Amennyiben az általatok elbontott garázs, melléképületek egyenként kisebbek voltak 200 légköbméternél, akkor azokat engedély nélkül el lehetett bontani. Azonban bontást követően be kellett volna menni a földhivatalhoz és ott egy kérelem benyújtását követően törölték volna az elbontott melléképületeket az ingatlan nyilvántartásból. A kérelemben annyit kell leírni, hogy az elbontott melléképületek 200 légköbméternél kisebbek voltak, így azt engedély nélkül elbontottátok. Ez a hiányosság utólag is pótolható, javaslom, hogy ez ügyben keressétek fel a földhivatalt. Amennyiben jól tippeltem - vagyis a melléképületek kisebbek voltak 200 légköbméternél -, úgy azok elbontásából a jelenlegi építésügyi eljárás során gond nem lehet.
Amiből viszont probléma adódhat az az engedély nélkül felépített garázs. Itt két lehetőségetek van: 1. önként lebontjátok, majd ezt követően építési engedélyt kértek rá és visszaépítitek (nem biztos, hogy ugyanarra a helyre engedik építeni, ahol eddig volt!), 2. (feltételezve, hogy a garázs jelenleg jó helyen áll és arra egyébként kaptatok volna építési engedélyt) fennmaradási engedély kérelmet nyújtotok be, de ebben az esetben építési bírságot is kell fizetni. Azt kell eldönteni, hogy melyik fáj jobban: bírságot fizetni vagy a garázst elbontani és újraépíteni.
Van egy problémám, szerintetek, hogyan oldhatom meg legolcsóbban? 11 éve vettünk egy családi házat a telken egy ócska garázzsal, és sok gazdasági épülettel(istáló, üvegház, ól). Következő évben lebontottunk mindent és az ólak helyére építettünk egy 50 nm garázst. engedély semmi. Errefelé mindenki így építkezik, nekem meg éretlen fejjel eszembe se jutott, hogy másképp kell. Most be akarjuk építeni a tetőteret, tervezve, engedélyeztetve. Művelet beindult, kérdés, milyen következménye lehet, hogy a földhivatali térképen minden másképp néz ki?
A nettó 3 nm-t meg nem haladó állattartó épületekre vonatkozóan nincs mennyiségi korlátozás. Bármilyen anyagból készülhet. Kutyaólat építhetsz akár 10 db-ot is, engedély nem kell rá. A lényeg, hogy kulturáltan nézzen ki.
A melléképület helyreállítási, állagmegóvási munkáira akkor nem kell építési engedély, ha a homlokzat jellege nem változik (a te esetedben nem hiszem, hogy változna). Válaszfal is kialakítható. A kerítést csináld meg nyugodtan! :-)
Üdvözlök Mindenkit! Segítség kellene azt illetően, hogy állattartás céljából kis faluban, ahol ez nincs korlátozva, valóban nem kell ép.eng. netto 3 m2-es építménynek? /46/1997.XII.29 KTM/ Ez az építmény bármilyen ag-ból épülhet?
Nincs darabszám korlátozás a rendeletben.(?) Arról lenne szó, hogy 3m2-es kutyaólat építhetek-e akár 5 db-ot, ha különállóak, rakhatom-e egymás mellé, vagy akkor már összeadják a területüket? Pl. mint a méhészek a sokszor 6-10m2-t is kitevő konténereiket? Ha nem betonozom le mindez, mert szállítani is akarom nyaranta, ez ráadásul ideiglenesnek minősül-e?
Még egyet kérdeznék, ha lehet: ha a meglévő mell.ép.(volt istálló) egyik felének a tetőrésze(léc, cserép, padlásdeszkázat)javításra szorul, mert beázott, állagmegóvás, vagy /és helyreállítás céljából javítható ép.eng. nélkül? Itt kb 30 m2 tetőfelület újrarakásáról, léccseréről, tetőfóliázásról, tetőszél-beszegésről, és belső válaszfal kialakításról(osb,vagy gkarton) lenne szó.
És még egyetlen kérdés: utcafronti meglévő, siralmas állapotú vegyes(fa és fémoszlopon, kereten lévő drótháló) kerítéssel mit kezdhetek eng. nélkül, hogy helyrehozzam? Szeretnék "karámszerű"deszka tolókaput. Mit tehetek?
1. Ha az épületed ahhoz az oldalhatárhoz csatlakozik - oldalhatáron álló beépítés -, ahol a kerítést ki akarod cserélni, akkor a szomszéd engedélye nélkül cserélheted (azért a szomszéddal érdemes előtte megbeszélni, hogy mit és hogyan szeretnél csinálni, de ahogy az előbb írtam, külön engedélye nem kell, mint ahogy építési engedély sem kell rá).
2. Az illetékhivatal a felfüggesztett illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a 4 éves határidő leteltekor az építési hatóságot keresi meg hivatalos levélben, hogy kiadásra került-e a lakóépületre használatbavételi engedély. Amennyiben az építéshatóság nemleges választ ad, úgy az illetékhivatal a felfüggesztett illetéket kamatokkal együtt behajtja az építtető(k)ön.
Sziasztok! Két kérdésem is van, hátha tud itt valaki segíteni nekem.
1./ ha a telek oldalára szeretnék 2 méternél alacsonyabb fa kerítést tenni, kell -e hozzá a szomszéd engedélye?
2./ ha új építésű lakóingatlannál az illetékkedvezményre jogosító 4 évet 3-4 héttel túllépem, akkor be kell fizetnem a teljes illetéket, vagy van annyi rugalmasság az illetékhivatalban hogy eltekintsenek ettől?
Errol jut eszembe, hogy utcafronti meglevo, 60egynehany eves, amde lassan eletveszelyesse valo,vagy mar teljesen az, teglaoszlopos kerites (nehol megdolt; 3 eves kisgyerek ramaszik, kiszakad a vaskeret nehany teglaval egyetemben) helyett uj, kinezetre es parametereiben ugyanolyan keritest szeretnenk epittetni, kell-e ehhez epitesi engedelyt kerni?
Ha házat akarsz építeni, akkor építési engedélyre lesz szükséged. Külterületen nem biztos, hogy az érvényes szabályok alapján engedélyezni tudják/fogják (bár a 9ha alapján beépíthetőségi problémák nem lesznek, de számít, hogy mi a művelési módja a területnek). Szerintem az önkormányzat építési hatóságánál érdeklődjél, elmondják, hogy mik az engedélyezés feltételei.
Üdv mindenki
Érdeklődnék szerintetek milyen engedély kell településtől 1,5 km-re szeretnék házat saját telken 90.000m2.
A mihez nem kell építési engedély:
http://www.oleh.hu/index.php?a=adat_epitesugy&q=quick_epitesugy5. Az engedély nélküli kivitelezésről
Mielőtt valaki építési tevékenységbe (meglévő épület átalakítása, bővítése, stb.) kezdene, célszerű szakembertől (tervező, építésügyi hatóság) megérdeklődni, hogy a tervezett kivitelezési munka építési engedély köteles-e, vagy a nélkül elvégezhető. Természetesen egy teljesen új épület építését csak jogerős és végrehajtható építési engedély alapján szabad végezni. A 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet szerint építési engedélyezési körbe tartozó munkák a következők: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.), ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét, ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket, ae) a legfeljebb 4,0 m magas antennát, zászlórudat, af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt), ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet, ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket, ai) …… aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat, ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést, al) …… b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár; c) építményen: ca) portál (üzlethomlokzat), ab) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény, cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá
építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen: cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla, ce) fényreklám,
építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése; d) …… e) …… f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan; g) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása; h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése; i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; j)…… k) az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött. (2) Csak bontási engedély alapján végezhető a) védett terülten minden építmény, b) egyéb területen a 200 légm3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény, c) a lakás céljára szolgáló építmény, d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg e) az 1,0 m-nél magasabb támfal lebontása, továbbá f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince, g) egyéb telek területe alatt a 10 m2-t meghaladó pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).
(3) Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők.
(4) Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Aki a fentiek szerint engedélyhez kötött építési vagy bontási munkát az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható engedélye nélkül végez, vagy végeztet, azzal szemben építésügyi bírságot kell kiszabni. A bírság csak abban az esetben engedhető el, ha az építtető a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidő előtt megszünteti, azaz az engedély nélkül épített épületrészt lebontja és az eredeti állapotot visszaállítja. Az építésügyi bírság összegét a 43/1997.(XII.29.)KTM rendelet szabályozza. A bírság összege közel olyan magas, hogy gyakran megéri inkább lebontani és a szabályos engedély megszerzése után újra felépíteni az épületet, mintsem kifizetni a bírságot. A fentiek szerint szabálytalanul felépített épület, épületrész fennmaradása az építési törvény 48.§-a szerint csak akkor engedélyezhető, ha az épületre szabályos építési engedély is kiadható lett volna, azaz megfelel a hatályos építési előírásoknak, vagy a szabálytalansággal okozott érdeksérelem csekély, közérdeket nem sért, illetve meghatározott határidőn belül elhárítható, megszüntethető. Ez utóbbi esetekben a hatóságnak szakértői véleményekkel alátámasztott, részletesen indokolt határozatot kell hoznia.
A véleményetek szerint mennyire szigorúan tartják be az oldalhatárra való építkezést?
Amennyiben az adott építési övezetben előírás az oldalhatárra való építkezés, abban az esetben az kötelező érvényű, attól eltérni nem lehet!
Mi a módja annak, ha szabadon álló házat szeretnénk ilyen övezetben épülni?
Sajnos erre nincs lehetőség.
Egyébként a telek egy megosztás útján jött létre, így már semmi sem indokolja a korábban megállapított oldalhatár előírást, a telek most a korábbira merőleges útról közelíthető meg.
A véleményetek szerint mennyire szigorúan tartják be az oldalhatárra való építkezést? Mi a módja annak, ha szabadon álló házat szeretnénk ilyen övezetben épülni?
Egyébként a telek egy megosztás útján jött létre, így már semmi sem indokolja a korábban megállapított oldalhatár előírást, a telek most a korábbira merőleges útról közelíthető meg.
sziasztok en izraelben elek es a barataimmal egy iroda hazat szeretnenk epiteni budapesten en magyar alampolgar vagyok ha tudnatok segiteni nagyon jo lenne ez eleg nagybefektetes es aszt szeretnem megtui milyen engedelyek szuksegesek es epitesi telket sem talaltam meg kb 2000nm szeretnenk vasarolni budapest egyik jo forgalmas pontjan ha valaki tuna segiteni ?
Öt hónapja várunk, hogy építési engedélyünk jogerőre emelkedjen. Az egyik szomszédunk évekkel ezelőtt elhalálozott és nem volt neki hagytéki tárgyalása.Az illetékes hívatal szerint a tárgyalás még több hónap. Felhívtuk az illetékes Közigazgatási Hívatalt, ahol azt mondták, hogy ilyen esetben a jegyzőnek egy ügygondnokot kell kijelölni, aki a papírjainkat aláírhatja és az ügy ezzel befejeződött.Ez három hónapja történt.Jelmez ha mi nem járunk utána ezt sem tudjuk meg, mivel a helyi műszaki iroda semmit nem tett az ügyben. Öt hétig azért ált az ügymenet mert a főnök beteg volt. Kérdezem ez így jogszerű? Kihez forduljunk még, hogy végre építési engedélyünk legyen. Tiszta bürokrácia az egész!!!
Segítségeteket szeretném kérni. Az OTP-vel kapcsolatban van egy nagyon per-szagú ügyem szocpol utólagosan született gyermek utáni igénylésére vonatkozóan. Egy ingatlanjogász vagy egy erre a területre specifikálódott szakértőre lenne szükségem. Tudtok valakit ajánlani? Nagyon köszönöm előre is.
A lugas és a pergola csak akkor nem engedélyköteles, amennyiben kerti építménynek épül. Mivel a teraszod "lefedését" kívánod elvégezni, ezért az már engedélyköteles. De ha nálatok az önkori másképp tudja, akkor annak csak örülhetsz.....
Köszönet mindenkinek, azóta rá is kérdeztem, valóban a lugas,pergola nem engedélyköteles, ráadásul nem homlokzat és (egyelőre) be se fednénk. Most már csak egy megbízható, mesterember, egy ács kellene.
Hát ha valóban kell engedéy, akkor engedélyezési tervet kell készíttetni. Legegyszerűbb lenne, ha felhívnád a helyi építési hatóságot és megkérdeznéd. Előfordulhat, hogy rugalmasan kezelik ezt a kérdést.
