Ha szabványos modemnek erőszakolod meg w98-al akkor se nyekken meg? Hülye kérdés, de adott már valami életjelt ez a modem? Nem eleve hibás? Esetleg a soros port? Nekem is ilyen modemem van, és w98 nem akarta felismerni, de aztán szedtem hozzá valami drájvert, és azót a jó. Esetleg megnézem , hogy honnan.
Az nem lehet, hogy a netmodból nem jön ki a vonal, vagy a zsinór szakadt? Mert úgy látom, hogy az xp-s esetben nem a modem meglátása a gond, hanem , hogy nincs vonal. Ami ugye két különböző hiba, csak enyhén bosszantó lehet, hogy semmi sem működik....
Emberekk,
Meg fogok őrülni, úgyhogy majd látogassatok meg a diliházban és hozzatok nekem csokit.
Vettem egy Acorp 56EMS külső modemet (rockwell chip). Összedugtam mindent, amit kell, gépet beindít, win98 "nem látja" a modemet. Ráindítom a hardverkeresőt, aszonja nincs új hardver. Próbálom modemről, aszondja nincs semmi a com porton. Phoenix bios-a van, ha jól tudom, mit nem csinálok jól?
Aztán: bedugtam egy xp-s gépbe, a végét isdn netmodba, analog port, gyönyörűen felismeri, indítom a dialupot, azt mondja, nincs dial tone. Baze. Elindítom a netmod config managert, adok egy számot ahhoz a porthoz, töltöget, majd a végén "faults were detected during download" vagy ilyesmi. Szóval hibák voltak. De azért a szám ott van, dial tone-t továbbra sem kap a modem.
A kérdésem mégis az, hogy miért nem látja a win98 a nyomorult modemet? Ki kell kapcsolni valamit biosban?... azt tudom, hogy korábban volt belső modemem, és azzal kellett valamit varázsolni az irq-val, na de külsővel?...
> W2000-hez hadd ne szóljak hozzá, nincs olyanom, olyat még nem ettem.... :-)
Pedig lehet, hogy jót tenne az emésztésednek. :-))
> az RVS COM progi, ----
> ebben beállítható, hogy a vonalhoz tartozó melyik MSNre érkező hívásra reagáljon egyáltalán,
> és hogy arra mennyi kivárással.
Itt ppp szerver funkcióra van szükség, ezt az RVSCOM tudtommal nem tudja. Arról nem is beszélve, hogy 'tiszta' 64k adatkapcsolatról van szó, nem pedig emulált fax-modem kapcsolatról, amit bejövő hísként is tényleg jól lekezel az RVSCOM.
> A kártya leírását kellene kivesézni! meglehet, hogy valami olyasmit kellene küldeni, mint az ATS0=2 az analógnál,
A soros portos külső isdn eszközökkel lehet AT parancsokkal kommunikálni. Az isdn (PCI-ISA) kártyáknál és az USB cuccoknál nem szokott ilyen AT parancsos 'felület' lenni, hanem a CAPI interfészen keresztül kell velük beszélgetni - ami egy teljesen más világ, mint az AT parancsos kapcsolat. Itt a felhasználó program dönti el, mit tesz, mennyi idő múlva válaszol.
Egy gyors eszmefuttatás, talán Nálad is rávezet a megoldásra: W2000-hez hadd ne szóljak hozzá, nincs olyanom, olyat még nem ettem.... :-)
Viszont: CAPI driverrel rendelkező ISDN eszközökhöz használható pl. az RVS COM progi, ami egy komplett kommunikációs központ. Üzenetrögzítö, G3 és G4 fax, fájltranszfer, mind elérhető, konfigurálható.
Ebben beállítható, hogy a vonalhoz tartozó melyik MSNre érkező hívásra reagáljon egyáltalán, és hogy arra mennyi kivárással.
A kártya leírását kellene kivesézni! meglehet, hogy valami olyasmit kellene küldeni, mint az ATS0=2 az analógnál, csak azt kellene megtalálni, hogy hova kell beírni.
Igy van. Egyik az 'elsődleges' a másik a 'melegtartalék', és persze a tartaléknak csak akkor kell(ene) reagálni a hívásra, amikor az elsődleges valamiért nem tud.
> A kártyák müködéséhez telepíteni kellett valamlyen drivert a gépre.
Ez igy van, de miben segít ez a probléma megoldásában?
> És ennek kell lennie egy beállítási részének, ahol megadhatod a kártya MSN számát,
Az MSN ugyanaz, hiszen a hívó nem tud, és nem is kell tudnia arról, hogy melyik gép fogadja a
hívást.
> Továbbá kellenek az alkalmazások, amelyek az ISDN kártyán keresztül kommunikálnak.
Ja. Win2000 Bejövő kapcsolatok, RAS-nak is csúfolják.
> Na ezekben a progikban kell lennie olyannak, hogy fogadjon-e hívást, és hogy azt hány csengetés után tegye.
A csengetésszámot analóg modemhez szépen be lehet állítani a registryben - de ennek ugy tünik nincs hatása az isdn(64k) kapcsolatra. :(
A két kártya persze két gépben van!
A kártyák müködéséhez telepíteni kellett valamlyen drivert a gépre.
És ennek kell lennie egy beállítási részének, ahol megadhatod a kártya MSN számát,
Továbbá kellenek az alkalmazások, amelyek az ISDN kártyán keresztül kommunikálnak.
Na ezekben a progikban kell lennie olyannak, hogy fogadjon-e hívást, és hogy azt hány csengetés után tegye.
Van két isdn kártya 'párhuzamosan' az S-buszon.
Hogyan lehet belépési sorrendet beállítani a kettő között? (Ami pl az analóg modemnél egyszerű, egyik egy csengetésre reagál, a másik csak kettő vagy több csengetésre.) Nade isdn-nél ezt hogyan lehetne megoldani?
RÁÉREZTÉL: ".......vagy olyan digitális amelyikbe nincs mani ISDN kártyára? " A központok egy része elég régi, és akkor nem lett megvéve kártya meg sw, hogy tudjon ISDN-.t Mivel akkor még nem is nagyon volt. Azóta az újak persze tudják. Az alaw meg mulaw átkapcsolhatósága sejtheti , hogy ez valami tengeren túli kütyü: Definity.
Miután műszakilag tiszta, hogy ennyi a sebesség a jelen konfigben, majd kitaláljuk mi éri meg jobban: bérelt adat csak erre, vagy felturbózott központok isdn trönkökkel, vagy marad ez. Az átvitli háló is saját, de nem annyira, hogy azt az egyszerű kérdést feltéve, "hogy akkor mi a francnak görcsöltök kapcsolt vonallal, amikor saját magatok tudtok "bérelt" vonalat csinálni magatoknak" meg lehessen egyszerűen válaszolni. Így ezt ne is kérdezzétek :)
De hisz azt írja, hogy nem tudja az ISDN-t. Szerinted (ha nem Pana rendszerkészülék a digitális, azzal meg nem tud modemezni;-) ) akkor magán az alközponton hol lesz A/D-D/A?
Én itt lepődtem meg (mint alább;-) ) és analóg (kapcsólómezővel rendelkező) alközpontokon oda vissza igaz KELL legyen az 56k (sőt elméletben a 64k vagy több is, ha lenne olyan analóg végber.:pl. szinkron modemmel...), mivel kis jóindulattal "végtelen" a sávszélességük ;-D
A 2/4-eseket ha szépen be vannak lőve és illesztve, akkor kilőhetjük, szerintem.
És kiderült ugye, hogy "cégen belüli" kommunmikációról/adatátvitelről van szó. Ami bejöhet a képbe: (Matáv) bérelt vonal a trönköléshez. Ott viszont olyan sávszélt kér amilyenre pénze van és ha ráadásul az a szakasz is analóg, akkor oda ki kell követelni (menedzselt bérelt vonali szolgálat) a 64k-s egyenletes analóg (!) átvitelt.
De egyéb esetekben is bejöhet a képbe a trönkölésre ráültetett BDSL (saját eszküzükkel a végein) például, ha nem túl erős sávszél-igényük van akkor akár bármiylen hálózaton is;-)
Szia Latya!
Akkor ez a központ most egy analóg TPV (analóg jelút és digitális tároltprogram-vezérlés) vahgy hibrid idgitális (Pana?) vagy olyan digitális amelyikbe nincs mani ISDN kártyára?
Belső forgalomra akkor viszont tán egy egyszerú 4-8-as HUB és egy kis hálóépítés lenne jó, nem? És persze egy ADSL! ;-D
A többszöri A/D átalakítás okozta sebességkorlátot immár kitárgyaltuk.
Merthogy van egyszer az alközponti melléken, aztán az alközponti fővonali áramkörön, és végül a főközpont vonali portján.
Ilyen felállásban az 56 K csak vágyálom, és igazán érdektelen az alközpont típusa.
(Esetleg ott érdekes, hogy miért csak 28,8, amikor kb 30 K körüli is lehetne....)
> Adott egy digitális alközpont. Analóg mellékről modemmel felhívom az internet szolgáltatót,
> és a következőket tapasztalni:
> 1. ISDN fővonalon keresztül kimenve gond nélkül összejön a kb. 56 kbps sebesség.
Eddig OK. :)
> 2. Analóg fővonalon keresztül csak 28 kbps sebeség jön össze. ( Az analóg fővonalra
> csatlakozva -azaz a PBX et kihagyva- viszont a sebeség szintén 56 kbps körüli.
Ha nem olyan nagy titok, milyen típusú ez az alközpont? (Mert ugye ha ilyet is leírsz, akkor talán lesz valakinek konkrét ötlete, mit lehetne megpróbálni esetleg, de így ez olyan, mintha azt mondanád, világít az autóm műszerfalán egy piros lámpa, vajon mi lehet ez? :))
Köszi az infókat. Tulképpen egy privát telefon hálózaton kellene kapcsolt adatátvitelt produkálni belső levelezés, meg intranet szerü alkalmazások miatt. A dolog hátulütője, hogy egyrészt a központok egy része 4huzal+jelzéssel trönköl, másrészt a 4 huzalt szintén átviteli berendezés produkálja, nem réz vezeték. Így aztán analóg szakasznál 5 lépésben van konverzió ( felhasználó, központ ki, átvitel be , átvitel ki központ be), de már az első konverzió agyoncsapja a sebességet. Lényegi külömbség nincs az egyszeres vagy ötszörös analóg konverzió esetén. ISDN vonalakat meg a központ kapásból nem tud, illetve a digitális trönkölést sem. Íg marad a csiga speed, vagy valami folyamatos adatkapcsolat....
Még egyszer köszi a kimerítő magyarázatokat!
Na szóval nem akartam jönni a Shanon tételével, merthogy ahhoz én is kevés vagyok... (Shanonnak van egyébként is jónéhány tétele...)
Tény: ISDN alközpont esetén ISDN fővonal mellett adatátviteli célokra igenis ISDN melléket kell használni a PC-ben ISDN kártyával.
Ebben az esetben a PC-tól az ISP-ig digtális lesz az út, ergo elérhető lesz a 64 Kbit/sec, vagy akár a 128K is.
És még ráadásnak feladhatom az érdeklődőknek házi feladatként az ADPCM kódolás mikéntjét. De ez már nem ISDN!(Adaptív Differenciál PCM kódolás ?) Na ha ezt alkalmazzák bárhol az átviteli útban (Analóg előfizetői szakaszban), akkor a max. kb 9600 lesz. Ahol ez panaszt okoz, ott cserélni szükséges a PCM-eket, (meg is teszik!) és a csere után megközelíthetővé válik a 33,6 (oda-vissza), viszont az 56K így sem!
Ehhez képest 1996-ban a BHG-ból analóg modemmel analóg modemes behívópontos (!) ISP-hez (kissé már kopnak az emlékeim, vagy Datanet vagy a többször átalakult amúgy pocsék (!) Elender?) emlékeim szerint 42-48kbps-sel kapcsolódtunk rendszeresen KelenföldTVC-ről ;-DDD
A fenti nagyon okos és praktikus olvasmányból:
"Shannon tétele A telefonközponti utak digitalizálásával (PCM technika) újabb kérdés vetôdött fel. A digitalizálás során alkalmazott diszkrét elemû felbontás pontatlansága a modemek számára zajként jelentkezik. Shannon tétele egyértelmû összefüggést ad a vonalon lévô jel/zaj viszony és a vonalon elérhetô maximális adatátviteli sebesség között. A gyakorlati értékeket behelyettesítve 34822 bit/s sebességet kapunk határértékként.Ez a sebesség a kapcsolt vonali modemek maximális sebessége, ha az összeköttetés két végpontja a telefonvonali hálózat egy-egy végpontján található.
Az 56 kbit/s-os modemek A fizikai törvényszerûségeket tiszteletben tartva kellett megtalálni a sebességnövelés módját. A rendelkezésre álló digitális kapcsolástechnika, az Internet-hozzáférés speciális sebességigénye, a modemes technológia fejlôdése együttesen tette lehetôvé a sebesség további növelését.A modemes technológia fejlôdése egyben jelenti a nagysebességû digitális jelfeldolgozás (DSP) technológiáját, illetve a modemes protokollok kifinomult technikáját.
Az Internet-hozzáférés sajátossága a felhasználó irányában nagyobb, aszimmetrikus sebességigény.
A digitális kapcsolástechnika elterjedése olyan széleskörû, hogy az egyik végponton belépô digitalizált jel a másik végpontig a PCM struktúrában mindvégig digitálisan utazik. Magától értetôdônek tûnt, hogy ezt a digitális jelet kellene eljuttatni az Internet-felhasználókhoz, analóg visszaalakítás nélkül. Megfelelô modulációs-kódolási technika választásával a nemrégiben szabványosított ITU-T V.90 (korábban K56Flex és x2 technológiák) eljárással valójában ez történt meg. Az analóg visszaalakítás nélkül megkerülhetôvé vált a korábban említett Shannon-tétel digitalizálási zajra vonatkozó érvényessége (tudniillik eltûnt maga az átalakítás), így a digitalizáláskor korlátozó jel/zaj viszony értelmét vesztette. Shannon tétele innen kezdve magára a telefonvonal zajviszonyaira korlátozódik, melyek a tapasztalat szerint (jó minôségû telefonvonal esetén) kedvezôbbek, mint a digitalizálás úgynevezett kvantálási zaja. A jel/zaj viszonynak ez a növekedése teszi lehetôvé a magasabb sebesség elérését.
A kétirányú 56 kbit/s sebességû kapcsolat ugyan elméleti szinten biztosítható lenne, de a jóval bonyolultabb megvalósíthatóság költsége ennek az elképzelésnek gátat szab.Alkalmazástechnikai szempontból a korlátozás azt jelenti, hogy a sebességnövelés csak a központi oldalról a végponti felhasználók felé valósítható meg. Az Internet-hozzáférés tipikusan ilyen alkalmazási környezet.
Az Internet-felhasználók felôl nézve az adatátviteli struktúra nem változott: továbbra is szükség van az analóg jelek digitalizálására. A Shannon-tétel érvényessége a modemek sebességét ebben az irányban az ITU-T V.34 szerinti 33,6 kbit/s-ban korlátozza. Ugyanez vonatkozik a végpont-végpont típusú modemkapcsolatokra: a szükségszerû kétszeres átalakítás (analóg-digitális majd digitális-analóg) lehetetlenné teszi e korszerû technológia alkalmazását.
Az alkalmazhatósági szempontokat megvizsgálva a végfelhasználók felôl egyetlen feltétel van: maga az 56 kbit/s sebességû modem. A távközlési szolgáltatók szempontjából a feltétel a jó minôségû telefonvonal és a digitális kapcsolástechnikájú telefonhálózat. Az elért sebesség függhet az elôfizetôhöz tartozó telefonközponti interface-modul típusától, illetve a modem és az interface-modul együttmûködési képességétôl. Az elfogadott V.90-es szabvány véglegesítése éppen ezeknek az együttmûködési képességeknek a növelésére irányul. A flash (újratölthetô) memóriájú modemek esetében könnyebb követni ezeket a gyakorlati tapasztalatokon alapuló szabványfinomításokat.
Az Internet-szolgáltatók számára az a szükséges feltétel, hogy a telefonhálózathoz digitális módon csatlakozzanak. Ez a telefontársaság típusú Internet-szolgáltatóknál automatikusan teljesül, hiszen a digitális PCM hierarchiához automatikusan csatlakoztathatók a kiszolgáló egységek. Más Internet-szolgáltatók esetében a kiszolgáló egységek és a telefonközpont digitális felülete között nagysebességû adatátviteli összeköttetést kell kiépíteni.
Az 56 kbit/s-os sebesség fokozatosan jelenik meg a különbözô Internet-szolgáltatóknál. A telefonközpontok döntô többsége digitális. E korszerû technológia használata csak a felhasználó választásán múlik. A technológiai jóslásokat figyelembe véve a választás számítástechnikai léptékkel mérve hosszútávú lesz, hiszen a kopogtató újabb technológiák még nem értek meg a tömegfelhasználásra, vagy beruházásvédelmi indokok késleltetik megjelenésüket." (Megjegyzés eme utolsó bekezdéshez: ez az írás 1998-ból való, amikor a V.90-es modemek még tényleg relatíve újnak számítottak - Maus Róbert Péter)
Úgyhogy Latya barátom/kollégám!
Elnézést, hogy olyan csúnyán megvezettelek!!!
De szvsz a megoldás kézenfekvő: mivel minden ISP alapesetben tudja az ISDN BRA (64k/128k) modemek által indított adathívásokat fogadni, így az alközponthoz ha már digitális, egy egyszerű ISDNK kártyát kellene az analóg modem MELLÉ bepakolni az adott gépbe, az analóg modemmel meg lehet (ha kell) faxolni bátran.
Szolgálati közlemény: az egy dolog, hogy "e fent beteregetett elemzés ellenére, eme elméletei elegyekkel elmebeteg elevenséggel ellenkezve elemezgettem mégfeljebb, eleimet esztelen megfeledve - de elevenen lelkendezve berregtetett 33,6bps-es ketyerémet végtére ezek elvén(!), eleven messze-settenkedéssel nem csereberéltem lefele évekkel eztetet megelezednén sem. Lelet: elmebetegnek leledzek, de véreremben s elfedett eszemben meglelhettem eme elkergethetetlen elméletes ellentétet! ;-D
Akinek nem világos eme rettenet: annak l a s s a n i s e l m o n d o m, h o g y m e g é r t s e ;-D
Szóval szakmai(atlan?) megérzéseim miatt ezért nem cseréltem le 33,6-os modemem ;-)
Mindenkit szeretettel üdvözöl és egészséget szép napot, tavaszt kíván
Analóg időkben a 2/4 huzalos átalakítások számát maximalizálták egy teljes összeköttetésre, mert különben visszhangossá vált a kapcsolat.
Manapság a kódolások,dekódolások számát kell korlátozni.
Minden egyes A/D-D/A behozza a kvantálási zajt, vagy másnéven kvantálási torzítást. (Ennek megnövekedése végülis a pl. adatkapcsolatban elérhető sebességet (is) korlátozza.
Kvantálás = a mintavételezés során előálló amplitúdóban folytonos jelnek felbontáa amplitúdóban diszkrét értékekre, ami veszteséggel, torzítással jár. Ezen diszkrét értékeket fogják később kódolni, azaz bináris információkká lefordítani.)
Az 56K-s analóg modemeknél kitétel, hogy csak abban az esetben közelítheti a kapcsolati sebesség az elméleti max 56K-t, (kizárólag lefelé irányban!) ha a teljes összeköttetésben egyetlen A/D van, nevezetesen az előfizető vonali portján.
Értelemszerüen az ISP oldalán digitálisan (A/D nélkül) kell kapcsolódni a központhoz.
Ha két 56K-s modem konnektál egy telefonközponton keresztül, akkor a teljes ÖK-ra 33,6K lesz az elméleti maximum mindkét irányban!
Merthogy hiába lenne 56K nálam lefelé, ha a túloldaltól csak 33,6-al jön az anyag. És ugyanez visszafelé is.
Az "A" és "Mü" karakterisztika kellőképpen különböző, hogy ne legyen kompatibilis egymással.
Meglehet: éppen a finom részletek vesznek el, (adatkapcsolatnál éppen ez lehet a fontos) aminek eredménye a hsználhatatlan adatsebesség lesz.
Hümmm. Van valaki széles ez országban, aki ezt tutira meg tudja mondani? Ha végig minden kütyü alaw codekkel(?) megy akkor ennek mennie kéne? És ha valahol van egy mulaw, akkor feleződik? Privátban is jöhetne tanács, vagy kontakt személy....
A gondokat általában megoldotta az sw frissítés. volt, hogy központi helyről távolról, volt hogy a helyszínen laptoppal. ha nem volt laptop, akkor NT csere egy frissített verziójú eszközre.
Négylámpásakat talán 3.5-ös verzióval terítették.
Aztán - miután egyértelmüvé vált a szitu, lehetett rendre frissíteni 3.7-re, 3.75-re, utóbb 3.76-ra.
(talán a hw gyengeségeit is orvosolták sw úton... - van ilyen..., vagy sem...)
És én miért hallottam akko razt, hogy hw gond volt?! Sőt: hogy ezeket vissaz is hívták?
Szvsz a 3.76 pedig hamarabb jelent meg (én a PKI-ból sokkal koráébban megkaptam;-) ) mint ahogy egyáltalán ezek az NT-k megjelentek.
Ha megfelelő antialiasing és/vagy DSP-s rendszer és megfelelő CODEC-ek vannak a jelútban, akkor ha nem is végtelen, de gyakorlatilag korlátlan számú kódolás és visszakódolás elviselhető kellene legyen. Ugyan nincs túlmintavételezés, de épp azért adnak
Manapság már ugyebár 98%-ban mindenhol 64k-s jelfolyam van (rx+tx=2x64), úgyhogy a dolog nem a főközponttal függ össze.
Az alközpont ILLESZTÉSE lehet rossz az analóg fővonalra: pl. bevisz egy meglehetősen erős torzítást az alkalmazott echo-canceller áramkör a mellékállomási vagy a főközponti (CO) porton - ezt aztán vagy ki lehet kapcsolni vagy nem (ti. attól, hogy a port és a fővonali IF analóg, és kéthuzalos(!), még kell egyrészt "táp+hibrid" a mellék felé és legalább 2/4-es hibrid a CO felé).
Szvsz valahonnan szerezz (MTA-MMSZ) egy PCM4-et vagy más átviteltechnikai cuccot és mérd meg a mellék-fővonali végződés átviteli paramétereit (lásd ETS xxx meg nem mondom oly régen és akkor is csak felületesen foglalkoztam ezze, de ha kell előkaparom a jegyzeteim.. a PCM4 kínálja ezeket menüben a margórajzokkal együtt!).
A vicc: analóg (BHG) TPV alközpontnál épp ugyanezt tapasztalni lehetett, pedig az elvileg megfelelt minden mérési feltételnek! DE: nem használtak akkumulátort és a súlyozott pszohometrikus zaj keményen kilógott a megengedhető tartománybó épp a beszédsáv alján és tetején, azaz az 33-56k-s modemeket megöli a jelenség.
SDH esetében én a használt kábel szimmertiáját és a lezárásokat nézném meg, amúgy az SDH elég kellems zajt tud termelni egy (törzs)kábelben (szvsz az xDSL is... de ISDN-nél 1x4-es kábelben megjáratott U-busz és analóg elémenő (NT/POTS) esetén én - ! - hallottama sustorgást;-) ).
Egy próbát még az alközpontod megérne!
Kösd farokba az egyik melléket egy CO-val és az így a használt mellék-CO-farokmellék-mellék úton milyen sebesség érhető el?!
Előre is kívánok Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket (ki tudja járok-e err emég, főképp mert a fórum nem igazán érhető el..)$
Kipróbáltam telefonnal, a gép infráját használva a modem helyett, de ugyan ez a hiba. Regisztrálni akarja a gépet a hálózaton, és ezzel a hibával, hogy nem engedi, nem is tud csatlakozni.
egyik szívfájdalmam az, hogy a példákat csak W98SE alatt tudtam megcsinálni.
Pedig jó lenne mindezeket W2000, WME, WXP stb. alatt is megcsinálni.
W2000-ben van valami felhasználó jogosultság kezelés is, ha igaz. Nem ott van elásva az eb?
köszi! De sajnos így se megy egy modemes kapcsolat kiépítése Win 2000 alatt.
Ott akad el a dolog, hogy be van minden állítva, hogy kell, felhasználó, és jelszó ellenörzés után, azt irja ki regisztrálás a hálózaton, és ekkor hiba üzenettel megszakítja a kapcsolatott. És azt írja a netsh paracsal látsam be. Na, de, hogy, és mit? Itt van valami gond, hogy minek akar regisztálni a hálózaton, azt, hogy lehet kikapcsolni, régen ilyet nem írt ki.
Nem USB-s intracom, hanem az a bizonyos "négy+1" lámpás, ami az analóg potján kezdeményezett hívások - és a bolygók szerencsétlen együttállása - esetén hajlamos volt téveszteni.
Ezt orvosolta egy firmware frissítés.
Jelenleg a 3.76 verzió elérhető úgy az egylámpáshoz, mint a négylámpáshoz. (külön firmware az egyikhez, külön a másikhoz! vigyázni, hogy melyikre melyiket töltjük fel!!!)
A bankok némelyike csak az analóg modemekről fogad hívást. (Illetve korrektebb talán úgy fogalmazni, hogy analóg modem képességgel, illetve beszéd képességgel rendelkező végberendezésról induló hívásokat fogadnak!)
Márpedig az ISDN NT-k soros (esetleg USB portja) digitális adatátviteli képesség jellemzővel indítja a hívást. Márpedig ez egy szimpla analóg vonallal, vagy analóg modemmel nem kompatibilis.
Megoldás lehet, ha valamely kommunikációs progit vesszük igénybe, ami biztosít analóg modem emulációt. Ilyen pl. az RVSCom, aminek van spéci intracomhoz adaptált verziója.
Másfajta ISDN eszközökhöz - amelyekhez van CAPI driver - az RVS általános verziója javasolható.
Megint másfajta ISDN eszközök illesztőprogramjai eleve telepítenek analóg modemet emuláló drivert, ekkor azt kell alkalmazni.
