Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Tudom, néha nem helyesen használom a szakzsargont. Igazából ez azért van, mert utálom. Másodszor, azt akarom, hogy olyan is megértse amit írok, akinek nincsenek hozzá alapjai. Ez igazából egy veszélyes dolog, mint pl Susskind-nál is kiderült, de ez egy érdekes kisérlet.
Másodszor, mivel én az angol terminológiát ismerem, ezért ez azoknak is segíthet akik azt nem ismerik.
Miközben levezettem nektek a geometriai szorzatot (geometric product) azon gondolkodtam, milyen sorrendben lenne ezt érdemesebb bemutatni. Vegül is arra jutottam, hogy ha már ért az ember valamit, akkor az érthetetlen vagy új forma sokkal emészthetőbb lesz. Szóval először normál vektorokkal mutatom be ezt az egész mutatvány. Majd erre építve a második részt könnyebb lesz felfogni,
Na majd nemsokára reagálok ezekre a dolgokra (valahogy elfelejtődött..). Megnézem legutóbb mit diskuráltunk az SG-n, de ott végül nem folytattad, mert azt észre vettem volna, itt meg elsikkadt.
Marha zavaró, hogy te hetente nicket váltasz. Üldözési mániád van?? Vagy mi a fészkes fene? Maradj már egy nicken, ember! Nem normális, amit csinálsz...
Annyira mélyre merültél a dolgokban meg a wikiben, hogy már lehet összezagyválsz dolgokat. (majd kiderítem...) Nem szabad ennyire vadul ásni meg zabálni, meg is kell emészteni a megevett cuccokat. Mire átnézi az ember a széles spektrumodat, elmegy az összes ideje, és inkább szkippel. Ráadásul az helyett, hogy kifejtenéd a részleteidet, inkább csak linkelsz meg linkelsz egy halommal (ami persze azért nem rossz, csak sokszor sok). Neked ez lehet, hogy könnyebb, rövidebb és gyorsabb, de a vágyott kommunikációs társadnak annál inkább nem. Áthárítasz egy csomó munkát. Ez így nem fer...
Szóval az exterior derivative egy általánosított curl (del vagy nabla X f) az exterior product (szorzat) pedig egy általánosított cross product. A legtöbb ember elmenekül, amikor ezeket a jelöléseket meglátja. A rémisztő igazából csak annyi, hogy itt nem bázis vektorok vannak, hanem az exterior product (wedge vagy ékszórzat) egy bivector-t ad, aminek bázisai síkok, tehát két vektor.
Ez azért jó nekünk, mert így le tudunk írni pseudo vectorokat (axial-vectors) mint pl a mágneses tér.
A mágneses tér iránya egy síktól függ - mondjuk egy köráramtól. A pseudo vector erre merőleges.
Nyilván ez a Z irányú tértükrözésnél máshogy fog viselkedni, mint egy "hagyományos" vektor. Nem náltozik meg az iránya.
Rendben, de mi az az exterior derivative, és hogyan került az asztalra?
Nos egy négysvektor exterior derivativálása az nem más, mint amit az elektromágneses tenzornál láttunk. Tehát ez a tenzor tényleg egy CURL vagyis örvényességet ír le.
Sőt, ezt az egészet Weyl tovább vitte, amikor geometrizálta a kvantum fizikát. Ő egyesíteni akarta a gravitációt és az elektromágnesességet, ami ugyan nem sikerült, ellenben sikerült leírnia az elektromágneses teret ugyan abban a formában, amiben Einstein leírta a gravitációt.
Tehát görbületként.
És az ehhez tartózó gőrbületi tenzor nem más, mint amit lentebb megismertünk.
Vagy egy szimulációm , ahol elektromágneses tenzort Lorentz transzformálok ahogyan a wiki-n is láttuk. (a tér minden pontjához egy ilyen tenzor rendelhető, ez egy tenzor-mező) Ebből a transzformált tenzorból az E és B mezők értékei közvetlenül kiolvashatóak.
Ellenben van egy másik fajta transzformáció is a szimulációban, ahol a "four vector potential"-t transzformálon, majd utánna állítom elő a "four gradient"-ekből a tenzort.
Sőt van olyan is ahol nincs is tenzor, hanem közvetlenül az E és B-vektorokat állítom elő a "four vektor potentialból" a del operator segítségével. Mind a négy féle variáció ugyan azokat az E és B mező vektorokat adja eredményül.
De ami minket most érdekel ebből az a "four gradient". Nos kibontva így néz ki:
Ami szemmel láthatóan egy általánosítása a del cross operátornak. (CURL ami hasonlóan működik mint a cross product, hiszen az is egyfajta "asszimetrikus mátrix"). És mint tudjuk,a dot product (asszem skalár szorzat magyarul) pedig a szimmetrikus része a mátrixnak, (átlója)
(A helytelen magyar szakzsargon használata miatt külön meg leszek korbácsolva,xD)
A mérnökök úgy általában utálna, mivel máshogy beszélek a dolgokról, mint ahogyan ők tanulták.
Vegyük pl az elektromágneses tenzort. Amikor leírom azt, hogy "four vektor potential", akkor az illető köp egyet, és arra gondol. hogy "mi a fszomról beszél ez az idióta?" xD
Nos, számoljunk akkor egy kicsit. Lássuk, ki az aki érti amiről beszél.
Hát nemtom, de én most is érzem ezt az erőt. IR-től és mozgásállapottól, helyzettől függően ez az erő a relativitásban is jelen van. Szóval értelmetlen ilyeneket kijelenteni.
"A gravitációs mező nem szokványosan, de anyagi forma,"
Látom az SG-n leosztottál. Holnap ott folytatjuk. Szóval anyagi forma?
Nem, egy elvont matematikai fogalom, mint minden a modern fizikában. A kvantum mezők, tenzor-mezők, vektor-mezők és a skalár-mezők mind csak matematikailag definiálhatóak.
Nincs értelem anyagi formaként gondolni ezekre, mert ez már légbőlkapott feltételezés.
Mindkét álláspont megmagyarázható fogalomértelmezési alapon, de én a következőket preferálom:
A gravitációs mező jó fogalom, Einstein is használta.
A metrikus tenzormező meghatározza a tér gravitációs jellegét. ==> gravitációs mező fogalom.
A gravitációs mező nem szokványosan, de anyagi forma, hiszen rendelkezik az alapvető anyagi jellemzőkkel: van energiája, impulzusa, és impulzusmomentuma. És gravitál is.
(490)-ben beidézett nézet téves és primitív. Azért primitív, mert a hibás állítások magja az, hogy a mező = folytonosan eloszló anyag, és fordítva: folytonosan eloszló anyag = mező. Mintha ezek így egyszerűen egymást definiálnák. Roppant primitív látásmód, nem fizikusra vall. (494)<-- :]
Ha már szóba hoztad, azt hiszem DGY beszélt a Higgs-mező manipulálásáról.
Csak egy megjegyzésem van ehhez a témához
Ha majd valahogy manipulálni tudjuk a Higgs-mezőt, anti-gravitációt akkor nem lehet vele létrehozni, mivel a proton tömegének nagy százaléka nem a Higgs-mechanizmusból származik. (a gluonok energiájából)
