Kaphatok példát most én? Persze. Ilyen jellegű definíció volt pl. a méter, illetve a kg definíciója. Egy bizonyos tárgy hossza, ill. tömege.
Ilyen jellegű mennyiség a GMT is, bár ezt nem kimondottan fizikusok használják.
Az és, hogy te lehagyod a négyessebesség elejét, és a végéből találsz ki okos dolgokat. és ez így nem jó. Ezt mondod Te, ezen vitatkozunk.
másrészt, akármilyen rendszerből nézve is ugyanazt mutatja az óra.
Igen, ugyanazt mutatja, de ez a különböző sebességgel mozgó megfigyelők számára más-más időtartamot jelent. Vagyis az ő rendszerükben különböző időtartam telik el, míg a mozgó óra egyet üt.
Nem is kell. De én úgy tudom hogy a sajátidőt a vele együtt mozgó megfigyelő látja, amit egy hozzá képest elmozduló megfigyelő lát az nem az óra saját ideje.
Bocs, az a képlet helyesen:
ami a K' renszerben 1s, az a K renszerből nézve t=1/square(1-v^2/c^2) s alatt telik el. (a mozgó óra járását lassabbnak látjuk).
de ha nem akarsz újabb rendszert bevonni, akkor mondok egy másik sebességdefiníciót. Elmész az alfa-ra és vissza, lemérted az utazás távolságát utazás közben. Visszaérsz a fölre és látod, hogy eltel pár millió év. A távolságot (ami elég kicsi) osztod a pár milla évvel és elszomorods, hogy de lassú voltál. Miért nem így definiálod?
Mint már mondtam, a sebesség definíciód nem jó. De tudod mit, akkor én mérem a távolságot az Alfa Centaurira a földi rendszerben, ahogy te, viszont az időt meg mérem egy fele olyan lassú rendszerben, mint az űrhajóé, és abból számolok sebességet? Jó lesz ez?
Érdekelne, hogy miként oldod fel az ikerparadoxont.
Ha úgy lenne ahogy írtad, akkor nem kellene pl koordináta vagy sebesség transzformáció, mert definiálunk egy rendszerben egy sebességet, és használjuk bárhol máshol, mert a mennyiség rendszerfüggetlen Ez így is van. Használunk is a fizikában hasonló definíciókat.
A sajátidővel nyugodtan számolhatsz sebességet!! De az négyessebesség!! lesz, mivel 4 dimenziós téridőben vagy. Ennek utolsó 3 komponense pedig nem lesz más, mint a négyessebesség 3 komponense. nem több. Viszont a négyessebesség mindent hordoz a mozgásról!!!!! Ugyanis segítségével bármely rendszerben kiszámolható a mozgás ott látott 3 dimenziós sebessége. Ez is így van. Na és?
Ok, egy rendszert használsz fel, viszont elfelejtkezel egy koordinátáról és a négyessebességből lehagyod, így kapsz egy valamit, ami ugyan sebesség jellegű, de értelmetlen. Azt a sebességet senki sem fogja látni. Az utazó sem, mert ő igaz, hogy rövidebb időt mér, viszont a megtett távolság is rövidebb lesz! Olyan ugyanis, hogy a kocsiba berakott térkép az univerzélis rendszerről, na ilyen nincs.
Kötözködés, aha. A tied meg nem az.
Ennek a mennyiségnek a definíciója az adott vonatkoztatási rendszerben érvényes. Ha úgy lenne ahogy írtad, akkor nem kellene pl koordináta vagy sebesség transzformáció, mert definiálunk egy rendszerben egy sebességet, és használjuk bárhol máshol, mert a mennyiség rendszerfüggetlen. Ezt írtad.
A sajátidővel nyugodtan számolhatsz sebességet!! De az négyessebesség!! lesz, mivel 4 dimenziós téridőben vagy. Ennek utolsó 3 komponense pedig nem lesz más, mint a négyessebesség 3 komponense. nem több. Viszont a négyessebesség mindent hordoz a mozgásról!!!!! Ugyanis segítségével bármely rendszerben kiszámolható a mozgás ott látott 3 dimenziós sebessége.
Nem azt mondtam, hogy egyetlen vonatkoztatási rendszer van ez agész világon, hanem azt, hogy egyetlen vonatkoztatási rendszert használok fel csak a sebességdefiníciómhoz. Az így definiált sebesség erre az egy vonatkoztatási rendszerre érvényes. Ezt kérdezted ugyanis.
Ez szimpla kötözködés.
De mindegy, akkor nézzük másképp a dolgot.
Fogadjuk el a Te definíciódat, és nevezzük sajátidőnek azt a mennyiséget, amit az órához képest nyugalomban lévő megfigyelő leolvas az óráról (hogy ne legyen perspektívikus torzulás).
De az így definált fizikai mennyiségben már szerepel egy vonatkozási rendszer, enek a definíciója már nem függ semmilyen vonatkoztatási rendszertől, az így definiált mennyiség tehát rendszerfüggetlen (minden rendszerben szigorúan ugynannyi!!!)
hát... az én definícióm egy spec rel jegyzetből származik, és egyezik sok más spec rel könyv definíciójával.
Azt meg, hogy a tied jobb-e, neked kell bizonyítani. A fizikában ugyanis nehéz egy új elméletet, vagy akár új formalizmust elfogadtatni, mivel neked kell bebizonyítanod, hogy tudja mindazt, amit a régi elmélet vagy formalizmus. ha ezt nem teszed meg, akkor a definíciód puszta filozofálgatás, vagyis 0.
és honnan tudod, hogy nem függ attól, hogy honnan nézzük? A spec rel épp azt mondja, hogy a mennyiségek maguk függhetnek a nézőponttól, a törvények viszont nem.
És igenis függ a téglára írt szám a nézőponttól, változik ugyanis az alakja, és csak a te agyad ismeri fel benne a számot! Ha az a szám egy egzakt definiált valami lenne alakkal és mindennel, akkor oldalról nézve már nem is az a szám lenne, mert változik a perspektíva. Pont ez az emberközpontú gondolkozást nehéz leküzdeni. Azért ismered fel a számot, mert az emberi agy nem egy szigorúan definiált alakot vár. A fizika szigorúan definiált dolgokkal dolgozik.
A számot úgy lehet felismerni a fizikai gondolkozás alapján, hogy a kapott jelet (a torzult alakot) behelyezed a megfelelő vonatkoztatási rendszerbe.
megállapodás, definíció. ha nem követed a definíciót, kilépsz az elmélet kereti közül. megteheted, de mi most a spec relről vitáztunk, tehát be kell tartanod a spec rel alapdefinícióit.
A jelenségeket mindig valamilyen testhez, testek rendszeréhez rögzített mérőműszerek segítségével vizsgáljuk. Ezek együttese alkotja a vonatkoztatási rendszert.
mi az hogy miért? mert így definiálták. a jelenségeket valamely vonatkoztatási rendszerben írjuk le. Ezzel a definícióval lehet nem egyetérteni, meg lehet változtatni, de akkor be kell mutatnos, hogy az új elmélet is tudja ugyanazt, mint az előző.
Utána az győz, amelyik pontosabb, vagy ha nincs ebben különbség, amelyik egyszerűbb.
de, a hőmérő hőmérsékletéhez is kell vonatkoztatási rendszer Sajáthőmérsékletről beszéltem. Ahhoz nem kell. Ha úgy gondolod, hogy kell, mondd meg miért, de ne azt, hogy ezt olvastad valahol.
de, a hőmérő hőmérsékletéhez is kell vonatkoztatási rendszer. Ez van. Az összes általam tanult fizika így mondja, és amíg nem mutatsz egy teljesen kidolgozott elméletet e nélkül, addig nincs okom ezen változtatni.
az én "különbejáratú" definícióm a reletivitáselméletbeli definíció...
Sajnálom, az én tanulmányaim alapján ahhoz, hogy valamiről beszéljünk, vnatkoztatási rendszer kell. Az összes általam valaha olvasott egyetemi spec rel jegyzet és könyv így gondolja. Te azt mondod nem kell az óra saját rendszeréről beszélni. De akkor mitől lesz más akkor az általa mutatott idő?
Még mindig nem kaptam választ arra, hogy az általad és a cikk által említett sebesség milyen rendszerben van értelmezve Hát nem egyértelmű? Egy vonatkoztatási rendszer van. A sajátidőhöz nem kell! Hogy értessem meg veled? A hőmérő sajáthőmérsékletéhez is kell vonatkoztatási rendszer? Nem! A hőmérő sajáthőmérséklete is az, amit mutat. Mit nem lehet ezen megérteni?
