Keresés

DGY butaságot beszél.

Szerinte a vákuum maga a semmi, ezért szerinte nem is lehet semmiféle fizikai tulajdonsága, vagyis nem lehet semmije.

De akkor a semminek hulláma sem lehetne. 

A fényhullám létezését letagadni pedig nagy balgaság. 

DGY szerint a vákum permittivitása a vákuum semmije. A mértékegységek hibás megválasztása miatt véljük, hogy az valami, cgs-ben E=D és B=H.

Van permittivitása és permeabilitása. 

Ez a kettő határozza meg a fény sebességét. 

c=1/gyök(permittivitás _* permeabilitás) 

Ezt már Maxwell kitalálta, nekünk nem kell újra feltalálni. 

Vízben vagy üvegben a fényközegre vonatkoztatott relatív permittivitással és permeabilitással kell számolni. 

"Ahogy fénysebességnél nullává válik a távolság és az időtartam, ugyanúgy megszűnik a mágnesesség és az elektromosság is. "

Fénysebességnél nem válik nullává sem a távolság sem az időtartam. 

Azonban a fény valóban megszűnik, ami azt jelenti, hogy aki fénysebességgel a fénnyel egyirányban halad , az sötétben utazik. A mágnesesség és az elektromosság sem szűnik meg, csak az utazó szemébe nem kerül rezgés (mert a fénnyel együtt utazik), ezért utazik sötétben. 

Nem kell az egyszerű dolgokat elbonyolítani.  

Gondolkoztam.

E és B ugyanúgy transzformálódik, mint x és t.

Most a részletekbe nem megyek bele.

Ahogy fénysebességnél nullává válik a távolság és az időtartam, ugyanúgy megszűnik a mágnesesség és az elektromosság is. Majd később levezetem...

Tehát nemm kell erőlködnie.

„A fény sebessége annak a közegnek a tulajdonságaitól függ, amelyben halad.”

A te fényközegednek milyen tulajdonságai vannak? Még tartozol a válasszal. :-(

"A fénynek elvileg erőlködnie kell, hogy bemenjen a mágneses mezőbe?

Miből veszi az ehhez szükséges energiát?"

Nem látom be, hogy miért kellene erőlködnie.

"Viszont a fény sebessége nem csökkenhet."

Miért ne csökkenhetne?

A fény sebessége annak a közegnek a tulajdonságaitól függ, amelyben halad.

Ha változik a közeg, akkor meg kell változnia a fénysebességnek is. 

Az elektromágneses hullám energiájának két komponense van, az elektromos és a mágneses.

Amikor a fény bemegy a mágneses mezőbe, az elektromos komponens változatlan. E²

Mármint a külső szemlélő szerint.

Hogy a fény számára mi az ábra, azt a specrel nem tudja kiszámolni. :(

A fényszerű világvonalon hogyan transzformálódik az elektromágneses tenzor?

Nem tudjuk.

Viszont a mágneses komponenshez jön egy additív tag.

Itt már ( B sin(ωt) )² helyett ( B₀ + B sin(ωt) )² lesz.

Elvégezve a négyzetre emelést két új tagot kapunk:

(B₀)² + 2 B₀ B sin(ωt)

Utóbbi ugyan kiátlagolódik nullára, ami lokális energia-áramlással kidumálható

Viszont a (B₀)² nem tűnik el.

Mint amikor két mágnest közelítünk egymáshoz, erőhatás lép fel.

A fénynek elvileg erőlködnie kell, hogy bemenjen a mágneses mezőbe?

Miből veszi az ehhez szükséges energiát?

Klasszikus módon egy részecske lendülete csökkenne, mint amikor egy elgurított labda gurul felfelé a lejtőn.

Viszont a fény sebessége nem csökkenhet.

Ellenben a gravitációs vöröseltolódás jelensége ismert, egy lentről felfelé haladó fénysugár frekvenciája csökken.

Ez történne itt is?

A kérdés nem ez volt.

"Mi veszi miből az energiát?"

Az energia nem vész el, csak átalakul! (állapotváltoztatás) :-)

"Miből veszi az energiát?"

Mi veszi miből az energiát?

És milyen energiát?

"...ebből az energiából marad fenn egy univerzumot is meghaladó ideig, vagy még tovább. ;-)"

És még azon túl is. ;)

„Miből veszi az energiát?”

Van egy végtelen nagy téridő struktúra, amely végtelen sok energiát tartalmaz. Ebből veszi energiáját az anyag. (a töltés utántöltése) Minden ami lebomlik elemi szintre,(elemi részecskékre) ebből az energiából marad fenn egy univerzumot is meghaladó ideig, vagy még tovább. ;-)

E²+B²

Csakhogy itt van egy additív konstans mágneses mező, amely hozzáadódik a fényhullámhoz.

Miből veszi az energiát?

Csak azt nem írtad le, hogy mi a kérdés.

Mi a kérdés?

Miután ezt megfejtettük, emelt szintű kérdés: Mágnes mellett halad el a fény. Vagy a rádióhullám.

Induljon a fény egy olyan helyről, ahol a statikus mágneses mező elhanyagolható, és haladjon át egy erősen mágneses tartományon.

Dávid Gyula még azt hiszi, hogy a fény fotonokból áll. 

Az alapproblémával sincs tisztában. 

Mozgó interferencia:

https://youtu.be/_n6914Tv38w?t=5541

http://atomcsill.elte.hu/letoltes/foliak/13_evf/atomcsill_13_01_David_Gyula.pdf

Marty, még mindig nem gondolkozol 4 dimenzióban! :DDDD

Az energia áramlását S=ExH írja le.

Elnézést, de nincs időm méretre készíteni és lefesteni.

Kénytelenek vagyunk elképzelni két fénysugár találkozását.

Ilyenkor az energia a csomópontokból kiáramlik a duzzadó helyekre.

Ajánlott olvasmány: Dávid Gyula: Fény a kanyarban (Atomcsill, 2017.09.14.)

Egy tükör esetén ez történik.

A bejövő és visszaverődő fény önmagával képez interferenciát.

Vegyük úgy, hogy a fény monokromatikus.

Egy érdekes téma az interferencia. 

Több szempontból is. 

Az egyik, hogy interferenciára csakis hullámok képesek.

A mai fizika mégis azt tanítja, hogy a fény foton-részecskékből áll.

Az interferencia jelensége azonban letagadhatatlan, ezer kísérlet bizonyítja.

Ebben az esetben a fény nem állhat foton-részecskékből. 

Akkor most kinek van igaza?

Gyanítom, hogy a kísérleteknek.

Fotonok nem léteznek, a fény tiszta hullámjelenség. Csak ne folytonos, hanem szakaszos hullám. 

Ez azonban módosítja az interferencia jelenségének helyes magyarázatát is. 

"Amikor munkát végzünk, hova lesz ez az energia?"

A mágnesek esetében a közös mágneses mező tárolja. 

A mágneseket közelíthetjük egymáshoz azonos és ellentétes végükkel is.

Az egyik esetben taszító erőt tapasztalunk, a másik esetben vonzót.

É---D

D---É

Képzeljük el egymással párhuzamosan (parallel vagy antiparallel), tehát mindkét végét közelítjük.

És ha közben még forgatjuk is, lesz különbség?

Analóg kérdés: ha interferenciánál épp kioltás van, hová lesz az energia? :D

Egy kicsit gondolkozhatnál a kérdésemen.

Mert nekem ezt nem tanították.

Talán te kevésbé bohócképzést kaptál és tudod a választ. :DDDD

Amikor két rúdmágnest közelítünk egymáshoz, munkát kell végezni. Miért?

munka = erő * út

Amikor munkát végzünk, hova lesz ez az energia?

Legtöbben azt sem értik, hogy mi az interferencia. 

Mert rosszul tanítják az iskolákban. 

Persze nem ez az egyetlen. 

aha, amplitudó az csak úgy van térerősségtől függetlenül

Bohócfizika 😃

Egyik se.

Az amplitúdó összegződik, amelytől négyzetesen függ az energia. 

Kérdés: két fénysugár interferenciájánál a térerősség vagy az energia összegződik lineárisan?

Állítólag a térerősségre igaz a lineáris szuperpozíció. De akkor miből veszi a többlet energiát? :DDDD

Valóban unalmas, amit csinálsz. 

Aki azt sem tudja, hogy a c+v egy összeadás, azzal nem is érdemes vesződni.