A zöld paradicsom kocsányrészét vágjuk ki, paradicsomot vágjuk 1/2 cm-es csíkokra. Dobjuk forrásban lévő gyengén ecetes vízbe (egy evőknál ecet, egy liter víz) és hgyjuk ebben, amíg felforr. Ekkor szedjük ki, csöpögtessük le. Minden kilogramm paradicsomra mérjünk ki 80 dkg cukrot és főzzünk belőle 2 dl vízzel sűrű cukorszirupot. Tegyünk bele tisztára mosott citromhéjat, 1/2 rúd vaníliát, majd az előfőzött paradicsomszeleteket. Ebben főzzük gyenge forralássl, amíg üvegesedni kezd. Akkor vegyük le a tűzről, és letakarv másnapig pihentessük. Másnap lassan forraljuk még egyszer jól fel, kissé sűrítsük. Ha már elég sűrű, szedjük ki a citromhéjat és a vaníliát, majd forrón töltsük üvegekbe. Zárjuk az üegeket azonnal és tegyük száraz gőzbe.
Én azt hittem, hogy ezt a receptet már fejből tudom, így egész fahéjat tettem a vanília helyett. De most, hogy a kedvedért elővettem a könyvet és kiderült a tévedésem, tettem bele vaníliát is. Ja, és a 80 dkg cukrot nagyon sokallom, úgyhogy én a kábé 6 kilós adag parihoz tettem 3 kg cukrot, az is elég sok...
Leírnád a receptet? Megnéztem több receptet, de sehol nem írják az ecetes dolgot. Nem lenne jó, ha elsőre keserű lekvárt főznék. Azt gondoltam, átpasszírozom, vagy turmix géppel neki megyek, ha héjas lesz. Pontosan mi is ez a húzatás, ezt a konyhai kifejezést nem ismerem.
Nem a türelmem hiányzik (kavargatás közben meccset szoktam nézni, hanem az időm. Eléggé húzós a munkaidő beosztásom, hála a gyakorlatilag kötetlen munkaidőmnek.
Van még egy trükköm: ha a recept azt írja elő, hogy kevés vízben főzzük fel ( pl. birsalma) én bizony víz nélkül párolom meg a mikróban. A paszírozást meg a rárolás, lehűlés után ( paradicsom, kökény, stb ) műanyag szúnyoghálóba tekeréssel oldom meg.
Hát akkor Te triplán húzatod! Egyébként én is így csinálom, nincs türelmem órákat álldogálni a lekvárok mellett - de inkább ez, mint a zselésítő. Ezt a húzatást eredetileg a kényes befőtteknél szokták alkalmazni, hogy ne repedjen meg a héjuk. Pl. a kandírozott cseresznyét úgy kellett csinálni, hogy a szirupot mindig felforralva ráönteni a gyümölcsre, másnap úja szűrni-forralni-ráönteni, és ezt játszottam két hétig. Meg pl. a zöld dió befőttet is így kell.
Nem tudtam ezt a "húzatást", de énm a lekvárokat eleve több napon át főzöm, mert este van, mire először forrni kezd, javargatom egy órát, aztán lefekszem. Másnap regel megint felforralom, főzögetem feél órát, megyek dolgozni. Aztán este befejezem. ( Jó esetben, mert volt már három főzőnapos lekvárom is.)
Hát, nekem valahogy nem szimpatikus a zöldparadicsomlekvár. De lehet, hogy holnap a fagy előtt rászánom magam.
Csináltam kísérletképpen vagy egy hónapja sült paradicsomot, hűtőbe tettem, de mind a 3 üveg teteje megpenészedett. Kuka. Nem tudom, mit nem csináltam jól, még dunsztolni is kellett volna? Amikor betettem, ellepte az olaj, de ma már kilógott mindnem a teteje, lehet, hogy ezért penészedett meg?
Az én receptem egy régi könyvből való. Ecetes vízben (1 l vízhez 1 dl ecet) kell felforralni, szűrni, majd cukorral, citrommal, fahéjjal összefőzni. Egy nap állás után újra főzni, vagyis húzatni, utána megy a dunsztva. Aztán mehet a találgatás az ismerősök között, hogy miből van ez a lekvár? Anyukám barátnői "abból a nagyon finom fügedzsemből" szoktak kunyerálni...
Köszi! Az első adagot úgy szedtem, hogy fele már narancssárga, fele jó érett, zöld. Felvagdostam, forró vízbe dobtam, benne hagytam, míg újra forrni nem kezdett. Beletettem a fűszereket, 1-2 óra alatt besűrűsödött, semmi kesernyés mellékíze nem maradt. Hétvégén kipróbálom teljesen zöld paradicsommal is.
Az ecetes forrázást nem szabad kihagyni, mert keserű lesz. Egyébként a paradicsomos topikban most tettek fel rengeteg (köztük lekvár) zöldparadicsom receptet, érdemes megnézned!
Zöldparadicsom lekvár főzéséhez készülődök. Tavaly kissé kesernyés lett. Valahol olvastam, hogy a héjától van, le kellene hámozni. Másol meg azt, hogy hogy ecetes vízben kellene forrázni. Úgy tudom, azok a bogyók a legjobbak, amik már majdnem pirosodnak. Ami már pirosodni kezdett, azért nem jó bele, mert túl híg lenne a lekvár?
Kísérleteztem. A neten találtam az almapektin készítési módját, jól körüljártam minden fellelhető leírást (leginkább egymástól vették a szöveget:)), de megnéztem több angol nyelvű honlapon is. Úgyhogy kíváncsi vagyok az eredményre.
Volt vagy 2 kilónyi apró zöld almám, némelyik csak pingponglabdányi. Feldaraboltam, tettem hozzá néhány japánbirstermést (nem sok van, lefagyott, az idény nem főzök belőle birsalmasajtot). Felöntöttem vízzel, főztem vagy egy órát. Aztán ruhába tettem, lecsöpögtettem. Igaz, hogy egy éjszakát írtak rá, de ez hülyeség, ha elhűl a massza, már nem csöpög tovább a leve. A kapott levet felére besűrítettem, majd beüvegeztem. Remélem eláll, mert csak fejreállítottam, nem tettem szárazdunsztba. Jövőre szeretném felhasználni lekvárfőzéshez.
Jó lett volna a maradék masszát is felhasználni, de tele van maggal, csumával, nem használna neki a passzírozás.
Sziasztok! Nincs valami ötletetek, hogy mire lehet felhasználni rengeteg zöld színű, bocskor paprikát, ami már nem fog bepirosodni? Szerintetek téli lecsóba jó lenne? Nem keseríti meg?
Persze, mindenki csinálja ízlése szerint . Én szívesen kipróbálok különleges ízeket és a családom is nyitott az új dolgok felé, sőt igénylik. Néha jó a hagyományostól eltérni, de a mama sárgabarack lekvárjának nincs párja, az minden évben a kamra polcra kerül.
Ma pl a termelői piacon, olyan finom, lila hagymás, diós, zöldfűszeres sajtokat kóstoltunk, muszáj volt venni belőlük.
Hát én nem hiszem, hogy szeretnék levendulás lekvárt. Bár divat. A lányaim még a kevert gyümölcsös dzsemeket is elutasítják, csak a natur, egy gyümölcsöt tartalmó lekvárokból kérnek. A fahéjassal még nagyobb gondom lenne, a fahéjat alapból nem szeretem.
Kaptunk ajándékba állítólag nagyon finom rózsalekvárt. Nem tudom miből van, de egyrészt balkánian édes, másrészt kifejezetten rózsaillata van, felőlem ott romolhat meg, taszít.
Iden szo sem lehet a levendularol, ahhoz eloszor ultetni kell mert senkit sem ismerek akinek lenne, a parkokban van, lehetne is szedni valamennyit de ott folyton permeteznek, ki tudja mivel, inkabb nem. Na majd jovore, igazabol izgat mert Limara folyton a levendulas sutemenyeit kinalgatja, valami kenyeret is sutott ilyet, rossz nem lehet.
Egy kicsit én is félve álltam neki, épp ezért csak 3kg szilvából. Kellemesen csalódtam... jó érett szilvából készítettem, kevés cukorral, így a szilva természetes íze érződik. Botmixerrel pürésítettem és a levendula szárított virágát a végén főztem hozzá. Először épp csak egy kis kanállal, majd kóstolgatás után még tettem bele, addig amíg úgy éreztem pont jó az íze és illata. Persze ez izlés dolga. Holnap újabb adag készül.
Levendula virágával (elvirágzott, már az érett mag van benne őszre) ízesített köredzsem nagyon finom. Főképpen ha saját ízlés, édesítés és ízesítéssel készül.
Körtelekvárt is szándékozok készíteni ezzel az ízesítéssel.
Vilmos körtéből készítettem a dzsemet.
A fahéjat én csak szilvához használom. Kellemesen harmonizál. Viszont csak felhasználs előtt keverem bele.
Valahogy en is idegenkedve nezem hogy egyre tobben probaljak ki. M ilyen izt ad egyaltalan? Mihez hasonlit? Oszinten szolva nem szeretem csak a gyumolcsok tiszta termeszetes izeit, vettem egyszer fahejas korte lekvart, hat nem izlett. A viragat kell beletenni?
Levendulás szilvalekvárt főztem ma, gasztro ajándék lesz. Ha kedvelitek a különleges lekvárokat, érdemes főzni. Egy kicsit tartottam tőle, de nekem nagyon ízlik a végeredmény.
