" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ma voltam a húgom kertjében,hogy felmérjem kárt.Orosháza város széle ahol nem érvényesül a városi hőnszenyezés jótékony hatása.A hivatalos legalacsonyabb hőmérséklet -18 C fok.Takaratlan füge állapotából kiindulva nem lehetett hidegebb -14 C foknál.A füge legtöbb ága csúcshajtásból folytathatja a növekedést,de van amelyik ágvég fagykárt szenvedett.Szüleim a város sűrün lakott részén élnek,de ott komolyabb fagykárt szenvedett a füge és első termés nem lesz.
Ez is Alföld,de most éppen a szerencsésebbik része.
Minden rendben, az inverzió működött, bár az egyik leghidegebb éjszaka a dombokon pont akkor állt be, amikor normál légrétegződés volt.
Egészen pontosan lent -13,-17 fokok, a dombokon pedig -7,-8 fokok voltak, majd beállt a köd, és lent felment -10 fokra, fent meg lement -13 fokra.
A dombokon -12,-14 fok közti minimumok lettek, ennek megfelelően a fügéknek nem lett bajuk.
Az Alföldön komoly fagykárok keletkeztek a szőlőkben, a kecskeméti kajszisokban.
A fórumokat végignéztem, igyekeztem begyűjteni pontos információkat, de mindenki össze-vissza beszél, nem lehet megtudni semmit, hogy a -20,-25 fokok milyen károkat okoztak az általunk tárgyalt növényekben.
Ha nem kapunk választ semmilyet, akkor az logikailag biztató! Hiszen azt semmilyen emberi szabadságjog nem tiltja, hogy megmondják valakiről, ha halott, hogy meghalt. Tehát Ő tilt valamit.
A csapadék egyelőre nem okoz a gyümölcsösökben nagyobb gondot. Néhány helyen megállt a víz az ültetvényeken, ami nem kedvező a fák gyökérzetének, ám a helyzet nem kritikus. A következő napokban azonban elég sok, 5-17 mm eső várható és a lefolyást lassítani fogják az éjszakai fagyok. A nagy hideg okozta károk felmérése még csak most folyik. Elsősorban a csonthéjasokat érte jelentősebb fagykár, a nagy hideg miatt több helyen 10-50 százalék közötti termőrügy károsodást tapasztaltak – közölte Lédó Ferenc, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. 30-40 százalék alatti károsodás azonban egy jó virágzás esetén még nem okoz termésveszteséget. Akkor van baj, ha a virágzás sem lesz tökéletes."
Úgy látom a megszólított nem reagál kérdésedre, remélem nem veszed rossz néven, ha beleavatkozom. Varga J nem tulajdonosa a faiskolának, de a tulajdonost (Lócsi Józsefet) segítette abban, hogy kivi ültetvényt telepítsen, Fityeházán. Lócsi egyébként neves szőlőoltvány termelő, de a kivi ültetvényéhez maga állította elő a szaporító anyagot. Ezek alapján megtalálod Lócsi elérhetőségét.
igen, nalad mas a helyzet. jellemzoen olyan helyen van ilyen kialakitas, ahol a szennyvizakna melyebben helyezkedik el, mint a kozponti szennyvizcsatorna es at kell emelni szivattyuval a trutyit. de mostmar tenyleg off. :)
Nem csinálna semmit ,itt központi elszívó rendszerű szenny rendszer van, a lakások kis aknákra vannak kötve, ebben egy szelep van úszóval ha feltelt az akna kinyílik és elszívja a felgyűlt szennyet a központi vákumház ! Ez akkora erővel működik hogy a vécéből képes az összes vizet leszívni a többi bűzelzáróval együtt ,ezért kell a tisztító cső tetejét nyitva tartani ! Ez is az előírás erre a rendszerre a szennyvizesektől tudjuk !
