Szerintem sem rosszak az elgondolásaid, de én is szeretném felhívni a figyelmet néhány alapelvre: A tűzerős rajok nagyon szimpatikusak, de ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy egyes fegyverek (Pld: RPG, Gpu) harcban szükséges és ésszerű (!) lőszerjavadalmazása bizony nem "egyemberes feladat". Ez nem csak a keleti fegyverzetnél van így. Sőt a PKM gpu tűzgyorsasága alatta van a legtöbb nyugati gpu-énak, azaz kevesebb "lőszert" zabál egy azonos képességű irányzó esetén. Ennek ellenére is egy gpu-irányzó két rakasz lőszernél (PKM-nél ez 200 db) többet nem igen tud magával vinni harchelyzetben anélkül, hogy az nem menne a szabad mozgás és akár a célzár rovására is. Tehát nem állt, ha egy ún. segédirányzó (ő is kiképzett a gpu-ra) Az RPG (szép orosz rövidítés)-nél is illik legalább 4 rakétagránátnak ott lennie az irányzónál. A modernebb kézi páncéltörő rakétavetőknél már nem a gránátot kell cipelni, hanem az egyszerhasználatos vetőcsövet (abban van a rakéta), ami ugyebár plussz súly és plussz méret. Ott sem árt egy "segítő", akit viszont megint nem lehet túl terhelni, mert akkor a saját fegyverét nem tudja kezelni. Ezek alapján egy 8-fős gyalogos részleg esetén nem érdemes túl sok gpu-t és pct-fegyvert betervezni, mert akkor úgymond "leterheltjük" a rajt, ami piszok tűzerős lesz, de nem fog tudni gyalog manőverezni. Természetesen a harcjármű is visz magával tartalék múniciót, de mi történik, ha a hjmű találatot kap? Nos az én meglátásom szerint, a MH jelenlegi felállása rajszinten megfelel a jelenleg nálunk alkalmazott fegyvereknek. Nem tudom pontosan, hogy a századoknál már bevezették-e a nehézfegyverzetű (támogató-) alegységeket, amelyekbe romboló puskák és állványos páncéltörő fegyvereket terveztek beosztani.)
Sajnos még nem történt meg a Számvéber által is említett és már általam a másik topicon feszegetett 4-es szervezés, aminek fő okát a tapasztalatok, a vezetési elvek és a megfelelő híradó eszközök hiányában látom. Noha kipróbálták, a négyes szakasz- és századszervezést és kísérletileg használták is egyes alakulatoknál egy rövid ideig, mégis maradtunk a 3-as mellett. Talán később, ha egy kissé jobban elterjed a feladatrorientált vezetési elv, akkor felismerik, hogy annak hatékony megvalósulása a harcászati szinten is megköveteli az állandó tartalékképzést, ami a mozgó harcászatban elengedhetetlen a súlypontképzéshez. Az elöljárója bizalma mellett a tartalék adja meg a parancsnoknak azt a döntési és cselekvési szabadságot, amivel a helyzet adta lehetőséggel élni tud és kihasználva a terep adta lehetőségeket, időben megelőzve az ellenséget, mozgékony és tűzerős erőivel csapást tud mérni arra. A gyorsaság és koordináltság megköveteli a megfelelő felderítési és híradó eszközöket is, amelyek biztosítják az un. információs fölényt az ellenséggel szemben. (A célok gyorsabb felderítése, gyorsabb jelentések és feladatszabások a koordináláshoz, stb, stb.) Ez csak egy gyenge kis példa arra az alapelvre, amit az erő - a tér - az idő és az információ összhangjának neveznek.
A Számvéber által kifejtett "harccsoport" -elvet én is életrevalóbbnak tartom, mint a túl sok fegyvernemi részből felépülő állandó kötelékeket. Az ilyen vegyes jellegű alegységeknek is megvan egy ésszerűségi határa. Ez pedig jelenleg a zászlóalj szint, amely mind keleten, mind nyugaton általános elv. Például a gépesített zászlóaljaknak már van saját meredek tábori és páncéltörő tüzérségük (ez utóbbi esetenként a harcjárművek tűzerejének függvényében!) légvédelmi és híradó alegységük, valamint logisztikai szervük is. Ha a feladat megköveteli, akkor további alegységekkel kerülhet megerősítésre.
Itt azt is megemlíteném, hogy a több fegyvernem állandó jelenléte túl alacsony szinten a logisztikai "túlterhelés" (szakjavítások, szakanyagok tömkelege) mellett a kiképzést is megnehezíti, amelyek sok esetben speciális kiképzési eszközöket és kiképzési bázisokat is megkövetel. Ezért is célszerű a feladatok függvényében a megfelelő összetételű ideiglenes haccsoportok alkalmazása.
De még a zászlóaljak esetében is az egyes fegyvernemi és szakalegységek kiképzése még mindig sok esetben olyan specifikus, hogy arra magasabb szinten (dd), összevonva kerül sor (pld: tüzérség, páncéltörők, híradók, légvédelmisek, logisztikusok). Erre mondhatnád azt, hogy kiképzési összevonásra alacsonyabb szinten is nyílna lehetőség, ami részben igaz is lenne, de akkor még nem számoltunk azzal, hogy ez annyira megnehezítené a kiképzés összhangolását és annyira központosított irányítást igényelne, ami azt jelentené, hogy a dandár-törzsnek kéne minden egyes század napi kiképzését terveznie. Ez a túlzott központosítottsága miatt sem egészséges és feleslegesen bonyolult dolog lenne.
Köszönöm az észrevételeidet.
Az a gond,hogy nem lehet fokozatosan áttérni más fegyverzetre,pedig a Nato együtt müködés szempontjából fontos lenne át venni a szabványokat(bár az orosz fegyverek csak elektronikailag vannak lemaradva).Szerinted lehetne-e orosz technikával ellátot nyugati mintájú szervezetet csinálni?
Nem tudnád leírni,te pontosan hogy képzeled a szervezeti felépítést?
Sok érdekes dolgot említettél hozzászólásodban, de néhány nagyon fontos harcászati alapelvet figyelembe kell vennünk. A mai harctéren (pláne beépített területen) a raj már nehezen vezethető a rajparancsnok által. Ezért sok haderőben bevezették a 4-5 főből álló rajon belüli "alegységeket", ezeket legtöbbször tűzcsoportnak nevezik. Az egyik tűzcsoport mozog, a másik tűztámogatást ad neki, aztán cserélnek. (Nagyon leegyszerüsítve!)Ezt véleményem szerint egy korszerű fegyveres erő szervezetében már figyelembe kellene venni. A másik dolog a szervezeti tartalék, ami azt jelenti, hogy az alegységparancsnok kezében mindig legyen kb. egynegyednyi saját erő. Ez a ma nálunk alkalmazott hármas tagolódás alapján nagyon nehezen biztosítható. Ezért ajánlott lenne a négyes tagolódás (négy raj, négy szakasz, négy század; s ha dandár, akkor négy zászlóalj stb.). A negyedik elem minden szinten nehézfegyver-kötelék. Egyet értek veled a csapatlégvédelem fontosságában, de azért szerintem ezt nem a raj szintjén kell "alapozni", inkább szakaszszinten (főleg logisztikai okok miatt). Én a zászlóaljak megerősítésének (harccsoportá bővítésének) híve vagyok, mert ezek elég rugalmasak lehetnek, viszonylag nagy tűzerőt vethetnek be, valamint időben és térben tágabb keretek között tevékenykedhetnek, mint korábban a VSZ-típusú dandárok. Én az egyik fő problémát abban látom, hogy nyugati elveket és tapasztalatokat húzunk rá keleti haditechnikára és szervezetre. Ez utóbbi ugyan jelentősen megváltozott az évek során, de a hadrendi vázlatok külsőségén kívül a parancsnokok fejében még megítélésem szerint nem tisztult le.
A MI-24 szerintem nem a legalkalmasabb egy valódi harci (támadó) helikopter feladataira. Köztudott, hogy ez amolyan repülő BMP volt a SZU arzenáljában, a végletekig erőltetve a deszant alkalmazását. Nekünk elsősorban "Repülő Harckocsi" kellene, amely kétfős személyzettel, nagy tűzerővel, légi mozgékonysággal és elégséges páncélvédelemmel rendelkezik. Nekem nagyon szimpatikus volt a dél-afrikaiaik Rooivalk (lehet hogy rosszul írtam, a búr nyelv nem az én világom)harci helikoptere. Tudom, ez egyben logisztikai rémálom is lenne...
A MI-24-eket sem kellene kiselejtezni: Szerintem érdemes lenne egy "légi lovasezred" kísérleti felállítása, amely a függőleges megkerülés eszközeként, alacsonyan támadva, harci helikopterek tűztámogatásával és nagyobb magasságban vadászrepülőgépek fedezetében a szárazföldi csapataok által lekötött ellenség hátába kerülhetne. Hasonlót az amerikaiak is csináltak Vietnamban, de ott főleg a szállítóhelikopterek jelentette manőverezési előnyöket használták. A tűzerő még másodlagos volt. Én egyfajta "Repülő Páncélozott Harccsoportot" (RPH) képzelek el 20-30 "páncélozott szállító" harci helikopter (PSZHH, MI-24)és 20-30 "repülő harckocsi" harci támadó helikopter (RHHH) alkalmazásával. Persze szigorúan a légierővel és a szárazföldi csapatokkal összhangban kerülnének bevetésre. A csapatlégvédelmet le kell fogni, s a légifölény, inkább légi uralom pedig elengedhetetlenül szükséges. Ez utóbbi viszony a hagyományos szárazföldi harc sikeréhez is kell. A RPH előkészítés után (radarok kiiktatása, tábori repülőterek rombolása, elterelő koncentrált légicsapások más körzetben stb.) alacsonyan, viszonylag nagy sebességgel behatol a hadműveleti mélységbe és a PSZHH-ből kiszálló tűzerős könnyűgyalogság birtokba veszi az objektumokat, tereptárgyakat stb. Ha az ellenség összevonja erőit és ellenlökést indít, a könnyűgyalogságot (gránátosokat) a harci helikopterek nagy tűzereje és a fedező vadász-/vadászbombázó repülőgépek is támogathatnák. A RPH igen hasznosak lehet például az Alföldön (vagy szélesebb nyílt terüleleteken), ahol a települések közötti "réseket" nehéz lezárni. A nemzetközi szerződések előírásai szerint akár két ilyen "légi lovasezredünk" is lehetne (ahogy írtátok, 108 támadó helikopter a limit). Ez szám a fegyvertelen vagy csak géppuskával felszerelt szállítóhelikoptereket is nem érinti...
Szvsz. A(z önkéntes)nemzet?rségnél (Svájchoz hasonlóan) otthon kellene tartani a felszerelést,esetleg a község közös tárolóhelyén(pl.rend?r?rsön belül).
A regurális seregnél is a laktanyákat minimális méret?re(üt?kepesség meg?rzéséig) kellene csökkenteni,és csak a harcokhoz összevonni ?ket,hogy ne lehessen egy csapással(légi /harcászati rakéta támadás) komoly veszteséget okozni.
Szerintem is elég sok mindent lehetne itthon gyártani(l?szert,eseteg rakétákat is fontos lenne,mert abból folyamatos utánpótlás kell,márha gyakorlatoztatni is akarjuk a hadsereget).Az orosz állam adósság fejébe szerezhetnénk pár licenszet(pl.BMP-3 vagy Btr-80,esetleg Mi-24-aminek szerintem nagyon jó a koncepciója).
Én valahogy úgy képzelném el a regurális hader?t(a gyalogsággal kezdem):
Egy raj kerül egy Btr-be:2 Btr kezel?+8 katona(1 PKM,1-2 gránátvet?s[mondjuk Gp-30-assal],min.4 db rpg ill. 2db vállról indítható légvédelmi rakéta);
Egy szakaszba 2 ilyen személyzet? Btr,egy nehéz fegyveres raj(2db aknavet?[60-80mm es amilyen van],ill. 1 v. 2 HSN löveg) Btr/Bmp-ben,ill. egy önjáró legvédelmi ágyú/rakéta kilöv?(legjobb,ha mind kett? van rajta pl.2S6M[Tunguska]);
Egy századba 4 szakasz,1 parancsnoki,1 egészségügyi,1 felderít? ,pár(1-4) légvédelmi járm?,hiradó és m?szaki egység(nem tudom pontosan milyen kell-kb. 2 csapatszállító-lángszóró,robbanóanyagok,tartalék alkatrész...),esetleg néhány önjáró löveg/aknavet?;
Egy zászlóaljba 4 század,felderító szakasz,újabb parancsnoki,m?szaki,hiradós,egeszségügyi ill. légvédelmi egységek(már nagyobb hatótávú eszközök is);
Egy ezred 4 zászlóalj+egységek,ill. Egy dandár 4 ezred+egységek.
Csak halvány elképzelésem van,hogy pontosan milyen kiegészít? egységek kellenek,majd még megpróbálok utánna nézni.
Ezen kívül kellenek,még a harckocsizó,tüzér,speciális(búvár,mélységi felderít?,katonai rendészvadász,logisztikai...) egységek,aminek majd még utánna nézek.Kiváncsian várom a véleményeket.
Úgy látom, hogy a bizalomerősítés gondolatával Nálad nem megyek sokra. A bizalomerősítés nem jelenti azt, hogy teljesen kiszolgáltatjuk magunkat. A visegrádi együttműködés sem kell, hogy az jelentse, hogy csak erre alapozunk mindent. (Sőt nem is szabad egyetlen forrásra alapozni, mert ezzel vannak már kellemetlen tapasztalataink, hogy milyen kiszolgáltatottá válhat emiatt a hadseregünk.)
A bizalomerősítés abban viszont mindenképpen segít, hogy ne hecceljük magunkat hülyére mindenféle légből kapott rémhírek miatt és meglegyenek azok a hivatalos csatornáink, amelyek révén az esetleges vitás kérdések tisztázásra kerülhetnek és tisztában láthassuk, hogy kitől mit is várhatunk a jövőben.
Emellett az sem mellékes, hogy ha van egy sikeres, kölcsönösen előnyös hadiipari vagy akármilyen más vállalkozásunk, akkor az is egy ok arra, hogy ne bántsuk a partnerünket, mert azzal eleshetünk a közös vállalkozás által nyújtott előnyöktől.
A meglátásom az, hogy például a NATO békepartnerségi programja sikeres volt (még ma is az!) és sokat tett annak érdekében, hogy a volt ellenség (VSZ) tagjai "megszelidüljenek" vele szemben, sőt egyesek ma már a másik táborban legyenek.
A kölcsönös (!) bizalom nem csak a tartós házasság egyik titka, de a nemzetközi porondon kapcsolatok sem nélkülözhetik.
Nem arra kell szamitani, hogy ha holnap hajnalban megtamadnak bennunket mondjuk a szlovenek (azert szlovenek, mert ok a legvaloszinutlenebbek :)), es delre mar Budapest hataraban jarnak, akkor estere a NATO eroi mar Gyorben vannak es holnap delben mar disszemle van Ljubljanaban (jol irtam?).
Nem. A NATO nagyon nehezen mozdul, de ha felebred a dinoszaurusz... nezzetek meg a szerbeket. 10 evig mehetett a balhe, aztan hopp: infrastruktura hulyere bombazva, gazdasag romokban... csoda, hogy meg elnek. Es mek ok nem is kozvetlenul egy NATO tagorszaggal kekeckettek...
Az, hogy kedvenc vedelmi szervezetunk nem segitene egy kulso tamadas soran, az elkepzelhetetlen, ugyanis a mexuneset eredmenyezne (hiteltelenne valas, arc elvesztese, tagallamok bizalmatlanna valnak), hogy mikor segit, az mar mas teszta. Valoszinuleg keson. Mondjuk a legieroben bizom. ha mast nem, egy repulesi tilalmi zonat mindenkeppen ki lehet bulizni tovid ido alatt, es az mar felsiker. Plane, hogy amennyiben csak mi vagyunk az erdekelt felek kozul NATO tagok, esetleg sajatosan ertelmeznek a repulesi tilalmat :))))
na, majd eszembe jut valami ertelmes is, nem csak hulyesegek, es majd akkor hozzabofogok erdemben is :)
(1) lehet, hogy a Visegradi kezdemenyezes bovitese, illetve a katonai beszerzesek osszehangolasa csapdava valhat, ha egy Vis.-i orszaggal kerulunk konfliktusba (csakugy, mint ahogy a NATO sem erne sokat ha NATO orszaggal kerulnenk konfliktusba)?
(2) szeretnem kerni hogy a hazafisagot es a katonasag onkentes vallalasat ne azonositsatok. Ez szamomra csusztatas es borzasztoan zavar. Ellenpeldakent azt tudnam felhozni, ha valaki egy nemzetort vagy katonat "gyilkos"-nak titulalna (van ilyen velemeny is) - ez is eros csusztatas. Nem vitainditokent mondtam ezt, es nem is akarok ezen keshegyig menni, inkabb csak megfontolandokent.
Szerintem a légi fölény önmagában talán még elegendő egy erős tüzérség semlegesítéséhez, (persze azért jobb, mint a semmi!) de a légi uralom (magasabb kategória - az az "igazi") már reményt adhat, az ellenséges szf-i csapatok minden fegyvernemének kikapcsolására. A sorozatvetők valóban csúnya munkát tudnak végezni. Főként a nagyobb űrméretű sorozatvetők elképesztő képességekkel rendelkeznek. Az öbölháború MLRS-k bomblett-rakétái után nem sok dolga akadt más fegyvernemeknek. Az oroszok is gyártanak hasonló kaliberű sorozatvetőket, de arról mostanában elég keveset hallani, hogy milyen típusú fejekkel szerelik ezeket a rakétákat.
A vontatott tüzérség valóban eltűnőben van a harcmezőkről. Nem elég mozgékonyak. Helyi jellegű háborúkban még előfordulnak, de hát szegény ember vízzel főz! A hajdanán tervezett honvédelmi dandároknak is az aktív sereg levetett fegyvereit szánták.
A visegrádi-kezdeményezés szerintem is sok mindenre használható lenne. Én annak a híve vagyok, hogy bővíteni kéne a tagságot. Ha mindig bizalmatlankodunk egymással, akkor soha sem kerülünk közelebb egymáshoz! (MoDS)
A Mistral (Valójában Atlas!)-okkal kapcsolatban valóban nem valami jók az első tapasztalatok. Az viszont talán meglepő, hogy a németek az IGLA-t nagyra értékelik (örököltek belőle "néhányat" az NDK-s NVA-tól. A Stingerektől sem kell hasra esni! Egy német csapatlégvédelmis tiszt kitérő választ adott nekem, amikor rákérdeztem, hogy mik az összehasonlító tapasztalataik az IGLA-val és a Stingerrel kapcsolatban. Azt viszont egyértelműen kijelentette, hogy a SZTRELA a három közül a leggyengébb. Ezt talán nélküle is tudtuk volna! A jó öreg (?) Shilkák utód nélkül haltak ki a MH-ből, csakúgy mint a SZTRELA 10-esek. A megmaradt SZ-1-eseken is már túlhaladt az idő. A Tunguzkáról sok jót és szépet lehet hallani. A Gepárd is már a második generációját éli. A Rolandok ugyebár rakétások. A Tunguzka ötvözi a csöves és rakétás megoldást. T-55-ös alvázhoz hasonlón már volt egy csapatlégvédelmi eszközünk a "Büszke" (2x 76mm-es gá.), de azok is már rég kihaltak. Az alvázok felhasználási ötlete viszont nem rossz! Szerintem szellemi kapacitás volna is rá, de megint itt a pénz kérdése!
A Hind még mind a mai napig tekintélyt ébreszt a nyugatiakban. Méretei ellenére nem mondanám túl lomhának. Ráadásul jól terhelhető. Egy kis modernizáció (elektronika, fegyverzet, stb.) azért szerintem is ráférne. Az oroszok egyébként már léptek is ilyen témában.
Teljesen igaz, az ellenlökések és ellentámadások és esetleges ellencsapások szerves részét képezik a védelmi harcnak, illetve védelmi hadműveletnek.
Hello MoDS!
A mobilitás az én felfogásomban fokozott terepjáró-képességet, azaz gyors helyváltoztatási képességet jelent, katonáéknál természetesen terepen is. Ilyenekre a lánctalpasak mellett a terepjáró kerekes járművek is alkalmasak. Azok egyik előnye, hogy nagyobb távolságot lehet velük megtenni "egyszuszra" és kisebb meghibásodási rátával, mint a lánctalpasakkal. A mobilitást én nem csak a harcolókra, de a többiekre is értem. Az ugyanis kevés bármely köteléknél (főleg egy pc.ho-nál!), ha csak a lövészpáncélosok és a harckocsik mobilak. Lépést kell tartania velük minden más fegyvernemnek is (összfegyvernemi elv!), mert különben nem lesz tűztámogatás, nem lesz csapatlégvédelem, nem lesz hadihíd, nem lesz utánpótlás stb., stb. A BMP-nek szerintem nem a mobilitásával van gond (az csuda jó!), csupán nincs alkatrész hozzá, a védelme gyengécske, a fegyverzete úgyszintén, hogy az elektronikáról ne is beszéljünk!
Mit értesz az alatt, hogy profi? A hivatásos, vagy a szerződéses? A nyugati hadseregek zöme sem hivatásosokból, hanem szerződéses katonákból áll, ami annyit tesz, hogy az illető aláír 2, 4, 8, 12, vagy akárhány évre egy szerződést. Utána leszerel és általában tartalékos lesz. Ha leállunk a sorozott katonaságról, akkor nálunk is ilyenek lesznek a tartalékosok, csak valószínűleg kevesebben lesznek, mint az eddigi tartalékos létszám volt.
Egy valamire való hadseregben gondot fordítanak a tartalékosok továbbképzésére és ismereteik szintentartására. Meglepő talán, de ismerek olyan példát, ahol a tartalékosok nagyon szívesen mennének az éves továbbképzésekre és ún. védgyakorlatokra, de egyszerűen nincs már rá pénz még nálunk gazdaságilag sokkal fejlettebb országokban sem.
A Tiger valóban két személyes. A fegyverrendszerek kiszolgálása és hatékony alkalmazása minden automatizmus ellenére is egy olyan feladat, ami külön embert igényel. Ha jól megnézted, akkor még mindig nagyon kevés az együléses harci helikopter.
A Tiger közös német-francia fejlesztés. (Eurocopter) A németek még mindig a nagy ragadozó macskákról szeretik elnevezni a szf-i eszközeiket (a csapatrepülők náluk a szf-i haderőnemhez tartoznak!)
Egyébként szerintem is szép lenne!
Ha háború, akkor az más! Akkor is szegény pilóták!
A katapultálás szinkronizálása eredeti ötlet, de nem értek hozzá, hogy mennyire kivitelezhető. A rotorlapátok lerobbantása viszont beválni látszik. Elfelejtettem megkérdezni a helikopteres ismerősömet!
Egyébként az F-111-esnél emlékezetem szerint a komplett kabint katapultálják Az ugyan nem vadászgép, de képes a hangsebesség feletti repülésre.
Szerintem tényleg hagyjuk a fenyegetettségi témát! Kár feszegetni, hogy most ki a barát és ki a potenciális ellenség. A helyzet piszok gyorsan változhat akár 180 fokban is! A feszültséget én is érzem. Ugyanakkor meglátásom szerint nagyon sok függ a józan politikától, Felesleges izraeli jellegű megelőző csapásokról terveket szövögetni. A szituációnk szerencsére közel sem olyan kritikus, sőt teljesen más! Jelenleg egy olyan katonai szövetség tagja vagyunk, amely, még ha talán kissé nehézkesnek tűnően is, de garantálni látszik a biztonságunkat és bizonyára rossz néven venné, ha a saját szakállunkra szövögetnénk ilyen terveket. (Izraelnek nem tagja katonai szövetségnek és teljesen magára van utalva.) Én egyetlen megoldást látok a gondjainkra: együttműködés és bizalomerősítés mellett egy szükséges védelmi (!) potenciál fenntartása. Ezért tartom fontosnak a tartalékos témát és a saját hadiipar helyreállítását, ami a mozgósítás alapvető tényezője. Ha lemondunk ezekről a tényezőkről, akkor ezt a veszteséget nem lehet napokon - vagy akárcsak hónapokon belül pótolni! Amíg nincs konkrét fenyegetés, addig nem valaki ellen kell készülni, hanem a képességet kell megteremteni arra, hogy bárki ellen eredményesen tudjunk védekezni (!), amíg megérkezik "a könnyű lovasság". Ellentámadás, stb. csak azután, miután támadás ért minket!
A határokok kívüli magyarság védelme nem a MH feladata! Az alkotmány egyértelműen leírja, hogy mi a hadsereg rendeltetése és mik a feladatai. Ilyen feladatról még egyetlen más ország hadereje esetében sem hallottam. Minden külhonban élő nemzettársunk (rokonom) iránti aggodalmam, tiszteletem és szimpátiám ellenére is azt kell, hogy mondjam, hogy ezt a témát mi csak józan politikai eszközökkel oldhatjuk meg. A katonai erővel való fenyegetést nem tartom annak. Egy kritikus helyzet megelőzésére tett konkrét nemzetközi (!) katonai lépést csakis az ENSZ BT mandátumával tudok elképzelni. Minden önálló lépés visszafelé sülhet el! A nemzetközi jog is elítéli az "önbíráskodást".
Azt hiszem a Szervezzunk hadsereget "resztopicja" lehetne, es persze nem csak a zsoldos over sorozott koltsegviszonyairol lehetne ott szo azert.
Akinek van kedve gazdasagi kondolkodashoz.
Munkaterv 09.: -es pontja (vegre valaki aki kedveli a tagolast!!!)
Ezen kivul felvetnek meg ket temat:
(1) a "stabilitas" kerdeset is, vagyis hogy a hadsereget ne lehessen "rosszra" hasznalni, atgondolni, milyen fekek, szervezeti megoldasok segithetik ezt
(2) a "civil honvedelmet", nevesen azokat a modszereket amivel egy _civil_ keszulhet a civil honvedelemre [az egyszeruektol kezdve, hogy peldaul elolvassa az ujsagot, aminek kovetkezteben mondjuk gondolkodni kezd es nem dol be olyan konnyen a populizmusnak] - ez kicsit off, de szerintem nagyon szerves resze a honvedelemnek (a hadsereghez hasonloan), es hiba elsiklani felette.
Ave!
Üdv Hamburger! Nekem is jólesik kiírni magamból, hátha mégis lesz belőle valami. Felszerelésen a legegyszerűbb cuccokat értettem, bakkancs, alsónemű, főzőkészlet, túlélőcsomag,fegyverláb, célzóoptika, stb. Jobb ha viszem a saját felszerelésem, mintha pl. kapok egy olyan surranót, amibe nem tudok járni. Talán a mozgósítási időt is rövidíti. A málhamelény alatt csak a mellényt értettem. A golyóálló, ha kellően állja a golyót, nagyon nehéz, legalábbis amennyire én tudom, pesze a zsebekbe lehet kevlár lemezeket is pakolni.
Szia Sgt.!
Lehet, hogy tényleg optimista vagyok én alig több mint egy jó túra-felszerelésre gondoltam. A többit adja a sereg.
A 88-as csak példa volt, írhattam volna a Nebelwerfert is, talán az lett volna a helyesebb. Azt szerettem volna csak érzékelteni, hogy elavult felszerelés is lehet ilyen körülmények között hatékony. Rakéta ellen rakétát! Ja és ha kinnt sündörögnek a felderítőink, kis szerencsével egyszerre érkezik az állásba a tűzgép és a mi szeretet-csomagunk.
Nem akartam feszültséget szítani a határon kívüliek említésével de ez egy olyan dolog amivel sajnos számolni kell. Ha beszélni nem is szabad róluk.
A folyamatos ellentámadáshoz kellenek a mélységiek, a portyázó nemzetőr alakulatok, gyalog, biciklin, terepjárón. A tűzvezetés valószínüleg hatékonyabb mint egy közvetlen támadás. És biztonságosabb is.(o:
Annak az 55 Mi-24-nek a fele sem üzemképes, pedig sokoldalúbb mint az Apache. Kár értük.
Bajtársi üdvözlettel: bbtermi.
> Apropó, ez a MoD nem "Ministry of Defence" akar lenni? És mi az "S"? (Bocs, ha indiszkrét vagyok.)
Magyarázat magánelevélben.
> Ezt csak diplomáciával lehet kezelni, sajnos ez a státustörvény tényleg nem segít az ügynek
Voltaképpen ezért érzem fenyegetve magam. Állandó feszültségeket kelt a rendezetlen kisebbségi kérdés. Csak azért nem keménykedik senki, mert nincs ereje hozzá. :( Ez nem stabil állapot, szívás lesz a vége és a Nyugat nem is érti igazán a problémát.
Ez tényleg off, de végeredményben úgy gondolom, hogy a szomszédaink a potenciaális ellenségeink. A NATO védőpajzs hamarosan megszűnik. Ukrajna és Szerbia egy ideig nem lesz NATO tag, talán soha. A horvátok, szlovének hamarosan azok lesznek, de nehezen tudom elképzelni, hogy velük rúgnánk össze a port. Ellenben a két ország, ahol a legtöbb magyar ér Szlovákia és Románia hamarosan az lesz. Együtt erősek. Ha pl. északról ér támadás mivel lehet védekezni? Tankokkal aligha, mert nem sík terep. Maradnak a hegyivadászok, ejtőernyősök. Keletről védtelenebbek vagyunk, de reméljük, hogy egy ideig Románia (gazdaságilag) gyenge marad. Szép kilátások. Ha nem békét tartunk fent, nem saját területet védünk, hanem ellentámadunk, akkor vagy olyan gyalogságra van szükségünk, aki két plusz harcmodorra van kiképezva, hanem olyan harckocsizókra, pilótákra, akik fel vannak arra készítve, hogy többszörös túlerő ellen harcoljanak. A dolog lehetséges, de baromira drága.
> Helikopterből kb. 110 lehetne, most van vagy 55.
Összes helikopter, szállítójárművek és harci? Nem harci helikortert talán még gyártani is lehetne. A felesleg menne a rovarirtókhoz. :(
Apropó, ez a MoD nem "Ministry of Defence" akar lenni? És mi az "S"? (Bocs, ha indiszkrét vagyok.)
Igen, a szlovákokat nem akartam mondani, de én sem nagyon bíznék bennük. Nélkülük viszont nincs kijárásunk a lengyelekhez meg a csehekhez. Ezt csak diplomáciával lehet kezelni, sajnos ez a státustörvény tényleg nem segít az ügynek, de ez OFF.
A CFE adatai megvannak NATO Tények Könyve 1997-es kiadásban, az akkori magyar haditechnikával egy táblázatban. Azóta persze romlott a helyzet. Most sajnos otthon van (én meg itt Pesten koliban, és éppen vizsgára készülök :-))), de legközelebbre elhozom, és akkor mondok számokat. Helikopterből kb. 110 lehetne, most van vagy 55.
> 4. A légtérellenőrzőket lehetne mondjuk a visegrádiakkal közösen üzemeltetni, akkor már nagyjából kigazdálkodható lenne a költségük.
Arra gondoltam, hogy össze kellene nyitnunk a légterünket a visegrádiakkal és a horvátokkal. Esetleg közös készültég és közös parancsnokság. Még más: ha valamelyikünket támadás érné, akkor a NATO csapatok átvonulhatnak rajtuk, mindeféle hercehurca nélkül, továbbá a haderejük/haderőnk meghatározott részet (pl. NATO-nek felajánlott vagy közös egységek) átdobja 24 órán belül a megtámadott félhez. Ennek a NATO is örülne. A problémát Szlováki jelenti, nélküle nem megy és lehet belőle "ötödik hadoszlop".
> CFE-keretet,
Hol n;yhetem meg a szerződést?
> Apropó, szerintetek házilag nem tudnának valamit összehozni? Vannak T-55 alvázaink, lgv. gá.-k, vagy az elektronikát nem tudjuk megcsinálni?
De. Kellne néhány alváz licensz, orosz is jó. Arra lehetne épiteni.
> Egyébként fogószárnyasból nem tudom, mi a bajotok a Mi-24-gyel,
Nagy, ezért lomha. Azért most még jó lesz egy tiz evig.
> tényleg mindenki egyre hosszabbakat ír.
Éppen erre gondoltam. Ha lesz egy kis időm én is irok egy szépet: végig megyek a pontjaimon.
> azok a mobil eszközök már elavultak és nem felelnek meg a kor követelményeinek
Mit értesz mobil eszközökön? Én nagyobbrészt lánctalpas csapatszállitókat (deszant jármű?), jó nagy hátsó ajtóval és elöl elhelyezett motorral. Lehet kerekes is, de minimum egy géppuska legyen rajtuk.
Megnéztem a HM honlapját. Ez katasztrófa! Három és fél danadár és szerintem nincs is rendesen feltöltve. A 35000/10000-es létszámot hol látad? Sajnos nem találtam meg a cikket. :(
A tartalékosokól annyit, hogy nem bizom bennük. A profi az igazi katona. További probléma, a szervezés. Hova lehet beosztani őket? Külön egységbe? Vagy gyengitsem velük a profikat? A objektumok őrzésére jók és területbiztositásra.
Helikopter téma. Yossert úgy értettem, hogy harci helikoptert akar katarsztrófa védelemben felhasználni. Ez olyen lett volna, mint laserrel kaszálni, vagy fényképezőgéppel falba szöget verni.
Jól látom, hogy a Tiger két személyes? Miért van még mindig egy pilóta és egy lövész? Ennyivel nehezebb helikoptert vezetni?
A Tiger német fejlesztés? Ha igen, akkor egyre kevésbé kreativak, a név már foglalt. (Hm, de szépis lenne, Leopard2 harckocsi és Tiger helikopter. :))
A készültséget háborúra értettem. Azért kettő üljön csak a gépben, egy kicsit paranoid vagyok. :(
Helikopterből való katapultálás. Lehet lefelé, oldalt, előre, felfelé. Oldalt és lefelé nem jó, 25G-t nem bir ki a személyzet. Felfelé ott a rotor. Le lehet robbantani, de az veszélyezteti a többieket és nem biztonságos. Mekkora személyet távolsága pl. az Mi-24-ben a forgástengelyből és mekkora a fordulatszám? Elvben szinkronizálni lehetne a katapultálást, kilövöm a pilótát, amikor nincs ott a rotor. Kérdés, hogy mekkora gyorsulás hatna rájuk (Hopp! Kell a rotorok sikjától való távolság is.). Szerintem túl nagy lenne a gyorsulás, vagy technológiailag kivihetlen (azt hiszem 30-40G-t is ki lehet birni extrém rövid ideig vagy vizágyban.) Marad az előre. Ez jó lenne, mert a hátukba kapnák és a rotor alatt mennének el. És van még egy: kabinostul. Ezt még vadászgépeknél sem lehetett megoldani, pedig ott nagyon jó lenne, mert hangsebesség felett is lehetne katapultálni.
> PT-76-os futóműhöz hasonlóval rendelkező alapra szerelt, önálló lokátorral ellátott, 4 db 23 mm-es gépágyúval felszerelt önjáró légvédelmi komplexum
Nagyon jól néz ki a kép. Növelni kellene a kalibert és a tüzgyorsaságot (milyen az az elektromos vezérlésű géppuska), továbbá irtam a mobil "robot" radarrendszerről. Gondolom úgy is védeni kell, két három hőszigetelt motorházú dzsipre lehetne még két három kisebb radat rakni, igy nem lehet "radarvadász" rakétával kilőni. (Azért irok ilyeneket, mert ilyet biztosan ki tudnánk fejleszteni. Alaplicens + ötlet + néhány villamosmérnö és programozó.)
Pár gondolat az eddig elhangzottakhoz: (Bocs, hogy nem név szerint, de hasonló témákat feszeget mindenki.)
1. Tényleg jó ötletnek tűnik, hogy a településeknél védekezzünk, mivel Mo. alapvetően sík terep. Ebben az esetben viszont, mivel ezek fix pontok, gondoskodni kell arról, hogy az ellenségnek ne legyen tüzérségi fölénye, mert akkor a mi mereven védekező csapataink ellen azt brutálisan ki fogja használni. Különösen félnék ilyen esetben az orosz rakétavétőktől, rövid idő alatt félelmetes zárótüzet tudnak lőni, és viszonylag gyoran állnak tüzelőállásba, nem tart olyan sokáig a telepítésük, mint a csöves tüzérségnek. Szerintetek a "légi fölényünk" mennyire tudná ezt ellensúlyozni?
2. Az az egyéni felszerelés tényleg több lesz, mint 100E, legalább is, ha mindent beleszámolunk. Ennyiből egy nyári alapfelszerelés jön ki, közepes minőségű dolgokkal. Van egy (kicsit öszvér) ALICE felszerelésem, nagyjából tudom. (Egyébként a PLCE sokkal jobb, ha már itt tartunk. Aki volt a C+D-n, ott kinn volt egy tesztelés alatt álló magyar-német webbing is, nem tűnt rossznak, csak hát mire az elterjed. Még a mellényváltozat is jobbára csak a szerződéseseknél van. Egyébként tényleg külön kell tartani a golyóálló mellénytől.)
3. bbtermi, miféle 88mm-esről beszélsz? Azért azzal már a T-55-öt sem biztos, hogy ki tudnád lőni! (Mármint ha a Flak 18/36-ra gondoltál.) Egyébként nemrég vonták ki a 100mm-es T-12c pct. lövegeket a hadrendből.
4. A légtérellenőrzőket lehetne mondjuk a visegrádiakkal közösen üzemeltetni, akkor már nagyjából kigazdálkodható lenne a költségük.
5. A forgószárnyasokból tényleg ki kellene tölteni a CFE-keretet, légifölény mellett nagyon hatékonyak tudnának lenni. Egyébként meg a csapatlégvédelmet tényleg meg kellene erősíteni--vagy inkább újra létre kellene hozni? Mert azok a Mercedes-alvázra pakolt "ceruzák" szerintem elég nevetségesek, maximum terroristák tudnának velük utasszállítókra vadászni. (Hogy kit kentek meg, hogy pont ezt vegyük a Stinger helyett???) A Stingerre építve meg lehetett volna oldani a pontvédő rakéta problémáját, a gyalogostól a helikopterig. Egyébként meg venni kellene vagy Gepárdot (mint a románok), vagy valami Tunguzka-félét. Apropó, szerintetek házilag nem tudnának valamit összehozni? Vannak T-55 alvázaink, lgv. gá.-k, vagy az elektronikát nem tudjuk megcsinálni?
Egyébként fogószárnyasból nem tudom, mi a bajotok a Mi-24-gyel, szerintem máig az egyik legjobb, elektronikailag kellene fejleszteni, meg esetleg valami ütősebb nyugati pct. rakétával felszerelni. A korlátozások miatt olyan kellene, ami szállítóként is alkalmazható, ebben az oroszok jobbak.
6. A határontúliak kérdésébe tényleg ne menjünk bele, nagyon durva lenne, ha idáig fajulnának a dolgok. Egyébként tényleg minél több, az ellenség hátába dobható 8-12 fős teamre lenne szükség, ezek ez esetleg előrenyomuló ellenség életét is nagyon meg tudnák keseríteni.
7. A védekezés közben nem kell lemondani a helyi ellentámadásról, a németek azt nagyon szépen csinálták keleten '43 után, rengeteg időt lehet vele nyerni, ha az ellenfelet kibillentjük az egyensúlyából. És nekünk most idő kell!
8. Tényleg fontos lenne, hogy a hadsereg "a központban" legyen, tudják az emberek, hogy van, és hogy fontos. Ehhez persze az kellene, hogy legyen mivel kiállni, mert a mostanit tényleg inkább dugdosni kell... Egyetértek bbtermivel, már ami az állomány kiválasztását és felkészítését illeti, és ahogy már korábban is mondtam, minél inkább "helyi" szinten kellene tartani a dolgokat, sokat nyernének vele, nem csak anyagilag.
9. Úgy látom, tényleg mindenki egyre hosszabbakat ír. De ha olyan jól esik, végre arról beszélgetni, ami érdekel/fontosnak tartok.
A mobilitás szükségességében teljesen egyetértünk. De ezt már mások és jóval korábban is felismerték. Itt nem is azzal van a baj, hogy nem lennének mobilak a csapataink, csupán azzal, hogy azok a mobil eszközök már elavultak és nem felelnek meg a kor követelményeinek. A Honvédség méreteit már nem csak a mi kívánságaink, hanem a már emlegetett CFE-szerződések is meghatározzák. Ha jól emlékszem, akkor annak alapján még lehetne nagyobb a hadseregünk. Ha megnézed a honvédelmi honlapot (www.honvedelem.hu), akkor láthatod, hogy jelenleg szf-i szinten a harcolókat 3 gépesített dd és egy könnyű vegyes ezred képezi. Ez nem valami sok, kb. egy ho-nak megfelelő erő.
A tartalékosokból nem hogy kevesebb kell, mint az aktív hadsereg létszáma, hanem több kellene. Legalábbis egy elhúzódó fegyveres konfliktus (háború) esetén, ahol komolyabb emberveszteségek is felléphetnek!
Anélkül, hogy belemélyednék a "Vajdasági - témába", csak annyit, hogy ez valóban egy sikamlós téma, de az szerintem nem megoldás, amit mondasz. Nemzetközi előírásokat megszegni nem jelenti azt, hogy egy másik, magát jogosultnak tartó fél is jogosulttá válik ugyanarra! Én azért sokkal-sokkal finomabban fogalmaznék az ilyen témában! Az egy dolog, hogy a nevezett szomszédunk valószínűleg még mindig komolyabb katonai potenciállal rendelkezik mint mi (Azért még a NATO sem "mert" szf-i támadást indítani a jugók ellen!), de ugyanakkor az sem biztos, hogy mi is ugyanúgy hivatkozhatnánk az emberi jogok megsértésére egy ilyen támadással, mint ahogy tették azt az amerikaiak! Az esetleges következményeken esetleg elgondolkoztál?
Helikopter téma: Kihasználva az Általad tett ajánlatot, most kötekedni fogok! (Jól esik a májamnak!) Amiket leírtál, azok többé-kevésbé megállják a helyüket. Hol nem? Szeretném Yossert védelmembe venni. A modern harci helikopterek némelyikét bizony ellátták levegő-levegő rakétákkal is! (Már a Cobra kései változatain is volt ilyen!) Igaz, ezek kis hatótávolságú rakéták (pld: AIM-9-es, vagy még korlátozottabb képességű Stingerek), de egy kis védelmet csak biztosítanak a helikoptereknek a repülők elleni harcban is. (Ha más nem, akkor pszichikailag!) Abban igazad van, hogy ezeket a rakétákat nem pont ebből a célból kapták a helikopterek, sokkal inkább az ellenséges helikopterek elleni hatékonyabb fellépésre. Most nem mondom azt, hogy nézd meg a Tűzmadárakció című amerikai leánymesét, de ha más nem, akkor matematikailag van rá némi esély, hogy egy jól képzett pilóta némi szerencsével akár egy vadászt is leszedjen. (Itt mondjuk nem ártana egy szakember véleménye sem! Majd keresek egyet!) A németek és a franciák az új fejlesztésű Tiger/Tigra-t akarják használni, de késik a rendszerbe állítása. A hollandok, sőt a lengyelek is vevők lennének rá. Az angolok Apache-kat vettek. Az olaszoknak van saját Augusta-változatuk. A svédek még mindig a jó öreg BO-105-ösöket használják, ami a németeknél is rendszerben van. Ez pc.elhárító helikopter, nem harci!
Szerintem Yosser a szállító helikopterekre gondolt a katasztrófa elhárításnál. Erre bőven akad példa. Még a homokzsákot is elbírják! (Azért "szállító"!)
A helikopterek hátrányairól már én is írtam. A katapultálási gondokat azért nem írtam, mert a mai eszközök zöménél ez még valóban nem megoldott. Viszont az új konstrukcióknál már gondoltak erre is. Kísérletek folynak a lefelé történő katapultálásra (földközelben nem biztos ,hogy hatásos!), vagy a rotorlapátok "levetése" utáni hagyományos katapultálással is. Ha az emlékezetem nem csal, akkor a MI-28-asnál ez már így is működik. (K-37-es katapultülés.)
A készültséggel kapcsolatban arra gondoltál, hogy repterenként a magyar vadász-állomány kb. egyharmada (1.szd!) folyamatosan a gépben ül? Szegény pilóták!
A Shilka becsületes neve ZSZU-23-4. Egy PT-76-os futóműhöz hasonlóval rendelkező alapra szerelt, önálló lokátorral ellátott, 4 db 23 mm-es gépágyúval felszerelt önjáró légvédelmi komplexum. A Tigerre és a fenti adatok alapján a Shilkára is Neten rákereshetsz az eszközökre. Ha megadod az emailedet, átküldök róluk pár képet.
Nem tudom, hogy Te miként vagy vele, de nekem valóban jólesik "kiírni" magamból a gondolatokat! Különösen tetszik az, hogy a levelező partnerek is csupa jó ötlettel rukkolnak elő és klassz vitákat lehet folytatni a számunkra érdekes témában.
Annak csak örülni tudok, hogy találkozol még olyan fiatalokkal, akiknek mond az a szó valamit, hogy hazaszeretet. A személyes tapasztalatom viszont nagyon elkeserítő a témában, pedig már közel 20 éve vagyok közel a témához. Én azt látom, hogy a fiatalok érdeklődése a téma iránt egyre csak csökken. Persze a saját "környezetemben" bőven van belőlük, mert részben ennek alapján jöttek össze a kapcsolataim. De mégis azt kell, hogy mondjam, hogy szűk a kör. Ezért is fontos, amit Te is mondasz, hogy ebbe nem szabad belenyugodni és tenni kell azért hogy változzon a dolog. Szeretném azt hinni, hogy van létjogosultsága a Nemzetőrségnek az Általad vázolt módon. Talán a "röghözragadottságom" mondatta velem a kételkedő szavakat. Ne nekem legyen igazam! Mellesleg elismerésem a lelkesedésedért!
A 80-100 Ft-os személyi felszereléssel nem vagy egy "kicsit" optimista? Gondolom, a minőségi felszerelés nem árt a harcban. Ha belegondolok, hogy csak egy "kevlár"-sisak mennyibe kerül, akkor talán a 6-8-szorosát is el tudnám költeni egy jó felszerelésre. Gondolom, a nemzetőrség nem jelenti azt, hogy népi felkelés, ahova mindenki maga viszi az egyenruháját és a fegyverét. (Lásd délszláv-háború!)
Lehet, hogy a málhaheveder és a málhamellény körül valamit nem értettem kristálytisztán, de volt egy olyan érzésem, mintha a málhamellény alatt a "golyóálló-mellény"-t értenéd. (Elnézést, ha tévedtem!) Én azért tartom nagyon jónak a külön golyóállómellényt és a külön málhahevedert (nem a mellényt!) mert nem minden helyzetben kell mindkettőt egyszerre viselni, viszont a málhaheveder a golyóálló mellénnyel is úgy összepasszol, hogy nem nagyon lehet észrevenni, hogy nem "egybe tartozik". A málhaheveder valóban okos találmány, de nem mai keletű. Lehetőséget biztosít, hogy a személyi felszerelésedet is "feladatorientáltan" (már megint itt ez a kifejezés!) állítsd össze és egyenletesen oszd el a súlyt a felsőtesteden.
> inkább a minőségi fejlesztést irányozza elő a mennyiségi mutatók csökkentése mellett.
Ez nyilvánvaló, de a jelenlegi nulla kapacitáshoz képest bármilyen fejlesztés tömegesnek tűnne. Egy hadsereg, mint szervezetiegység kb. 300 ezert ember. Ennyit senkinek sincs kedve táplálni. Először egy hadtestnyi (3-4 hadosztály) honvédségre gondoltam (persze a szárazföldi erőkre), de elolvasva Számvéber hozzászólását, a zászlóalj méretű harccsoportokról, továbbá mivel egy páncéloshadosztály kb. 250 tankból áll, aminek az ára vetekedik a vadászgépekével, talán kisebb is elég lenne. Két teljesen mobil és gépesitett (esetleg páncélos) hadosztály + plusz valamennyi (egy ezred) "különleges" alakulat + légierő + olajozott kapcsolat a NATO parancsnokságokkal. Ezenkivül még fele annyi tartalékos. Pl. tisztek, akiknek az egyetemi tanulmányait a HM fedezi, bevonulnak öt évre, aztán leszerelnek, de kapnak fizetéskiegészitést, amig a szintjük megfelelő.
> A határokon kívül élő magyarság védelmének feladata szerintem igen sikamlós téma.
Az. Ezzel nem is akarok foglalkozni, de ha elkezdenék árokbalőni mondjuk a Vajdasági magyarokat, akkor először ENSZ BT összehivása, aztán mégegyszer + mozgósitás és határra vonulás, még egy határozat (belefér abba az egy-két napba, amig a felvonulás tart (nem tarthat tovább!!).), aztán ha az sem használ kezdőhetne a repterek szétbombázása, a saját csapatok attrocitásokról készül felvételekkel történő ellátása (egy kis motiváció) és előrenyomulás a Dunáig. Utánna széles mosoly és ENSZ csapatok bevárása.
Jó lenne, ha fentiek nem lennének sci-fibe illőek. Másodszorra megfontolnák, kit cseszegessenek. :/
A politkai következményekről nem nyilatkozom. Ha már eljutottak a tömeggzilkosságig, a helyzett nem lehet rosszabb.
> Bármely repterünk elérhető mielőtt rámozdulnánk bármire is. Hiába lennének korszerű gépek , már a kifutón végük lenne.
Ezt nagyon egyszerűen ki lehet védeni: állandó készültség, békében kisebb, konfliktushelyzetben nagyobb erőkkel. Adott két-három reptér, mondjuk egy-egy század géppel készültségben (mondjuk két perc alatt a levegőbe emelkednek (most a hasamra ütöttem, tessék kötekedni!)), ezenkivül a stratégiai célpontokat mobil levegő-föld rakétákkal lehet védeni, a gaz ellen egy kicsit elvesztené a harci kedvét.
> A helikopterek előnye: nincs kifutó igény, szétszórhatók így kisebb az esély egy azonnali megsemmísítésnek,
Ajaj! Tényleg nincs, de szélben, ködben használhatatlanok. Érzékenyek a karbantartásra és csak totális légifölény esetén használhatók. (Hm, ez vajon tényleg igaz? Vajon el tud bújni egy vadász elől fölközelben? időben észreveszi?) Kérdés: vajon milyen gépet kellene vennünk? Mi-24 még jó, de valami NATO kompatibilis jobb lenne. Apache túl drága, modernebbre sincs pénzünk. A svédek nem gyártanak valamit? :) Mit használnak az angolok/franciák/hollandok/svédek? (Ha van ilzen topic, elég belinkelni.)
> emellett békeidőben is használhatók (pl katasztrófa elhárítás)
Na ne! Százmilliókat érő géppel akarsz homokzsákot szállitani? Valószinűleg el sem birná, nem arra tervezték.
> Korlátzott levegő-levegő harcképességgel is rendelkeznek, mely elég ellenséges vadászok leküzdésére.
Ez tuti nem igaz. Max. sebességük a rotor miatt kb. 400-450km/h. Meg tudnak állni, mozgékonyak, de nem tudnak elmenekülni egy vadász elől. Becélozza rakétával, aztán kanyec filma. Még katapultálni sem tudnak a pilóták. :(
> Szerintem a helyes koncepció az lenne, ha modern mobil levegő-föld rakéta indítóállásokkal rendelkeznénk, helikopterekkel és a gyalogsági
Az is kellene, szerintem egy modern háborúban mindennek mobilnak kell lennie. Nem csak tankoknak, hanem a tüzérségnek, a rakétainditó állásoknak, a radarrendszereknek. A legfontosabb helyekre lehet telepiteni állandót, de azt az bemérik és kiszedik az első hullámban. (Ötlet: amikor a jugokat bombázták, felvetődött bennem, miért ne lehetne mondjuk olcsó, sorozatban gyártott roport repülőgépekre telepiteni radart. Kis teljesitményű lenne, de kommunikálnának egymással és a levegő-föld rakétákkal, meg a vadászokkal. Valami célbaveszi őket, kikapcsolnak, a szerepüket átvenné egy másik, a rendszer nem venné észre, közben iránytváltana. Még az sem lenne baj, ha leszedné, mert van máááááásik!)
> kézi légelhárító rakétákkal + a Shilkák :)
Mi az a Shilka?
Szerintem is fejlesztést érdemel a forgószárnyas "járműparkunk", de ennek ellenére nem hinném, hogy a merevszárnyasokról teljesen le kéne mondani. A jelenlegi fejlesztési mértéke a vadászrepülőinknek szerintem nem túlzás. A helikopterek előnyeit illetően teljesen egyetértek. Abban is igazat, adok, hogy modern légtérellenőrzéssel és légvédelmi rakétákkal sok minden megoldható, de azért talán még sem minden. A már sokat emlegetett délszláv válság bebizonyította, hogy nem lehet minden légtérsértő gépre rögtön rakétát indítani. Ugyanakkor a helikopterek még a határmenti "szükségrepterekről" sem voltak képesek mindenre időben reagálni. Egyszerűen hiányzik hozzá a sebességük. Én megtartanám a kb. ezred nagyságú vadász erőt (A Gripeneknek persze nem elhanyagolható támogató-kapacitásuk is van, ha a megfelelő fegyverzetet is megvesszük hozzá! Talán azzal sem mondok semmi újat, hogy a Shilkák már régen nincsenek rendszerben nálunk! (Sajnos!) Szerintem jól jönne 2-3 darab kisebb légtérellenőrző repülőgép is. A svédeknek van egy viszonylag kis méretű, de elég jó képességű ajánlatuk. Gondolom, másoknak is!
Szerintem Evilnek jó a meglátása, hogy a NATO-tagságnak már önmagában is van egy "elrettentő" hatása.
MoDS meglátásához annyit, hogy szerintem sincs nagy értelme egy erőteljese hadseregfejlesztéshez. A jelenlegi tendencia nem is a mennyiségi, mint inkább a minőségi fejlesztést irányozza elő a mennyiségi mutatók csökkentése mellett. Ez szerintem elég ésszerű. Ennek ellenére is vannak általam gyengének ítélt negatív külföldi visszhangjai a dolognak. Itt viszont megint nem lehet belénk kötni, mert a fenti koncepciónk a minőségi fejlesztésre igen "fair". A határokon kívül élő magyarság védelmének feladata szerintem igen sikamlós téma. Jelen helyzetben nem látom szükségességét, hogy erről kéne vitatkozni. Már a puszta hivatalos felvetése is diplomáciai problémákhoz vezethet. Nem vagyok annyira járatos a nemzetközi jogban, hogy eldöntsem, mennyire számít ez más országok belügyeibe való beavatkozásnak, de az 1941-es Jugoszláviai magyar támadásnak is volt egy hasonló indoka, ami később nem talált túl nagy megértésre nemzetközi viszonylatban. Ha bármiféle ilyen probléma felmerülne a jövőben, azt egyedül nem oldhatnánk meg, mert ahhoz mindenképpen ENSZ-mandátumra van szükség és ilyenkor nem ildomos egy történelmileg és etnikailag is igen érdekelt országot felkérni a rendezésre. A romániai forradalom idején igen komoly félelme volt keleti szomszédunknak, hogy esetleg beavatkozunk a már említett okokra hivatkozva. Egy ilyen lépés akár hirtelen egy olyan román-nemzeti összefogást is eredményezhetett volna, ami a régi rendszer fennmaradása mellett könnyen vezethetett volna háborúhoz. A koszovói válság idején még a NATO-beavatkozás is azt eredményezte, hogy időlegesen a szerb ellenzék is Milosevics mellé állt!
Kb. 2 hete jelent meg az egyik országos napilapban egy cikk valami olyasmi címmel, hogy "Elfogyott a hadsereg a vezetők alól". Ebben pontos számok is voltak, amit sajna, már nem tudok felidézni, de igen döbbenetes volt még számomra is, hogy a 35 000 főre tervezett Honvédségünkben kevesebb, mint 10 000 fő szolgál a csapatoknál! Akit részletesebben is érdekel a téma, javaslom, hogy látogassa meg a HM hivatalos honlapját a www.honvedelem.hu alatt! Ott is lehet érdekes (és hivatalos!) dolgokat olvasni a sereg belső gondjairól! Többek között a Honvédség aktuális szervezetéről is van ott táblázat, amiből lehet látni, hogy hol is tartunk a méretek vonatkozásában.
Egy NATO-hadosztály átdobásának időigénye több tényező kérdése (Lásd Sgt. Elias!) és nem szabad, hogy csupán a szf-i., légi vagy vízi szállítás számvetéseire szorítkozzon. Az elég gyorsan menne! (Európai viszonylatokban, egy megelőző felkészítést már feltételezve, maga a szállítás kb. egy hét ideális viszonyok között!) Az egyes tagországok törvényi szabályozása elég különböző. Ezért mindenképpen be kell számolni azt is, hogy az adott ország politikai rendszerének megfelelően politikai döntésre van szükség. Ez pld. az USA és az angolok esetében elég gyorsan megtörténhet, a németeknél viszont lassabban. Természetesen ebben is nagy szerepet játszik a veszély súlyossága. Abban megint igazat adok Sgt. Eliasnak, hogy éppen a konfliktus kiéleződésének elkerülése végett (ez persze függ attól, hogy milyen erős az "illető", aki fenyeget minket!) nem biztos, hogy már a harccselekmények kirobbanása előtt küldenének ide erőket. A jelenlegi doktrína értelmében a térségben főként fokozatosan kialakuló veszélyhelyzetekkel számolnak, ami lehetőséget ad az esetlegesen szükséges mozgósításra is. Noha a NATO-nak összességében elég jelentős azonnali reagálású ereje van, de itt pedig azt kell beszámolni, hogy az elmúlt években a NATO-országok olyan sok békefenntartó- stb. feladatot vállaltak be, hogy még ezen erőik egy jó része is le van kötve a világ különböző pontjain. Egy ho. elég nagy erő, amit valószínűleg a többnemzetiségű gyorsreagálású hdt (Allied Rapid Reaction Corps = ARRC) erőiből a CJTF - elv (Combined Joint Task Force - vegyes összetételű közös alkalmi kötelpék) alapján több tagország állítana ki. Ezen "vegyes" kötelék összeállítása elég komoly koordinációs igénnyel jár, ami viszont lassítja a reagálást.
A két hét tehát szerintem is reális. De ezt már a NATO a tagságunk előtt is megmondta. Tehát a cél adott! Nem szabad megint azt várnunk, hogy majd mások elvégzik helyettünk a honvédelem feladatát. A NATO döntéshozatala valóban úgy működik, ahogy a korábban szólók már felvázolták. Ezt nekünk is be kell számolni! Hogy mi gyorsíthatná meg a NATO-csapatok beérkezését. Szerintem minden a szituációtól (egyértelmű támadás, fokozatosan kialakuló konfliktushelyzet, stb.) függ. De sokkal gyorsabb reagálással ne számoljunk. Készüljünk inkább a rosszabb verzióra (worst case version!) - ez szintén egy fontos katonai alapelv!
Izraeltől valóban lehet tanulni a gyors reagálás terén, de soha ne kerüljünk olyan helyzetbe, ami ezt képességet ott kikényszeríttette!
A CFE (Treaty on Conventional Armed Forces in Europe) nem más mint az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződés (1990-ben írta alá az akkori NATO és az akkor még létező VSZ 22 tagállama. A szerződés ma is él és fejlesztésre is került.)
És talán néhányaknak érdekes lehet: Van egy NATO-ország, amelynek nincs hadserege: Izland. Mindössze egy 120 fős parti őrsége van, amit csak félkatonai szervezetnek tekintenek. Az ő hozzájárulásuk a NATO-hoz a területük, amelyen NATO-bázis (-ok?) van.
Ave!
Kedves Hamburger!
Mi ketten lassan rossz kamaszgyerekekként versengünk azon, hogy melyikünké hosszabb (hozzászólásban, természetesen). A motiváció fontosságában nem tudok eléggé eggyet érteni Veled. Ebből a topicból is, de máshol is tapasztaltam azt, hogy igenis létezik még egészséges hazafiasság, ők adnák a Nemzetőrség állományát a kezdeti időszakban. Hogy egy kedves professzoromat idézzem: ők a hab a tortán. Aki most odaáll, hogy tapasztalatai ellenére még egyszer megpróbálja, abban rettentő nagy elszántság kell hogy legyen. A seregek nincs sok esélye, egyre kevesebb a pénz, szinte semmi a politikai támogatás. Ha most veszi a fáradtságot és a totál megszállottakat összeengedi a nemzetőrökkel és nem tesz kersztbe a kibontakozásnak, kap még egy utolsó lehetőséget, hogy feltápászkodjon.
Honvédelmi hozzájárulásról, minden törvény anyira jó amennyire betartatják, betartják, ez így tiszta helyzetet teremtene.Bocs ha nem válaszoltam mindenre. Később igyekszem pótolni ha valami fölött most átsiklottam volna.
Kedves MoDS!
Nem területet védünk hanem települést. Ilyenkor az előcsatározás gyors terepjárókon és motorokon indul, /ha a nehéz hads. még nem futott volna be,/ melynek fedezete alatt eltorlaszoljuk a bevezető utakat, erődítjük a házakat. A CFE szerződés (közép eu.-i fegyverzetkorlátozás) nem terjed ki minden tüzérségi eszközre, pl a 88 mm-es, vontatott lövegekre, pedig pukkani nagyot pukkan...
Ha széles, bitosítósávot alakítottál ki a falu körül, csak ennek a felszedését kell megakadályoznod, ami meredek röppályájú fegyverekkel egyrészt lehetséges, másrészt biztonságosabb mint kiállni az ablakba lövöldözni. Persze mást is lehet tenni ez csak példa. A másik fontos összetevője a kérdésnek, hogy nem egy település harcol, hanem egymást védjük. Már egy a szomszédoktól kért tűzcsapás is felélesztheti az agresszor honvágyát... A csatát a tényleges sereg vívja meg, te csak kedvezőbb körülményeket teremtesz, és megakadályozod a saját, ill. szeretteid lemészárlását, bár lesznek akik ebben a tolerancia hiányát fogják látni,:o)
Ne feledd, ha saját pályán kell harcolnod minden lehetőséget bőségesen van időd számbavenni és begyakorolni, leszámítva a megadást. A viselkedéstan ismer egy bizonyos "kritikus távolság-"ot, ez azt jelenti, hogy mi az a határ, valamely élőlény /nemcsak ember!/ körül amit ha átlépnek az adott lény támadásnak tekinti. Emberként mi szocializálva vagyunk, ez a tér közömbös területen, (utcán) csak a ruhánkig terjed. Otthon azonban, a saját lakásodban métereket ugrik /állítólag ezért magas a hajlam a betörők agyonütésére/ ettől függetlenül ilyenkor elszántabb vagy. /Harcol mint a sarokba szorított patkány, mondja az angol./ Szun-Cu is óvva int attól, hogy megtámadj egy olyan csapatot amelyiknek nincs veszítenivalója.
Szvsz, semekkora bevethető ereje nincsen az MH-nak. Sajnos.
Mindenkitől elnézést kérek de nem vagyok képes bízni a NATO segítségben. Mégha tagok is vagyunk, lehet ugy megoldani a támadást és annak előkészületeit, hogy "ne érje meg" beavatkozni egy újabb "balkáni kofliktusba," amikor a támadó igazán csak azért nyomul be, hogy a Budapesten tanuló amerikai diákokat megvédje. Ne feledjük a nagyhatalmi államok külügyminiszterei nem tudnák kapásból megmondani, hogy van-e különbség Budapest, Bulgária, Bukarest, Bratislava vagy Belgrád között, hisz' mindeggyik vagy város vagy ország, vagy kit érdekel.
Ez egy kicsit keserű lett, de hobbim a történelem tanulmányozása, amíg el nem mehetek nemzetőrnek, hogy az oldalatokon készülhessek kicsiny hazánk védelmére.
MoDS!
1. Elfogadva, de nem tudok mindenre válaszolni, mert nem értek hozzá.
2. Két elsődleges feladata van: a haza védelme és az állomány kiképzése.
Két másodlagos feladata van, mindennapi szolgálatok, adminisztráció intézése és a NATO kötelezettségek teljesítése.
3. Az álltalam vázolt rendszer azért tűnik elsőre olyan bonyolultnak mert azt szeretném, hogy miként az őskorban itt is mindenki szükségleteinek arányában részesedhessen a honvédelemből. Testi-lelki kodíció, hozzállás, belső indítatás. Attól, hogy egyszerű kétkezi tanár vagy, még lehetsz, tűzszerész, vagy ejtőernyős rohamutász. De ki is maradhatsz belőle,csak rajtad múlik.
4. Fegyvernemek /minden fegyver igen! Bocs./
Ez nem az én világom, nemigen látom át.
Azokat az egységeket amelyeket Számvéber úr gránátosnak, én pedig vadásznak, ill. portyázónak nevezek mindenképpen bevenném. Megnövelném a felderítők létszámát, minden állománykategória hozzáférhetne az eje. képzéshez, bizonyos ranghoz, beosztáshoz pedig kötelezővé tenném.
Na én se tiszti szavazatokkal leszek hadügyminiszter.
Légierő , ha egy döntetlent kihoznak felettünk, már megérte. Soha nem lesz sajnos akkora vadászerőnk amekkora engedélyzett, de a harci helikopterek erőltetésében látok fantáziát. Nem levegő-levegő harcban persze, de egy ostromhoz sorakozó, hk. zászlóaljat "végignyal" két Mi-24, akkor aznapra mehetünk is zuhanyozni.
Mélységi desszantból annyi amennyien jelentkeznek és megfelelnek. Még úgy is megéri, ha visszamennek a hétköznapokban más beosztásokba, vagy tartalékosok, vagy nemzetőrök. Ha teljesíteni tudják a szintet, csinálhassák. Még ha ez nem is irredenta topic, akkor is tudomásul kell vennünk, hogy a szórványmagyarságot túsznak használhatják, ill. tisztogatni kezdhetik etnikailag. Ilyenkor jól jön visszontválaszként, hogy ott sertepertélhet pár száz négy-nyolc fős csoportocska. Miközben igazgatja a tiszt úr a népet az árokba lövéshez, lelki füleivel hallani véli, ejtőernyőseink fojtott hangú vitáját, vajon helyesen írták-e nevét a 12.7-es lőszerre. Állítólag patológiai szempontból nem okoz halált, mert nem marad annyi, hogy ezt meg lehessen állapítani. Vagyis, fejlesszük ellenfeleink humanizmusát!
5. Pasz.
6. Gyártsunk, poroljunk le régi terveket és mindent amit lehet mi készítsünk. Nagy része a cuccnak kisipari dolog, bakkancs, cipőfűző, gyorskaja, vitaminok, csajka, alsónemű,stb. A nagyvasakat persze nagy részt venni kell, a visegrádiaknak szerintem ezen a pályán össze kéne fogniuk, mert így sokkal nagyobb súllyal=kedvezőbb tárgyalási pozícióval rendelkeznénk. Meg így csapaton belül jutnánk eszközökhöz.
Málhamellény, szívem csücske, mivel ez az egy ruhadarab mindenki számára kötelező viselet nagyon jellegzetesnek kell lennie, hogy a "baráti tüzet" elkerüljük. Mivel sokféle beosztáshoz, sokféle fegyvernem fogja viselni ezért úgy gondolom kombinálni kéne a mellényt és az Y-szíjazatot. Csak az elsősegély csomag helye fix, a többi szükség szerint változtatható.
7. Önkéntesek. Csak és kizárólag. Háborús helyzetben, kisegítő feladatokra, /nem fegyveres!/ lehet sorozni, bevonultatni. De csak az aki tényleg akarja, húzzhassa magára az egyenruhát. Ha kemény és következetes a kiképzés megint énekelhetjük:
"Maradt otthon kettő-három nyomorult
Rátok, lányok még az ég is beborult."
Lehet, hogy nem tűnik ideológiailag kifinomultnak, de hatékony. Ha a leányoknak így jobban tetszünk, tűzzön-vízen át! Hiába, férfi ember, egyszerű ember. Ezért olyan hatékony.
8. Gyakorlatozás azokkal együtt akikel harcolni is fogsz együtt. Valódi veszélyek, valódi kihívások, mert csak terhelés alatt derül ki, kitől mit lehet várni. Az oda nem tartozók eltávolítása, ha nem tudnak élni a változtatás lehetőségével. Ez mindenkire vonatkozik, azokra is akiknek piros csík van a nadrágjukon. Nagyon fontos a humanitárius akciókban való részvétel. Ideértem a hajlékalanok segítését is ami nem romantikus, ráadásul monoton, állandó feladat. Ne csak tüzet oltani és gátat emelni rohanjunk, mert ott az rtl, hanem vegyük észre az ilyen típusú rászorultakat is. A nemességet, a hősiességet, az önfeláldozást ,akkor is ha nem látják, épp úgy köteleséged gyakorolni mint a fekvőtámaszt vagy a gyerekeid szeretetét. Megint elkapott a gépszíj, nem igérem, hogy máskor nem fog előfordulni.
9. Ahogy a 6.-ban is céloztam rá lehetőleg mindent hazai forrásból. Nagyon kevés olyan dolog van amit itthon nem tudunk gyártani, azt venni kell, sajnos. A többire rá kell engedni a vállalkozókat. Ha egy hosszabb terpgyakorlaton nem válik be valami, szakasz-szinten megyünk reklamálni.:o) Ez a csapatszellemnek is jót tesz. És a gyártónak is csak rövid távon árt.:o)
Én úgy 80-100E ft.-ot számoltam a saját felszerelésemre. Ez a tanári fizetésem másfélszerese. Egy ekora üzletre érdemes rámoccani.
10. Lehetőleg minden negyobb településen jelen lenni. Csak így érzi a nép, hogy van hadserege.
11. Ez messze túl van az én kompetenciámon. Kicsi ez az ország, csak relatív távolságról, biztonságról beszélhetünk.
Bajtársi üdvözlettel: bbtermi.
> A NATO légierőnek, ahogy már írtam korábban, Avianótól egy fél óra a magyar légtér.
Perszem ezt írtad. Igen ám, de ez nem úgy megy, hogy "Gyertek bajban vagyunk!", hanem előtte összeül a kormányunk/országgyűlés, utánna elküldik a felkérést, majd összeül az összes NATA tagállam, kiderítik, hogy valóban érvényes ránk az ötödik (remélem az) cikkely, megszavazzák, hogy küldenek 20 gépet, majd azok felszállnak és tényleg félóra alall ideérnek. Létezik valamilyen mechanizmus, ami leröviditi a fentieket?
A többi tiszta: a 24 órás határidő kivételével a bürokrácia ("tökölés") valószínűleg elhanyagolható a telepítés idejéhez képest.
> 2 hét illetve egy hónap alatt érkeznének be. Tehát kb. 2 hetet nekünk kell kihúzni, igaz, abszolút légi fölénnyel. Mivel kis ország
> vagyunk, kb. egy hét alatt, a jelenlegi állapotok mellett egy felkészült ellen úgy megy át rajtunk, Patton szavaival, "mint libán a fos."
Jelenleg igen. De ki a jól felkészült ellenfél? A szomszédaink nem (nagyságrendekkel) erősebbek, mint mint mi. Egyébként hiszek benne, hogy fanatikus, jól kiképzett, jól felszerelt haderő, megfelelő motivációval csodákra képes. Ha tényleg mobil a haderő, stratégiailag jó helyre van telepítve (a délszláv háború alatt felszámolták a bajai (utolsó Duna-híd!) és szegedi laktanyákat. Nem kellettek délne. :/), órák alatt mozgósítható, akkor légifölény mellett az ország nagy részét meg lehet menteni a megszállástól, meg lehet allítani őket. Bökkenő: nem tudom hogyan. Pont ezért hoztam létre ezt a topicot, Tőletek szeretném megtudni a választ.
A NATO légierőnek, ahogy már írtam korábban, Avianótól egy fél óra a magyar légtér. Abban az esetben viszont, ha fokozódna a feszültség a térségben, valószínűleg Taszárra is telepítenének egységeket, mint a jugó háború idején.
A szárazföldi egységekkel más a helyzet, van ugyan néhány kis létszámú elitalakulat, mint mondjuk, a 82. Airborne, akik 24 óra alatt telepíthetők, de hát ők nem hoznak nehézfegyvereket, épp ezért nem biztos, hogy rögtön küldenék őket, lemészároltatni magukat. Mert egy masszív páncélos támadással ők sem boldogulnának, akármilyen jók is.
Az többiek, attól függően, hogy milyen készültségi osztályba sorolt egységek, tokkal-vonóval 2 hét illetve egy hónap alatt érkeznének be. Tehát kb. 2 hetet nekünk kell kihúzni, igaz, abszolút légi fölénnyel. Mivel kis ország vagyunk, kb. egy hét alatt, a jelenlegi állapotok mellett egy felkészült ellen úgy megy át rajtunk, Patton szavaival, "mint libán a fos."
Ami reményt ad, az az, hogy egy konfliktusnak idő kell, amíg eljut a háborúig, és esetleg a nyomásgyakorlás eszközeként már előre telepítenének ide csapatokat. Persze lehet, hogy pont a konfliktus fokozódásának elkerülésére NEM fogják ezt tenni. Újabb kellemetlen perspektíva, hogy szept. 11. után politikai okok miatt belátható közelségbe került a szomszédság NATO-tagsága. Ennek az egyébként az örvendetes hírnek (nem mi vagyunk a "szélső bástya") van egy olyan hátulütője, hogy mint a török-görög viszonyban láthattuk, ha két NATO-tag vész össze, akkor csak magukra számíthatnak.
Szerintem nagy hiba volt eltékozolni ezt a 97 óta eltelt időszakot. Így, hogy a régióban csak fölöttünk volt a védőernyő, akár kezdhettünk volna mindent az alapoktól, védve lettünk volna--senki sem olyan hülye, hogy a NATO-ba belekössön. Úgy tűnik, 2003/4 körül vége ennek az állapotnak, addigra képesnek kellene lennünk megvédeni magukat egy környékbeli aggresszortól.
> Miert? Mert a vilag folyasat (vagy akar a sajat sorsukat) most mar kevesbe mint valaha, fogjak kis orszag katonai erovel eldonteni.
"Nem tudom mi az az apátia, de nem és érdekel."
> Kitol tudna egy magyar hadsereg megvedeni magat?
Szerintem a megfelelő kiképzés, felszerelés, továbbá "ideológiai" előkészités csodát tesz. Vajon hogy néz ki egy modern háború? Lehet, hogy nincs is érteleme a kérdésnek.
> Kit tudna hatekonyan letamadni?
Ha mobil, gyors és megfelelően felszerelt, akkor bárki ellen elérhet kisebb sikereket.
Kérdés mindenkihez: Vajon mennyi időbe telne a NATO-nek átdobni egy hadosztályt? És légitámogatást nyújtani?
> Kis orszagoknak ma mar csak szimbolikus operetthadsereget erdemes fenntartani. Talan meg azt sem.
Hadsereg kell. Egy védtelen ország hogyan tárgyal a szomszédaival?
Bocs, most nem tudok több hozzászólásra reagálni, mert fáradt vagyok. Majd holnap.
