1. Tudod, hogy a változódba mi jön meg az rtc-ből (pontosabban a hőmérőből). Valószínűleg egy analóg érték, amit egy viszonylag egyszerű osztás/szorzás/összeadás/kivonás műveletsorral szépen decimális celsius értékké lehet konvertálni. Az, hogy ez egész (int) vagy tört (float). Namost. Az a szám, amit a végén megkapsz (float) praktikusan (a 2. pont szerint) szorzandó tízzel (egy tizedes) vagy százzal (két tizedes), aztán kell belőle gyártani egy sima int vagy long változót (ha csak szobahőmérsékletet mérsz, az int bőven elég). Figyelni kell még arra is, hogy signed vagy unsigned változót használsz-e, mert az előbbi elmehet negatívba, a másik viszont nem. A float signed, a lenti példában (mivel órához használtam) ezért van unsigned long, mert nem lehet negatív az érték.
2. El kell döntened, hogy milyen pontossággal akarod megjeleníteni az értéket. Két tizedes jegy szerintem még sok is (a hőmérő pontossága aligha van 1 fokon belül, innentől meg maximum a változást tudod tized fok pontosan figyelni, és még ez sem teljesen megbízható). Lásd még 1. pont.
3. Kód
void vagy(unsigned long v) { // ide egyébként attól függően kellhet a sima long, hogy elmész-e negatív tartományba vagy sem, lásd fent
// a v a fő loopban a hőmérséklet tárolására használt változó, típusát tekintve legyen azonos ezzel (itt unsigned long) byte ones; // sima változó-deklarálás, ez lesz az "egész" byte tens; // sima változó-deklarálás, ez lesz a "tizes" byte fractions; // tized
byte fractionss; // század
// feltételezzük, hogy a hőmérsékletet két tizedes jegyig akarod megjeleníteni, és így a korábbi egész celsius-t osztottad 100-zal (in da loop)
// itt volt egy v=v/10, de az nem kell, felesleges.
fractionss = v%10; // a század értékét meghatározzuk.
// a v%10 jelentése: oszd el v-t 10-zel, és nézd meg a maradékát. Technikai értelemben ez annyit jelent, hogy "levágjuk" a változó egyes számtartományba eső része feletti összes elemet (tizes, százas stb.), majd a számot tároljuk egy változóban (ami lehet byte, mert az értéke soha nem több 10-nél).
v = v/10; // elosztjuk tízzel, vagyis kvázi levágjuk az utolsó számjegyet, ami eddig 10-es számmező volt, az 1-es lesz, ami 100-as, az 10-es. fractions = v%10; // mint előbb v = v/10; // és tovább. ones = v%10; v = v/10; tens = v%10; // innentől is lehet feljebb menni a százas, ezres, tízezres stb. számmezők felé, amit a változó bír.
// ez innentől a megjelenítés. Pofon egyszerű, meghatározod a tizes számmezőben lévő szám helyzetét (legyen mondjuk az 1. pozíció, és kiírod a számot): lc.setDigit(0,1,tens,false);
// aztán az egyes számmező értékét eggyel jobbra, a 2. pozícióba, de ide ugye kell egy tizedesjelző is (ez itt a "true" jelzés): lc.setDigit(0,2,ones,true);
// aztán megyünk tovább... lc.setDigit(0,3,fractions,false); lc.setDigit(0,4,fractionss,false);
}
Az LiquidCrystal könyvtárral ez úgy fest, hogy:
lcd.setCursor(0, 0); // kurzorpozíció: 0. sor (felső), 0. pozíció (bal szélső). Innen kezdődően jobbra íródik ki a következő sor által definiált karaktersor
lcd.print(tens); // vagyis a tizes számmező számjegye. Mivel ez 0-9-ig lehet valami, csak egy karaktert tartalmaz.
Ez picit kód- és időigényes megoldás, viszont mindig pontosan ugyanúgy jelenik meg a szám.
if, illetve case vizsgálattal azt is meg lehet csinálni, hogy ha az első számjegy 0, akkor üres karaktert adjon, ne 0-t írjon ki (és fordítva is persze).
Biztos van ennél elegánsabb megoldás is, egyelőre nem sikerült rájönnöm.
v = v/10; fractions = v%10; v = v/10; ones = v%10; v = v/10; tens = v%10; lc.setDigit(0,1,tens,false); lc.setDigit(0,2,ones,true); lc.setDigit(0,3,fractions,false); lc.setDigit(0,4,fractionss,false);
}
Ez max72xx-re fogja kiírni, de az elsó rész gyak. bármi lehet.
A sketchben a vagy([homersekletvaltozo]); formulával tudod hívni. A homerseklatvaltozo leginkább unsigned long kell legyen, bár ezen lehet kísérletezni, hogy mi jön ki az rtc-ből (nekem a DS3231-ből sima int jön ki). Lehet, hogy csak egész értékeket fogsz kapni, ez a hőmérőtől függ (bocs, nem néztem vissza, hogy pontosan milyen).
Mindazonáltal nekem is voltak vele nehézségeim jelentős méretű (PROGMEM-mel paraméterezett) tömböknél. Úgyhogy elmatekoztam 1 dimenzióssá és inkább trükkel hívtam, így működött. (Gyakorlatilag adott egység méretű szekvenciák voltak, ezeket egyesítettem.)
Hogy ne legyen feszültség-eltérés. Ez csak annyi, hogy az Arduino kitolja a kártyának, hogy hány volton működik (az elterjedtek közül a Due kivételével mind 5V-on). Bár az arduino.cc kapcsolási rajza szerint be sincs kötve... :-)
Asszem a 10-11-12-13 láb kell adatforgalomra, ebben az SPI is benne van, plusz az 5V, plusz a test plusz a Viref, a többi az SD kártya. Próbapanelen össze lehetne dugdosni, bár nem egy egyszerű művelet. Az SPI csatlakozóval (oldalt középen "anya") ne foglalkozz, annak az összes lába megfelel az Uno V3 (és így a Nano) egy-egy lábával.
Elvileg helyes a meglátás. Valahogy nekem most nem adja, hogy csináljak egy gyors tesztet, de szerintem működik így. Bár azon túl, hogy tudod, hogy működik, sokat nem érsz vele, mert az SD kártyát nem fogod tudni kezelni.
Jól gondolom, hogy egy Eth./SD Shield-nek, ha csak tápot adok és rádugom az RJ45-öt hálózattal, akkor tökéletesn vissza kellene jeleznie a FULLD, 100M, LINK ledekkel, hogy mi van?
"Az eddig begyűjtött információk alapján gyerekkori izgalom motoszkál bennem, mert végre olyan dolgokat is megvalósíthatok, amiket eddig nem is gondoltam volna."
Tökéletesen megfogalmaztad az Arduino platform (egyik) lényegét, valóban ez volt a célja a kitalálóinak!
A magyar Arduino érában én ezen a blogon és a távírós jóemberen kívül érdemi információforrással nem találkoztam. Angolul ennek kb. az ezerszerese van, gyakorlatilag még nem találkoztam olyan problémával (egy halott kárgyát leszámítva), amit ne tudtak volna orvosolni napokon (sokszor órákon) belül. Kiváló angol irodalma van.
Az ATmega328 kontroller lábanként elvileg 40 mA-t bír, gyakorlatilag 20-25 mA-nél többel nem javasolják terhelni. Ezen felül az egész mikrokontroller összesen 400 mA-rel terhelhető.
A kitek (amiket azért tudatosan választottam) kb. harmadát használom, a maradék tök fölösleges. IR távirányító például. Vagy 8x8-as mátrix LED. 7 szegmenses shift register... Dőlésérzékelő... Sok felesleges kacat.
8-10 ledhez már shift register vagy pwm meghajtó kell. Különben 8-10 lábad oda (vagy multiplexelsz, de akkor ugye a mikrokontroller értékes programhelyét és számítási kapacitását pazarlod). Ez nem különösebben alkatrészigényes.
Nem úgy a vezérlések. A "rákötöm a relét, azt kész" eleve nem működik. Kell egy előtétellenállás, egy NPN tranzisztor és egy dióda. Ha elegánsan akarod megcsinálni, akkor még egy optocsatoló, hogy ha az autóban galiba van (ami alapból pl. egy indítózásnál előfordul jelentős tüskék formájában), ne tudjon SEMMILYEN módon visszamenni a lábakra, üzemzavar esetén sem. És ez ugye relénként. Plusz a próbanyák, amire mindezt felforrasztod, meg az egyebek, sorkapcsok, műszerdoboz, kábelek, nyavalyatudjami. Fényérzékelés nem nagy mutatvány, három alkatrész. Jól működőre megcsinálni már annyira nem magától értetődő.
A lapot, ami egy Arduino Uno R3 kínai webshopból rendeltem, valamikor a jövő héten érkezik.
A magyar webshopokat is néztem, biztosan rendelek tőlük, márcsak a támogatottság, leírások miatt is.
Azért is nem mertem berendelni mindent egyszerre, mert egyrészt még nagyon az elején járok, másrészt szeretném az ismereteket megszerezni ahhoz is, hogy mire lesz szükségem a projektemhez.
Ha érdekel valakit, magával az arduinoval is az alábbi webshopban találkoztam, innen indult az ismerkedés:
www.miniinthebox.com
Eddig minden megjött ingyen postával, jó áron, szóval reménykedek, hogy nem lesz átverés.
Az ebayes kitekre azért gondoltam, mert tényleg nagyon sokminden benne van, és kárba nem fog veszni(vagy továbbadok a felesleges dolgokon, vagy éppen jól fog jönni valamikor.
Az nem világos még számomra, hogy mennyire terhelhetem a boardot?
Az első projekt biztosan az előbb is említett autós fedélzeti computer lenne.
Amit szeretnék benne:
-Fordulatszámmérés, kijelzés 8-10 led segítségével
-Külső hőmérséklet kijelzése LCD panelen
-fényérzékelés, bizonyos sötétedés után felkapcsolna relén keresztül a tompított
-víz/esőérzékelés, víz hatására relén keresztül kapcsolja az ablaktörlőt
Emellett láttam, hogy vannak átfolyásmérő modulok, amivel akár egy hozzávetőleges fogyasztás is mérhető.
A starterkitek jelentős része 70% lőzung, tökéletesen felesleges alkatrészekkel. Amelyeket én rendeltem magamnak (még olcsóbban is), azok kb. harmadát épeszű áron ki tudtam árusítani, így kb. az ár fele visszajött (a kártyák rendszerint megmaradtak, bár erre is van kivétel).
Kártyát mindenképp kínából kell rendelni (több normális árú és tisztességes minőségű gyártó van), alkatrészekre pedig a 3-4 normális budapesti illetőségű webshop. Kínából igazán csak a nagytételes dolgokatérdemes rendelni (pl. LED, tranzisztorok, sorkapcsok, relék, motorok, vezérlő IC-k stb.), ahol számottevő a kinti és a hazai ár közti különbség.
Az elmúlt időszakban nagyon sokat böngésztem a neten, és az Arduino platformra bukkantam. Az érdeklődésemet nagyon felkeltette, így jelentkeztem egy ingyenes tanfolyamra is, amit ezúton is köszönök a szervezőjének.
A neten egy Arduino uno R3-as panelt rendeltem is magamnak, és igyekszem folyamatosan beszerezni a dolgokat a további tanuláshoz. Célom, hogy elsajátíthassam a programozást(ezt a részét érzem részemről a szűk keresztmetszetnek), és a különböző modulokkal, érzékelőkkel, ledekkel, kijelzőkkel a jelenlegi öreg járgányomba hozzak össze egy amolyan fedélzeti számítógépet(Fordulatszámmérés, hőmérséklet kijelzés, esőérzékelés, fényérzékelés, stb)
Ennek megfelelően nézelődök starter kiteket is, és nagy meglepetésemre az ebay jobbnál jobb packokat kínál, igen baráti(10-14k áron). Remélem nem lövök mellé. Az eddig begyűjtött információk alapján gyerekkori izgalom motoszkál bennem, mert végre olyan dolgokat is megvalósíthatok, amiket eddig nem is gondoltam volna.
A tanácsokat, figyelmeztetéseket előre is köszönöm, és örülök, hogy megtalálhattam a megfelelő hobbit magamnak:)
