendszerfüggő ... általában ezeket véletlennek tekintjük. Abszrtahálunk mindenben, egyszerűsítjük a világot, ez is ilyen egyszerűsítés.
"Pl. megyek reggel a munkahelyemre busszal a szokott időben indulva és érkezésem kalkulált, vagyis legalább 25 perccel kezdés előtit jelent... De közben a hídon két autó összeütközik, ennek következtében leáll a forgalom is, se előrre, se hátra, dugó van és nagy késés... Melyik mozzanatára lehetne kimutatni, hogy véletlen esemény? Nos az adott helyen és időben eleredő eső lehethogy nem kiszámítható, de az eső szempontja szerint ez nem véletlenen alapuló jelenség, mert feltételhez kötött! Akkor esik és ott ahol meg vannak ennek a feltételei, avagy nem? Ami meg kiszámítható....., ott mégiscsak emberi tényezőket kell sejteni! Az ember becsukja maga mögött az ajtót...., és véletlen belül maradt a lakáskulcsa....., avagy nem volt eléggé előrrelátó, figyelmes és éber?"
Minden esemény véletlenszerű, az Értelmező Szótár definíciója szerint. Ami miatt mégsem tartjuk ezeket annak a hétköznapi életben, hogy kénytelen-kelletlen szüntelenül terveket építünk, és elhanyagoljuk a kis valószínűségű eseményeket. Nem tudjuk 100 %-ban kiszámítani utunkat a munkahelyig. Hiszen nem kiszámítható, hogy felkelsz-e egyáltalán, ki tudsz-e lépni a házból, elérsz-e a buszmegállóig (a szokott időben, vagy egyáltalán :( ), a munkahely áll-e még vagy összeomlott ... stb.
Az esőről nem igazán értem mit kérdezel, a lényeg, hogy nem tudod meghatározni adott jövőbeli pillanatban és helyen esni fog vagy nem. Minden esemény feltételhez kötött, de hogy ez a feltétel adott lesz-e azt nem tudjuk megmondani. Egyébként azért az esős példát hoztam fel, mert az eső sokkal kevésbé determinálható, mint pl. hogy beérsz a munkahelyedre, de figyelem : egyaránt bizonytalan a bekövetkezésük, csak éppen nem egyforma mértékben ! Ha 1 hónappal előre megjósolod, hogy beérsz-e a munkahelyedre adott nap reggel 8-ig, sacc / kb. 100 - ból 95 -ször eltalálod. Ha 1 hónappal előre megjósolod, hogy adott nap 8-ig esik-e eső, sacc / kb. 100 - ból 10-szer eltalálod (mert ismered a statisztikát ... hehe).
Mint említettem, hogy a véletlen az ember számára nyert teret....., de fontos szóhasználattá vált........olyan dolgokra kivetítve, ami több magyarázatot érdemelne....
Kérdés, hogy azt a bizonyos véletlen szót mi mindenre húzzuk rá, pusztán csak azért, hogy egyszerüsítsük a dolgokat....
Sokmindennel még nem vagyunk tiszába, sőt tudományos kutatások eredményeinek öszegzését sem zárhatjuk le egy véletlen szóval....., de elismerhető, hogy kényelmes a hsználata...., easy....
Én nem akarok csupaszítani...., de mindennek meg vannak a jellemzői....., adatai, kiszámíthatósága, rekonstruálhatóan...több oldalról is megvizsgálhatóan...
A genetikai mutáció az adott körülményeket használta ki..... A véletlen helyzeti előnyt adott a mutáció létrejöttére...
A véletlenség az evolúciós folyamatsorozat része volt, ....., nem egy előre tervezet életkialakuás...., sőt ma is megfigyelhető lehetne.....
De amire mi használjuk a véletlen szót, az sok esetbe igen prózai fogalmak összesítője...
Ketsegtelen.A buntetojogban ugy is tanitjak az ugynevezet cauzalis kapcsolatot:
-deterninalt ok-determinalt okozat
-determinalt ok-veletlen okozat
-veletlen ok-veletlen okozat,okozatok
Nagy fontosaggal bir kulonosen a balesetek bunosegenek megallapitasanal (elore lathato vagy nem elorelathato voltg az okozat,vagy elore kellett volna mindenek felett latni)
ha két dolog bekövetkezése között nincs ok-okozati kapcsolat akkor szerintem azok egyidejű bekövetkezése véletlen.
Ez a válaszom a munkába meneteledről, amikor is a balest miatt késel.
Ha ezt vitatod akkor implicit azt kell állítsad, hogy azért volt baleset mert munkába indultál. Ez a bizonyítást szívesne fogom olvasni... Természetsen önmagában egyik sem véletlen. A közlekedők valamelyike áthágott egy szabályt, ter meg nem véáletlenül mentél munkába... Azt hogy ezek a cselekesetek egyidejűleg történtek nem álltak egymnással ok okozati kapcsolatban tehát egyidejű bekövetkezésük véletlen....
Nem szeretnék " áldozat " lenni...., bár nem volt szándékom eltérni a topik tartalmának lényeges gondolatmenetétől, dehát a szó, szót követet és beindultak az agytekervényeim.... nekem is...
Lehet másik topikot nyitni, de ez a rövidreszabott téma megérne annyit?
Akkor mégiscsak /az értelmező szótár szerint is/ az embernél nyer teret és értelmet a véletlen....?
Pl. megyek reggel a munkahelyemre busszal a szokott időben indulva és érkezésem kalkulált, vagyis legalább 25 perccel kezdés előtit jelent...
De közben a hídon két autó összeütközik, ennek következtében leáll a forgalom is, se előrre, se hátra, dugó van és nagy késés...
Melyik mozzanatára lehetne kimutatni, hogy véletlen esemény?
Nos az adott helyen és időben eleredő eső lehethogy nem kiszámítható, de az eső szempontja szerint ez nem véletlenen alapuló jelenség, mert feltételhez kötött! Akkor esik és ott ahol meg vannak ennek a feltételei, avagy nem?
Ami meg kiszámítható....., ott mégiscsak emberi tényezőket kell sejteni!
Az ember becsukja maga mögött az ajtót...., és véletlen belül maradt a lakáskulcsa....., avagy nem volt eléggé előrrelátó, figyelmes és éber?
"Értelmező Szótár meghatározása szerint a VÉLETLEN = (1) előre nem látható , ki nem számítható, nem várt.... (2) Olyan ami /aki ismeretlen, ki nem számított események egybeesése folytán lett az ami."
Ha szerinted az adott helyen, adott időben eleredő eső előrelátható, kiszámítható, akkor nincs miről vitatkoznunk. :)
"Szerintem a leírt információfoszlányokból kitünik, hogy mégse véletlen az ami annak látszik....."
Tök véletlen. Ugye ugyanarról az eseményről, az esőről beszélünk ?
"Te vittél esernyőt, mi okból? Ha akarattal, felkészülve, mondjuk az időjáráselőrrejelzés miatt, akkor ugye tudatos volt...,"
Igen, tudatos volt, mert én elfogadom a meteorológus előrejelzését. Nem ez a központi kérdés, ugyebár. Azért ilyen példát mondtam, hogy megmutassam a különböző emberi számításokat ugyanarra a témára.
"A megfelelő körülmények, feltételek kellenek ahhoz, hogy pl. létrejőjjön az eső...., véletlen alakulhatott ki szerinted a viharos idő?"
Hehe, mindenhez megfelelő körülmények kellenek. Ez az állítás minden eseményre igaz. -> ... és ? A viharos idő MIELŐTT kirándulni indulunk, számunkra igen, véletlenül alakul ki. Ha nem lenne véletlen, pontos lenne az időjárás-előrejelzés. ... és ugye nem pontos ...
"A meteorológiának mi a feladata? Az előrejelzés és mijen jelekből következtetnek, csak nem a véletlenekből?"
Nem, az eddigi ADATOKBÓL következtetnek, pl. látnak egy ciklont, az eddigi mozgását, és megsaccolják, hogyan viselkedik a továbbiakban.
"Igen a plussz információ hiánya nyomja rá a véletlenség jelzőt a nem várt eseményekre...."
Plusz ? Nem a plussz információ hiánya, hanem az információk teljességének a hiánya okozza a véletlent.
"Pista bácsi lapockája nem tévedett....., mert fronthatásérzékeny szervezete...., de amikor bekövetkezik az esemény, mondhatta, hogy előrre tudta azt....., mint egy katarzis ment végbe..."
Így pontos, mondhatta, hogy előre tudta. ... természetesen nem tudta előre, csak a tapasztalata beszélt belőle, ami akár be is csaphatta volna. Máskor is szokott fájni a lapockája, ill. megtörténik, hogy ha esik, mégsem fáj előtte.
"Nem győztél meg.... :))"
Miről is ??? :) Egy példát kértél véletlen eseményre, megadtam. Az kirándulást elmosó eső, azaz hogy a víz az égből pontosan abban az időszakban esik, amikor esik, véletlen esemény.
Szerintem a leírt információfoszlányokból kitünik, hogy mégse véletlen az ami annak látszik.....
Te vittél esernyőt, mi okból? Ha akarattal, felkészülve, mondjuk az időjáráselőrrejelzés miatt, akkor ugye tudatos volt..., de a többiek éppen tudatossan nem vittek magukkal védőfelszerelést, esőkabátot, ernyőt, netán melegebb holmit... , mert nem számítottak a viharra.....
A megfelelő körülmények, feltételek kellenek ahhoz, hogy pl. létrejőjjön az eső...., véletlen alakulhatott ki szerinted a viharos idő? A meteorológiának mi a feladata? Az előrejelzés és mijen jelekből következtetnek, csak nem a véletlenekből?
Igen a plussz információ hiánya nyomja rá a véletlenség jelzőt a nem várt eseményekre....
Pista bácsi lapockája nem tévedett....., mert fronthatásérzékeny szervezete...., de amikor bekövetkezik az esemény, mondhatta, hogy előrre tudta azt....., mint egy katarzis ment végbe...
Kirándulni megyek egy társasággal. Déltájban elered az eső, de egyedül én hoztam esőkabátot magammal, a többiek nem.
Hiába mondom, hogy tegnap hallottam az időjárás-jelentést, miszerint mára eső várható, egyesek nem hiszik el, hogy létezik ilyen "szolgáltatás", és úgy gondolják, hogy ugratom őket, mások azt mondják, hogy általában nem lehet hinni az időjárás-jelentésnek, egyesek az elmúlt napok időjárásából és a reggeli felhőzetből arra következtettek, hogy nem fog esni ... stb. Más okokkal magyarázzák, hogy miért nem hoztak esőkabátot, miért nem készültek fel az eső bekövetkezésére.
Azt kell mondjam, a déli eső mindannyiunk szemszögéből véletlen esemény. Csak éppen mindenki szemszögéből másképp, másképp mérlegeljük, és más súlyt helyezünk a déli eső véletlen voltára, más kockázatokat becsültünk meg a bekövetkezésre. Én bízom az időjárás-jelentésben, és úgy gondolom tapasztalataim alapján, hogy 10-ből kb. 1-szer téved, míg mások szerint 10-ből 9-szer.
Pista bácsi a falu széliről ezzel szemben azt mondja, BIZTOS volt benne, hogy esni fog, mert hasgatott a bal lapockája, az mindig megérzi.
A lényeg : eltérő információkból (azaz eltérő rendszerben) építkezve ugyanaz az esemény tűnhet full véletlen, vagy nagyon is biztos eseménynek. A véletlenség megítélése relatív, szubjektív.
Egyes események (rendszerek), mint pl. a lottó, mindenki (minden ember) számára véletlen események, mivel senki sincs előnyben, senki sem tud plusz információkról.
Kérlek mondj, avagy írj le nekem egy-két példát a véletlen-ről Mitől az, ha a körülményeket vizsgálod, akkor mely mozzanatában kapod az esemény pillanatát éppen véletlennek, ha egy pár tényt írnál...., bizonyára jobban megérteném...
"Talán tévedsz barátom abban, hogy az emberiségen kívül értelme lenne egy olyan szónak, hogy véletlen...."
Ne haragudj, számomra kicsit nagyvonalúan fogalmazol. Minden fogalmunknak csak számunkra van értelme, de ami mögötte van : a korlátos rendszer, amiben egyáltalán értelmezhetővé válik a véletlen, és maga az esemény az emberi elmétől függetlenül létezik.
"Amit megfogalmaz az ember/iség és jelzőkkel ellátott szavakkal illet, mégha oly beazonosíthatatlanul sem pontosan némely fogalmat közreadva is, amik természetesen bővülhetnek, no meg csiszolódhatnak az idők folyamán és a kultúra részeként fejlődő tudás gyanánt...., azok mind őreája / az emberre / nézve igazak és rajtunk keresztül nyer értelmet a kivetített univerzumban lévő végbemenő összes dolgok megértése végett..., persze a magyarázatok sokféleségének tükrében...."
Ez nem igaz. A "véletlen", mint fogalom minden gondolkodó lény számára értelmezhető és érthető, és meglátásom szerint nem tudjuk, vannak-e ilyen lények rajtunk kívül, vagy nincsenek. Tehát : fogalmaink más gondolkodó lények (nem emberek) számára is értelemmel bírhatnak.
"Nos a billentyű leütésének kiszámíthatóságát nem a véletlen adja, hanem te magad döntöd el, akár reflexszerüen, megszokottan, netán mert szeretnél számodra is értelmes szavakat látni a képernyőn....., de kényszerhelyzetben is magadra vagy utalva... :)"
Nos, azt, hogy adott billennyűt leütöm-e a köv. pillanatban, befolyásolhatja egy repülőgép, ami az épületre zuhan, egy szívroham ... de akár az is, ha megcsúszik az ujjam ... stb. Hogy ezek ritka események ? Igen. ... de mivel megtörténhetnek, sajnos azt kell mondanom a billentyű leütését nem vehetjük biztosra.
"A lottószámok húzása sem véletlen...., pl. a kiemelt golyóknak meg mégúgyse..."
Véletlen lehet, mindössze attól függ milyen rendszerben vizsgáljuk az eseményt. A legfontosabbnak azt tartom, hogy megértsd : olyan rendszert nem definiálhatsz, amiben NEM véletlen a lottóhúzás, mivel nem rendelkezel az összes információval, ami ezt befolyásolhatja. Ezért írtam, hogy csak a jóistenke tudja biztosan megmondani a számokat előre. Ő mindenben illetékes. :)
"Az emberi gondolkodás egy lottóhúzásnál éppen nem mérvadó, mert amidőn hozzányúl a számot hordozó valamihez és kiveszi azt a tartóegységből, mégis tudatos választással tette, bár vacillálhatot előtte, sőt válogathatta, hogy ezt e, avagy amazt?, de inkább emezt fogta meg, nem?"
Mi az hogy mérvadó, milyen szempontból, és főleg a véletlen esemény előtt vagy után nem mérvadó ??? Ugye egy véletlen esemény bekövetkezését a húzó tudatos választása IS befolyásolja, hogy emezt a sima golyóbist válassza, vagy a mellete lévő, tökugyanolyan másikat. Része az eseménynek, nem mindegy ezt a golyót húzza, vagy azt. Jaaa, ha a véletlen esemény kimenetelét akarjuk emberi ésszel megjósolni (mivel tudni csak a jóistenke tudhatja ... ), akkor nem mérvadó. De ez már pontosítás, szűkítés.
"Te elutazol egy távoli városba...., majd a piacán összefutsz egy jó ismerősöddel...., mily véletlen esemény gondolná az ember...., pedig távolról sem az!"
Attól függ, milyen rendszerben szemléled a dolgokat ... minden attól függ. Az emberek által általában használt rendszerek szerint véletlen.
"Ha az élőlények semmit sem tudhatnak biztosan...., akkor Istened sem igazán...., sajnálom is!"
??? Isten mindent tud, ez benne van a munkaköri leírásában, a "Betöltéshez szükséges feltételek" rovatban. :)
Talán tévedsz barátom abban, hogy az emberiségen kívül értelme lenne egy olyan szónak, hogy véletlen....
Az ember gondolkodó lény, mondták a bőlcsek, tehát van az agyi tevékenységének egyféle tudata, képzelete, logikai funkciója, no meg sok sok kisebb-nagyobb tevékenységet befolyásoló szerkezeti egységei is....., jobb-bal félteke és tevékenységi körei, mint a megfontolás , muzikalitás, racionalítás képesége, az alőre látás, megérzés, kiszámíthatóság.., stb.
Amit megfogalmaz az ember/iség és jelzőkkel ellátott szavakkal illet, mégha oly beazonosíthatatlanul sem pontosan némely fogalmat közreadva is, amik természetesen bővülhetnek, no meg csiszolódhatnak az idők folyamán és a kultúra részeként fejlődő tudás gyanánt...., azok mind őreája / az emberre / nézve igazak és rajtunk keresztül nyer értelmet a kivetített univerzumban lévő végbemenő összes dolgok megértése végett..., persze a magyarázatok sokféleségének tükrében....
Nos a billentyű leütésének kiszámíthatóságát nem a véletlen adja, hanem te magad döntöd el, akár reflexszerüen, megszokottan, netán mert szeretnél számodra is értelmes szavakat látni a képernyőn....., de kényszerhelyzetben is magadra vagy utalva... :)
A lottószámok húzása sem véletlen...., pl. a kiemelt golyóknak meg mégúgyse...
Az emberi gondolkodás egy lottóhúzásnál éppen nem mérvadó, mert amidőn hozzányúl a számot hordozó valamihez és kiveszi azt a tartóegységből, mégis tudatos választással tette, bár vacillálhatot előtte, sőt válogathatta, hogy ezt e, avagy amazt?, de inkább emezt fogta meg, nem?
Te elutazol egy távoli városba...., majd a piacán összefutsz egy jó ismerősöddel...., mily véletlen esemény gondolná az ember...., pedig távolról sem az!
Ha az élőlények semmit sem tudhatnak biztosan...., akkor Istened sem igazán...., sajnálom is!
Azt, hogy Einstein mit gondolt Istenről, jobban mutatja a következő idézet: "Hiszek Spinoza Istenében, aki minden létező harmóniájában jelentkezik, és nem egy olyan Istenben, aki az emberi sorsokkal és cselekedetekkel törődik." ... Einstein elismerte, hogy a kvantumelmélet a legjobb tudományos modell, amely leírja a rendelkezésre álló fizikai adatokat. Nem fogadta el azonban, hogy az elmélet teljes lenne, és hogy a valószínűségi viselkedés és a véletlenszerűség a természet elidegeníthetetlen tulajdonsága. Úgy gondolta, hogy valamikor majd egy jobb, teljesebb elmélet fog megszületni, amelyben nem lesz szükség statisztikai értelmezésekre és véletlenszerűségre. ... "Minél inkább eltölt valakit minden jelenség rendezett szabályosságának tudata, annál szilárdabbá válik az a meggyőződése, hogy e rendezettség és szabályosság mellett nincs olyan hézag, ahol hely jutna más természetű okoknak. Nem létezhet sem olyan emberi, sem olyan isteni szabály, amely önmagában a természeti jelenségek független oka lehetne. Bizonyosra vehető, hogy a természeti jelenségekbe beavatkozó, személyes Isten doktrínáját valódi értelemben sohasem cáfolhatja meg a tudomány, mert ez a doktrína mindig menedékre találhat azokon a területeken, amelyeken a tudomány még nem tudta megvetni a lábát.
Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a vallás képviselői részéről ez a viselkedés nem csupán méltatlan, de végzetes is. Egy olyan tan, amely mindig a sötétségbe vonul, mert a tiszta világosságban nem képes fenntartani magát, szükségképpen el fogja veszíteni az emberi nemre gyakorolt hatását, s ennek kiszámíthatatlanul káros hatása lehet az emberi fejlődésre. Az erkölcsi jóért vívott harcukban a vallás tanítóinak venniük kell a bátorsagot ahhoz, hogy feladják a személyes Isten doktrínáját, és lemondjanak a félelemnek és a reménynek ama forrásáról, amely a múltban olyan óriási hatalmat helyezett a papok kezébe. Munkájuk során azokat az erőket kellene felhasználniuk, amelyek képesek arra, hogy a Jót, az Igazat és a Szépet magában az emberiségben fejlesszék ki és terjesszék el. Ez bizonnyal sokkal nehezebb, de összehasonlíthatatlanul értékesebb feladat..."
"Nos a véletlen-ség az emberiség megfogalmazásában nyert tért....., vagyis a szó-fogalom-magyarázati sjaátosságok ránk nézve nyernek értelmet és nem a rajtunk kivüli élő és élettelen világra!"
Értelmezési nehézségeim vannak a fenti mondatoddal kapcsolatban ... A véletlenség teret nyert ? A véletlen, mint minden fogalom, az ember "szülötte", de maga a véletlenség ténye független az embertől.
"Értelmező Szótár meghatározása szerint a VÉLETLEN = (1) előre nem látható , ki nem számítható, nem várt.... (2) Olyan ami /aki ismeretlen, ki nem számított események egybeesése folytán lett az ami."
Áhhh, ezek szerint minden esemény VÉLETLEN esemény ! :))) A véletlenség mértéke persze ordas módon eltér kül. eseményeknél. ... de az, hogy a köv. billenyűt le fogom ütni, már egyáltalán nem BIZTOS esemény.
A véletlen esemény csakis egy adott rendszerben és csakis egy adott pontatlanság tudatában értelmezhető, de ez a rendszer minden egyes esetben más és más lehet, ilyen értelemben az adott esemény nem biztosan egyformán véletlen még két ember számára sem (az egyiknek lehet plusz információja a másikhoz képest).
A lottószámok húzása számunkra véletlen esemény. Miért ? Mert bár abból az információgalaxisból ismerünk néhány "atomot", ami birtokában a lottószámok előre megmondhatók, ez semmi az egészhez képest. Nemcsak a "fizikai" dolgok elhelyezkedését kellene modelleznünk, hanem mindenki gondolkodását, aki a húzással kapcsolatba kerül, és még sok minden mást ... Ez "isteni" munka ... vagy talán nem ? Talán létezik egy lény, aki millió évenként EGYSZER rossz lottó-tippet ad, de egyébként emberi léptékkel bizton lehet rá számítani ? Mindenesetre Isten az, aki előre ismeri VALAMENNYI lottószámot, kizárólag Ő tud 100 %-os "tippet" adni ... :)
KanOne-féle lottó-sejtés értelmes előlényekre : Nem létezik olyan élőlény, aki bármilyen esemény bekövetkezését biztosra vehetné. ill. (így frappánsabb) :
