Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Hobbi lövészethesz a 15-ös bőven elég (a vaddisznó vagy a vadlibák úgysem értékelnék harcias megjelenésemet:))) Olyan akcióknál, ahol többet kell kúszni, mint menni, a kisebb tár szintén előny - nem támaszkodik neki a földnek. Mozgó harcnál viszont eléggé számít a tárkapacitás. Itt két 45-ös tár jobb, mint két 30-as (van még az RPK dobtára, de azzal meg az a baj, hogy amennyiben van 5-6 percnyi szünet a harcban, nehezebb újratzárazni, mint a 45-ívtárakat.
EU-n belül bizos nem lenne gond a postával ilyen, nem fődarabnak számitó alkatrésszel, gondolom. Az a baj, hogy csak Usákoknál találtam, azt is jó drágán, igy nem mertem megrendelni. ( Yunkerre kellene :-) )
- Nemismerem a jelenlegi magyar jopgalkotást, hogy hogyan kezeli a fegyveralkatrészek vagy kiegészítők behozatalát; mihez köti, mik a feltételek, korlátozások, stb.
Fegyverkereskedelemmel soha sem foglalkoztam (mármint vásárló voltam, mint magánszemély, de a jogi hátterét nem ismerem:(((
Jelen esetben a dizájn miatt, amúgy az íves és egyenes tár a lőszertől vagy feladatkörtől is függ. Fannak még tisztán ergonómiai és techikai funkció-különbségek is. Hosszú lenne a téma most belevágni.
Én - személy szerint - az ÁK-hoz két tárat szeretek - a 15 és a 45 lőszerest. (Az előbbit a bulgárok és csehek gyártják jól, az AK vadász karabély verzióhoz, az utóbbiban pedig a standard russzki RPK ívtár a legjobb.)
Gondolom azért nem ivelt a tár, mert a képen levő Vepr .308 Win kaliberű, azoké ilyen egyenes. ( A többihez - .223 Rem., 5.45x39, 7.62x39, - ivelt tár van default. )
Az az egyszerűbb verzió, de hát gondolom számodra sem ismeretlen, hogy vannak igazán perverz alakok, akik az apróbbdíszítő elemeket és aprólékos munkát kedveli k.:) Én is a funkcionalitás híve vagyok, de néha rám jön a hacacáré, és akkor díszítő elemeket, formákat vagy mintákat tervezgetek fegyverekhez, fegyverkészletekhez. Szóval - kitör belőlem a szunnyadó esztéta:) (Grafikus az eredeti, első szakmám - úgy hogy alap van hozzá. A fegyver és hadtörténelem-mánia előbb volt hobbi, és csak utánna vált szakmává.)
Amúgy, ha kikeresem valahol a fotókat, megmutatom, hogy milyen fegyverekben segítettem be. Csak tudnám, hogy hová tettem... Nembaj, megjön anyósom - majd megmondja (ő a családban a mindenttudó. Mert figyel!)
Ha nem ajándék lett volna, én aszondanám, hogy egyszerűbb camo-tape-t használni hasonló mintázattal, vagy azt lefesteni. Azt könnyebb a terephez igazítani. :-)
Nem tudom, hogy Magyarorszagon beszerezhető e. Ezek finn meg japán fém és műanyag festékek. Gondolom helyi megfelelőt is lehet hozzá találni, mert a festéken annyira nem múlik, jóval nehezebb előkészíteni a felületet, mert ehhez szét kell szerelni az egészet, leválasztani (és különválasztani) a fém und fa, und műanyag alkatrészeket, és mindet külön-külön kell kezelni.
A legmacerásabb kifőzni a fémalkatrészeket szappanos oldattal bőven dúsított lobogó vízben (mint ahogyan azt, p.l., tartós tárolásra szánt fegyvereknél szokás, hogy teljesen zsírmentesek legyenek a felületek, illetve kiázzon a mikrorepedésekből a kosz, stb.), és utánna csontszárazra törölni (vannak perverzebb emberek, akik sütőben szárítják; mi tovább mentünk - beraktuk a szoliba:))
Utánna megint csak macerás feladat eltávolítani az eredeti festést.
Ezután ismét megismételjük a főzést-szárítást.
Ezután jöhet a kézmosás, és a felület előkészítése. Man, aki ahhoz, hogy jobban tapadjon a festék érdessé teszi a felületet. Én ecettel szoktam (mint ahogyan a k..vák a tánc-rudat, hogy ne csússzon), utánna nagyon vékony alapozás....
Fú, ha valakit érdekel a művelet - majd közkívánatra leírom. OK?
Az optika festése az meg egy külön, rendkívül macerás feladat:(((( Utánna meg jönnek a fa vagy műanyag részek...
Rövidre fogva - be lehet szerintem pótolni helyi festékekkel is (p.l. meg lehet keresni a művészellátót, vagy valami restaurátorokat). Sajnos a festékmárkák leírása nekem budapesten van:((
Ja, festéshez meg tökéletesek a ,,Tamiya" aerographok (festékfúvók).
Mondjuk az SzVD az három ember egy heti munkája volt. De olyan is lett!!!
Szóval, ritkán vagyok megelégedve, de erre kifejezetten azt mondom, hogy jó lett. Úgy elmegy.
Micsoda pörgés! P3edig előtte hónapokig síri csend... Ez egyy nagyon örvendetes változás. Én tegnap kaptam szülinapomra egy AK-63/D jellegű airsoft springes kis eccerű kínai cuccost, de roppant elégedett vagyok vele. Merthogy full legális, üzemeltetni olcsó, nem hangos, tehát nem zavarja a szomszédokat se, amikor az udvaron zörgetem 10 méterről a sörösdobozt... (mondjuk azért megnéztek rendesen, egy csávó majd leesett a bicikliről, úgy lesett).
Szóval elég élethű utánzat, kár hogy lengyelországból kellett rendelni... Ehhez képest még mindig olcsóbbra jött ki, mintha akár Pesten vettem volna.
A svédek ebből a szempontból tényleg jófejek. Amikor kissé bamba, de jóindulatú képüket látja az ember, nem gondolná, hogy Európában nálluk jut egy lakosra a legtöbb kézifegyver! (Nem, nem - Svájc csak a második:))
